Közérdek, 1906 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1906-02-17 / 7. szám
I 1906. február 17. I^ÖZÉ^OB^ ? gyobb pénzkereslet hiánya daczára, a kamatláb az európai piaczon emelkedett, úgy hogy helyi es vidéki nagyobb pénzintézeteinknél a tekintélyesebb kölcsön összegek után is 51/2 6°/° fizetendő, igen előnyös, mert kis kölcsönt, heti 40 filléres törlesztés mellett, a mely felette sok dolgot s igy rezsit okoz, bizony nem, szerezhet a hitelt kereső fél. A mérleg ismertetés elején jeleztük, hogy főként a vidéken nem karolják fel a szövetkezés eszméjét azon mértékben, mint az, megérdemelné. Ennek oka egyrészt az, hogy a népet hivatott vezetői nem ismertetik meg a szövetkezésben rejlő erkölcsi és anyagi előnyökkel, de főként az, hogy nem fejtetett ki elég agitátió, elég energia eddig, hogy a szövetkezet ne kisebb, hanem nagyobb keretekben mozogjon és igy lépést tartson a rezsi költségeket emelő különféle kívánalmakkal. A választmánynak az a része, amely a harmincz év óta létező igazgatói állásnak ambitiosus szakemberrel való betöltését óhajtja, a szövetkezeti eszmének terjesztésében, üzlet ágainak fejlesztésében, a kezelés modern átalakításában látja a tagok érdekeinek védelmét és előnyét. Egyoldalú takarékosságnak tartja azt, hogy minden intézetnél a legfontosabb állásnak, az igazgatóinak betöltésénél takaritassék meg néhány száz forint s igy kellő vezetés hiányában az intézet fejlődésében, erősödésében megbénitassék, működési köre visszafejlesztessék, mi által az egyesekre az üzleti költségekből nem kisebb, hanem nagyobb hányad essék. Már pedig a visszafejlődés veszedelmes jelenség mindenütt, az lenne a Népbanknál is, mert az vagy a működés beszüntetésére vezetne, tehát megöletnék a szövetkezeti eszme, vagy ema kényszerűt elé állíttatnék az intézet, hogy egy hirtelen alakítandó részvénytársaság karjaiba vesse magát. Eltekintve attól, hogy sem az ipar, sem a kereskedelem, de még a földmivelés érdeke sem kívánja meg, hogy Szekszárdon uj részvény társaság alakuljon, mert a két helyi tekintélyes pénzintézet és a Népbank, — szakszerű vezetés mellett, — teljesen kitudják a helyi és a vidéki piaczok pénzszükségleteit elégíteni, a Népbanknak részvénytársasági tormával való összeköttetése rövid idő alatt a szövetkezet valódi czéljai- nak megsemmisítését vonná maga után, el- csenevészédnék, elgyengülne és semmi egyébre nem lenne jó, minthogy egy uj részvénytársaság megerősítéséhez a lépcső legyen. Ez ellen pedig a szövetkezet hiveinek minden tisztességes fegyvert fel kell használ- niok. Tisztelettel viseltetünk az intéző férfiak higgadt megfontolása és ügyszeretete iránt. Hisszük, hogy félretéve személyi, rokon és nem rokonszenvet és minden más kérdést, határozatuk olyan lesz, hogy abból nem látszatszerü előnyök, hanem a szövetkezet fejlődése, izmosodása és igy a népnek, a kisembereknek anyagi segítése, boldogitása fakad. A Bátaszéki Kerületi Takarékpénztár XXXIII-ik mérlege. Rüll Nándor vezetése alatt a Bátaszéki Kerületi Takarékpénztár f. hó 21-én délelőtt 9 órakor tartja rendes évi közgyűlését. Az intézetnek 1905 ben forgalma2,619,012 kor. 70 fill, volt, vagyona 858,754 kor. 78 fill, amelyből váltó és kötvény kölcsönökben 323,654 kor. 62 fill, jelzálogkölcsönökben 266,904 24 fillér folyó számla kölcsönökben 26,300 kor. Hazai Takaréknál betétben 210,000 kor. A részvény tőke 80,000 korona, a tartalékalapok 38,800 kor. 48 fillért tesznek ki, betétállomány 703,559 kor. 12 fill. Az évi nyereség 17,849 kor. 31 fillér, a melyből osztalékban 13,386 kor. 98 fillér kerül kiosztásra. Hitelszövetkezeti választás. A tolna- némedii községi hitelszövetkezet közgyűlése megválasztotta igazgatósági tagokul: Győri Ács Istvánt és Balog Pált; felügyelő bizottsági tagokul: Cs. Kovács János ifjú, Borza János és K. Fábián Józsefet. TANÜGYI HÍREK. Felhívás a tanítókhoz. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter urnák 1906. évi január hó 26-án 3241/1905. ein. sz. a. kelt leirata szerint a hazai automobilisták és a külföldi automobil-turisták részéről is úgyszólván naponkint merül fel panasz, hogy az automobil-vezetőket és azok utasait, valamint magát a kocsit kövekkel, sárral és egyéb k'áros bebatásu anyagokkal megdobálják, az utakat üvegcserepekkel, szögekkel és nagy kövekkel rakják meg, úgy, hogy nemcsak az utasok vagyonbiztonsága, de személybiztonságuk is veszélyeztetve van. E visszás állapotokon segítendő, a miniszteri leirat folytán felkérem tankerületem tanítóit, hogy az iskolákban és azon kívül is tanítsák ki a köznépet, miszerint az automobil a közel jövő nagyrahivatott közlekedési eszköze, azok utasai a közgazdaság előmozdítói, kik nemhogy kárára, hanem inkább hasznára vannak a köznépnek, mert oly vidékekre is kiterjesztik az idegenforgalmat, ahol ezelőtt hasznot hajtó utasok nem fordultak meg és hogy mindebből, meg abból, hogy az automobilistákat ellenséges magaviselet helyett szükség esetén még segítségben is részesítik, nemcsak a köznek, hanem minden egyesnek is haszna lehet. Szekszárd, 1906 február 1. Tihanyi Domokos, kir. tanfelügyelő. Tanitóválasztás. A tolnanémedi-i ág. ev. II. tani tói állomásra Németh István tanító választott meg. Iskolaszaporitás. A közigazgatási bizottság folyó hó 14-én tartott ülésében intézkedett, hogy Kokasdon a rk. iskolánál a III tanítói állomás szerveztessék, miután a mindennapi tankötelesek a két tanterembe be nem férnek,- mert a tantermek kicsinyek és egybe 80 növendéknél többet a törvény értelmében elhelyezni nem szabad. Iskola bezáratás. A dunakömlődi rk. iskolák a tanitó gyermekének roncsoló toroklobban történt megbetegedése miatt bezárattak. Nyugdíjigény felemelés. Máté József bátaszéki községi igazgató-tanitó nyugdíjigénye 1466 koronára emeltetett fel. Községi iskolaszék alakulása. A nagydorogi községi iskolaszék 3 évre újra alakult. Elnökké ismét gróf Széchenyi Domokos választatott meg egyhangúlag, kit általános tisztelet és szeretet környékez. Községi iskolai alap vagyonok. A közoktatásügyi miniszter felhívta a közigazgatási bizottságot, hogy a vármegyében lévő községi iskolai alapvagyonokról a telekkönyvi hivataloktól kérjen be kimutatást. A szekszárdi polgári leányiskola tervének és költségvetésének elkészítésére miniszteri rendelet folytán a közigazgatási bizottság f. hó 14-én utasította az államépi- tészeti hivatalt. A Pakshoz tartozó pusztákon 1906. szept. 1-ére 3 uj községi iskola és Pakson 1 uj községi óvoda fog felépülni, az építési szerződést már meg is kötötte a község a legjutányosabb vállalkozóval. Iskolaszék - választása. Az értényi rk. iskolaszék 1906. -évi január hó 28-án újra alakult. Egyházi elnök lett Fölkér Mátyás, világi elnök Pintér István, jegyző Pintér János, gondnok Bognár György. Lemondás. Jéhn Margit dunaföldvári rk. tanítónő állásáról lemondott. Nyugdíjintézetbe felvétel. Márton János hátai rk. tanitó 1905. decz. 16-tól 800 koronával az országos tanítói nyugdíjintézetbe felvétetett.. Uj iskola. Gerjenben községi iskola felállitását rendelte el közigazgatási bizottság és egyben utasította a dunaföldvári járás főszolgabíróját, hogy ez iskola részére Gerjenben béreljen alkalmas épületet, vagy ha ilyent nem lehetne' ott kapni, úgy tervet és költségvetést készíttetett a község költségére és I azt jóváhagyás végett terjessze be. Iskolaszaporitás. A dunakömlődi rk. iskolaszék elhatározta, hogy a negyedik tanítói állomást 1906. szept. 1-ére szervezi. A közigazgatási bizottság utasította a terv és költségvetés sürgős beterjesztésére. Nyugdíjintézetbe felvétel. Németh Gyula nagykónyii rk. tanitó az országos tanítói nyugdíjintézetbe folytatólag felvétetett és nyugdíjigénye 1214 koronában állapíttatott meg. Patkó Ferencz ozorai rk. tanitó 1904. szept. 1 étől 800 koronával az orszá gos tanítói nyugdíjintézetbe felvétetett. Iskolaszék megalakítása. A szálkai rk. iskolaszék 1906. január 20-án megalakult Egyházi elnök Takács Mihály, világi elnök Schindler József, iskolaszéki jegyző Rieger .Nándor és gondnok Held József lett. Uj iskolák. Decsen és Kisvejkén még egy, Szekszárdon p°dig 3 tanítói állomás szervezését í’endelte el f. hó 14 én a közigazgatási bizottság. BÍRÓSÁGI ÜGYEK. Esküdtszéki tárgyalások. Emberölés Dunaföldvárott. A szekszárdi kir. törvényszék, mint esküdt bíróság hétfőn kezdte meg bűnügyi tárgyalásait. Legelsőnek Czágány Márton bűnügyét vették elő. A tárgyalást Hazs- linszky Géza kir. törv. elnök vezette. Ifj. Czágány Márton azzal van vádolva, hogy 1905 október 2-án virradóra Rivnyák József punaföldvári lakost szivén szúrta, úgy hogy az nemsokára meghalt. Rivnyák a dunaföldvári kir. járásbíróság és csendőrség előtt beismerte tettét, ítélethozatalra azonban nem kerülhetett sor, mert a tanú kihallgatás során Weisz János azt vallotta, hogy a vele együtt letartóztatva volt Holmár Ferencz előtte odanyilatkozott, hogy Czágány ártatlanul szenved, mert Rivnyák Józsefet ő szúrta le. Beöthy Károly ügyvéd e vallomás alapján a tárgyalás elhalasztását s újabb tanuk kihallgatását kérte s azt a kir. törvényszék el is rendelte. A férj gyilkossági kísérlete. Boros András tolnanémedii 30 éves földmives 1905 aug. 23-án reggel fél 5 órakor megjelent a tőle elváltán élő felesége lakásán s azt a magával hozott baltával súlyosan összevagdalta. Az keserítette el, hogy felesége hozzá visszatérni nem akart. A tárgyalást mint elnök Ágoston István kir. táblabiró vezette. Szavazó bírák voltak: alapi Salamon Iván és Áldor Ödön kir. törvényszéki bírák. A vádhatóságot Beke Ferencz kir. alügyész képviselte. Védő ügy- . véd dr. Gulyás József, jegyző ped’g Győry György kir. törv. aljegyző volt. A vádlott feleségének képviseletében Dömötör László ügyvéd szerepelt. Beke Ferencz szépen előadott vádbeszédében a btk. 65. §. alapján a 278. §-ába ütköző gyilkosság bűntettének kísérlete czimén kérte a vádlott elmarasztalását. A kir. törvényszék dr. Gulyás József védelme s az . esküdtek verdiktje alapján 6 évi fegyházra ítélte a vádlottat, de ez ellen úgy az ügyész, mint a védő semmiségi panaszt jelentette be. Feleségére lőtt. Vicsik István 1905. évi szeptember 30-án, délelőtt folyamán a dunaföldvári népbanki épületben a tőle különváltan élő nejére szül. Bor Máriára előre megfontolt ölési szándékkal forgópisztolylyal háromszor rálőtt s az egyik golyó a nyakán, a másik pedig a hátán sebesite'tte meg, a harmadik lövés nem talált. A tárgyalást Ágoston István kir. táblabiró _ vezette. Szavazó bírák voltak: Kövessy Ödön kir. törv. biró és Kiss Károly kir. járásbiró. A vádhatóságot Kozacsek József kir. alügyész képviselte, mig a védelmet dr. Gulyás József szekszárdi ügyvéd teljesítette. Az esküdtek határozata alapján a törvényszék 6 évi fegyházra ítélte.
