Közérdek, 1906 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1906-02-10 / 6. szám
8 1906. február 10 Neumann Henrik, Potzner János, dr. Rákos Miksa. és_ Schaub József. Pénz tárnok ok: Érmei Adolf és Löber János. Jegyző: Deutsch Béla. Ellenőrök: Réder Henrik és Schramek Alajos. Czigányvajdák: Reinwald Henrik és Wéber Lajos. S rajtuk kiviül még 102 rendező-bizottsági tag. Műkedvelő előadás. A faddi kath. ifj. egylet február hó 4-én tánczczal egybekapcsolt műkedvelő-előadást tartott, amely minden tekintetben sikerült. Színre került: Ney K.: „A rablók“ czimü bohózata. A szereplők ügyesen voltak maszkírozva és kitünően adták szerepeiket. A tolnai kör saját dísztermében 1906 febr. 21-én tánczestélyt rendez. Belépti dij: személyen kint 2 kor. Kezdete 8 órakor. A zenét a szekszárdi Garay zenekara szolgáltatja. Korcsolya egyleti bál. Pakson a kaszinó összes termeiben folyó hó 7-én este a korcsolya egyesület bált rendezett, mely igen jól sikerült. Ezen mulatságon képviselve volt egész Paks intélligenczlája. GAZDASÁG. Gazdasági egyesületi közgyűlés. A Tolnamegyei Gazdasági Egyesület Jeszenszky Andor elnöklésével e hó 6-án tartotta meg évi rendes közgyűlését a vármegyei székház kis tanácstermében, A gyéren látogatott közgyűlést megelőzőleg, az igazgató választmány ülésezett és néhány fontosabb természetű folyó ügy elintézése után előkészítette a közgyűlés tárgyalásának anyagát. A közgyűlés első tárgya az egyesület múlt évi működéséről szóló elnöki jelentés volt. A tetszéssel fogadott és tudomásul vett terjedelmes jelentés részletesen ismertette a vármegye gazdasági munkásviszonyaiban, a múlt évi gazdasági cseléd- és munkásbérbarcz nyomán keletkezett helyzetet, a bérharcz okait és azokat az intézkedéseket, a melyeket a baj orvoslása végett a maga hatáskörében tett az egyesület. A programmszerü működés eredményeinek ismertetése előtt sajnálattal állapítja meg a jelentés, hogy amíg egyrészt a gazdaközönség támogatásának csekély taglétszámmal igazolt hiánya, az egyesület czélja: a közvagyonosodás előmozdítása felé való haladás anyagi eszközeinek fokozását akadályozta még mindig, addig másrészről a földmivelésügyi m. kir. minisztériumnak a bikaárengedményeket beszüutető, mr' 3vi rendelete még a működés eddigi medrét is szükebb korlátok közé szorította és ezen kormányrendeletnek szarvasmarha tenyésztésünkre gyakorolt degeneráló hatása már is észlelhető. Annál nagyobb elismeréssel és köszönettel adózik a hivatalos vár- megye közönségének azért az elhatározásáért, amelyből folyólag a gazdasági egyesület számára a vármegyei ebadó alapot terhelőleg rendszeresített állandó évi segélynek fölemelésével sietett az egyesület támogatására. Az 1905. évi működés jelentősebb mozzanatai közül beszámol a jelentés: a) az intelligens gazdák számára már- czius 4-ik és 5 én rendezett gazdasági szakelőadások eredményéről; b) a kisgazdák ismeretkörének bővítését czélozólag a dunaföldvári gazdasági ismétlő iskola által rendezett gazdasági gép- és eszköz-bemutatáson való résztvételről és a szerzett tapasztalatokról; c) a szarvasmarha tenyésztés népies irányának fejlesztését czélozólag az egyesület által rendezett járási állatszemlék és a hő- gyészi nagy díjazás. d) a fillokszera által elpusztított hegyi szőlők újjáalakításának előmozdítását czélozólag rendezett verseny eredményéről. e) a titkári hivatal ügy forgalmáról és az ügykezelésről. Az évi jelentésből kitűnik, hogy az a) pontnál 129-30, a b) pontnál (úti költség czimén) 42, a c) pontnál 3498.90, és a d) pontnál 596 34 koronát, összesen tehát 4266-54 koronát áldozott a köznek az egyesület. Ha ehhez hozzávesszük, hogy az administráczió évi költsége 3503 22 koronát tett ki: be kell 'látnunk, hogy a 251 tagot számláló egyesület áldozatkészsége .jóval nagyobb annál a támogatásnál, amelyet a gazdaközönség részéről élvez. A tárgyalás további folyamán a köz gyűlés az igazgató választmány javaslatához képest: í. megállapította az egyesület 1906. évi működési programmját és költségvetését, a mely szerint a) közvetíti a hozzá forduló vármegyebeli községek bikaszükségletét, az eddigelé követett eljárás szerint; b) a szarvasmarha tenyésztés népies irányának fejlesztését czélozólag járási állatszemléket tart és Hőgyészen nagy díjazást rendez az eddigi gyakorlat szerint és erre a czélra költségvetésében 4500 koronát irányoz elő; c) A baromfitenyésztés előmozdítása iránt akciót indít és az erre irányuló törekvést, a költségvetésébe illesztett 200 korona felhasználásáig, anyagilag is támogatja; d) A trágya okszerű kezelésének a kisgazdák körében szükséges ismertetése és terjesztése czéljából versenyt rendez, amelyben a kisgazdák által okszerüleg készített és kezelt trágya telepeket jutalmazza és erro a czélra 400 koronát illeszt a költségvetésébe; e) A szőlők újjáalakításának előmozdítása körül 10 éven át következetesen kifejtett akcióját, mivel az a kívánt eredményhez vezetett, beszünteti. Ellenben a borértékesítés előmozdítása tekintetében, a Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesületével karöltve, tervet állapit meg a teendőkre nézve és a megállapítandó akcziót a költségvetésébe ezen czélra beillesztett 700 kor. erejéig anyagilag is támogatja; f) igazgató választmányának egész testületével, mint vármegyei mezőgazdasági bizottsággal közremunkál a mezőgazdaságot közvetlenül érdeklő törvények és hatósági intézkedések szakszerű végrehajtása körül. g) a rendelkezésére álló eszközökkel egyébként is minden irányban arra törekszik, hogy a mezőgazdasági érdekek érvényesüljenek és kielégilést nyerjenek. Végezetül, az igazgató választmánynak Dartal Béla indítványára alapított javaslatához képest, elhatározta a közgyűlés a magyar gazdaközöuség szervezését czélozó agrárprogramul kidolgozását, amely munkálat foganatosítására egyúttal bizottságot is alkotott és ezen bizottságba Jeszenszky Andor egyesületi elnököt, Bartal Béla, Leopold Sándor, Süss László ig. választmányi tagokat és Molnár József egyesületi titkárt választotta be. A borértékesités ügyének előkészítésére pedig szintén bizottságot alakított a közgyűlés és ezen bizottságba elnökül Tóth Károly; tagokul pedig: Boross Zoltán, För- dős Dezső, Kolhnann Gyula, Niis István, Sass László, gróf Széchenyi Domokos, Tenczlinger Lajos, Tirinyer Vilmos egyesületi tagokat választotta. Molnár József. Tcnyészhikayásár Székesfejér yárott. A fi-jérvármegyei gazdasági egyesület folyó hó 25-én Székesfejérvárott országos bikavásárt rendez, melyen különösen a köz- tenyésztésre szánt pirostarka és magyarfajta bikák lesznek igen keresettek. Felhívjuk e vásárra a megyebeli gazdaközönség figyelmét, mert a mi megyénk tenyészbikái az egész országban igen keresettek s ezen vásáron bizonyára jó áron fognak elkelni a megyénkből felhajtandó pifostarka tenyészbikák. Tenyészbika árverés. Özv. Dőry Vil- mosné felső leperdi tenyésztéséből Felső-leperd pusztán 35 darab tisztavérü simenthali fiatal tenyészbikát árvereznek nyilvános szóbeli árverésen e hó 17-én (szombaton) délután 1 órakor. Felső-léperd a Dombóvár—kocsolai ut mellett fekszik, vasúti állomása Ujdombó- vár, hova a vevők kívánságára az uradalmi számtartóság fogatokat is küld. Posta és sürgöny állomás Kocsola—-Ódalmand. Ezen országos hirü tenyésztésből való árverést a tenyésztők és különösen a községek figyelmébe ajánljuk. Katonai rozskorpa. A földmivelésügyi minissterium tudomásra hozza a gazdáknak, hogá a katonai élelmezési raktárnál kitermelendő korpából a havonkénti termelés arányában az egész mennyiség fele mindig az élelmezési raktár területén levő gazdasági egyesületeknek tartott fenn. Erre a korpára csak kisgazdák tarthatnak igényt s főleg azok, kiknek állataik eltartása érdekében arra leginkább szükségük van. A kitermelendő1 mennyiség fele 1905 év' november havában, 1906 év augusztus haváig áll rendelkezésükre. Bővebb felvilágosítást készséggel nyújtanak a gazdasági egyesületek. Szerkesztői üzenetek. G G. Czikó. Köszönjük. Kérjük értesítéseit továbbra is. Gy. *j. í^ut*d. Köszönjük. Kérjük máskor is. O—y It. námedi. Lám mennyi közérdekű dolog történik agy községben. Csak érzék kell a kiválogatáshoz. Bárha a többi kollegák is ’ igy tennénsk. Közel lehetne hozni egymáshoz a távollevő községeket, sőt egyesíteni érdekeik védelmére. Legszivélyesebb üdvözlet. V. V. A. D -földváp. Sajnáljuk, de nem közölhetjük. Ozorai. Csakis olyan mulatságról emlékezünk meg, a nylyről értesítést küldenek Elvégre mtnde- nü t ott nem lehetünk. Ilyet tehát nem lehet hibának felróni. A kiadóhivatal üzenete. Többektől vettük a panaszt, hogy lapunk legutóbbi számát nem kapták meg. Mi rendesen expediáljuk a számokat, felkérjük tehát olvasóinkat, hogy minden egyes szám elmaradását hozzák tudomásunkra egy-egy levelező lapon, hogy utána járhassunk az elmaradás okának. A KÖZÖNSÉG KÖRÉBŐL. Köszönet-nyilvánítás. Mindazok, kik felejthetetlen jó I nőm és anyánk elhunyta, feletti mély fájdalmunkat részvétükkel enyhíteni kegyesek voltak, fogadják hálás köszüne- tünket. Schall Mihály és családja. HIRDETÉSEK. lerázni tanításhoz tanítót keresek. — Czím a kiadóhivatalban. Fischl Lajos talos, a „Pirnitzer József és Fiai“ kereskedők házában tart dús raktárt a legújabb és legmodernebb bútorokból, szalon-, ebédlő- és irodaberendezésekből, részletfizetésekre is. Azonkívül nagy raktárt tart vas- bútorokból. Asztalos-munkák a leggyorsabban, jutányos áron készülnek. Női kalap-divatterem Szekszárd, Széciienyi-utcza. Kalap-divatkülönlegességek bécsi és párisi modellekben ; — menyasszonyi koszorúk és fátyolok ; gyászkalapok és fátyolok, szalagok, virágok és egyéb díszes különlegességek Nagy raktár gyászkalapokban. Fránek Jánosné divatárusnő*