Közérdek, 1906 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1906-12-22 / 52. szám
1906. deczeinber 22. KÖZÉRDEK 3 t anitói fizetések rendezését. Ha a társadalom munkásosztályai közül valamelyik joggal emelte fel#kérő szavát sorsának javítása érdekében, akkor a magyar tanítóságnak kérése, «felkiáltása teljesen jogosult és indokolt. Visszaélnék- a t. Ház szives türelmével, ha hosszasabban szólnék arról a munkáról, arról a nemes, magasztos,' hazánk -és nemzetünk sorsára nagy befolyást gyakorló munkáról, melyet a magyar tanítóság végez, végez hü kitartással, nemes ambiczióval, ön- feláldozással, anélkül, hogy ennek a munkának akár erkölcsi, akár anyagi tekintetben megfelelő honorálását látta volna a múltban.“ ' Kéri a tanítóságnak a X. és XI. fize tési osztályba leendő beosztását s hogy a kormány szüntesse meg a különbséget, amely fizetés tekintetében, állami és nem állami tanítók között terveztetik : „Azért ismételten kérem a mélyen t. közoktatásügyi miniszter urat, méltöztassék lerontani a választófalakat az állami és nem állami tanítók közt, .mert meggyőződésem, hogy ha látják a felekezeti és községi tanítók, akiknek * a száma -majdnem ■ négyszer annyi, mint az állami tanítóké, az' erkölcsi és anyagi elismerést, sokkal nagyobb hűséggel, sokkal nagyobb ódaadással fogják végezni nemes munkájukat, hogy t. i. neveljék Magyarország ifjú nemzedékét azon nemzeti feladatok megoldására, amelyektől hazánk sorsának jobbrafordulását, nemzeti önállósá- •águnk és szabadságunk kivívását és bizto sitását várjuk és r méljük.“ Ezekután a református és evangélikus egyházak számára az 1848, XX. t.-cz. érteimé ben kilátásba helyezett három millió koronát hozza szóba, bízik a törvényhozás* minden tényezőjének méltányosságában és igazságérzetében s nem osztja azt a pénzügyi bizottságban elhangzott véleményt, amely az államsegélyt biztosító törvénybe beigtatni kívánja, hogy „ezzel a segítséggel a protestáns egyházak igényei végleg kielégítettek s nem, lesz többé joguk arra, hogy segélyért a magyar állam ajtaján kopogtassanak.“ Végül beszédjét- általános helyeslés között igy fejezte be: ,,En a liberálizmus zászlaját biztos helyen látóm annak a nemzeti kormánynak kezében, amelynek élén az egyházpolitikai liberális reformok diadalmas bajnoka, We- kerle Sándor áll, amint közelebbről biztos, erős, igaz magyar kézben látom gr. Apponyi Albert kezében a közoktatásügy zászlóját is és e bizalom alapján a költségvetést elfogadom. (Elénk helyeslés a szélső baloldalon.“ A szekszárdi népkonyha. Egyjóévtizedóta tölti már be nemes hivatását a szekszárdi népkonyha, amelynek védnökségét az alapitónak, Simontsits Béláné úrnőnek Szekszárdról, annak idején történt eltávozásakor nemes emberbaráti érzületből, Bezerédj Pál főrendiházi tag, selyemtenyésztési miniszteri meghatalmazott vette át. Azóta évről évre megjelenik a lelkes védő felhi- vása a nagy közönséghez, amely felfogva az áldásos ember baráti intézmény fontos hivatását, kisebb nagyobb adományaival lehetővé teszi, hogy a szegény emberek — a könyörületes szivek jóvoltából, a-, téli kereset nélkül való világban legalább egy kis meleg ételhez jussanak. A szekszárdi népkonyha áldásos működését semmi sem mutatja jobban, minthogy ott a múlt télen, illetve 1906 január 2-től 1906 évi márczius 3-ig összesen 8084 adag meleg ételt és 540 kenyeret, vagyis átlag naponta 175 adag ételt osztottak ki a szegények között. A szives adakozók nérFEKETE HUGO röridáru-, sorát annak idején esetről-esetre közöltük s most isukét megkaptuk Bezerédj Pál ur lelkes felhívását, amelyben a nagy közönség szives támogatását kéri. A felhívás, mely nagy elismeréssel emlékezik meg Udvardg Sándorról, ki az egész intézmény vezetését volt szives magára vállalni, továbbá Tribler Ilma kisasszonyról, -végre a rom. kath. óvodát vezető irgalmas nővérekről, kik magasztos hivatásuknak megfelelően, szegényeink sorsának enyhítésén ezen a téren is közreműködtek, teljes szövegében a következő : Kérelem! A téli idő beköszöntésével szükségét látja a szekszárdi népkonyha annak, ' hogy nemes hivatásához képest megkezdje a felebaráti szeretet gyakorlását és enyhítse az ezen időszakban leginkább nélkülöző sze gények nyomorát. Számos szűkölködő embertársunk nevében teljes bizalommal fordulunk tehát a jószivü emberbarátokhoz és kérjük őket, hogy áldozatkész támogatásukat most se vonják meg a szekszárdi népkonyhától. A szekszárdi népkonyha hálás köszönettel fogad el könyöradományokat ,ugy készpénzben, mint élelmiczikkekben. A kegyes pénzadományokat kérem egyenes’ n Szekszárdi-« küldeni. Az élelmiczikkeket pedig kérem a népkonyhához juttatni: (' Szék szúrd, Sédpaták utcza 1Í13. az. rom. kath. óvoda.) Ez utóbbi adományokról csak néhány sorban, nyílt Levelezőlapon szíveskedjék engem is- értesíteni. iSzekszárd, 1906. deczember havában. Hazafiui üdvözlettel Bezerédj Pál. VÁROSI ÉLET. Képviselőtestületi közgyűlések. i. Szekszárd r. t. város képviselőtestülete f. hó 15-én dr. Hirling Adám polgármester elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott. A gyűlésen a képviselőtestület tagjai szép számmal jelentek meg, amint a tárgysorozatba felvett fontos és a város haladása érdekében nagy jelentőségű ügyekre való tekintettel méltán várni lehetett. Egy csomó, a közönség érdekeit közelről érintő szabályrendeleten kívül a posta és távirda hivatal, valamint a cseudőrség elhelyezésére szolgáló épület létesítése, a katonaság és a kővezetvám kérdése kerültek szőnyegre. Az első tagadhatlanul állami érdek elsősorban, de mindkettőnek jó elhelyezése érdeke a közönségnek is és bizonyos az is, hogy egy ilyen nagyobb számú személyzetet a városhoz kötő intézmény a város részéről némi különleges elbánást igényelhet. Főfontossága a kérdésnek azonban abban rejlik, hogy jövedelemben szűkölködő városunk részére sikerül talán idővel jövedelmező vagyont teremteni. A katonaság elhelyezésének kérdésével mi is, laptársainkkal együtt annyiszor és oly behatóan foglalkoztunk már, hogy . annak az összlakosságra való előnyös voltáról a városunkbeli olvasó közönségünket bizonyára sikerült meggyőzni. A katonaság szintén elengedhetetlen kelléke a városi életnek. A kövezetvám talán nem is annyira a vámszedésből eredő jövedelem szempontjából bir fontossággal, ámbár, ez a jövedelem nagyon ráfér a városra, — mint inkább azért, hogy ez a város összes, sok helyen a sártól csaknem járhatatlan utczáinak kikövezését jelenti. Részletes tudósításunk a gyűlés lefolyásáról a következő: 1. A jegyzőkönyv hitelesítésére Szeghy Sándort és Sipos Mártont kérte tel a polgármester. — 2. A virilisták 1907. évre érvényes névjegyzékének kiigazításával megbízott küldöttség jelentésének tárgyalását a f. hó 17-én tartandó közgyűlésre tűzték ki. — 3—6. A kéményseprési iparra, — a fogadó, vendéglő, kávéhoz és kávémérés, valamint a zárórákra, — a bér- " kocsi iparra és a foglalkozást közvetítő és cselédszerző üzletekre vonatkozó szabályién deleteket megállapították. A fogadókról szóló szabályrendeletbe dr. Leopold Kornél indít Ványára felvették, hogy a fogadókban és vendéglőkben megszálló idegeneket 12 óra alatt a rendőrségnél be kell jelenteni. A bérkocsi iparról szólóban Schneider János indit- ványái’a az engedélyek számát 6-ban állapították meg, meghatározták a belterület ha- ' tárát és a tisztviselőtelepet ebben á vonatkozásban belterületnek nyilvánították. A cselédszerző iparról szóló szabályrendeletnél a közvetítési dijakat Schneider János, Török Béla, Leopold Kornél és Hank Antal hozzászólása után Boda Vilmos indítványára 10 K. bérig 50 fillérben, 20 K bérig 1 K. ban, ezen felül 1 K 50 fillérben állapították meg. — 7. A posta és távirda, valamint a csen- 'dőrég elhelyezésére szolgáló épület ügyében hen a polgármester előterjesztése után dr. Leopold Kornél, tekintve, hogy az állami hivatalok elhelyezése állami érdek, és hogy erre a város, amely pénzhiányban a lakosság érdekeit szolgáló intézményeket sem képes létesíteni, anyagi áldozatot nem hozhat, csak az esetben járul hozzá az előterjesztéshez,, ha az épületek létesítése a város megterhelésével nem jár. A polgármester megnyug- ] tató kijelentése után a képviselőtestület meg bízza a polgármestert, hogy a tervet a bel- l és kereskedelemügyi miniszterekhez terjessze | fel azzal, hogy a városa terv szerint hajlandó az épületet megépíteni, ha az állam a 219940 K. befektetési tőkének 7o/# át haszonbérül biztosítja — 8. A tanács felhatalmazást kér, hogy katonaságot kérhessen. Boda Vilmos nem ellenzi ugyan a javaslatot, de a nagy várakozás be nem teljesülésére már most figyelmezteti a képviselőket. Szerinte a katonaságból csak a sütőknek, mészárosoknak van hasznuk, inig oly helyen, ahol laktanya nincs, a lakosság többi részére csak teherrel jár a katonaság. Polititkai okokból sem óhajtja a katonaságot, mely társadalmilag kárára lesz a városnak. Dí’. Hirling Adám polgármester megnyugtatja felszólalót, hogy a tanács javaslata laktanyában elhelyezett katonaságra vonatkozik, egyénenk inti elszállásolás mellett nem is kapnánk azt meg. Dr. Leopold Kornél üdvözli a tanácsot a javaslatért s kimutatja, hogy a katonaságnak a városban való elhelyezése általános érdek. — Ezek után a képviselőtestület megbízza a polgármestert, hogy 3 zászlóalj gyalogságnak a városban való elhelyezését kérelmezze. Egyben a város kérelmének támogatására felkéri Apponyi Géza gróf főispánt, Dory Pál alispánt és elhatározza, hogy amennyiben ez szükségesnek mutatkozik, a kérelem teljesítése érdekében a honvédelmi miniszterhez küldöttséget meneszt. — 9. A kövezetvám-szédés kérelmezéséhez rzükséges műszaki munkálatok elkészítésével a képviselőtestület Fejős Károly mérnököt bizta meg. II. Deczember 17-én ismét összeültek a képviselőtestület tagjai dr. Hirling Ádám polgármester elnöklete alatt. Az előadói tisztet Matzon Béla adóügyi jegyző töltötte be. 1. A jegyzőkönyv hitelesítésére felkérték Horváth Ignácz és Mutsenbaher Lipót képviselőket. i— 2. Napirend előtt elnöklő polgármester kegyeletes szavakkal emlékszik 1 meg id. Zsigmond Ferencz elhaltéról, aki mint elöljáró és biró fáradozott a község ügyeinek előbbre vitelében. Emlékét jegyzőkönyvileg megörökítették. — 3. A képviselő- testület vírilis tagjainak 1907. évre érvényes KARÁCSONYI ÚJDONSÁGOK!! U. m.: törhetlen babák, mozgó babák, 13 kr.-tói kezdve, valódi franczia baba 75 czm. hosszú 3 frt., felhúzható vonatok, motorok, darája 25 krajezár. Fonográfok tiszta hanggal, «frhja hengerrel e* * frt. Karácsonyi dísztárgyak nagy válaoztéls JÉ.- -18—5»
