Közérdek, 1906 (2. évfolyam, 1-53. szám)

1906-02-03 / 5. szám

1906. február 3. KÖZÉRDEK 7 világi elnöknek pedig dr. Friihvirth Jenű lön megválasztva. Háznagy: Gundy Sándor, pénztáros: Mackó József, könyvtáros: Hä­ring Alajos, I-ső jegyző: Ivelics Pál, U-od jegyző: Benkő József lett. Dr. Tamaska Lajos lémondása folytán az ügyészi állás ideiglenesen üresedésben marad. Az egyesü­let választmánya 18 tagból áll. A közgyűlés nagy lelkesedéssel elfogadta dr. Frühvirth Jenő világi elnök arpaz indítványát, hogy méltóságos és főtisztelendő gróf Zichy Gyula pécsi püspököt, székfoglalása alkalmával, hó­doló felirattal üdvözli és a körjalapszabályai értelmében felkéri, hogy az egyesületnél a fővédnökséget méltóztatnék kegyesen elfo­gadni. Tamásiban, 1906 január 30-án. X-y. Házassági segély-egylet Tolnán. A ,,Tolnai Házassági Segély-Egylet“ czimén egylet alakult, melynek alapszabályait dr. Szily Géza igazgató jóváhagyás végett fel­terjesztette. Olvasóköri közgyűlés. A „Szekszárdi Polgári Olvasókör“ múlt hó 28-án délelőtt 10 órakor, Boda Vilmos országgyűlési kép­viselő elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott. A gyűlésen bontották fel a kör által tervezett épületre beérkezett ajánlatokat. Két ajánlat érkezett be, és pedig Stann István és Pekari János szekszárdi vállalkozóktól. A közgyűlés Stann István 1*4 árengedményü ajánlatával szemben Pekari János ajánlatát fogadta el 2*6 °/o árengedménnyel. PÉNZINTÉZETEK. A Népbanki igazgatói állás. Divatos a mai időben a gyanúsítás, nem csodálko­zunk tehát azon, hogy a „T. K.“ hírének Írója is e térre lépett közleményünk Írójával szemben. Mondjanak azonban rólunk jóakaró­ink bármit, ezúttal sem térünk le egyenes utunkról és egy intézet szoros beliigyéi nem dobjuk piaczfa sem népszerűség, sem reklám czéljából, bár vele minden esetre használ­hatnánk annak, akihez bennünket szoros kap -csők fűznek. A „Toluainegyci Takarék és Hitel­bank közgyűlésé. A Tolnamegyei Takarék és Hitelbank gróf Széchenyi Sándor v. b. t. t. főrendiház elnöklésével e hó 20 án tar­totta szokásos évi közgyűlését. A múlt szá­munkban már részletében ismertetett ered­ményes működéséről Leopold Sándor vezér- igazgató tett. kimerítő jelentést, mig a fel ügyelő bizottság jelentését dr. Kiss Ernő felügy. bizottsági tag terjesztette elő. A fel- mentvcny megadása után Bérezel Dezső in­dítványára ismét gróf Széchenyi Sándort válásztották meg elnökké, az igazgatóság és felügyelőbizottságból kilépő tagokat is újból megválasztották s elrendelték az osztalék azonnal való kifizetését. TANÜGYI HÍREK. Tanfelügyelői látogatás. Tolnavár­megye kir. tanfelügyelője a múlt héten meg­látogatta a Szekszárd belvárosi rk. leány­iskola összes osztályait, melyek közül a 4. osztályt túlzsúfoltnak . találta; miért is hir szerint nyomban megindítja a hivatalos el­járást, hogy a belvárosi fiú- és leányiskolák felső osztályai számára 1—1 tanterem és tanítói állás szerveztessék, mert a 4 fiúosz­tályban is 90 növendéket talált egy teremben. Szaporodnak a gyermekek. Kisdoro- gon, Decsen, Kocsolán és Szekszárdon sok a mindennapi tanköteles gyermek,- mién is a tanítói állomások szaporítására van szükség. Kevés a pénz. Az alsónyéki ev. ref. iskolánál a mindennapi tankötelesek nagy száma miatt második tanítói állomá,s szer­vezése vált szükségessé. A derek iskolaszék el is határozta, hogy a második tantermet f. évi szept. l ére felállitja, a másodtanitó fizetésnek 800 koronára való kiegészítésére azonban évi 400 korona államsegélyért folyamodott. Most érkezett le a kérvény a közigazgatási bizottsághoz, melyben a miniszter a kérelmet fedezet hiánya miatt jelenben nem teljesítheti, de az országos költségvetés törvényerőre emelkedése után ! a kérelem megújítható. Ilynemű kérvények tehát az országos költségvetés törvényerőre emelkedéséig fel sem terjeszthetők. Iskolaszék! elnökök figyelmébe. A közoktatásügyi m. kir. miniszter leirt e vár­megye közigazgatási bizottságához, hogy a tanítói fizetés kiegészítését és a tanítók kor­pótlékának fedezésére államsegélyt kérő fo­lyamodásokat rte terjessze fel hozzá, mert nincs pénz, hanem azokat csakis az országos költségvetés jóváhagyása után küldje csak fel. Tolnavármegye közigazgatási bizott­sága a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelete értelmében utasitotta, Tolna, Paks, Dombóvár, Gindlicsalád, Kurd, Döbrököz és Gyulujjközségek elöljáróságát, valamint Szek­szárd r. t. város polgármesterét, ment a mely helyeken állami iskola, illetve állami óvoda van, hogy jövőben az 5 °/0-os iskolai és 3 °/0-os óvodai pótadót ne a többi adónemek­kel együttesen, hanem teljesen külön ke zelje 8 azt szabályszerű ellennyugta mellett az illetékes iskola gondnoksága, ovófelügyelő bizottsági elnök és gondnok együttes elis- mervényére szolgáltassa ki. Óvoda kötelesek összeírása. Az 1906/7. tanévi óvó és tankötelesek összeírását a közig, bizottság elrendelte. Az összeírás márczius 1-től május 1-ig teljesítendő, házról-házra járva kell összeírni őket Osszeirandók lesz­nek az 1891. szept. 1-től 1903. aug. 31-ig születtek. Az öszeirást a tanítók is teljesít­hetik, kik ezért 4 korona napidijban része­sülnek. A „D“ kimutatást szept. 1-ig kell a kir. tanfelügyelői hivatalnak beküldeni. eV MULATSÁGOK. A Bátaszéki Dalárda február hó 17-én a polgári kaszinó helyiségében, tánczczál egybekötött dalestélyt tart. Belépő dij : sze­mély-jegy 1 kor. 20 fill., családjegy 3 kor. Kezdete 8 órakor. Műsor: „Erdei rózsa“ Fischer C. J.-től. „Dalszabadság“ Marschner- től. „Magyar dalsorozat“ Hoppe Rezső-től. „Kis templom“ Bekker-töl.­A liőgyé zi katlt. legényegylet f. évi február hó 4-én az uradalmi kávéház összes termeiben, saját pénztára javára, műkedvelői előadással egybekötött tánczmulatságot ren­dez. Szinre kerül Pfudel Frigyes „Nem há­zasodunk!“ czimü 3 felvonásos vigjátéka. A tamásit Nőegylet jelmezestéje. A tamásii „Nőegylet“ f. hó 27-én minden te­kintetben igen sikerül estélyt rendezett. Volt jó kedv, öröm és megelégedés, no meg az egyesület péüztárának is jutott szépecskén. De nem is várhattunk mást, mert az egye­sület vezetősége ugyancsak kitett magáért és igy közönségünk minden igénye ki volt elégítve. Hálás is volt érte a közönség, mert 9 óra felé egymásután suhogva, lebegve jöt­tek be bájos mosolylyal a szebbnél-szebb jelmezes alakok. Igazán az egyiken még ki sem gyönyörködhette magát az ember, már ott termett előtte a másik ragyogó csillag, édes rózsa, szekfü, s ibolya és igy pár perc alatt már megtelt az egész táncterem tün­dérekkel, gráciákkal, nymphákkal és tudja Isten még mi minden fiatal szívnek való édességekkel. Volt azután öröm, cső dálkozás, bámulat, dicséret, madár csicsergés, édes kaczaj és sóhajtozás (hej! ha én még fiatal lehetpék!!) mig bele nem melegedtek a tánezba, mely szünet nélkül tartott egész világos reggelig, a mikor azután a jó öreg nap aranyos sugarai kívánták diskréten „Jó reggelt“ a bájos arezoknak és az édesen szunnyadozó álmos mamáknak. Jelen voltak : Dr. K ss Ernőné, Reberics Imréné, Dr. Gaál Béláné,* Sail Gyuláné, Dr. Sterk Józsefné (rokoko), V. Kovács Lajosné, Fekete Józsefné (Miklósvárról), Fekete Imréné (Bencze-p.usz- táról, Gésa jelmez), Hirsch Ignáczné, Pasitzky Aurélné, Blochinger Károlyné, Blochinger Endréné (rokokó), Szili Jánosné (Paáriból), Kollaries Bódogné (Sárbogárdról, czigánynő), Váncsa Istvánná, özv. Molnár Nándor né, Abelesz Adolfné, Abelesz Henrikné, Schvarcz Dávidné, Heimann Ignáczné Brill Józsefné (Siófokról), Vince Mórné, Veltmann Simonná (Nagykónyiból), Wurm Ignáczné (Ságpusz- táról), id. Mautner Ignáczné, Dr. Gottlieb Salamonná és Valder Mihályné. Leányok: Parragh Ilonka (vadrózsa), Heimann Erzsiké (indus tánezosnő), Szili Mariska (római pat- riciusnő), Hirsch Ilonka (policsinella), Blochin­ger Erzsiké (spanyol táncosnő), Fekete Er­zsiké (margarit), Liszbauer Erzsiké (virág jelmez), Halász Erzsiké (labdarózsa), Svartz Janka (B.-Gyuláról, vadrózsa), Svartz Jolánka (szélmalom), Brill Myrtha (Siófokról, magyar leány), Heimann Margit (nefelejcs), N. Mol­nár Paula (tea rózsa), Barna Rózsika (czi- gány leány). Bájos kis tündérbabák voltak még a kicsike Kiss Bözsike mint vadrózsa és társai Gaál Magduska szekfü és Dömötör Rózsika rózsa jelmezben. Felülfizettek: Ho­nig József 3 K., Lenzi Ernő Tabról 4 K., Brill József 2 K., Altmann Gyula 2 K., Veltman Simon és neje 6 K., Feke Imre 6 K., Valder Mihály 1 K., Dr. Gottlieb Salamon 2 K., Svartz Miksa 2 K., Mauthner Miksa 2 K., Dr. Gaál Béláné 1 K., Hirsch Ignácz 2 K., Dr. Kiss Ernő 6 K., Mauthner Gyula 1 K., Dr. Sterk József 1 K., Stencer Lajos 1 K., Dely Gyula 1 K., Vurm Ig­nácz 4 K., Engelmann Vilmos 1 K., V. Kovács Lajos 2 K., Sail Gyula 2 K. Jegyei­ket megváltották : Molnár Gyula és neje 4, Szabó Zoltán 2, Dr. Piringer József és neje 4, Kelemen László és neje 4, Dömötör Sán- dorné 2, Ivelics Pál és neje 4, Lővensohn Gáspár 3, Dr. Tamaska Lajos és neje 5, Bagoly János 2, Tury László 2, Mandl Manó 2, Dr. Freyler Károly és neje 4, Ma­darász Ákos 2, Dr. Mester József és neje 4, özv. Búzás Lászlóné 4 ós Domokos Árpádné 5 koronával. Tiszta jövedelemül az egyesü­let pénztárának maradt 160 korona. Tamásiban, 1906. jan. 28-áu. X-—y­Mükedvelői előadás. A szekszárd-uj- városi r. k. olvasókör és ifjúsági egyesület január 28-án, saját pénztára javára, a. „Szek­szárd Szálló“ dísztermében műkedvelői elő­adást tartott. Szinre hozták Zachariásné Kal­lós Ilonának „Titok“ czimü népszínművét. A katholikus olvasókör az ő előadásain any- nyi műkedvelőt foglalkoztat a földmivelő osztályból, hogy szinte csodálkozással láttuk, hogy itt csupa uj alakkal s szintén jó erők­kel találkoztunk. A főszerepeket Kovács Katicza (Erdős Zzófi), Pacskód István (Lajos), Czank Rozika (Fodorné) és Dürr Béla (Er­dős Sándor) játszották. A mellékszereplők közül ki kell emelnünk Mohai J (Mihály) és László Rozikát (Tini) akik pompásan oldották meg szerepüket s állandó derült­ségben tartották a nagy számban megjelent közönséget. Játszottak még Taksonyi János, Tóth János, Szabó János, Tieger Annuska, Pacskod Gábor, Hauszknecht János, Klézli Juliska, Czank Juliska, Schmidt Erzsiké, Kócsy Ferencz, Taksonyi Sándor, Fray Já­nos, Banovics Mihály, akik mind hozzájá­rultak az előadás sikeréhez. Az előadást Nemes Győző újvárosi kántor tanitó, főgim­náziumi énektanár rendezte nagy buzgalom­mal és körültekintéssel s ugyancsak ő taní­totta be az énekszámokat is. A karban igen jó hangú leánykák vettek részt. A súgó Auvalszky Teruska volt. Az előadás jöve­delme 260 korona. GAZDASÁG. Selycmtcnyésztésünk állapota 1904 ben összehasonlítva Francziaország seiyemtenyésztésévcl. Magyarországon 1904-ben 2,823 Köz­ségben 112,712 család foglalkozott selyem­tenyésztéssel. Ezen tenyésztők kerestek a gubótermés után 2,859,945 koronát. Termelt egy tenyésztő átlag 14 és fél kiló gubót és volt átlagkeresete egy tenyésztőnek 25 korona.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents