Közérdek, 1906 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1906-11-10 / 46. szám
4 KÖZÉRDEK itt is egyes községek,, mint Decs, ócsény, nagyobb összegekkel vannak érdekelve, gondoskodjék a vármegye jó eleve, hogyfeme községek érdekei kellőleg megóvassanak. A másik amelyre figyelmeztetni kíván, a mértékhitelesitési tigy államosítása. A törvény tervezet részleteit nem ismeri, de azt tudja, hogy a vármegye a mértékhitelesítő hivatalok ’jövedelméből nagyon sok közszükséget fedez. Mindent nem lehet a kutyák nyakába ivarrni, mert a kutyák száma fogy, de a közszükségletek szaporodnak, (tetszés és derültség) kéri tehát a vármegyét, hogy feliratilag kérjen tájékoztatást az iránt, hogy a hitelesítési alapból eddig fedezett kiadások miből nyernek majd fedezetet s hogy mi lesz az alap vagyonával. Apponyi Géza gróf a felszólalónak válaszolva, röviden konstatálni kívánja, hogy a kereskedelemügyi miniszter egyáta- lán nem használta azt a kifejezést, mintha itt méltánytalanság történt volna, egyszerűen csak jóindulatáról biztosította a küldöttséget. Dőry Pál alispán hosszabb beszédben ismerteti a dolog állását és elmondja, hogy azon a bérbeadást elhatározó közgyűlésen jogát mindenki szabadon gyakorolhatta. Tolnavármegye küldöttsége egyébként a miniszter előtt is kijelentette, hogy a vármegyét a törzsrészvényekbe fektetett összegek megszavazásánál, annak idején, nem nyereszkedési vágy vezette, hanem mert azokban hasznos befektetést látott. Tudta ugyan, hogy pénzét vissza nem kapja, de számított reá, hogy valami mégis visszatérül. így a minisztert most arra kérték, hogy tegyen meg minden lehetőt, hogy az átvétel alkalmával mennél kevesebb kár érje a vármegyét és községeket s azt a miniszter a legmelegebb jóindulattal ígérte meg. A mi a mértékhitelesités államosítását illeti, erre nézve úgy van értesülve, hogy a hordók hitelesítése továbbra is a vármegyék kezében marad. Végül felvilágosításul közli, hogy a vármegye a fedanyag szállításoknál amúgy is kedvezményes tarifát élvez. Bartal Béla röviden kijelenti, hogy ő kedvezményes tarifát nem a vármegyének, hanem a gazdaközönségnek akar. Kijelentését nagy éljenzéssel fogadták s ily értelemben határoztak. A számonkérő székről felvett jegyzőkönyv tudomásul vétele után a gyámpénztári pénzkészletek elhelyezéséről tanácskoztak. Kurz Vilmos árvaszéki elnök ugyanis bejelentette, hogy a gyámpénztári pénzkészlet a pénztár államosításával nagyon felszaporodott, a kölcsönöket egyre másra visszafizetik (azóta 1.600000 koronát), de mig a helyi intézetek csak 3 5 kamatot adnak, a központi hitelszövetkezet 4 százalék kamatot fizet az árvapénzek után. A közgyűlés Bodor György dunaföldvári biró rövid felszólalása után név- szerint való szavazás utján kimondta, hogy az eddig ott elhelyezett tőkéket a Szekszárdi takarékpénztárnál és a Tolnamegyei hitelbanknál továbbra is meghagyja, az ezeken felül befolyó pénzeket azonban az országos központi hitelszövetkezetnél helyezi el. A közigazgatási bizottságból az év végén kilépő tagok helyeinek betöltésére megejtendő titkos szavazásra két szavazatszedő bizottság alakíttatott. Az egyik gróf Széchenyi Sándor elnöklésével Szabó Károly és Bernrieder János tagok és Szévald Oszkár jegyzőből, a másik Jeszenszky Andor elnöklésével Sass László és dr. Feni Ferencz tagok és dr. Szentkirályi Mihály jegyzőből állott; beadtak^ összesen 70 szavazatot, megválasztattak : Orffy Lajos, Perczel József, gróf Széchenyi Sándor, Wosinsky Mór és Boda Vilmos. Az igazoló választmány «tagjai lettek közfelkiáltással, elnök: Orffy Lajos, tagok : Totth Ödön, dr. Hirling Ádám, Kurcz Vilmos, dr. Mayer Gyula, Sass László, Szondy István, Tihanyt Domokos, Tóth Károly, Leopold Sándor. A jégyzői , nyugdijválasztmány tagjai: Simontsits Elemér, Órffy Lajos, Totth Ödön, Kurcz Vilmos, Török Béla, dr. Hirling Ádám. Az állandó választmányban üresedésben volt egy tagsági helyre beválasztották Pál Józsefet. A megyei tiszti ügyészt helyettesítő ügyészül újólag Török Bélát választották meg. Az 1907-ik évi katonabeszállásolási pótadót a különböző adónemekre 4—4, illetőleg s/jo és 8/io százalékkal megállapították, "az 1907/8. évi közúti költségvetést az állami adókra kivetendő 10%-al egy kézi napszámot 1 kor., egy igás napszámot 6 kor. megváltási egységárral elfogadták. A miniszteri rendeletek közül, a ke- resk. miniszternek az állami közutak fejlesztése tárgyában kiadott rendeletét, mely szerint a vármegyének az előző közgyűlésből tett felterjesztéséhez képest, az abban kijelelt községeken át a vármegyén keresztül vezetendő állami ut kiépitése 1898-ban megkezdődik, örvendetes tudomásul vették és köszönő feliratot intéznek a miniszterhez. Ugyancsak a ke- resk. miniszternek, a Tolnavármegyének önálló iparfelügyelői kerületté átalakítása tárgyában hozott közgyűlési határozatára adott válaszát, mely szerint, ha az iparfelügyelői kerületek és székhelyek szaporittatni fognak, Tolnavármegye szintén önálló kerület lesz, tudomásul vették. A belügyminiszternek a vár megyei alkalmazottak illetményei szabályozásáról szóló rendeletéhez képest összeállított javadalmi jegyzéket elfogadták, ugyancsak a belügyminiszternek a Fadd és Bo- gyiszló' községek közti határvonal kiigazítása tárgyában küldőit rendeletére az 1899. évi megállapodásokat elfogadták s a határ kitűzésére az alispán, t. ügyész, állami építészeti hivatal, központi és dunaföldvári járási főszol- gabirák és Tomcsányi Lajos tagokból álló bizottságot küldték ki. A vallás és közoktatásügyi miniszternek községi népneveléri bizottságok szervezése és a népoktatás fejlesztése tárgyában kiadott rendeletét, mivel az nagyobb terjedelmű és tárgyalása hosszabb időt igényel, a napirendről levették s a jövő közgyűlésre halasztották. A pénzügyi 'szakosztálynak a vármegyei 1904. és 1905. évi házipénztári számadásra vonatkozó előterjesztését elfogadták. Bartal Béla cs. és kir. kamarás, bizottsági tagnak a Szerbiával kötendő kereskedelmi szerződés tárgyában beadott s lapunkban előzőleg már egész terjedelmében közölt indítványát egyhangúlag elfogadták s ilyen értelemben intéznek feliratot a kereskedelmi miniszterhez. A közgyűlés zajos éljenzéssel tüntette ki a két indítvány benyújtóját. Ezután számos vármegyének és szab. kir. városnak különféle tárgyban intézett átiratait, részint, mert idejüket múlták, részint, mert a vármegye már előzőleg hasonlókép felirt, egyszerűen tudomásul vették. Szeged sz. kir. városnak a sajtó és büntető perrendtartási törvény tárgyában, Ügocsa megyének a bírói végréhajtás egyszerűsítése és olcsóbbá tétele tárgyában, Nógrád vármegyének a papirbuzával való tőzsdei üzérkedés korlátozása tárgyában küldött átiratait elfogadták és pártoló feliratokat intéznek. IQ. Lágler Sándornak a vármegyei szabályrendeletek kiadására vonatkozó indítványát elfogadták és szerkesztésével a vármegyei főjegyzőt megbízták. A magyar gazdatisztek és erdőtiszteknek, valamint a dombóvári szinpártoló egyesületnek segély iránti kérvényét, kellő alap hiányában elutasították. Az alispáni jelentések és előterjesztések 1906. november 10. közül: a központi irodában két kisegítő munkaerő alkalmazása, -— a cs. és kir. hadseregnél levő vm. alapitványihely betöltése, — az 1904/5. évi községi építkezések biztosig tása, — a gerjen—foktői révvám 1905. évi számadása, — a vm. alkalmazottak napidijának szabályozása, — több vármegyéi közúti szakasz kiépítésére kötött szerződés, j* és a vármegyei székházban a volt penztáii helyiségek átalakítása tárgyában tett előterjesztéseket elfogadták és tudomásul vették. A paks—kölesdi utón levő hasznavehetetlen 1348 □ öl területet 168 K. 88 fillérért át- • engedték br. Jeszenszky Jánosnenak. - A járási írnokok kérvényére irodatiszti állások rendszeresítése tárgyában elhatárózták, hogy minden járásban egy-egy irodatiszti állást szerveznek, a fizetésre nézve pedig a belügy- •miniszterhez tesznek előterjesztést. A járási rendszeresített és nem rendszeresített dijnokok kérelme fizetés javítás iránt valamint a központi dijnokok kérelme drágasági pótlék iránt a vármegye alispánjának a következő közgyűlésen teendő javaslat végett kiadatott, mert ezen kérelmek akkor erkeztek, mikor a vármegye 1907. évi költsegvetese már teljesen összeállítva volt. Kovács S. Endre bizottsági tagnak azon jelentésére, hogy a köiuti alap terhére megszavazott 717000 koronás kölcsön felvétele és a vármegyei tartozások konvertálása iránt érdemleges lépéseket nem tehetett a kiküldött bizottság, mert a pénzügyi viszonyok ez idő ^ szerint kedvezőtlenekelhatározták, hogy Örffy Lajos és Leopold Sándor bizottsági tagokat újból megbízzák, hogy a viszonyok kedvező alakulása esetén tegyék meg a kellő lépéseket és eljárásukról jelentsenek. Egyúttal az alispánt a kötendő szerződések aláírásával is megbízták. A községek különböző ügyei közül Ozorának kölcsön felvétele, Kisvejkének ingatlan bérbeadás, Apátinak anyakönyvi kivonatok dijainak hova fordítása, Bátának a községi biró és rendőrök fizetésének felemelése, Nagyszékelynek ingatlan eladás, Paks- nak a községi alkalmazottak fizetés felemelése, Magyarkeszinek szerződés megváltoztatás, Regölynek szülésznő fizetésének felemelése iránti határozatai érvényen kívül helyeztettek, a többiek pedig az- esetleg beadott fellebbezések elutasításával jóváhagyattak. — Várdomb községnek a jegyzői javadalmazásra átengedett ingatlan haszonélvezetének megvonása tárgyában a felebbezés elfogadásával a • határozat érvényen kívül helyeztetett — és ugyanazon község a faiskola kibővítése alól felmentett. Tevel községnek a takonykóros lovak tartására 80 korona utalványoztatok. Apátinak utépitési segélyül 1907. év- > tői kezdve évi 500 korona utalványoztatok. Ifj. Schulz- Gusztáv szekszárdi lakosnak zálogház felállítása és kamat szedése iránti kérvényét az arany tárgyak után 7 °/o, érték papirok után 12 °/o, egyéb ingóságok után 15 °/o üzleti díjszedésével terjesztették fel a kereskedelmi miniszterhez. A közgyűlés déli V2 1 órakor ért véget. A dunaföldvári országos vásárok. Ha rövid visszapillantást teszek csak néhány évvel ezelőttre, vagy ha a nálam idősebbektől a régi vásárokról kérdezősködöm, látnom kell a múlt és jelen közti nagy külömbséget s akarva, nem akarva is kutatom ennek az okát. Azelőtt az állatvásáron' legkevesebb 1200—1600 adásvétel, most 200—300 már jó vásárt jelent; azelőtt egy iparos, kereskedő a kirakodó vásár alkalmával összeszedett 100—150 pengő forintot vagy többet, most nem egy esetben — jó, az iskolatáskák s 15 krajczártól kezdve kaphatók. Nagy raktár gyermek-harisnyákban és kötényekben 13_62 disz- ss játékáru üzletébe) Szekszárá, Kaszinó-bazár.
