Közérdek, 1906 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1906-11-03 / 45. szám
3 1906. november 3. KÖZÉRDEK zik ! Gondold el, mi lenne, ha a természeti erők rendszerében csak egy pillanátra meg • szakadna a gfavitáczió ! Csak egy pillanatra ne állana a nehézkedés törvénye, a melynél fogva minden, a mi a földet elhagyja, arra visszahull, a mi miúutiosus pontossággal igazgatja a naprendszer működését! Vagy gondold el, mi volna, hová vezetne az emberi szervezetnek oly lassú működése, ha abban nem volna minden szervnek meg az állandó működése, hanem időszakos lenne, mondjuk mára a szaglás, holnapra a hallás, holnaputánra egy másik szervnek a működése mondaná fel a szolgálatot? Nyugalom • nincs, még a halál után sem! Nincs a gazdasági élet működésében sem. Mert ha az egész emberiség, a világ’ gazdasági életét nézzük, azt mondhatjuk, hogy abban nincs is megállás, annak a mű-, ködése örök és állandó. A javak termelése, feldolgozása és kicserélése állandó és folytonos! Annak megakadni nem szabad egy huszonnégy órára sem! A czivilizáczió, a fejlődés igaz, állitott u. n. vámsorompókat a javak szabad kicserélésének útjába; ez cs^k korlátozhatja, de meg nem akaszthatja a működést. A világgazdaságban tehát nincsen megállás, termeli a javakat folyton és állandóan. Egy vámháboru talán megakaszthatja valamelyik nemzet gazdasági életének működését, a nemzet el is pusztulhat bele, de a világszabadság, az működik tovább. Ha tehát beszélünk mégis arról, hogy ennél vagy amannál a nemzetnél a gazdasági élet pang, hogy valamelyik szervé talán épen hiányzik, nem értjük alatta, hogy az működésben egyáltalán nincsen is, hanem csak azt, hogy annál a nemzetnél nincs. Ha, egy nagyobb szőlősgazdaságnak nincsen pálinka főzője, nem következik abból, hogy a törkölyt most már a szemétre lehet dobni. Ez a nyers anyag előbb vagy utóbb elfog kerülni oda, a hol további feldolgozását megtalálja. Az aztán már a szőlősgazdaság kára, ha ebből az alakátváltoztatásból, akár kémiai, akár mekanikai proezesus lett legyen az, a hasznot a szomszéd, — egy idegen gazdaság huzza! Ha tehát valamelyik szervnek a működése hiányzik a nemzetnek gazdasági életéből, úgy az bizonyosan megtalálható más nemzet gazdasági szervezetében. Eklatánsabb példát erre keresni nálunknál alig lehetne. Gyarmat állama vagyunk a szomszéd Ausztriának. Nem keressük most az okokat,- miért történt ez igy, szóval Ausztria a mi gazdasági életünk szervezetéből kikapcsolta az ipart! Engedtük, högy a termő energia erők, melyek nálunk az elemi munkakifejtéseket elvégezték, tovább expandáljanak Ausztriának gazdasági szervezetében. A mit eredményezhetett volna ez az expansio itt benn a hazában, azt látjuk ma a szomszéd Ausztriának kifejlett iparából, népének vagyon o- sodásából és jólétéből. Még szembetűnőbb ez a példa, ha Németország közgazdasági helyzetét vesszük! Klasszikus hazája a modern természettudományi elveken felépült mezőgazdasági iparnak. Nagy tőkék, szakerők egyaránt rendelkezésre állanak az indusztriális fejlesztés czéljaira! Hogy állunk mi ? « Ország-világ előtt nyíltan bevallottuk, hogy mi bizony a. magunk erőiből' semmire sem vagyunk képesek, hogy mi rá vagyunk utalva a külföldi tökére. De nemcsak idegen tőkére, mert szakerőkét is idegenből kell hozni, ha .beakarjuk kapcsolni gazdasági életünk szervezetébe ennek a szervnek a működését. Ez a jövő programjába tartozik, a helyzet mai képe pedig, hogy a mig körülöttünk egyéb nemzetek vagyonban és kultúrában erősödtek, addig, mi-^egészen lesze- gényedtiink! Ebből a nemzeti elszegényedésből keletkezett aztán még nálunk 1-ször egy egész- ' ségtelen fajtájú szoczializmus, 2-szor egy veszedelmes mértékű, nemzeti életünket nap- ról-napra erőtlenitő, gyengítő kivándorlás Ez ma mostan a. magyar társadalmi életnek két legnagyobb rákfenéje, a melyhez, hozzávehetjük még a magyar gentry családoknak pusztulását, mely erre a gazdasági szervezetre rányomta határozott faji és nemzeti jellegét, a társadalmi, közéleti és politikai morálnak ijesztő meglazulását. Mezőgazdasági ipart magyar gazdatársadalom ! Ez hiányzik a magyar gazdasági élet szervezetéből! Ezt kikeli egészíteni, hogy ne maradjon csonka! íme itt van a kereskedelmi kormányzat által nyújtott kedvező alkalom. Álljanak i'i, akik hivatást éreznek magukban arra, hogy a megkezdett iparfejlesztési akczióban tenni tudnak vala mit! Álljanak ki és cselekedjenek bátran és merészeu! Gazdasági életünk szervezeté satnya és egyoldalú, ha nem egészítjük ki, elpusztulhat tőié a nemzet! Folytatjuk. Rákóczi ünneplése’ vármegyénkben. nult be. Apponyi Géza főispán vezette. A küldöttség tagjai voltak: Apponyi Sándor gróf v. b. t. t. főkamarás mester, Széchenyi Sándor gróf v. b. t. t., a főrendiház alelnöke, Csapó Vilmos kir. kamarás, báró Schell József nagybirtokos, dr. Kämmerer Ernő min. tan., Dőry Pál alispán, Simontsits Elemér vm. főjegyző, dr. Hirling xÁdára polgármester, Hazslinszky Géza kir. törv. elnök, Szabó Károly országgy. képviselő, báró Jeszenszky György, Nagy István főszolgabirák, Sztan- kovánszky Imre szolgabiró, Tóth Károly műszaki tanácsos, Boda Vilmos népbanki elnök-igazgató, Visolyi Ákos, Szenicze y Ákos, Fördős Dezső földbirtokos, R'üll György kö-zs. biró, Tóth István Zsikó Péter, Zsikő János gazdálkodók. A küldő.tiég tagjai mindnyájan diszmagyarban voltak s öt diszbe öltözött hajdú volt a kiséret. Kassán Dőry Pál alispán vezetésével Szabó Károly országgy. képviselő, Boda Vilmos népbanki elnök-igazgató s Nagy István főszolgabíró képviselte vármegyénket. Szekszárd város képviseletében pedig dr. Hirling Ádám polgármester volt jelen. Nem hivatalosan ugyan, de saját lelke sugallatát követve, Kovácsné Nagy Lujza, polgári leányiskolái igazgatónő is megjelent ott, egy egy szálvirágot vitt az iskola minden növendékétől s cserébe egy- egy levelet hozott visz- sza nekik a Rákóczi koporsóján volt koszorúkból. Poetikus, szép gondolat! A kegyelet, hála, mély hazafias érzése minálunk is utat keresett ki, a szivekből s megyeszerte szép és lélekemelő ünnepségeknek volt létrehozója. Nem volt e vármegyének egyetlen egy községe sem, hol a nagy bujdosó és hűséges társainak emlékét fel ne elevenítették volna. A hol talán nem volt nagyobbszabásu külső ünneplés, mégtette egy-egy mise, istentisztelet, csendes imádság vagy iskolai ] ünnepség. Lélekben mindenki elzarándokolt a szent hamvakhoz, millió meg millió lélek volt a visszatérők temetési kísérete Orsovától—Kassáig s onnan tovább, Késmárkig. Ki ne érezte volna a nagy fejedelem leikéből szétáradó isteni erőt, mely századok múlva is meg tudja dobogtatni az elfásult sziveket? A haza és szabadság szeretet ez, a magyar nemzet fenntartó eleme, hogy úgy mondjuk, éltető levegője . . . Vajha a nagy fejedelemnek ne csak földi pormaradványát, de nemes, önzetlen hazafias lelkét is hazahoztuk volna! — Az egyes ünnepségek lefolyásáról a következő értesítéseket vettük: Vármegyénk Budapesten és K&ssán. A Rákóczi és társai hamvainak hazahozatala alkalmából Budapesten rendezett diszfelvonulásban, küldöttségével vármegyénk is részt vett. A küldöttség tagjainak egy része Apponyi Géza gróf főispánnak az „Angol Királynőben“ levő lakásán gyülekezett, Innen kocsival mentek a keleti pályaudvarba. Útközben hozzájuk csatlakozott a küldöttségnek az a része is, a mely a Pannóniában volt szálláson. ,A vármegye zászlóját gróf Széchenyi Domokos vitte lóháton. A zászló régi insurgens lobogó. A nyeregtakaró azonban Rákóczi korbeli volt. Tolnavármegye a küldöttségek sorában az első helyen voSzekszárdon. R templomokban. A belv. róm. kath. templomban 29-én Wo- sinsky Mór apátplébános, Mozsgai Sándor és Szabó Géza segédletével tartott gyászmisét. A templomban a felállított ravatal szépen volt virágokkal díszítve. A misén jelen volt a vármegye, az árvaszék, a kir. törvényszék, a kir. járásbíróság, az ügyészség, a pénzügyigazgatóság, az állampénztár, a tanfelügyelőség, az állam- épitészeti hivatal, az osztálymérnökség, a városi tanács,, a tűzoltóság, a főgimnázium, a polg. fiú és leányiskola és a rk. népiskolák. Mise alatt az ifjúsági énekkar énekelt régi magyar egyházi éneket. A mise végén a közönség a Hymnust énekelte. Az újvárosi templomban dr. FentFe- rencz szentszéki ülnök, plébános tartotta a gyászmisét^. Az ev. ref. templomban október 28-án délelőtt 10 órakor Borzsák Endre ev. ref. lelkész tartott ünnepi istentiszteletet. A templom szorongásig megtelt hallgatósággal, más vallásuak is nagy számmal jelentek meg. Az isteni tisztelet a „Te benned bíztunk eleitől fogva“ énekkel kezdődött. Ezután a Hymnust énekelték el, a mely után Borzsák Endre ev. ref. lelkész buzgó imát mondott s a: „Kövessetek engemet“ igéket vévén alapul (Máté ev. VIII. 22-ik vers) -szép, hazafias beszéddel áldozott Rákóczi emlékének. Végül a jelenvoltak elénekelték a Szózatot. A szekszárdi izr. templomban Rubinstein Mátyás dr. főrabbi mondott magas szárnyalásu, hazafias beszédet.' „A nap felkél s a nap leszáll“ igéket véve alapul, Rákóczira czélozva, igy fejezte be nagyhatású szónoklatát : _ „Miután majdnem kétszáz évvel ezelőtt lehanyatlott, ismét föltűnik a nemzet egén, a nemzet jövőjébe, örökkévalóságába vetett rendületlen bizalom fényét s derűjét árasztva szét azon. A magyar nemzet szabadsága igaz ügy, s.az igazságnak győznie kell, győzött most is, igazságot szolgáltatva a mártirom- ságnál nagyobb keserűséget Szenvedett bujdosó hősöknek, s győzni fog, ha úgy kell, időtlen időkig! Amen.“ az iskolatáskák s 15 krajczártól kezdve kaphatók. Nagy raktár gyermek-harisnyákban és kötényekben 12_62
