Közérdek, 1906 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1906-10-13 / 42. szám
4 ^ÖZÉ^ÜEHÍ V 1906. október 13. igazgatási szakosztály minden egyes tagjá-, nak is, kiket most már ügyünk igazságos voltáról annyira meggyőzni sikerült, hbgy az általunk kért tételeket az 1873. év óta érvényben volt összegbeu megállapította, és «zen fölül egyes kisebb aránytalan dijtételt i saját kezdeményezésére is rendezett. 6. Jelenteni, hogy az egyletnek ez idő- ezerint 95* rendes és 9 tiszteletitagja van. * 7. Jelentem, bogy az egylet 1905. évi számadása 691 kor. 67 fillér bevétel, 502 kor. 27 fillér kiadással, 189 kor. 40 fillér marádvány és 3 drb 33 kor. értékű császári arany készlettel, 1545 kor. 21 fillér követelésbeli és 1442 kor. 18 fiMér tartozásbeli hátralékkal zárul, végül: 8. hogy az egyletbe uj tagokul felvétettek ifj. Lágler Sándor nagyszokolyi II. és Várkanyi Imre gyönki főjegyző. Kérem jelentésem tudomásul vételét. I Plirt Adolf, egyleti alelnök. Határozat: A közgyűlés az elnöki je- entést egész terjedelmében tudomásul veszi | s ezzel kapcsolatban a jelentés 3-ik pontjára ! vonatkozólag Illés Gyula részére a felmentvényt megadja. Minthogy azonban a gyűjtés i csekély eredménynyel járt s azzal néhai Tóth Andor árváin segítve nincsen, azok részére a folyó évben is karácsony táján uj gyűjtést I rendeztet, a mivel ismét Illés Gyulát bízza i meg. A 4. és 5. pontra nézve, úgy az uj l jegyzői nyugdijszabályrendelet, mint a ma- j gánmunkálatokra vonatkozó dijszabás módosításánál oly sok jóakaratot tanúsító összes közreműködőknek, nemkülönben az ügyek előadója: Simontsits Elemér vármegyei főjegyző urnák a községi és körjegyzők ügye iránti meleg érdeklődése és jóindulatú tevékenységéért elismerését és hálás köszönetét jegyzőkönyvileg megörökitteti. A jelentés 8. pontjára nézve kimondja, I hogy az uj tagokul felvett ifj. Lágler Sándor és Várkonyi Imre tagsága 1906. év január hó 1 tői számit. Foly atjuk. A tanító és a földműves — télen. Irta: Tanító Gazda. Mikor a gazda már mindent betakarított és a tél hóbundájával betakarja a szántóföldeket és réteket, akkor nagyon kevés dolga van már nékie. Akkor élvezi ő — nagy vakáczióját. Nappal még csak úgy j ahogy akad egy kis dolga, mert mikor jószágát ellátta és a háziiparhoz ért, akkor ! ezt is, azt is csinálhatja. Pl. gereblyéket készít, kosarat fon, ásó-, kapa- és vilianye- leket farag, vagy más egyéb kisebb do.l- | gokat faragcsál; seprűket köthet, szalmagyékényeket. szakasztót és szalmakosarakat j fon — szóval: hasznosan töltheti azért az időt olyan dolgokkal, a melyek nem fárasz- i tók, de azért hasznot hajtanak, mert pénzértéket képviselnek, értékesítheti is és amellett, hogy hasznosan foglalkozott nem is unatkozott. Az egész pedig játékszerü foglalkozás. Azért jó volna, ha a megyei gazdasági egyesület a megyének több helyén I ilyen háziipar tanfolyamokat rendezne, \ mi által óriási anyagi és erkölcsi haszonhoz juttatná szegény népünket. A költség ez által pedig sokszorosan visszatérülne. Nappal tehát csak megjárná* de mit csináljon a szegény ember, mikor beesteledik j és a hosszú téli esték beköszöntenek ? Az olvasáshoz nem szokott és azért I sem jó könyvet, sem jó újságot nem tart. | Mivel töltse hát idejét? Egészen tétlenül bámuljon egész este a levegőbe'? Nem lehet ezt megengedni, mert „a tétlenség minden rossznak a szülőanyja.“ Ki segitsen hát rajta ? Ki más, mint a tanító ? Hát mindig és mindenben a tanító ? De mikor fizetésről van szó, akkor másnak juttatják ? Csak türelem, kedves kartárs! Hisz azt úgy sem lehet pénzzel megfizetni, a mit a nép- | pel jót tegzünk. Igaz, hogy újabb teher volna ez, de ezen terhet megédesíti az a tudat, hogy hazánkért és embertársainkért fáradozunk. Ilyenkor pedig, ha hazánkról és embertársainkról van szó, nem szoktuk kérdezni: mi fizetés jár érte? Nem, hanem I örömmel és szeretettel fogunk a munkához, mit Magyarország fenségesen gondolkodó tanítói kara számtalan esetben mutatott meg és a mely körülmény tette csak lehetővé azt, hogy Magyarország az utolsó 2—3 évtized alatt ugyanannyi századot ugrott át a j művelődést illetőleg. Minden kultúrpolitikai és közgazdasági ág, mely hazánkban győzelemre jutott, tulajdonképen nem más, mint ez imádott haza fenségesen gondolkodó tanítói karának győzelme. Tehát az a szegény 'tanító mentse meg azt a földműves embertársait a zülléstől és foglalkoztassa őket, szórakoztassa őket hasznosan. De hát hogyan ? Alakítson a tanító olvasóegyletet a hol még nincsen. . _ . Igaz, hogy könnyebben van ez mondva, mint alakítva. De azért kitartás mellett megy ez is. Tapasztalatból beszélek. Ha azonban ez is megvan, akkor a tagok helyes szórakozásáról kell gondoskodnunk, mert különben olvasóegylet helyett kártyaegylet lesz belőle. Mivel szórakoztassa a tanitó őket ? Tartson felolvasást vagy szabad előadást, de ne a föld forgásáról, vagys vonzóerejéről, vagy a testek esésének törvényeiről, hanem a történelemből, hazánk lakóiról, föld jéről, az alkotmánytanból, községi elöljárókról stb. De legjobban érdeklődik a nép saját szakmája a szőlőtermelés, a földművelés és állattenyésztés iránt. Ezt hallgatja legsziveseb ben és erről beszél akár egész télen át nap-nap i után, illetve akár minden este, anélkül, hogy | anyagából kifogyna, vagy azt megunná, a j mi egészen természetes is. Hiszen ez a fog- I lalkozása. E körül forog léte vagy nem léte. i Éhez hozzászólhat, mert saját tapasztalatai vannak. Tárgya pedig oly - gazdag és oly I változatos, hogy azt száz és százféleképen j lehet variálni. Czélja pedig az, hogy ne csak j szórakozzék, hanem szórakozva tanuljon i olyasmit, mi neki busás kamatot hoz. Mert ha eleinte nem is hisz, vagy legalább is ] gyanakodólag fogadja az általunk hirdetett j gazdasági dolgokat, azért egyik-másik titok- I ban még is megpróbálja és ba látja, hogy : tényleg jó és bevállik, akkor lj—2 év múlva I az egész község teszi. Tapasztalatból mondom ismét ezeket, j mert azelőtt bizony nem fogasolták meg ta- . vasszal a luczernát vagy a ritka gabonater másukét, bezzeg most míndenik teszi, pedig mikor előadtam nekik, nagyon tamáskodtak J benne. Azután az a fő, hogy felolvasás közben | rendezzünk egy kis vitát. Hiszen ráérünk ! 1 Engedjük egyikét-másikát hozzászólni a { tárgyhoz. Ez majd egy harmadiknak a hoz- j zászólását fogja provokálni. És ha igy meg j van törve a jég, akkor általános érdeklődés fog mutatkozni. Ha azonban látjuk, hogy nagyon széles mederben kezdene indulni a disputa, akkor szakítsuk azt félbe és folytassuk előadásunkat tovább. A fő a helyes vezetés! Erre nagyon vigyázzunk! Sohase hagyjuk a vitát elmer - gesedni és a személyeskedés terére átcsapni, mert a Szegény egyszerű földmives ember nem igen tud tárgyilagosan vitatkozni, hanem hamar átcsap a személyeskedés terére. Azért vagyunk mi ott, hogy azt megakadályozzuk és a rendes mederbe tereljük ismét a tárgyat. A következő számokban‘szolgálok egy pár felolvasási mintával is. Mindenki saját ízlése éskelátása szerint formálhatja azokat, a mint akarja. Ezen minták után—- a melyeknek tárgya csakis a mezőgazdaság teréről vétetett készíthet kiki, milyen tárgyút akar. Teszem : A részletes növénytermelésről, j állattenyésztésről stb. stb. Ha jónak látják a tisztelt kartarsak, működési helyükön ilyen előadásokat tartani, nem fognak ugyan fizetésemelést kapni, de még látszólagos hálát sem. Hanem jót tesznek a szegény néppel, az bizonyos. Es ez a fű! Föl tehát munkára! Tegyünk jót a néppel! Ez a föladatunk ! VARMEGYE. A közigazgatási bizottság ülése Tolnavármegye közigazgatási bizottsága rendes havi ülését gróf Apponyi Géza főispán elnöklésével f. hó 10 én tartotta meg. Jelenvoltak : Simontsits Elemér vm. főjegyző, Kurcz' Vilmos árvaszéki elnök, Fink Kálmán kir. tan., pénzügyigazgató, Tihanyi Domokos kir. tan., tanfelügyelő, Alacs Zoltán kir. főmérnök, Sigora Lajos tvh. álíatr orvos, Kovács Seb. Endre, Török Béla, Sass László, Boda Vilmos és Bernrieder József. Sass László mezőgazdasági előadó jelentése szerint a szeptember havában folyamatban levő gazdasági munkák végzését rendkívül akadályozta az abnormis időjárás. Az őszi vetési munkák csakis a hó utolsó hetében voltak megkezdhetők. A burgonya termés jónak mondható, a beérkezett adatok alapján kát. holdanként 65 mét^rmázsát adott. Tengeri termés átlagban véye jó, kát. holdanként 12-5 métermázsa várható. A ezukorrépa termés jó közepes, kiszedését az esőzés hátráltatta. A’ rét sarju- termése az augusztusi szárazság következtében csak közepes és gyenge, minőségre azonban kifogástalan. A szőlő az esős időjárás folytán erősen rothadott, daczára, hogy még tökéletes érett nem volt. Ennek következtében a ..szedés szeptembereké második felében megkezdendő volt s igy az eredmény minőségileg gyengébb lett; mennyiségileg — kivéve a szekszárdi hegyet — középtermést adott. A szüretelt bor vevőre talál, a kereslet elég jó, a finomabb fajok. 28—34 koronáért, a gyenge lapi borok 16—20 koronáért értékesíthetők hektó- literenkint. Hőgyészen a szeptember 9-én tartott ló- dijazásra felhajtott lovak közül a csikók váltak ki, a felhajtás mennyiségre kielégítő volt. Munkás viszonyaink kielégítők, bár most az összetörlódott gazdasági munkák folytán munkahiány volt. Az amerikai kivándorlás még mindég tart, különösen a németajkú községekből. A visszatértek az itteni munkabér viszonyokkal elégedetlenek S Szítják munkastársaik között az elégedetlenséget. Sigora Lajos tvh. állatorvos jelentése szerint az- állategészségügy a lefolyt hónapAZ EGYEDÜL ELISMERT KELLEMES IZU TERMÉSZETES HASHAJTÓSZERV
