Közérdek, 1906 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1906-09-08 / 37. szám
4 1906. szeptember 8. ]^ ÖZ ÉR DB ^ az a hely, hol az első szőlőterület létesült. Ez a Moús Almus, mely Mitrovicz mellett (^circa Sirmium“) fekszik, csak a mai Frnska Gora lehet, mert ezen a tájon más hegység nincs; ennek lejtőin terem még ma is az a kitűnő bor, mely mint láttuk, mindig vetekedett a szeksz írdival, s mely a XVI. századig, mint a borok királya szerepelt, bár korán feltűnik már mellette a budai, egri és szekszárdi is. Szerémségből hamar jutott el a Dunántúlra is a szőlőművelés ; nincs kizárva az sem, hogy még Pro- bus alatt történt meg ez, mert életrajzában azt olvassuk, hogy „szőlőskertekkel elárasztotta Galliát, a moesiai és pannoniai dombokat.11 De ha nem is Probus idejében, az utána való években kétségtelenül meghonosodik a szőlőművelés a mi vidékünkön is, mert még a rómaiak alatt válnak híressé a baranyai, balatonvidéki és soproni borok. Az Alföldön, hol a szarmaták laktak, még nyoma sincs ez időtájt a szőlőnek, a méhsör dívik itt, ami legősibb szeszes itala az emberiségnek. Priscus rhetor 448-ban járt arra, mikor II. Theodosius kelet-római császár Maximinusszal követségben küldte ki Attilához. Ezen útjáról irt feljegyzéseiben említi, ; hogy útjában a lakósok búza helyett kölessel, bor helyett mébsörrel káuálták. Megyénk területén a K. u. IV. században mozgalmas élet folyt, legalább az érem: j leletekből ezt következtethetjük: a Diocleti- I anus, Constantinus, Constantius, Constans, Valentinianus és Valens alatt vert érmek nagy mennyiségben kerülnek nálunk nap- | világra. Az egész század azonban már csak [ folytonos harcz a barbárokkal, a gótokkal, szarmatákkal és quádokkal, kik betöréseikkel ; roppant pusztításokat okoztak a provincziá- I nak. Galerius (f 311 K. u.), kit Diocletianus | tett meg Caesarnak, még sokat fáradt Pannónia érdekében: irtotta az erdőket, lecsapol- tatta a mocsarakat, a későbbi uralkodókat azonban már elvonta a békés, hasznos munkától a harcz, ami majdnem megszakítás nélkül tart 377-ig. Ekkor Frigeridus, Pannónia kormányzója Thraciába vezeti ki Pannóniából a római légiókat, s ezzel megnyílik a pro- vinczia a barbároknak. Hlb. mely Sárszentlőrinczen kezdődik s a jelen ünnepséggel Bonyhádon zajlik le. Rámutat az intézet működésének eddigi jótékony ered- 1 menyére s biztató reménnyel néz a jövőbe, mert szilárd alapon áll az intézet, nyugodtan hozzáfoghat teljesen kifejlesztett főgimnázium! pályafutásához. Beke Andor tanár szavalta el ezután igen meghatón, teljesen áterezve# 3ántha Ka- rqlynak ez alkalomra irt gyönyörű ódáját, mely lapunk tárczarovatában olvasható. Ezután Ihász Lajos kér. felügyelő bezárta az ünnepélyt. A közönség elénekelte a „Szózatot“ s következett a két jubileum. Előbb a tanári kar üdvözölte Gyalog i Istvánt 25 éves jubileuma alkalmából. Beke i Andor volt az érzelmek tolmácsolója. Szép szavakkal ecsetelte a jubiláns érdemeit és bizony nem egy szava könnyet csalt az , ünneplők szeméből. Gyalog István megköszönte a rokon- szenv és ragaszkodás tolmácsolását. Majd a régi tanítványok nevében Fáik Henrik fejezte ki a hála érzetét, bejelentve, j hogy az egykoiú növendékek Gyalog István, I szeretett tanáruk elévülhetetlen érdemei emlékéül „Gyalog István“ alapítványt létesite- I nek. Következett Marhauzer Imre buesuzója. Szem nem maradt szárazon, mikor látta, hogy ez az ősz, évszámait tekintve idős, de hitben, lélekben örökké ifjú ember, ki annyiszor daczolt s szembe szállt nehéz dolgokkal, zokogásba fojtja szavait .... S miután elbúcsúzott a kedves jó tanár, a szorgalmas munkás férfiú, régi kedves iskolájától, az ünnepély véget ért. Délben 280 teritékü bankett volt. Az első fölköszöntőt Ihász Lajos kerületi felügyelő mondotta a királyra, Horváth Sándor főesperes a vezetőség egészségére üríti po- ’ harát, kik a messzeségből 2 nappal előbb eljöttek, csakhogy részt vehessenek a szép családi ünnepélyen, az intézet jubileumán. Marhauzer Imre a közelből megjelentekre: a megye fejére gróf Apponyi - Gézára és a vármegye tiszti karára emel poharat. Gyalog igazgató az iskolák és egyházak egyetértéséről szól nagy hatással: a megjelent küldöttségeket, Berzsenyi siklósijárásbiró pedig az egyházmegye vezetőit élteti. Dőry Pál igen szép és találó képben beszélt a három tolnamegyei gimnáziumról s kivánja, hogy a bonyhádi gimnázium ezután is úgy, mint eddig sikerrel működjék. Dr. Jozgits János bonyhádi róm. kath. lelkész örömmel konstatálja, hogy a kath. egyház 10J éve tekint szeretettel, bizalommal erre az evangélikus tanintézetre, mert tudja, hogy az hivatását a legnemesebben tölti be. Minden kövére az a jelszó van írva: Isten, Király, Haza! A róm. kath. hitközség nevében köszönti Gyalogot. Dr. Kanzler Antal az iskola vezetőségét éltetve bejelenti, hogy a kerület képviselője Wéber János 1000 koronás alapítványt ad, a mai nap emlékére. Sántha Károly igen magas szárnyalásu felköszöntőben elmondja, hogy ma elszavalt alkalmi ódájából a szerénység elhallgattatott egy strófát. Az iskola nagyjairól szól ebben: Marhauzerról, Gyalogról, őket élteti. Ihász Lajos Marhauzert, mintjjaz iskola pénzügyminiszterét, dr. Rosenthal Tóbiás Gyalog Istvánt, Wéber az intézetet élteti, mert tudja, hogy továbbra is a nemzeti szellem fog ott uralkodni.' Gráf József Zsilinszky és Nádassy táviratát olvassa fel s érettük emel poharat. Wigapd János a szekszárdi fő, Gyimóthy Jenő a gyönki, dr. Mayer Győző a felsőlövői gimnáziumok nevében üdvözli az uj főgimnáziumot. Most jelent meg a Dr. Brozik Károly-féle Nagy Magyar Atlasz mely úgy tartalmasságánál, mint kiállításánál fogva minden tekintetben felülmúlja a külföldi hasonló munkákat. Tartalmaz .158 színes főtérképet és 257 színes melléktérképet. Ára diszes félbőrkötésben 48 korona. Két koronás havi részletre Í8 kapható. — Megtekinthető és megrendelhető Bátor János könyvkereskedésében Szekszárd, Kaszinó-Bazár. túrna ilyen hatalmas tanintézetnek lesz szülője. És a sárszentlőrinczi egykori pap, Nagy István superintended szellemi és anyagi téren hozott sokrendü áldozata nem termette-e meg gyümölcsét?! Övék az érdem, hogy az iskolát nagy áldozatok árán fölállították. És nem a gazdagok százain, ezrein, hanem a szegények fillérjein. Azután a protestáns áldozat készségen megerősödött iskola, fölébresztette a más felekezetüekben a bizalmat. Mert vallási szükkeblüség itt soha tapasztalható nem volt s ekkor már nyert volt az intézet ügye. A jóságos Isten megáldotta azt oly férfiakkal, a kik lelkűk minden lelkesedésével, szivük minden melegével rajta voltak, hogy a szilárd alapokon álló iskolát emeljék, fejlesszék. Nem csak lelkesedtek, de lelkes munkájukkal lelkesítettek is. Megmozgattak mindent s az ige testté lön. Van az intézetnek a tüzes lelkű Wiesneren, a nagytudásu Lángon és Gombóczon kívül a még most is életben lévő tanárok között egy Marhauser Imréje, egy Gyalog Istvánja. Az első, egész eddigi életét az intézet fölvirágoz- tatására fordította. Harminczháróm évig küzdött s munkálkodott, fáradságot nem ismerve. Marhauser Imre! Ez nem egy név csupáD, hanem a bonyhádi gimnázium történetének egész fejezete. A derék tanáré napon búcsúzott el. Nyugalomba tér. De mint Gyurácz püspök hozzáintézett búcsúszavában megjegyzé, csak testileg távozott el körünkből, az intézettől, de az, a mit e név „Marhauser Imre“ magában rejt, örökké itt marad s munkálkodni fog tovább is. Kevesebb szolgálati év, de nem kevesebb érdemek, okolják meg a másik, negyed százados jubileumot. A szintén ünnepelt Gyalog István, 25 éve tanár, 17 év óta igazgató, hogy mit tett, mennyit, cselekedett, fáradt, biz azt e szűk czikk keretében elmondani nehéz. De nem is kell. Elég, ha rámutatunk arra, a mi sok munkája közül a leghatalmasabb, az t. i. hogy a bonyhádi gimnázium ma mint főgim- j názium nyílott meg. Isten áldása legyen a derék intézeten s jubiláló derék tanárain ! A lefolyt szép ünnepségről részletesen a következőkben számolunk be; Gyönyörű szép idő kedvezett az ünnepségnek. így a közelvidékről még az ünnepség napjának reggelén is sokan bejöhettek. Reggel 9 óra tájban már farka volt az utcza a járó kelőktől. Az ünnepi ruhákba öltözöttek egész serege özönlött a gimnázium, rész ben pedig egyenesen az evang. templom felé Az ifjúság a tanárok vezetése alatt vonult le a templomba, hol is 9 órakor kezdődött az istenitisztelet s az ennek keretében lefolyt ünnepség. A jelenlevők között ott láttuk a megye, a környék szinét-javát; igy ott volt Gyurácz püspök, Ihász Lajos kerületi 'felügyelő, gróf Apponyi Géza fő- J ispán, Dőry Pál alispán, Simontsits Elemér í főjegyző. Tóth Ödön t. ügyész, Szeniczey i Géza felügyelő, Horváth Sándor főesperes, Tomka Gusztáv alesperes, Wéber János orsz. képviselő, Wigand János igazgató, Hazslinszky Géza, Kátay Endre ref. esperes, dr. Jozgits bonyhádi plébános, Bancsó theoiogiai tanár, Brunner .János soproni főesperes, Szentiványi főszolgabíró, Sántlia Károly, dr. Rosenthal Tóbiás, Mihálcsics görögkeleti lelkész, Perczel Dezső, Kardos Kálmán, Kálmán János és még számosán, Bonyhád község képviselőtestülete, a katholi- kus, a református, a zsidó egyház küldöttsége, a szekszárdi és felsőlövői főgimnázium, a gyönki algimnázium stb. küldöttségei. A jövel szentlélek úr Isten kezdetű ének elhangzása után Fáik Henrik mondott igen megható imát, utána Horváth Sándor főesperes magas szárnyalásu egyházbeszédet A záró ének után a közönség fölvonult a gimnáziumba úgy, hogy zsúfolásig megteheti a gimnáziumnak ez alkalomra virágdíszbe öltözött hatalmas tornacsarnoka. A magyarok miatyánkja: a Hymnus eléneklése után Gyurácz Ferencz püspök lépett a pódiumra. Hatalmas szép beszéddel j ünnepelte a gimnázium 100 éves fennállását, j így magas röptű megnyitó beszédben kifejtette a sok viszontagságon keresztülment iskola eddigi kulturális szerepét, mely abban állott, hogy a hazának, az egyháznak vallá- i sós, erkölcsös, kötelességét hiven teljesítő ifjúságot nevelt, mely az élet küzdelmeiben j mindig sikerrel megállta helyét. E törekvésnek elérésére maga köré vonta az egész környéknek pártoló közönségét, mely valláskülönbség nélkül hű gondjába vette az intézetet. A testvéri szeretet kötötte össze az isko- i lát pártfogóival, megakadályoz mindennemű • gyöngítő visszavonást. Áldást kér az intézet I alapitóira, pártolóira, s ez fenntartóira, vezetőire, a szép jövő biztos reményében üdvözli az egybesereglett ünneplő közönséget. Majd Gyalog István igazgató rövid I vonásokban ismertette az iskola történetét, |
