Közérdek, 1906 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1906-07-28 / 31. szám
Sicksiard) II. évfolyam 31. szám Szombat, 1906. julius 28 TOLNA VÁRMEGYE TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS GAZDASÁGI ÉRDEKEIT KÉPVISELŐ HETILAP. ÜZ ORSZÁGOS NI. KIR. SELYEMTENYÉSZTÉSI FELÜGYELŐSÉG HIVATALOS LAPJA. Megjelenik minden szombaton. Kiadóhivatal: Báter-nyomda, Kaszinó- Bazár épület. Az előfizetési pénzek és hirdetések ide küldendők. Hh?chtésbk legjutányosabb számítással, díjszabás szerint. Felelős szerkesztő : BODNÁR ISTVÁN. Szerkesztőség: Széchenyi-uteza 1085. szám. Ide küldendők a lapot érdeklő összes közlemények. Belmunkatársak : JANOSITS KÁROLY. KOVÁCH ALADÁR. Kiadja Báter János nyomdája Szekszárdon. HLlŐFIZETÉS : egész évre 10 kor., félévre 5 kor., negyedévre 2 kor. 50 fid NÉPTANÍTÓKNAK, ha az előfizetést egész évre előre beküldik: 5 kor. A polgári iskola, fejlődése. Közli: Báli Sándor. I. Megirtuk már, hogy az országos polgári iskolai egyesület és annak Duna—Drávaközi köre folyó hó 2, 3 és 4-én tartotta évi rendes gyűlését Kaposvárott. Aki ezeket a gyülésnapokat figyelemmel kisérte és a sajtó- tudósitásokat átnézte, arról győződhetett meg, hogy a polgári iskola jelentékeny reform előtt áll, melyet az iskola lelkes tanársága szorgalmaz és azon munkálkodik, hogy minden irányban érezhető érdeklődést keltsen a magyar társadalom művelt középosztályának nemzeti nevelőintézete: a polgári iskola iránt. Nemzeti irányú újabb politikánk és társadalmi nagy mozgalmaink mind a magyarságnak hangos érverése, amely -minden izében a magyar érzést juttatja érvényre, erős, öntudatos és lelkében szinmagyar társadalmi középosztályt óhajt, mert ebben látja a magyarság erejét, boldogsága igaz jövőjét. Ennek az irányzatnak van szolgálatában a magyar polgári iskola és evvel akar is fejlődni. Törekvéseinek gyönyörű sorát tárgyalták a kaposvári gy ülésnapok. Az iskolai nevelés fejlődés ügye minden- családnak közérdekű kérdése, lapunkban tehát szívesen adunk helyet arra, hogy a polgári iskolák fejlődésügyét az érdeklődők figyelemmel kísérhessék. Sorozatosan közöljük le a Kaposváron elhangzott beszédeket; egyes tanulmányokból kivonatokat mutatunk Tbe, amelyek maguk beszélik el a polgári iskolák jelen hibáit, sérelmeit, de törekvéseit és fejlődési irányzatát is. A polgári iskolai köri gyűlést Kaposvárott Kfammer János szekszárdi igazgató, a következő elnöki beszéddel nyitotta meg: , Igen tisztelt köri gyűlés! Mélyen tisztelt Vendégeink! őszinte örömmel, szivem egész melegével üdvözlöm Önöket, a kik egy hasznos munkában eltöltött év méltó befejezéséül, megjelentek, hogy tanácskozásainkból, az érintkezés egymásra hatásából uj ösztönt és erőt merítsenek a tovább munkálkodásra. Hálás szívvel és mély tisztelettel üdvözlöm vendégeinket, a kik szives megjelenésük - kél tanúsítják iskolánk, a népnevelés, az oktatásügy és annak munkásai iránt való érdeklődésüket. Nagy örömmel fogadjuk Önöket tanácskozásainkon, azon szilárd meggyőződésben, hogy az oktatás és nevelés nagy és fontos kérdéseinek problémáit csak Önökkel karöltve, csak a szülők; és a társadalom hozzájárulásával oldhatjuk meg kellőképen. Mélyen tisztelt Közgyűlés ! Körünk megalakításával az 0. P. I. E. uj szervét létesítettük. Szerveztük pedig azon czélból, hogy a polgári iskolák általános érdekeinek ápolása mellett, saját helyi ügyeinket is kellő gondozásban részesítsük, hogy a kör területén levő polgári iskolák tantestületeinek módot és alkalmat nyújtsunk á sűrűbb érintkezéshez, a kölcsönös megismerkedéshez és az/ ebből folyó megbecsüléshez. Körünk csak félév előtt alakult meg s önök természetesnek fogják találni, hogy e csonka évben, e rövid fennállása alatt nagyobb és intensivebb működést nem fejthetett ki s hogy kebelében kiemelkedő, felemlitésre méltó mozzanat nem fordult elő. Azonban él bennem a meggyőződés, hogy körünk minden tagja vállvetett munkássággal oda fog hatni, hogy az hivatását betöltse és kitűzött czélját megvalósítsa. Igen tisztelt hölgyeim és uraim! Mindnyájunknak intensiv, lankadatlan munkásságot kell kifejtenünk, ha az általános fejlődés és haladás közepette el nem akarunk maradni s ha azon iskolafajták, melynek szolgálatában állunk — értékét, színvonalát emelni kívánjuk. A közel jövőben nagy és fontos kérdések kerülnek megoldásra s nekünk, az egész polg. isk. statusnak, minden befolyásunk i latba vetésével őrködnünk kell, hogy azok intézményünk és közönségünk valódi érdekeinek j megfelelően oldassanak meg. A polg. fiúiskolák reformja junctim a 1 minősitési törvény megfelelő módosításával; a polgári leányiskolák fejlesztése és betetőzése,. kereskedelmi, kézimunka és háztartási tanfolyamokkal elodázhatatlan föladatát kell, hogy képezze tanügyi kormányunknak. Itt vannak továbbá a felügyelet, az évvégi vizsgálatok^ áz osztályozások, és az intensivebb testi nevelés fontos kérdései. Idevonhatók továbbá azon problémák, melyek ugyan szorosan véve nem tartoznak az iskola körébe, de a melyek napirendre kerülvén élőbb vagy utóbb éreztetik hatásukat az iskolával s ezáltal késztetnek állás- foglalásra. Értem a „Társadalomtudományi Társulat,“ a feministák törekvéseit és aszó cziális evulucziót, melynek kitöréseit napon kint észlelhetjük. A polgári iskola, sajnos, még mindig nem tölti be az őt megillető helyét közoktatásunk szervezetében. Pedig nemcsak köz- művelődési c éloknak szolgál a polgári iskola, hanem főképen nemzetgazdasági és magyar nemzeti érdekek követelik ezen intézménynek legszélesebb alapon való tovább fejlesztését. Mert mi is a polg. iskola czélja, mi képezi ■hivatását ? Egy művelt erőteljes és öntudatos középosztálynak nevelése. Megadni az őstermelőnek, iparosnak, kereskedőnek, kis hivatalnoknak azt a miveltséget, azon ismereteket, melyekkel saját hivatása körében mindenkor képes legyen a kellő eszközök alkalmazásával boldogulását előmozdítani. E mellett kell, hogy működését magyar nemzeti szellem lengje át, hogy eltörölhetetlenül beleoltsa növendékeibe a haza és alkotmány iránti forró szeretetet s hogy növendékei, habár idegen ajkúak voltak is, nemcsak nyelvben legyenek magyarok, hanem magyar- szellemben gondolkozzanak és majdan cselekedjenek. A magyar állam legerősebb talpköve, legbiztosabb oszlopa a müveit, vagyonos magy-u’ polgárság, ettől függ hazánk anyagi, szellemi emelkedése és fölvirágzása. Ezen érdekeknek szolgál a polgári iskola is, innen van nemzeti és .közgazdasági fontossága. A polgári iskolának helye« irányban való fejlődését igen sok körülmény gátolja. Első sorban közönségünknek a gyakorlati életpályáktól való'idegenkedésre. Ezen iskolafaj akkor fog hivatása magaslatára emelkedni, ha közönségünk nagyobb figyelmet fordít a gyakorlati foglalkozásokra és nem tereli gyermekeit az amúgy is tultengésben szenvedő tudományos pályákra. Kívánatos, hogy már egyszer megérlelődjék azon tudat a társadalom fölfogásában, hogy vagyont, tisztességet, közbecsiilést nemcsak a diplomás, hanem a gyakorlati pályán is lehet szerezni. Különösen most van szüksége népünknek ezen tudatra, a midőu a gazdasági önállóság vágya általánossá lett s hazánk gazdasági függetlenitésére az első pozitív intézkedések megtétettek. Nagy akadálya továbbá iskolánk fejlődésének, azon mostoha bánásmód, a melyben a minősitési törvénynyel és későbbi kormányrendeletekkel intézményünket részesítették, úgy, hogy felsőbb osztályú növendékeink előtt az érvényesülés minden útja elzáratott. Hassunk tehát oda minden erőnkkel, hogy egyrészt tájékoztassuk a közönséget a gyakorlati életpályák jelentősége felől, más részt pedig, hogy a polg. iskolai reformmal kapcsolatban a minősitési törvény módosítása utján megszerezzük mindazon jogositványokat, a melyek ily fokú tanintézetet méltán megilletnek. Minthogy pedig minden igazság önmagában hordja győzelmét a költő szavaival zárom beszédemet: „Mondottam: ember küzdj és bizva bízzál.“ Üdvözlöm az igen tisztelt tagtársakat és vendégeket. A gyűlést megnyitom. Szünidei kirándulások. Nincs manapság senkisem, a ki az utazásnak nagy pedagógiai fontosságáról meg ne volna győződve. Az utazás nemcsak szórakozás, hanem főleg az ifjúságra nézve bőséges forrása az ismeretszerzésnek, a tapasztalatnak. Az elméleti tanulmányok mintegy testet öltenek, az uj benyomások raja növeli a szellemi tartalmat, vidékek, népek, nyelvek és szokások közvetetten megismerése a mily érdekes, szintoly tanulságos is. Yan is gondja a modern pedagógiának arra, hogy a tanuló ifjúságot néha-néha kivezesse az iskola falai közül a szabadba, esetleg távolabbi vidékekre, hogy kitágítsa az ifjúság szellemi látókörét, hogy egyéni szemlélet utján öregbítse ismereteit. Maga a világjárás eszméje nem uj, csak gyakorlati alkalmazását sürgeti jobban az előrehaladott neveléstan. Van azonban a tanulmányi kiindulásoknak egy fajtája, mely látszólag ugyan nagyon hathatósan szolgálja az utazásnak föntebb érintett czélját, melynek javára igen sok érvet hoztak és hoznak fel, de a melyet mélyebb megfontolás után mégsem tarthatunk az ismeretszerzés alkalmas eszközének, melytől tehát óvni kivánjuk mind az ifjakat, mind elsősorban a szülőket. Igaz, hogy e lap nem pedagógiai szaklap, mely ex offo foglalkozik az elméleti és gyakorlati neveléstannak egyes kérdéseivel.
