Közérdek, 1906 (2. évfolyam, 1-53. szám)

1906-07-21 / 30. szám

HözénOB^

6

hallhatja, csak épen • egy kis órászerkezetet kell felhúzni. Hej bezzeg, ha a régi jó időkben fel lett volna mar találva, mikor még a czammogó viczinálisok sem jártak I jó marasztaló sár volt a ventíégfogó. Milyen kelete lett volna még nemzetes uraimék udvarházaiban. No, de most se fölösleges, mert hát mindenki nem szaladhat Kubelik, stb. után. Itt a Grammophon elhozza a szót, az éneket, a muzsikát 1 Grammophónok kaphatók gyári áron Árva J. könyvkereskedésében Szekszárdon. Ugyanott fényképészeti czikkek és gépek is kaphatók I Miután a fényképezés a legszebb sportok közzé tartozik, ajánljuk ezt is a n. érd. közönség szives figyelmébe.

— Tulipán egylet. Késő virágzásként megalakult Dombóváron a Tulipán egylet 51 taggal. Á megalakulás nagyrészben özv. Nyárády Zsigmondné érdeme, ki a mozgalom megindítója volt. Az alakuló gyűlésen a kezdeményező úrnőt meg is választották elnöknek.

— Elszabadult vasúti kocsik. Mocso- Iád állomáson, mint Kaposvárról jelentik, elszabadult két kavicscsal megrakott vasúti kocsi s egyre növekedő gyorsasággal rohant a lejtős pályán Répás felé. A kocsik keresztül rohantak Mernye és Aszaló állomásokon, a honnan táviratban értesitették a veszedelemről Répás állomást. Mielőtt azonban a kocsik oda értek volna, szerencsétlenség történt. Aszaló közelében egy nyitott átjárónál az elszabadult teherkocsik elütöttek egy szekeret, a melyen három férfi ült, Nagy József, ennek tizenhatesztendős fia és Sári János aszalói lakosok. Az összeütközés oly erős volt, hogy a kocsi darabokra zúzódott és a lovak nyomban kimúltak. A kocsin ülők közül Sári János oly lendülettel bukott ki a kocsiból, hogy az egyik kavicscsal megterhelt kocsira zuhant, anélkül, hogy súlyosabb sérülés esett volna rajta. Nagy József kisebb zuzódással szabadult meg a veszedelemtől, de annál súlyosabban sérült meg a tizenhatesztendős Nagy János. A fiú fejjel bukott a köves földre és ennek következtében koponyarepedést és agyrázkódást szenvedett. A mikor az elszabadult kocsik bero-| bogtak Répás állomásra, ott már nagy előkészületekül vártak rájuk, hogy további utjokat megakadályozzák. Az egyik kocsi tetején gubbaszkodó Sári János adott hirt az állomás alkalmazottjainak az útközben történt szerencsétlenségről. Nyomban jelentést tettek a kaposvári állomásnak, mire egy segitőgép azonnal kivitte a pályaorvost a szerencsétlenség színhelyére. Nagy János még mindig eszméletlenül hevert azon a helyen, a hova bukott. Az orvos bekötözte sebét és behozta Kaposvárra a kórházba. Nagy János sérülése halálos. A vizsgálatot nyomban megindították annak a kiderítése végett, kit terhel a felelősség a baleset miatt.

— Kozák szökevény. A múlt őszkor egy Rísz András nevű orosz kozák szökevényt fogtak el Dombóvár község határában, kit aztán a községi tolonczállomáson tartottak, mig igazolhatta magát. Rísz olyan jól érezte magát itt, hogy beállott Abrahám főjegyzőhöz szolgálatba, sőt Moszkvába lakó anyját és nővérét is hívta, hogy jöjjenek ide, mert itt jó világ van. Azok készülődtek is, de időközben a kozák rossz fát tett a tűzre és kitették a szolgálatból. Aztán beált Bu- zsáki István helybeli korcsmároshoz, de pár hót múlva egy bunda és egy csomó pénz társaságában búcsú nélkül eltűnt a községből. Keresték, de a muszka eltűnt Most végre újra előkerült, de csendőr kiséret mellett, mert megtalálták Szakályban, hol egy vasúti őrnél volt szolgálatban. Bizonyára elgondolja a szegény, hogy ha jó világ van is itt, azért bundát meg pénzt lopni még nálunk sem szabad.

Borszék.

Ha Székelyföldön jársz — fenyvesek aljában —

Hol tündértől népes ragyogó világ van,

Megejt hives vizű Borszéknek forrása,

Mely már Atillát is vendégül traktálta.

Itt pedig Tolnában, bikavér honában,

Borivóktól népes, venyigés világ van,

Melynek lángbovából — ha megtelik gyönggyel A magyar néplélek ősereje tör fel . . .

Csak borszéki vizet igyunk hát ily borral:

Magyar virtust nevel, életkedvet forral . . .

EGYHÁZI ÜGYEK.

Egyházi kinevezések. Zichy Gyula gróf pécsi püspök dr. Igaz Béla tb. kanonokot, volt püspöki titkárt egyházmegyei irodaigazgatóvá, ennek helyébe dr. Mosonyi Dénes püspöki szertartót titkárrá, a székes- egyházban megüresedett karkápláni állásra pedig Gábor György pécsi hitoktatót nevezte ki.

TANÜGYI HÍREK.

A Tolnavármegyében lévő iparos* és kereskedőtanoncz iskolák 1905—906. tanévi statisztikája. Iparostanoncz iskola volt 7 és pedig: Bátaszéken, Bányhádon, Dombóváron, Dunaföldváron, Pakson, Szekszárdon és Tolnán. Összesen volt 26 közismereti osztály, 20 rajzcsoport a 7 iskolában. Beiratkozott a 7 iskolába 877, tanév végén maradt 788. 30 tanító tanította a közismeretet, 12 a rajzot. Az iskola fenntartása 14.910 kor. 31 fillérbe került. Ebből államsegély 4350 kor. a többit a községek fedezték. Kereskedő- tanoncziskola csak Szekszárdon volt 2 osztállyal, melybe 20 iratkozott be, tanév végén maradt 17 tanuló. Az iskola fenntartása 1200 koronába került, melyből államsegély 550 kor. volt.

Korpótlék államsegély. Horváth Erzsébet szekszárdi rk. tanítónő korpótlékának fedezésére 100 kor. államsegélyt utalványozott a miniszter.

Tanító válasz tás. Felber Béla miszlai rk. kántortanitó Somogy-Szillba választatott meg tanítóvá.

Pályázat. Az őcsényi szőlőhegyi községi iskolai tanító állomásra aug. 10-ig pályázat van hirdetve.

MULATSÁGOK.

Ifjúsági mulatság. A szekszárdi középiskolai tanulóifjúság f. évi aug. hó 4-én a „Tulipánkert“ javára, a Mutschenbacher- féle kerthelyiségben zártkörű nyári mulatságot rendez. Belépő dij személyenkint 1 kor., családjegy 3 kor. Kezdete d. u. 5 órakor. Felülfizetéseket köszönettel fogadnak és hir- lapilag nyugtáznak. Kedvezőtlen idő esetén a mulatság aug. 11-én tartatik meg.

A czikói intelligenczia folyó évi ju lius hó 22-én tánczczal egybekötött jótékony - czélu zártkörű kerti mulatságot rendez. Be- lépti-dij: személyenként 1 kor. Kezdete d. u. 3 órakor. Etelek és kitűnő italokról, valamint kedvezőtlen időjárás esetén, fedett helyiségről gondoskodva van. A zenét a bonyhádi Luizi czigány szolgáltatja. Este igen érdekes tűzijáték lesz.

Gyermek-ünnepség. Igen kedves s a jelenlevőknek sokáig feledhetetlen kellemes délután folyt le e hó 14-én Tolnatamásiban, az ovoda helyiségeiben. Az apróság vizsgázott, vagy mint ők mondják, majálisozott. Nemzeti zászlókkal és szallagokkal feldíszítve vonult ki mintegy 100 gyermekből álló se- regecske az ovoda ünnepélyesen feldíszített udvarába, hol Budi Józsi zenekara mulattatta a már kora délutáni órákban gyülekező vendégeket. Kifogástalan rendben, sokszor kaczagtató jelenetekben fordult meg mintegy 40 fiúcska és leányka az emelvényen, hol tiszta kiejtéssel, otthonossággal és hang- sulylyal mondták el a szokszor nem rövid versikéket, dicséretül a kedves ovónéninek Himmel Szilviké k. a.-nak, a minden alakításon meglátszó, fáradhatatlan, kötelességtudó buzgalmáért. Végezetül jött a kicsinyeknek mindennél többet érő jó uzsonna. Majd tánczra perdültek és este 7 óráig folyt a mulatság Józsi jobbnál jobb csárdásai mellett, hisz megígérte neki az egyik szereplő Kiss Győzőke:

„Ha elszakad a húr

Megfizeti ez az úr . . .“

1906 julius 21.

A jókedv ragadós. Alig vonultak ki a kicsinyek, ott termettek a nagyok s a jó, vendégszerető Himmel néninek nem sok rábeszélése kellett hozzá, hogy 15-ke is a tánczolókra virradjon. /

Este jelen voltak, asszonyok: özv. Blochinger Károlyné, Dr. Debreczeny Jó- zsefné, Dániel Lipótné, özv. Gál Béláné, özv. Himmel Lőrinczné, Hering Alajosné, Hei- mann Ignáczné, ifj. Himmel Jánosné, V. Ko vács Lajosné, Kiss Róbertné, Kollárics Bol- dizsárné (Sárbogárd), Krecsmárik Sándorné (Fibis) özv. Kohn Mórné, Schaál Józsefné, Síkor Márolyné, Schwartz Dávidné, Vandzsa Józsefné, Wälder Sándorné, Úszó Józsefné, özv. Zsarnoczay Ernőné (Budapest).

Leányok: Blochinger Erzsébet, Bor- sitzky Gábriella, Bloch Erzsiké, (Hajós), Fekete Margit (Miklósvár) Gál Magduska, Himmel Szilviké, Hering Giziké, ÍTeimann nővérek, Hesz nőverek, Jakab Julia (Nyír-, egyháza) Kertész Karola, Liszbauer Erzsi, (Szekszárd), Mohay Mariska (Szekszárd), Rákóczi Lili (Budapest), Síkor Margit és Bözsike, Schaál Mariska (Csaba), Schwartz Jolika, Zdrahál Margitka (Máramaros-Borsa), Zsarnóczáy Iduska (Budapest).

Zászlószentelési ünnepély. A Kom- mandinger Kálmán parancsnoksága alatt álló decsi önkéntes tüzoltótestület a vármegyei tüzoltószövetség idei gyűlésével kapcsolatosan nagyobb szabású ünnepélyt rendez, mely alkalommal az egylet zászlóját is felszentelik. Az ünnepélyre a következő meghívót bocsátották ki: Meghívó. A decsi önkéntes tűzoltó egylet 1906. aug. 20 án tartandó zászlószentelési ünnepélyére t. czimet és b. családját tisztelettel meghivja. Belépti- dij a tánczmulatságra: személyjegy 1 kor. Műküdő tagok belépti dijat nem fizetnek. A zenét Garay Ferkó szekszárdi jónevű czigány zenekara és egy tűzoltó-zenekar szolgáltatja. Jegyek a tánczmulatságra, valamint az ebédre előre válthatók Decsen: Dénes Sándor, Szabó Lajos és Schwarcz Miksa uraknál. Szekszárdon Árva J. könyvkereskedésében.

GAZDASÁG.

Boraink értékesítése.

A tolnamegyei gazdasági egyesület nemes hivatásának megfelelőleg már évek óta nagy áldozatokkal minden évben »szőlőiéi- újítási versenyeket« rendez, mely versenyek rendezése által nagyban hozzájárult a gazdasági egyesület azon, már eddig is elért szép eredményhez, hogy a kipusztult szőlőterületek ma már nagyrészt bőven termő szőlőkké alakultak át.

Ebből folyólag a gazdasági egyesület az ily „szőlőfelujitási versenyeket“ beszüntette s helyette »borversenyt« fog renr dezni, ezáltal a termelőket a valódi „jó bor“ termésére akarja ösztönözni.

Általános tapasztalat, hogy bortermésünk mennyiség tekintetében kezdi elérni a phil- lokszesracsapás előtti idők mértékét és a szőlőtelepítések folytatása következtében előreláthatólag rövid időn belül Magyarországon több bor fog teremni, mint termett valaha. — Elérkezett tehát már annak az ideje, mikor bortermelésünkkel nemcsak belföldi szükségletünket bőven fedezhetjük, de mindinkább kivitelre is leszünk utalva és ennélfogva elérkezett annak is az ideje, hogy igyekezetünket ne csak odá irányítsuk, hogy sok bort termeljünk, de főkép oda is, hogy boraink a lehetőséghez képest jók is legyenek.

A borok jóságát — mint ismeretes — sok tényező befolyásolja, melyek közül a legfontosabbat,, t. i. az időjárást teljesen képtelenek vagyunk irányítani, de sok egyéb tényező czéltudatos megválasztása vagy irányítása is adott körülmények között nagyban fokozhatja termésünk minőségét és az abból előállított bor jóságát.

Ezen kívül, ha azt akarjuk, hogy borainkat a nagy borkereskedők töniógesebben vásárolják, arra kell törekednünk, hogy az egyes bortermő vidékek bortermelői lehetőig egyforma jó bort termeljenek, mert a borkereskedők szívesebben és jobban meg-