Közérdek, 1906 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1906-07-07 / 28. szám
Közérdek 1906 julius 7. 6 Ennek akarja elejét venni a kereskedelemügyi miniszter, ezért körrendeletekben felhívta a törvényhatóságokat, hogy az 1907/8. évi közúti költségvetést 1906. év október végéig föltétlenül tárgyalja le és legkésőbb november végéig terjessze föl jóváhagyás végett. — Kis kőburkolat Bátaszéken. Báta- szék átkelési útszakasza is kap kiskőburko- latot. A miniszter 12 ezer koronát irányzott elő erre a czélra. — Megölte a feleségét. Bizderi Ferencz dunaföldvári lakost elhagyta a felesége, Tar Jusztina és haza ment Bölcskére. Az elhagyott férj hiába hívta vissza az asszonyt, mert ez semmikép sem, akart visszatérni. Hiába volt Vajay István volt orsz. képviselő, plébános békéltetése is. Ez azután Biz- derit annyira elkeserítette, hogy ä mult hó 23-án feleségét agyonszurta. A csendőrség a gyilkost a szekszárdi kir. törvényszék fogházába kisérte. — Tűz. Erb Henrik alsónánai lakosnak udvarában levő mintegy három kocsira való szalmáját négy éves fia gondatlanságból meggyujtotta. ' — Rossz ÍZŰ gyógyszert gyermekek nem vesznek be. Ha az orvos ci’eosot-prepa- ratumot rendel, a gyermekekkel mindig baj van, mert nagyon is kellemetlen izü. Ha Nellenben az orvos „Sirolin Roche“ t rendel, a gyermekek szívesen veszik, mert jó kellemes ize van. „Sirolin-Roche“ a legjobb bükk- fakátrány-preparatum, mely nem izgat és méregtelen. A gyógyszertárakban kapható. — Eltemette a föld Schmied Mátyás kurdi lakosra földásás közben ledült a homokos talaj és eltemette. A gyors segítség megmentette ugyan a szerencsétlenül járt ember életét, de lábán, mellén és karján igen súlyos zuzódásokat szenvedett, sőt balkezét azonnal amputálni is kellett. Beszállították a kaposvári közkórházba. — Grammophon. Az uj világ egyik csodája a grammophón. Hogy mi mindent talál még fel az ember! Már repül a levegőben, hangját egy kis drót elviszi hihetetlen messziségre, lefotografálja egy darab papirosra a tárgyak képét és képes már lefotografálni a hangot is. Egy csöpp elmésen szerkesztett óramű, egy kis tű, réz tölcsér és egy összekarczolt kaucsuk lepény segítségével bárki rendezhet othon operai előadást, megszólaltathatja a legelső színészeket, énekeseket. A legdivatosabb, a legzajosabb sikert aratott kuplékon kényelmesen kaczag- hat s annyiszor, ahányszor akarja. Végig élvezheti a hires ének és zenekarok játékát, Kubeliket, Vécsey Ferit, a magyar zsenit, a párisi katonazene bandát egykép hallhatja, csak épen egy kis óraszerkezetet kell felhúzni. Hej bezzeg, ha a régi jó időkben fel lett volna már találva, mikor még a czammogó viczinálisok sem jártak s jó marasztaló sár volt a vendégfogó. Milyen kelete lett volna még nemzetes uraimék udvarházaiban. No, de most se fölösleges, mert hát mindenki nem szaladhat Kubelik, stb. után. Itt a Grammophon elhozza a szót, az éneket, a muzsikát! Grammophónok kaphatók gyári áron Árva J. könyvkereskedésében Szekszárdion. Ugyanott fényképészeti czikkek és gépek is kaphatók 1 Miután a fényképezés a legszebb sportok közzé tartozik, ajánljuk ezt is a n. érd. közönség szives figyelmébe. Előfizetési felhívás. A nagyközönség nem remélt szives támogatása kísér rövid pályafutásunk alatt. Ezt a jóindulatot, lelkes pártfogást kérjük jövőre is. Folyó év julius elsejével uj előfizetést nyitunk lapunkra. Lapunk előfizetési ára: egész évre . . 10 kor. — fill, fél évre ... 5 „ — „ negyed évre . 2 „ 50 „ Néptanítóknak, ha az előfizetési pénzt egész évre előre beküldik, 5 koronáért küldjük a lapot. A hirdetést mérsékelt árakon, olcsó díjszabással közöljük. Hátralékos előfizetőinket kérjük az előfizetési pénzek szives beküldésére. Hazafias üdvözlettel: szerkesztősége és kiadóhivatala. iskolai értesítők. A bonyhádi algimnázium. Gyalog Istvá'n igazgató 262 lapra tér jedő kötetben számol be a bonyhádi algimnázium immár száz éves történetéről. Érdekes, tanulságos könyv ez, szinte megelevenedni látjuk azt a sok küzdelmet, a melyet ennek^ a kulturmissiót teljesitő intézetnek fenntartása érdekében lelkes hazafiak, buzgó egyházi férfiak annyi éven át kifejtettek. A bonyhádi algimnáziumot a Tolna—Baranyai —Somogyi ág. ev. esperpsség alapította s tartja fenn mind e mai napig. Maga az es- peresség 1715-ben keletkezett s akkor 7 anya egyház tartozott kötelékébe. • Szentlőrincz, Varsád, Kis-Mányok, Tormás, Gyönk, Györ- köny és Szokoly s ezek közül csak az első és utolsó volt magyar, a többi német, ami abban leli magyarázatát, hogy a törökhöz doltság idejében nagy részében kipusztult Tolnavármegye és betelepítése erre az időre esik. A magyar haza földje, átalakító ereje azonban megihlette a lelkeket, egy század sem kellett hozzá s a német hívekkel ide szakadt, lelkészi családok itt született sarjai, már magyar szív dobogását érzik a kebelben, s nemsokára testet ölt' lelkűknek hazafias vágya, hogy olyan intézetet teremtsenek itt, amelyben magyar tanítók neveltessenek. Az algimnázium ily czélzattal való alapításának kérdése az 1798 április 12-iki Kistormáson tartott esperességi gyűlésen került legelőször szőnyegre. Lágler György kistormási lelkész a közóhajtásnak engedve, az „ezen esperesség kebelében alapítandó iskoláról“ kész tervezetet nyújtott be. De ekkor volt éppen napirenden a győri ág. főgimnázium felállításának kérdése is s csak mikor ennek létesítése nem sikerült, az 1803 évi junius 2-án, Szentlőrin- czen tartott gyűlésen került a Lágler féle javaslat érdemlegesebb tárgyalásra. Ezt egész terjedelmében elfogadták s elhatározták, hogy a nemzeti iskolát (schola nationális) Sárszent- lőrinczen állítják fel. Nagy István superin- tendes 200 forintot ajánlott fel a czélra, köz-, benjárására a telket gróf Apponyi Antal főispánunk elődje adta s általános gyűjtést ren deztek. Az iskola megnyíltát az 18ü6 ápril. 22-én Majoson tartott gyűlésen jelentették be. Ekkor 2575 frt volt az intézet összes vagyona s évi járulékokban 50 pozsonyi mérő gabona. Az egyetlen tanár évi fizetését 300 frt készpénzben, 20 később 25 köböl őszi gabonában s minden ebbe az esperességi kerületbe tartozó tanuló után 4 s az idegenek után 5 írtban állapították meg, ami abban az időben elég tisztességes fizetés volt. Az iskolát még abban az évben megnyitották. Az első évben a „donatisták“. osztályába 22, a syntaxistákéba pedig 5 tanuló iratkozott be s az iskola meglehetős anyagi küzdelemmel, de elég szép virágzásnak indult. Barla után tanárok voltak: Unger Mihály, Drug lányi Dávid, Erhardt Sámuel, Haay Péter, Lehr András. Az utóbbi jeles pedagusnak bizonyult, nagy része volt a tanításra vonatkozó instruk- czió elkészítésében. A múlt század első negyedében tanítványai 'voltak az intézetnek Zsivora György, Geréb Rudolf és Balassa János, kik később hires férfiak lettek. A har- minczas években tanítványa volt az intézetnek Petőfi (Petrovits) Sándor is, de sajnos, reá vonatkozó bővebb adatok nincsenek, nevét csak egy fegyelmi vizsgálat iratai őrizték meg, a melyek szerint tanukép hallgatták ki. Érdekes, hogy a szentlőrinczi és gyönki iskolák egyesítését, már 1812-ben megkísérelték, de siker nélkül. Kurz György hites ügyvéd pedig 1841-ben azt indítványozta, hogy alakítsák át az iskolát „tisztán oskola tanítókat képző intézetté.“ Ez azonban nem történt meg. Folyt a tanítás a régi mederben egész 1853-ig, amikor be kellett zárni az intézetet, mert fenntartásához hiányzott az akkori kormány által kivánt fokozottabb anyagi erő. A soproni helytartóság ki is törölte az intézetet a nyilvános iskolák sorából, de a protestáns áldozatkészség, a hazafias lángolás tüzében csak aczélosodott. 1857-ben ismét megnyitják 3 osztállyal. Ritter Károly lett igazgató, s tanárok Berky Gusztáv és Komjáthy János. Később itt 'tanárkodon a jeles tudós Lehr Albert is. Még 13 évig teljesítette szép hivatását az iskola Szentlőrin- czen, de egy lelkes áramlat még szebb hivar tásra átplántálta Bonyhádra. 1870-ben nyitották meg itt az intézetet 102 tanulóval a Chewra Kadischától vásárolt házban. Az itt folytatott áldásos működést lehetetlen egy rövid czikk kereteben részletezni. Egyes ki- magaslóbb dolgokat kapunk ki tehát. 1873- ban szervezték a gimnáziumi felügyelői állást s erre dr. Sass Istvánt, majd halála után dr. Láng Frigyest választották meg. 1877 év nyarán az iskolai épületet megfelelően restaurálták, de már ezt megelőzőleg hatalmas vívmányaként az intézetnek, rendeztek az alumneum ügyét. Marhauzer Imre volt igazgatónak s ott most is tanárnak halhatatlan érdeme ez, ki Lágler Sándor kölesdi lelkésszel, lapunk kiváló munkatársával a hetvenes évek elején került Bonyhádra. Faluról- falura járt ez a'lelkes férfiú, hogy gyűjtsön s a tanintézet részére mindent maga vásárolt meg, igy vetette meg alapját az 50 ezer koronás tápintézeti tőkének. Nagy lendületet adott az intézetnek a vármegye 1895 évi 100 ezer koronás milleniumi alapítványa, az ujabbi kormánysegély, de az utóbbi lelkes gyűjtés fényes eredménye is. Gyalog István, a mostani igazgató, mint Beké Andor az intézet ujabbkori történetének megirója mondja : „egész életének munkáját arra fordította, hogy az intézetet folyton emelje, hírnevét növelje.“ Vele együtt munkáltak az intézet fel virágozásán : Horváth Sándor főesperes, Szeniczey Géza felügyelő. Hogy azonban az intézet már a jövő évben főgimnáziummá válhatik, ebben nagy része van Bonyhád és a környék lelkes közönségének, mely, a dr. Schweiz Antal fáradhatlan elnöksége alatt működő gyűjtő bizottságnak örömmel nyitotta meg erszényét. Bonyhád 4000, a „Bonyhádi Takarékpénztár“ évi 1000 korona év.i járulékot adnak e czélra s ezen kívül 74533 koronát tesz ki a gyűjtés eredménye. Ezer koronánál nagyobb összegeket adtak ebből: A Bonyhádi Segélyegylet (20 ezer), Ihász Lajos (1000), Nádassy Kálmán (2000), Szeniczey Géza (2400), Perczei Dezső (2000), gróf Apponyi Sándor (1000), Marhauzer Imre (4000), dr. Schwetz Antal (2ü00), dr. Pót Radó, dr. Müller János, Bruckman János, Raubitschek Izor, Péter Dániel 1000—1000 koronát.. Igen szép jele a fenkölt gondolkozásnak, hogy az adakozók névsorában ott találjuk a nevét 200 koronával dr. Jozgits János Bonyhád róm. kath. kiváló plébánosának is. Ily nemes cselekedetet müveit Bencze István volt bonyhádi lelkész, dunaföldvári apát is, ki a tanintézetnek volt támogatója s arra híveit is buzdította. Az intézetnek egyébként volt a múlt évben 179 nyilvános és 1 magántanulója. Az év végén vizsgázott 174, ezek közül ismétlő volt 10. A tanulók közül ág. ev. volt 73, r. kath. 50, izr. 23, ref. 12, görögkeleti 7. Magyar anyanyelvű 94, német anyanyelvű 73, szerb 7. Csak magyarul tud 49, magyarul tud mind a 174. A szülők között legtöbb az értelmiségi osztályhoz tartozó (37), a kisbirtokos (33) és kisiparos (34). A tanulók közül bonyhádi 41, tolnamegyei 58, más megyebeli 75. Isten áldása legyen a derék intézeten, annak szellemi vezetőin s mindazokon, a kik a magyar kultúra oltárára helyezett áldozataikkal, vármegyénk tanítási ügyét ismét előbbre vitték egy hatalmas lépéssel. A paksi m. kir. állami polgári fiúiskola 1905—6. évi értesítője. A paksi m. kir. állami polgári fiúiskola 12-ik értesítőjét az intézet jeles igazgatója: Páráié György nagy gonddal szerkesztette. Földes Miklós tanár nagyon szép tanulmányt irt Jámbor Pálról, Paks szülöttjéről, ki Paksot a Dunapart legmosolygóbb városának nevezi. Ez a tartalmas tanulmány, mintegy következménye annak a szép mozgalomnak, a mely a paksi polgári iskola érdemes tantestületétől indult ki, hogy t. i. az elhunyt
