Közérdek, 1906 (2. évfolyam, 1-53. szám)

1906-01-20 / 3. szám

8 ^ÖZB^DE^ tanévtől kezdve öt egymásután következő tanévre, tanévenkint 100 korona államsegélyt utalványozott. Kereseti adó a korpótlék után. A miniszter kimondta, hogy a korpótlék-állam- segélyek és a tanítói fizetés kiegészítésére engedélyezett államsegélyek után, a tanítókra a IV. oszt. kereseti adó kivethető. BÍRÓSÁGI ÜGYEK. Kisorsolt esküdtek. A f. év február havában megtartandó esküdtszéki tárgyalá­sokra a következő esküdtek lettek kisorsolva : Rendes esküdtek: Albert István asztalos, Ács Lipót tanár, Babies Géza gépész (Decs), Brezlmayer József ügyvéd (Tolna), Borsódy Lajos takarékpénztári igazgató (Tolna), Cse- kei József rézöntő (Bonyhád), Ditrich József magánzó, Dobrik Lajos állatorvos, Ferencz Gyula könyvkötő, Forberger László tanár (Bonyhád), Hayt Ferencz borászati s. felügyelő, Hauk Antal bérlő, Heinrikfi Pál gazdatiszt (Ujdombovár), Horváth Vinczebognár,Hradek József bádogos, Jeszenszky Andor földbir­tokos (Csibrák), dr. Kiss Ernő ügyvéd(Tamási), Molnár István földmives (Sárpilis), Mutschen- bacher Lipót szabó, Rüll Nándor takarék- pénztári igazgató (Bátaszék), dr. Rolf Aladár ügyvéd (Dombóvár), Reichl Sándor borkeres, kedő, dr. Spányi Leó ügyvéd, Steiner Simon könyvelő (Tolna), Sass László földbirtokos (Űzd), Tóth Károly vt. főmérnök, Tafner János vállalkozó (Bátaszék), Tomcsányi La­jos alapitv. urad. felügy., dr. Vámosy Ernő ügyvéd (Bonyhád), Varasdy Lajos ny. tan felügyelő. Helyettes esküdtek: Búzás József Takler földm., Csötönyi Benő földm., Ferger Mátyás földm., Hidasi Mátyás szabó, Koszorú András bognár, Reich Ármin bérlő, Székelyi József kovács, Tóth Antal pék, Török Ist­ván Cziráki földm., Tucsni Pál kalapos. MULATSÁGOK. Iparosok bálja A szekszárdi általá­nos ipartestület a rokkant és munkaképtelen iparosok segély alapja javára 1906. évi febr. hó 3-án a „Szekszárd Szálló“ nagytermében Garay Lajos zenekarának közreműködésével zártkörű tánczestélyt rendez. Belépő dij: személy-jegy 2 kor. családjegy (3 taggal) 4 korona. Felülfízetések a .jótékony czél érde­kében köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. Kezdete este 8 órakor. Ké­retnek a tisztelt hölgyek minél egyszerűbb öltözékben megjelenni. A szép ezélu mulat­ságra már most felhivjuk a figyelmet. Nőegyleti mulatság. A tamási-i jóté­kony nőegylet 1906 évi január hó 27-én (szombaton) a tamási-i nagyvendéglő összes termeiben saját pénztára javára jelmez tánczestélyt rendez. A rendezőség kéri a résztvevőket, hogy szíveskedjenek jelmezben megjelenni, a mely a tánezosnőkre kötelező. Jegyek előre válthatók az egylet pénztáránál Domokos Árpádné úrnőnél és este a pénz­tárnál személyenkint 2 koronával. Felülfize- tések a jótékony czél érdekében köszönettel vétetnek és hirlapilag nyugtáztatnak. Ételek­ről és italokról Lukács János vendéglős gondoskodik. A tánezzenét Budi Jóska zene­kara szolgáltatja. Kezdete esti fél 9 órakor. Tamáe;ban, 1906 január 11-én. A vigalmi bizottság. Vadászatok. Návay Emil bátaszéki uradalmi fel­ügyelő leperd-pusztai vadászterületén január 15 én sikerült vadászatot rendezett. Terítékre került 23 nyul, 1 róka és 1 fáczánkakas. Az alsónyéki községi vadásztársaság január 17-én tartott sikerült vadászatot, me­lyen résztvettek: Návay Emil, Fabricius István, dr. Mayer Gyula (Szekszárd), Etten- berger József (Szekszárd), Rácz József (Szek­szárd), ifj. HaypálSándor (Szekszárd), Babay Béla (Sárpilis), Thassy László, Gulner Ele­mér, i§. Simon István, Bolgár Béla, Rull ! Nándor, Mező László, Berényi Jenő, Lind­ner Károly, Mayer Alajos, Mayer János, Szél Gáspár, Vallner Gyula és Beszedics Ödön. — Esett 73 nyúl. A mözsi vadásztársulat e héten, szer­dán sikerült vadászatot tartott. Résztvettek: Döry Pál alispán, Hazslinszky Géza kir. törvényszéki elnök, Kurz Vilmos árvaszéki elnök, Totth Ödön tiszti-ügyész, Forster Zoltán tb. főjegyző, Szévald Oszkár vár­megyei jegyző, Fónagy József és neje, Forster István, Perczel József földbirtoko­sok, Ney Ákos és Szedlacsek László mér nökök. Este vacsora volt a kaszinóban, a melyen a fent elősoroltakon kívül még részt­vettek : Döry Pálné, Hazslinszky Gézáné, Forster Zoltánné, Szévald öszkárné. Lóverseny Pécsett. A vidéki verseny­egyesületek január 7-én tartott értekezletén a pécsi lóverseny határnapját április 29-éi’e állapították meg. Magyar vívó győzelme Bécsben. Mé­száros Ervin, tolnai ulánushadnagy, több­szörös vivóbajnok, a M. A. C. tagja, aki néhány év előtt vivóakadémiát tartott nálunk, legutóbb résztvett a bécsi Union Fechtclub első osztályú kard és tőrpouleján és bár szokatlanul nagy számmal szerepeltek a bécsi vívók, mégis Mészáros lett az első. A kard­versenyben a győztes Mészáros Ervin lett, mig a tőrversenyben második lett Müller Kamilló dr. mögött, akit a kardban legyőzött. Mészáros mostani győzelmével harmadszor győzött a kardpouleban s igy megnyerte a bécsi egyesület nagy aranyérmét. GAZDASÁG. A műtrágya a szőlőben. Irta: Dicenty Dezső. A Közérdek karácsonyi számában Tóth K. ur tollából érdemes czikk jelent meg a szőlő műtrágyázása kérdésében, a mely mai napság még egy bizonyos talajcsoportnál, csaknem probléma számba menő anyagnak látszik, igy tehát egyelőre a tapogatódzás obseurus hajlékában vagyunk kénytelenek meghúzódni, mig az elme szikrája itt is lángra nem lobbantja a gyakorlati igazságok lassan kifejlő szövétnekét. De valahányszor a szőlő műtrágyázásáról beszélünk, mindany- nyiszor a talaj, semmi más nem, egyedül a talaj tekintetében, élesen disíingválnunk kell, mert a homoki szőlők trágyázásának kérdése lényegében már meg van oldva, mig a kö­tött talajfélék trágya iránti fogékony­ságáról még nagyon kevés biztosat tudunk. Egy a feltétlen igazság, hogy a külön­böző kémiai és fizikai jellegű talajok az ásványi trágyákkal szemben rendkivül eltérő módon viselkednek. / Es ennek, ha igazság van a természet­ben, (már pedig vagyon) igy is kell lenni. Hiszen mindenki tudja, hogy bánniféle növé­nyi nyers tápsónak egyedüli indirect oldó­szere (direct oldószer a növényi gyökérsző­rök süvegéből fejlődő talán apokrénsav) a viz, a szénsavas és oxigénes csapadék. Ezen oldás pedig igen eltérő mértékben történhe­tik a szerint, hogy a talajt alkotó szemcsék (az agyagos mész (H)0025 mm. átmérőjű szemecskéitől a dúrva homokig) kisebbjei és nagyobbjai mily arányban állanak egymás­sal, vagy is hogy a talaj laza-e vagy kötött. A táplálkozás menetének első feltétele, hogy a szükséges tápsó-vegyület, nehéz, alig bomló összeköttetéseiből megszabadulhasson ; és pedig kétségkívül a talaj nedvességének kémiai tartalmától, azaz a talaj kémiai ösz- szeállitásától van jelentékeny módon befolyá­solva. Szóval tehát két talaj, nemcsak ugyan­azon minőségű, hanem még ugyanazon minő­1906. január 20. ségü műtrágyával szemben is eltérő módon fog viselkedni és pedig annál nagyobb mér­tékben, minél jobban eltérnek egymástól alkati és belső jellegeik. Sőt egymással tel­jesen megegyező talajoknál is rendkívül könnyen jönnek elő, épen a mélyebb gyö- kérzetü szőlőtőnél eltérések, ha az alsóbb szintek rétegei egymással nem megegyezők. Szóval csak arra akartam eme néhány sor­ban rámutatni, hogy a szőlő műtrágyázásá­nak kísérleteinél nem lehet egyáltalán úgy beszélni, hogy a »mi vidékünkön« egy bi­zonyos trágyafaj jó vagy nem jó, hanem feltétlenül mindig a talajok megkü­lönböztetése alapján kell szólanunk. Mert a vidék a climatologiai eltérés, még ha a Bak- téritőtől a Ráktéritőig is terjesztem ki a kí­sérleteket, csak másodrendű dolog. Szó sincs róla, vannak ugyan egyes vidékek, hol a talajkialakulás képe valami változást alig mutat, de a legcsekélyebb is elég már ahhoz, hogy az ezeken véghez vitt kísérletekről egy kalap alatt ne foglalkozhassunk. Szekszárd szőlőterületei, amennyire én ismerem, koránt sem tartoznak az unalmas, monoton talajfor matióju vidék közé, sőt a legellentétesebb- . féleségeket mutatják be egymás szomszédsá­gában, például a mint a lösztakaró e pon- tusi vörös vagy szürkéskékes agyagról elfogy. A hosszabb oldalak pedig rendesen ezen képet mutatják : fenn az él alatt vastag lösz­rétegek, az alsó harmadban pedig mély agya­gok szerepelnek. Hogyan lehetne hát a mű­trágyának az egész oldalon egyforma hatása, hogyan lenne szabad, bár egymás mellett lévő területnek eredményeit, egy keretben összehasonlítani. Mert például az a superfosfát, a mi az oldal felső részén a lösz kissé meszes vályog­jában használt, az alj részeiben, mondjuk, a szép vörös, jó tömött agyagban, semmi ered­ményt sem fog felmutatni, minthogy a super fosfát sem erősen kötött, sem nagyon vörös vasas talajokban hatást absolute nem tud kifejteni, legyen ez a terület akár az erdélyi Szarakszon, akár a szekszárdi Pux völgyben. Nem akarok korántsem a kísérleteket rendező uraknak hatásköréhez érni ezen néhány szóval, a melyek talán félig meddig egyszersmind a kísérletek kivitelére is vo­natkoznak, csak épen azon általános módok bázisát igyekeztem megingatni, a mely a természet bizonyos tárgyú jelenségeiben a sokféleséget egy színre mázolva szereti fel­tüntetni. A midőn tehát a szekszárdi szőlősgaz­dák az eddigi kísérletek eredményeiről be­szélgetnek, a területek birtokosai ne fe lejtsék el a legfőbbet, a talaj minőségét, tulajdonságait is szóbahozni. T. K. ur fczik- kéből látom, hogy az eddigi trágyázások nem jártak sikerrel sehol sem. Tessék elhinni ez a végeredmény a jövő logicus és okoda­tolt munkájának szempontjából épen annyi jelentőséggel ttir, mintha a műtrágyázás kivétel nélkül mindenhol sikerült volna. De a mi a legfőbb, sem egy, sem két, sőt még három évi kísérletből sem lehet teljesen, szélsőséges, kedvező, vagy kedve­zőtlen véleményt mondani. Bizonyára ugyan sokan vannak Szekszárdon, kik egyszer - másszor tapasztalták, hogy a trágya leg­ideálisabb formája, a kereszt istálló trágya, sem fejtett ki kívánt és megszokott hatáso­kat. Nagyon egyetértek tehát az tekintetben említett czikkiró úrral, hogy a műtrágya kísérleteket még nem kell csendes rezigná- czióval lezárni, de egyszersmind azt is le­gyen szabad kijelentenem, hogy én addig semmiféle kísérletezésnek következtetéseiben nem hiszek, a mig a kísérletek alapját is nem látom. Az alap pedig a földterületek részle­tes és pontos ismerete, a művelés módok tekintetbevétele, szóval ugy a talajnál, (térszíni helyzet, fizikai, kémiai alkat szerint) mint az ültetvényeknél, (egészségi álla­pot, alany és speciális nemek tulajdonai) a biztos typusok kijelölése. Ugyebár kísérlet, a jövő számára szol­gáló okos kísérlet control nélkül nem is kísérlet, csak közönséges próbálkozás ? Már most tessék a nem teljesen egyező talajok és ültetvények eredményeiből vilá-

Next

/
Thumbnails
Contents