Közérdek, 1906 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1906-04-28 / 17. szám
8 vásárolt sorsjegyek, egész időn át megannyi ablakocskák, amelyeken át a szerencsébe lehet pillantani. Hiszen még a legmogorvább moralisták se tagadták soha sem, hogy a reménység az emberi cselekvések leghatékonyabb rugóinak egyike. Hát nem e szerencsétől függ életünk legtöbb körűimén) e ? Terveink sikere, fáradozásaink czélja, törekvésünk a teljes gazdasági függetlenség iránt: mindez vájjon nem olyan-e mint egy sorsjegy, amelynek eredménye igen gyakran nem az egyesek inteligencziájától és tetterejétől függ ? Egy neves Írónk nem régiben a maga szellemes modorában azt irta, hogy a mindenkit szórakoztató és gyakran vigasztaló sorsjáték, anélkül, hogy valakire veszedelmes volna, a leggyorsabb minden spekuláczió között, minthogy az esélyek minden résztvevőre nézve egyenlőek. Es a mikor ellenvetették, hogy nem nyerhet mindenki, azt válaszolta, hogy az csak azoknak jelent valamit, akik a reménységet a bizonysággal tévesztik össze. Ha veszünk egy sorsjegyet, úgy minden szenvedelem nélkül játszunk. A játék megvarázsol bennünket, anélkül, hogy felizgatna és azon a napon, a mikor a húzás csak a mások szerencséjét hirdeti számunkra, filozofikus egykedvűséggel mondjuk : a szerencse vak és kiszámíthatatlanok a szeszélyei. Mindenesetre semmi akadálya nincs, hogy ma vagy holnap a mi ajtónkon kopogtasson. Kinek nincs még sorsjegye ? A legszerencsésebb Dörge Frigyes bankházában kapható. Borszék. Ha Székelyföldön jársz — fenyvesek aljában — Hol tündértől népes ragyogó világ van, Megejt híves vizű Borszéknek forrása, Mely már Atillát is vendégül traktálta. Itt pedig Tolnában, bikavér honában, Borivóktól népes, venyigés világ van, Melynek lángborából — ha megtelik gyönggyel A magyar néplélek ősereje tör fel . . . Csak borszéki vizet igyunk hát ily borral: Magyar virtust nevel, életkedvet forral . . . Simontorn^a. Ártézi kút. Lapunk barátja a következőkről értesít: Az ártézi kút fúrása most már jobban megy, mert áthaladtunk a kőrétegen. Most fehér agyagban furánk, s bár ez is nagyon makacskodik, mégis szépen haladunk. 2ö-án déli 12 órakor a 34 méternél vagyunk. A SZOMSZÉDBÓL. Főispánt beiktatás. Gróf Széchenyi Viktor főispánt Fejérvármegye törvényhatósága e hó 28-án iktatja be nagy ünnepséggel hivatalába, melyre vármegyénket, mint szomszédos törvényhatóságot is meghívták, de mint értesülünk vármegyénk hivatalosan nem vesz részt a beiktatáson. SZÍNÉSZÉT. ___ Áp rilis hó 21 -én szombaton a „Legvi tézebb huszár“ énekes játék került színre. E darabban a főszerepet Farkas Ferencz helyett Székely Gyula, a marquisnét. Ru- zsinszky Ilona játszotta. Mindketten nagy hatást értek el. A jó darab hálásabb részeit Szalontay Ferike (Juliette, a marquisné szabaleánya) pompásan kiaknázta, ki ma igazán kedves, mozgékony, kiválóan aranyos színésznő volt. Oly élénken, művésziesen, kedveltetően játszott, hogy a nagyszámú közönség valósággal megbámulta fürge, kedves játékát, tapsolta, énekeit, szép tánczait megismételtette s folyton éljenezte. Méltó páija volt Bogyó Zsiga komikus, Gyuri, az óbesKÖZÉRDEK tér legénye szerepében. Vasárnap 22 én d. u. „A falu rossza“ czimü népszínművet adták elő az ifjúság és a nép részére. Nagyon jól sikerült az előadás. A szereplők mind jól megállták helyüket. Tapsból bőven kijutott a főszereplőknek. Ugyancsak vasárnap este az „Elnémult harangokat“ adták. Nagyon szép színjáték volt. Vasárnap azonban inkább népszínművet kellene adni, mert ily szép, hatásos szinmű értéket a vasárnapi vegyes közönség nem tudja eléggé méltányolni. Fodor Oszkár (ref. pap) igen szép szerepre vállalkozott, hívei megmentésére. Nagyon jól játszott, valamint Baróthy Antal és Thomay Ella. Hétfőn és kedden Gül babát adták elő telt ház előtt. Ruzsinszky Ilona (Leila) pompásan énekelt, Gábor diák szerepében Aradi Aranka szintén remekéit. Barótby Antal (Gül baba), Székely Gyula (Kucsuk Ali basa) szerepében szintén derekasan helyt álltak, Bogyó Zsiga Mujkó czigány szerepében pedig állandó derültségben tartotta a közönséget. Szerdán este egy franczia vigj tékot adtak, a „Titkot.“ Franczia voltából pedig az következik, hogy a házaság-problémáját feszegeti. Mert a franczia darabok szerint az emberek csak házasodnak — jóllehet némelyek — színdarabot írnak. Jelen esetben is a szokott kérdéssel foglalkozik a darab, de a morálja az már — eredeti. Az úgynevezett konvenczionális ha zugságok ellen hadakozik, amiket tisztességnek szoktunk hívni a vidéken. Eddig azt tartottuk, hogy aki „félrelép“ az megbünhő- dik. De ez nem igaz, mert amit bűnnek tartottunk, az erény, önfeláldozás. Es meg kell adni, hogy annyi kiváló irói készséggel, rutinnal adja elő vélt igazságát, hogy kedvet kap az ember erre az önfeláldozásra. Ami az előadást illeti az a szokott jó, Baróthy Antal a főszerepben kitűnő volt a szó teljes érdemében. A többiekről Fodor Oszkárról, Thomay Elláról, Markovits Margitról, Szelényi Emíliáról s másokról is csak jót mondhatunk, bárhogy keresnők a hibát. S az a legszebb dicséret, hogy — nem találtunk. E hó 26 án csütörtökön színre került „A miniszter előszobájában“ czimü dramolet és a „Parasztbecsület.“ Az első régi egyszerű darab értékét Baróthy Antal (napidjjas gyakornok) művészies játéka emelte, kit több ízben kitapsoltak a színpadra. A parasztbecsület operában Ruzsinszky Ilona, Kalmár József és Székely Gyula énekesek kitünően megfeleltek feladatuknak. Szalontay Ferike ^Lola, AlfiÖ felesége) jól megállta helyét. Nagyon jók voltak a zenei darabok, miért Takáts Ágoston karnagyot, valamint a többi zenészeket is dicséret illeti. A közönség úgy látszik mindig jobban támogatja a derék szinésztársulatot, mit csakugyan mégis érdemelnek. Pénteken'Diákélet, került színre, ma szombaton pedig Gül babát adják elő. A társulat legnagyobb sajnálatunkra már a jövő csütörtökön elmegy Szek-szárdról, mivel a közönség pártolása nem elegendő. Felhívjuk a nagyközönséget, hogy legalább az utolsó hetet használja ifel a színházba járásra Isten tudja mikor kerül ide ismét ilyen jeles művészi erőkkel rendelkező társulat. Vasárnap: Bajusz, Hétfő : Szodaleány, Kedden : Koldusgróf, Szerdán: Takarodó, Csütörtök: Leányka. (Búcsú előadás). EGYHÁZI ÜGYEK. Áthelyezés. A megyéspüspök Cselenkó János püspökpusztai lelkészt Baranyaszent- györgyre, Hortobágyi József dunaszekcsői káplánt Baarra, Horváth Dénes sombereki h. plébánost Baranyaszentistvánra helyezte át, Kinevezés. Zichy Gyula gróf, püspök, Pfiszterer Emil baranyaszentgyörgyi; plébánost, püspökpusztai plébánossá nevezte ki. 1906. április 28. TUDOMÁNY, IRODALOM. Vallás és szocziálizmus. Szilvek Lajos dr., a kiváló iró, városunk szülötte egész; kis könyvtárat irt össze már filozófiai, vallási és társadalomtudományi tárgyakról. Legújabb müve heves polémia a szocziáldemokráczia istentelen és egyházellenes világfölfogásával,, a mely annál veszedelmesebb, mert tetszetős, áligazságaival a köznép gondolkodását mérgezi meg. Bámulatos és sokoldalú olvasottság, a meggyőződés lelkes heve, a vitázó éles ítélete? és sima ügyessége teszi ezt a munkát is becsessé és érdekes olvasmánnyá. Meglátszik nyilván, hogy keresztény és katholikus papirta ezt a könyvet, de nem elfogultság vagy türelmetlenség árulja el íróját, hanem az ügye igazában való rendületlen hite igazolja. A nagyon is aktuális irat kiadója az Atheneum,. ára 1 kor. 50 fillér. Muzeum, köziutézetek ügyei. A muziiim uj könyvtár-termében a múzeumok és könyvtárak országos főfelügyelő sége áltál ajándékozott vasszerkezetű könyv- állványok elkészültek. Az egész szerkezet csinos és igen czélszerü; most már csak az. átköltözés van hátra, hogy a könyvtár a nyilvános használatra átadható legyen. A néprajzi osztálynak a folyosóra helyezett részén is a munkálatok annyira előrehaladtak,, hogy a múzeumot a jövő hó első felében, már a közönség is látogathatja. Ajándék a múzeumnak. Gründl Tivadar paksi gyógyszerész egy régi almáriumot ajándékozott állítólag II. Rákóczy Ferencz egyik felvidéki várából való s ajándékkép jutott az ajándékozó egyik ősének tulajdonába s apáról fiúra maradt örökségképpen. Az almáriomnak ma már teljesen szokatlan alakja, sajátos alakú oszlopdiszitései és festése csakugyan a kétszáz év előtti időre- vallanak. — Krommer János nagymágyoki lakos pedig egy régi tűzkő gyújtó készüléket és egy tűzkőverő kést ajándékozott. EGYLETEK, TÁRSULATOK UJ egyesület alakulása. A Baranya —Somogy—Tolnamegyei erdészeti és vadászati egynsiilet f. hó 22-én Kaposváron megalakult. Az egyesület czélja a szaktársi érzület ápolása mellett az erdőgazdaság és vadászat és az ezzel foglalkozók érdekeit megóvni és előraozdi'ani. Az egyesület tagjai: alapítók (kik legalább 100 koronát lefizetnek) rendes tagok (évi 5 korona tagdíj fizetéssel) és tiszteletbeliek. Az alakuló gyűlést a „Korona-Szálló“ nagytermében délelőtt 10 órakor nyitotta meg Pánczél Ottó kir. erdőfelügyelő, az előkészítő bizottság elnöke. Üdvözölvén a megjelenteket, szóval is előadta az egyesület czélját és bejelentette, Jhogy már eddig 21 alapító és 153 rendes tag jelentkezett. Ezután elsősorban az alapszabályok tárgyaltalak és azok az előkészítő bizottság tervezete szerint — igen csekély módosítással — elfogadtattak. Másodsorban megejtettek a választások, alapszabály szerűen titkos szavazással. Megválasztattak: Elnök : gróf Széchenyi Bertalan, I. alelnök: Pánczél Ottó, II. alelnök: Márffy Emil. Választmány: Almássy István, Csik Gyula, ifj. Draskovits Iván gróf, Fischer Colbrie Emil, Hám Ferencz, Héjas Kálmán, Horváth István, Gaál Gaszton, báró Inkey József, Kolosváry Andor, Küzdy Árpád, Sárközi György, Sárközi Béla, Schréter Károly, Sech Jenő, Suba Rezső, Szarkássy János, Szuly János, Tirts Rezső, gróf Zichy László. — A választás után a közgyűlés feloszlott és nyomban megtartotta a választmány első ülését. És ez alkalommal me'gválasztatott titkárrá : Küzdy Árpád, pénztárossá: Sech Jenő. A gyűlés után közös ebéd volt, melyen a megjelentek a legjobb hangulatban, czigány
