Közérdek, 1906 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1906-04-28 / 17. szám
1906. április 28.’’ 3 többé a napirendről le lekerüljön. Azt pedig ne gondolja senki, hogy idő előtt húzom meg a harangot. Viziutaink kiépitése már nem a jövő kérdése, amivel teljesen tisztában van a magyar, mert közgazdasági téren kell döntő csatáit megvívnia. Bármily nagy depresszió uralkodik is ma fölöttünk, egy szerencsés szélfordulat meghozhatja napról-napra az alkotmányosan megszavazott költségvetéssel dolgozó kormányt, melynek legelső beruházási javaslata szükségszerűen az ország vizi- uthálózatának kiépitéséről fog intézkedni.“ Amit a nevezett műszaki tanácsos rövid idővel ezelőtt óhajként hangoztatott, az a szerencsés fordulat ’ bekövetkezett. Béke uralkodik az országban, újra kezdetét veheti a munka, a lekötött erők felszabadulnak és már most hozzá kell látnunk a gazdasági életünk fejlődésére szükséges berendezések létesítéséhez. Ezen munka körébe pedig elen- gendhetetlen feladatként a viziuthálózat kiépitése és szerves összefüggésbe való hozása is tartozik. Még a politikai küzdelmek idején is, — mint épen fent említettük — az ország egy-egy nagyobb vidékén kerültek már felszínre az ezen törekvéseket jelző mozgalmak, felszínre kerültek pedig a fenti példák szerint azoknál, akiktől a viziutak ügyének felkarolása jogosan elvárható. Ezek alatt pedig nemcsak a gazdasági egyesületeket, hanem különösen a vizi.társu latokat értjüky melyeket már a dolog természeténél fogva elsősorban tartunk hivatottaknak arra, hogy ezen érdekeket istápolják. Vizitársulataink mindeddig a gátak gondozását, az árvizvédelem fentartását és tagjaik birtokának & vizektől való megóvását tartották és tartják feladatuknak. Ez mindenesetre legfőbb feládatuk. Azonban ma már oda jutottunk, hogy kitünően szervezett védgát- rendszerünk és szakértelemmel, lelkiismeretesen dolgozó műszaki karunk segélyével a művelés alatt álló területek elöntésétől ritkán kell tartanunk. A vizitársulatok most már azt a vizet, melynek romboló árja ellen védekeztek, ne tekintsék csak ellenségnek, melytől óvakodniok kell, henem mint működő gazdák, akiknek termékeik olcsó elszállításáról, szükségleteik kevés költséggel való beszerzéséről kell gondoskodniok, a földjeik jnellett elfolyó vizet annak is kell tekinteniük, mire tulajdonképen rendelve van : az olcsó szállítást mindenképen biztositó vi- ziutnak.. Sajátszerű, hogy vizitársulataink, eddig legalább, a magyar viziuthálózat kibővítésére, a folyók hajózhatóvá tételére irányuló mozgalmaktól távol maradtak A hajózás kérdésével a társulatok soha sem foglalkoztak és KÖZÉRDE^ nem tudtunk rá esetet, hogy annak érdekeit szolgáló Magyar Hajózási Egyesülettel csak érintkezésbe is léptek, annak törekvéseit támogatták volna. Milliók felett rendelkező, nagyvagyonu vizitársulataink vannak, de még egyről sem hallottuk, hogy a nevezett egyesület tagjai sorába is lépett volna. Már pedig a vizitársulatok feladatának tekintjük, hegy ők is támogassák a viziutak ügyét, sőt a társulatok vezetőinek az illető- vidéken ott, ahol ilyen mozgalmak már megindultak, azoknak élére kellene államok, ott pedig, ahol még kezdeményezés ez irányban nem történt, nekik kellene az akciót megin- ditaniok. Épen úgy, mint a szekszárd—bátai ármentesitő társulat igazgató-főmérnöke tollal és szóval igyekszik vidékének figyelmét a. Duna és a Balaton viziut által való összeköttetésének ügyére irányítani, úgy a többi társulati igazgatóknak is közérdekű, hazafias és igen közelfekvő feladatát képezi, hogy náluk is hasonló törekvések útját egyengessék. Egyelőre felvetettük az eszmét, de re méljük, hogy élénk viszhangra fog találni vizitársulataink körében, amelyek működésükkel eddig az ország közgazdasági érdekének annyi fontos s eredményes szolgálatokat tettek. Az OMKE közgyűlése. Az osztályokat leromboló demokrata társadalom egyils osztályát foglalja magában ez az öt betű. A kereskedőket értem, akiknek az a legszebb dicsérete, hogy a kereskedelem nagy érdekeit szolgálják, mikor osztályérdekeik védelmére szövetkeznek. Emellett tett tanúságot az OMKE helyi köre, mely vasárnap tartotta évi rendes közgyűlését. Az alig másféléves egyesület már is szép múltra tekinthet vissza, mely záloga a szebb jövőnek. Elsősorban is a vezetőség odaadó munkásságát bizonyitja az egyesület gyors fejlődése, népesedése. Leicht Lajos elnök ki is fejezte — a közgyűlést megelőző választmányi ülésen abbeli reményét, hogy rövidesen tagja lesz az egyesületnek Tolnamegye valamennyi kereskedője. A közgyűlési megnyitóban pedig azt a sajnálatos körülményt tette szóvá, melyet elmondhat az iparos is. Még mindig benne a köztudatban az a balhit, hogy nem urnák való pálya ez a kettő. Hanem e ferde nézetet ki fogja irtani az élet, meg kereskedőink és iparosaink előkelő társadalmi pozicziója. Az elnöki megnyitó után a központ üdvözlő sürgönyét olvasták fel. A közgyűlésnek különben legkimagaslóbb pontja, főérdekessége dr. Müller Ferencz egyesületi titkár évi jelentése volt. Nemcsak azért, mert számot adott az OMKE mozgalomról, eredményes működéséről, hanem azért is, mert megmutatta a helyi érdek, Tolnamegye szemüvegén át az országos kereskedelem hullámveréseit. Azok az eszmék, vélemények, javaslatok miket helyi világításban a központba felterjesztettek — annak kérésére — egy-egy hullámverése az országos kereskedelemnek. Mert ez az egyesület egyik fontos czélja — a tagok erkölcsi és anyagi javainak védelme mellett: a vélemény- adás, a központ informálása. A védelem szintén fontos czélja az egyesületnek. A- védelem pedig csak úgy lehet eredményes, amint a titkár meggyőzően ki is fejti, ha a vidék minden kereskedője egyesül a közös czél elérésére. Bizony-bizony a porszemekből is szikla lesz, ha egyesülnek. Szikla lesz, va- i gyis, hatalom. Be is bizonyította ezt az OMKE a múlt év mozgalmainak egyik — eredményével. Az adókivetési és adófelszó- lamlási bizottságokban alig volt képviselve a kei'eskedői osztály. Most már máskép van az OMKE jóvoltából. Aztán a vasárnapi munkaszünet kérdéséhez is hozzászólott. A „Bonyhádi Önsegélyző Egylet“ javaslatára hozzájárult ahhoz, hogy a munkaszünet 10 órakor kezdődjék. A központ felhívására pedig több fontos kereskedelmi kérdésben adott véleményt, így a többek között a házaló kérdésben, a vasúti menetrend javításában, a postatakarék és telefon szerepét illetőleg a kereskedői életben. Mert a központ elsősorban a vidék véleményére épiti terveit, amikor egy-egy fontos intézményt létesít. Ilyen életbevágó intézmény például az az országos ügyvédi hálózat, mely a 40 koronán aluli követelések behajtásairól gondoskodik. Minden járásbíróság székhelyén van a hálózatnak egy-egy tagja, akihez bármely kereskedő fordulhat. Persze mindez, amit elsoroltam csak hézagos vázlata az OMKE múlt évi működésének s az azt feltüntető titkári jelentésnek. Még sok figyelemreméltót lehetne elmondani, de ez a vázlat is sejteti az egész munka mivoltát. Azonban nem lehet elhallgatni a jelentés ama részét, mely az ellenséges területre enged bepillantást, mely egy mezőgazdasági szakosztály szervezéséről beszél. E szakosztály feladata a felmerülő gazdasági kérdések,, mozgalmak tanulmányozása a kereskedelem szempontjából. Itt már összeütközésről értesülünk, mikor az OMKE fegyverkezését vesszük tudomásul. De e fegyverkezés a védelem erősítése csak és nem támadás. Ep úgy mint az agrárius érdekek fegyverkezése is. Harcz és háború lesz tehát, de vérontás nélkül, az ország javára, i Persze ezt magam teszem hozzá nagylelkűen a jelentéshez, mely tartalmas voltánál megérdemli, hogy kinyomassák. Amit el is határozott a közgyűlés. Ezek után pedig az a kérdés merül fel, hogy az erkölcsi erők mellett milyen anyagi erők állottak az OMKE rendelkezésére. E kérdésre megadja a választ a közgyűlésen letárgyalt és elfogadott 1905. évi zárszámadás. E szerint a bevétel 2237 kor. 46 fill, volt, a kiadás pedig 1906 kor. 27 fill., mely összegek a tagsági dijakból folytak be. Az 1906. évi költségvetésben bevételkép 2300 kor. van előirányozva, kiadáskép pedig ugyanannyi. E néma számok, ha mást nem is mondanak, de azokat a kereskedőket belépésre hívják, akik nincsenek az OMKE 367 tagja közt. A számadások letárgyalása után pénztárnoknak újra Friedmann Bélát választották meg. Aztán még egy választmányi tagot választottak Reich Ármin személyében. S mielőtt az indítványokra került volna a sor, kimondották az elnök javaslatára, hogy ismeretterjesztő felolvasásokat fognak tartani. Az első Szekszárdon lesz és a titkár dr. Müller Ferencz ügyvéd fogja tartani. Majd a vidék jelentősebb helyeire is elmennek idővel. Mert a tagok erkölcsi és anyagi javainak védelme mellett azok szakismereteit is igyekszik növelni az OMKE. Es mindezekfolyót, mely gát 180 zsilipen keresztül ereszti le a vizet a fölötte lévő reservoirból. Ez a vizreservoir az áradás szabályozására létesített s 1 millird köbméter vizet képes magába foglalni; deczembertől májusig gyűjtik itt össze a vizet s azután a szükséghez képest eresztenek le belőle, amint az alantabb fekvő országrésznek vizre szüksége van. Philae szigete. A katarakta s a vízművek felett, hol tószerüleg elszélesedik a Nílus vize s folyása oly csendes, hogy alig látható, egy kedves kis sziget emelkedik ki a kék hullámokból : Philae szigete. Gyönyörű idillikus hely ez; karcsú pálmafák közül remek oszlopsorok s óriás pylonok tekintenek ki a folyóra, melynek vize néha elönti a szigetet s a viz a romok lábát mossa. A sziget lakatlan, a csendet csak a katarakta távoli zúgása zavarja meg. Az arabok az ezeregyéjj regéinek hőséről Anas el Vogud-nak nevezik ezt a poeti- kus fekvésű szigetet: a régi egyiptomiak szent helynek tartották az itt állott Osiris síremléke miatt; ennek helyén épült a pto- lomeusok korában egy nagyszerű templom Isis istennő tiszteletére, melynek romjai itt láthatók. Ez az Isis templo i kissé elüt a többi hasonló egyiptomi emlékektől, látszik, hogy nem egyöntetű terv alapján épült, hanem külömböző korban építettek hozzá s igy jött létre a pylonok, oszlopcsarnokok s a ktilömböző bizonytalan rendeltetésű helyiségek mostani tömkelegé. A külső pylon Nektenebos király idejéből való, élőtte letört obeliskek és oroszlán szobrok hevernek a földön, falain Isis képek láthatók s egy ujabbkori érdekes felirat, mely a francziák 1799-iki expeditióját örökíti meg. A pylon kapuján keresztül egy tágas udvarba jutunk, melyen túl egy másik az előbbinél kisebb pylon következik; ennek falai is tele vannak képekkel és feliratokkal. Ezután jön csak a tuiajdonképeni templom, melynek oszlopcsarnoka a legkülöm- bözőbb faragásu oszlopfejekkel ékeskedik. Valamennyi más formájú, egyik lotus virágot, másik papyrust, a többi más-más virág alakot ábrázol. Ez a terem később keresztény templommá lett átalakítva; még itt-ott látni, amint az eredeti feliratok és domborművek le vannak vésve s helyökbe kopt nyelvű feliratok a kettős kereszttel vannak faragva. A sziget északkeleti részén egy másik templom maradványai állanak, melyet az arabok kiosknak vagy farao ágyának neveznek ; egy csinos kis oszlop pavilion, ez valószínűleg a rómaiak idejéből; feliratok nincsenek rajta, látszik azonban, hogy ez is Isis tiszteletére épült, de már abban a korban, midőn a görög és római művészet éreztette befolyását az egyiptomi építészetben is. — Folytatjuk. —
