Közérdek, 1906 (2. évfolyam, 1-53. szám)

1906-04-28 / 17. szám

Szekszárdi, SS« éwfoivam. 17. szám. Szombat, IS06. április S3. r^.M.i.n'n I.TTÍT.ÚÜ1I _i ______----------i-------------------------------------- ^ —r~ ■ f ' ' -----­TOLNA VÁRMEGYE TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ES GAZDASÁGI ÉRDEKEIT KÉPVISELŐ HETILAP. AZ ORSZÁGOS M KIR. SELYEEV1TENYÉSZTÉS1 FELÜGYELŐSÉG HIVATALOS LAPJA. Megjelenik minden szombaton. Kiadóhivatal: Bfrter nyomda, Kaszinó- Bazár épület. Az előfizetési pénzek és hirdetések ide küldendők. FÜRDETÉSEK legjutányosiibb szamitassíil, díjszabás szerint. Felelős szerkesztő: BODNÁR ISTVÁN. Belmunkatársak: JANOSITS KÁROLY. KOVÁCH ALADÁR. Kiadja Báier János nyomdája Szekszárdon. Szerkesztőség: Széclienyi-utcza 1095. szám. Ide küldendők a lapot érdeklő összes közlemények. ELiÖpIZETÉS : egész évre 10 kor., félévre 5 kor., negyedévre 2 kor. 50 fill. NÉPTANÍTÓKNAK, ha az előfizetést egész évre előre beküldik : 5 kor. Toinavármegye uj főispánja. Tolnavármegye hónapok óta üre­sen álló fóispáni széke immár nem gazdátlan. A király gróf Apponyi Géza cs. és kir. kamarást, nagy­birtokost nevezte ki a szép méltóságra. Az Apponyi-család egyike ])dagyar- ország legkiválóbb főnri családjainak. Eredetét a Péc nemzetségre viszi vissza. Őseinek sorrendje IV-ik Béla királyig állapítható meg. Nevét Nagy-Appony községtói vette. A család sok jeles férfiút adott á hazának. Hogy többeket ne említsünk, e család sarjai: Apponyi Antal, a nagyhírű Apponyi-könyvtár megalapítója, Apponyi György, a hires főkanczellár, fia Albert, a mostani kultuszminiszter, Apponyi Sándor, a tudós gróf, műgyűjtő és bibliográfus. E család egyik leszármazottja az nj főispán is. Édes atyja, Apponyi Ká­roly gróf, Györgyitek, a jeles állam- férfiúnak volt testvérbátyja, így főis­pánunk Apponyi Albert unokatestvére. Apponyi Károly 1805-ben született s 1890 decz. 30-án halt, meg. A katonai pályán az 1848-iki olasz háborúban fábornokságig emelkedett. Azután nyu­galomba vonult vissza, jelleme és kö :­TARCZA. Máriához. Ha azt hitte, haragszik rá az isten : Véráldozatot hozott a pogány, Kegyetlen lelke nem törődött avval, Az áldozatnak hogy az fáj talán. Azért áldoztál te is élő szivet : Annak fájdalma téged meg nem hat; De az ijrök szeretet Istenének Vajon kedves-e a véráldozat | | Egyiptom. Irta: Dr. Tanárky Árpád. IX. A pylon kapujától jobbra és balra falon két-lcét bepiélyedo csatomat latunk ezek I zászló rudak számára voltak hagyv A képek Horus istent s az építtető Dyor sius Ptolomeus királyt ábrázolják. A pylon falának belsejében egy szü csigalépcső vezet fel a tetőre, honnan gy uyörii kilátás nyilik Edfu községre, a lass«! folyó Nílusra s a pálmáktól zöldelő vidékr Ha a kapun belépünk a templom b< sejébe, először is egy igen tágas oszloposa jótékonysága által közbecsülést és sze- retetet vívott ki. Apponyi Géza gróf, Károlynak egyetlen fia, született Bécsben 1853-ban február 16-án. A középiskola elvég­zése után jogot hallgatott, majd át­vette a pálfai, később a hőgyészi ura­dalmait s ma 43605 korona 78 fillér adóval ő a vármegyénknek legelső' viri­listája. Uradalmai mintagazdaságok. 1881 év óta cs és kir. kamarás, tagja a főrendiháznak. Egy ideig távol állt a vármegyei és a politikai élettől. Később néppárti programmal Rátkay László­val szemben fellépett képviselőjelöltnek s bár kisebbségben maradt, nevével az akkori politikai mozgalmakban gya­korta találkozhattunk. Később Széli alatt a szabadelvű pártnak lett tagja, de nemsokára kilépett s egyik párthoz sem csatlakozott. Az utóbbi időben nagyobb érdeklődést tanusitott küz- és társadalmi dolgok iránt, főleg közgaz­dasági téren fejtett ki tevékenyebb működést. Részit, vett a vármegye köz^ gyűlésein s ott többször fel is szólalt, úgyszintén szorgalmasan látogatta az egyes albizottságok üléseit is. így elnöke a Tolnavármegyei lótenyésztési bizottságnak s úgy tudjuk, a pécsi lóverseny egyesületnek is. Hitbuzgó, vallásos f ember. Elnöke a pécsi róm. kath. olvasókörnek. Az uj főispánt előzékeny modorú, igazságos férfiúnak mondják, ki bár a szorosan vett vár- megyei közdolgok intézésében aktiv részt nem vett, erős akarattal, nemes becsvágygyal, s a közügyek szeret été­vel lép a vármegye élére. Remény­nyel nézünk főispáni működése elé s üdvözöljük őt uj méltóságában. Bartal Béla indítványai. Beírtál Béla kir. kamarás, nagy- birtokos, a kiváló gazdasági iró fontos indítvány okát terjeszt a vármegye leg­közelebbi közgyűlése elé. Lekötelező szívességéből indítványainak három el­sejét már most közöljük, a másik ket­tőre vonatkozólag pedig csak jelezzük, hogy azok egyike a latin és görög nyelv eltörlését és helyette a magyar nyelv sikeresebb tanítását s a közgaz­dasági oktatás behozatalát czélozza, továbbá azt, hogy a gimnáziumok, a min­den megyében felállítandó földmivesis- kolák javára redukáltassanak. Második indítványában a budapest—belgrád—pi. reus—alexandriai maffvar vilásTorffalmi nokba jutunk, az előcsarnokba: innen dupla falon keresztül veüet egy ajtó a szertartás­terembe ; ’azontúl egy még kisebb terem, az áldozati terein következik, melyen túl már csak a legtitokzatosabb helyiségek, a kincs­tár, laboratórium s a szentély vannak hátra, hová közönséges halandónak halálbüntetés terhe alatt mos volt a belépés. A régi egyptomiak vallását a titokzatosság jellemzi; a papok elzárt és előkelő kasztot képeztek s nem engedték meg, hogy a közuép profán szeme a szertartások kulisszái mögé pillant­hasson: a nép csak messziről imádhatta az istenek szent képeit, de a templomok belse­jébe behatolnia nem volt szabad neki; a titokzatosság s a mysticus homály, mely a papok mükpdését körülvette imponált a nép­nek s már őket is fél isteneknek tekintette. Kom-Ombó. Hajózzunk tovább felfelé a Níluson 1 A jobbparton egy kiemelkedő dombon ismét festői romokat pillantunk meg. A kom-omboi kettős templom az, melynek két bejárata s két szentélje van. Két egymással ellenséges lábon álló istenségnek volt ez szentelve, Horusnak, a világosság istenének és Sevek- nek a sötétség istenének, kik a mythos szerint egymással örökös harezban állottak. Horust karvaly, Seveket krokodil fejjel ábrá­zolják. A proticust 15 oszlop tartotta, melyek közül azonban kettő már ledőlt. A luxori és karnaki építményekhez képest ez a templom kisebbszerünek tűnik fel, de szép fekvésénél s művészi kivitelénél fogva mégis egyike a legszebbeknek. Az épület egy része nincs befejezve; látni a félbemaradt szobormüveket s a félig kész feliratokat, de nem tudni, hogy miféle közbe­jött esemény akadályozhatta meg a. mű tel­jes elkészülését. , Assuánt. Elérjük végre nilusi utazásunk második nagyobb nyugvó pontját: Assuánt. Itt látjuk a, várossal szemben fekvő kies Elefánt szige­tét, melyet az arabok a rajta tenyésző buja növényzetről virágok szigetének neveznek. A kiima itt már kezd egészen tropicussá válni s ez meglátszik a növényzeten is. Mint téli klimaticus gyógyhely Assuán egyike a legidealisabbaknak. A tiszta, pormentes, szá­raz levegő, az örökké derült ég s a mi nyarunkkal vetekedő meleg tél, nagy szám­ban csalja ide a fejedelmi fénynyel és luxus­sal berendezett hotelek tündéri parkjaiba a hideg Europa üdülni óhajtó gazdag közön ségét. Pazar bőséggel szórja itt a természet kincseit! A ritka orchideák s más tropicus virágok, melyeket otthon fütött üvegházak­ban féltve őrizünk, itt óriás gruppokban disz- lenek az Elefánt szigetén épült Savoy hotel terasszai körül, mig a park árnyas utain

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents