Közérdek, 1906 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1906-04-14 / 15. szám
w 4 KÖZÉRDEK 1906. április 14. hogy a jelvények árusításával a Pirnitzer czéget bízták meg. A. i. Tamásiban. Tamási-i -tudósítónk írja: Tamásiban a múlt vasárnap láttunk először hazai gyártmányú tulipán-jelvényeket, melyeket dr. Mester Józsefné urhölgy szives fáradozására küldöttek egyenesen Budapestről a központból. És ha a jelek nem csalnak és magyar lelkesedés nem lesz szalma tűz, úgy Tamásiban, a magyar ipar támogatására, előbb-utóbb megalakul a „Tulipán-kert.“ Adná Isten, hogy a társadalomban vezérszerepet játszó egyének megértenék a haza hivó szavát és a magyar ipar pártolásával is elősegítenék százak és ezrek boldogulását. A hamis tulipánok Tamásiban is megelőzték a valódiakat, de ez csak tévedésből történt, mert az illető elárusító jóhiszemüleg rendelte meg Budapestről a hamisitottakat, de midőn megtudta, hogy azok nem az igaziak, rögtön bevonta őket a forgalomból. X—y. Dunaf öldváron. Dunaföldváron vasárnap délután mintegy 600—700 ember tolongott az Egyen- I lőségi kör udvarán, hogy a 3 órára jelzett népgyülési szónoklatokat meghallgassa. Rátkay Géza ügyvédjelölt igen szép beszéddel nyitotta, meg a gyűlést s kifejtette, hogy tulajdonképpen mi a czélja a mai népgyülés- I nek. Beszéde mintegy 1 perczig tartott s a közönség feszült figyelemmel hallgatta az ifjú szónokot. Beszéde után lelkesen megéljenezték. Ezután Márkus Sándor a Polgári i takarékpénztár fiatal könyvelője mondott igazán nagyon szép beszédet, amelyben felem- liti, hogy a tulipán mozgalomnak a létre jött béke miatt nem kell megszűnnie, mert hisz a békében is, kivált olyan kormány fenhatósága alatt, a mely velünk érez, sokkal többet tehetünk a magyar ipar védelmére, mint a háborúskodásban. Beszédét azzal fejezte be, hogy elfogadásra ajánlotta az Országos tulipán kert határozati javaslatát, a mit nagy lelkesedéssel egyhangúlag el is fogadtak. Most Somló Manó nyomdatulajdonos mondott rövid beszédet, a melyben felkéri a közönséget, hogy elégedjenek meg először kissé gyengébb árukkal, habár di’ágább is, de magyar ! A negyedik beszédet Biró Imre nagy tehetségű plébánosunk mondotta s igen szép szavakkal emlékezett meg a tulipán és az olajág harczárói, a melyben mégis csak a kis magyar tulipán lett a győztes. Kéri az Istent, hogy adjon erőt a magyarnak, hogy -ez a néma küzdelem teljes diadallal végződjék ! Ezután Dunafoldvár érdemes bírája Bodor György mondott igen talpra esett beszédet, a melyben úgymond, a magyar nők küzdelmét az alvó oroszlán felemelt lábának mondja, amelytől a bécsiek igen megijedtek. A záró beszédet ifj. Rátkay László jogszigorló mondotta, a melyben megfogadtatja az iparosokkal és a kereskedőkkel, hogy semminemű idegen árura nem mondják, hogy ez magyar! Egész beszédében mindig a magyar iparosok és kereskedők érdekeit védi. Felhívta a jelenlevőket, hogy legyenek büszkék a legkisebb magyargyártmányu czikkre is azért, mert azt magyar kéz csinálta s minden legkisebb része is magyar ! Beszéde végeztével óriási éljenzés tört ki, a melyet a felhangzó Kossuth nóta hangjai szüntettek meg. A Kossuth nóta után a fellelkesedett honleányok elénekelték a Hymnust, a mit lelkesen megéljeneztünk. Dicséretre méltó dolog az, hogy a gyűlésen jelen voltak az összes inteligens úri asszonyok, a kik teljes figyelemmel hallgattak a szónokokat. Most van alakulóban a „Magyar Védő Egyesület“ dunaföldvári fiókja is, a^ melynek a czélja az lesz, hogy ellenőrizze a kereskedőket, hogy amiből lehet, abból magyar dolgokat hozassanak, hogy a nagy közönség fogadalmához híven pártolhassa a hazai ipart! Az intéző bizottság a következőkből alakult meg: Czeitler József, Francsics Béla, Lovodits András, ifj. Pápé László, Rotter Rudolf, Márkus Sándor, Garzó Pál, Némedy Iván, Sukkért Károly, Abbay György, Kun Gyula, Pável F. Nándor, Gilicze József, Török József, Weszelák József, Fehérváry Lajos, Rátkay Endre, Rátkay Géza, ifj. Rátkay László, Rátkay Jenő, Rátkay Lajos, Cziráky János, Péter Károly ifj. Schmidt László és ifj. Si- málcsik Flórián. Rátkay Jenő. HÍREK. Föltámadás. Nyűgözze, bár súlylyal ezer Himalája, Békózza bár vaspánt Urunk sirlapját : Viaszként olvadón elillan, ha rája Lángban fölragyog az Eszme, Igazság ! . . . Mint nap glóriája bérczről, ha leáldoz, Fényözönbe gyúltan tündököl amott; Eszmevilág napja ép ily bűvös lángu, Felhők közt, éjben is — örökkön ragyog! Dúlhatott száz pokol szélvészostorával, Romhalmazba döntve gyémánt-palotát ; Arany vetéseken, hamuvá perzselőn, Ronthattak száguldó villámparipák . . . Mint varázsütéstől, eszmék győzelmekép, Új világrend épül a romok fölött! S az örök Istenség nagy birodalmából — Átkozott telkekre kárhozat dörög! Napfényes igazság omló porhüvelyét Döfhette dárdával rút, pribék csapat; Menynek balzsamírja sebét begyógyítja, . . . Szent véréből üdvünk rózsája fakad! A kereszt fájáról sírba hantolt ember, Isten gyanánt ébred föl harmadnapon . Hirdetvén az Ige égi lángolását, Mit sohasem fojt el földi hatalom ! Udo Neked nagy Isten, örökös szent hála! Áldunk imádsággal jóságos Atyánk; Te, ki az örvény közt megmentéd a sírtól Alkotmány-haj ónkat, siilyedő hazánk . . . Te a királyt jóra vezérlő napfénye, Milljó magyar lelket üdvbe ringató; Te Heródest űző, igazságot osztó, — Béke olajágát érlelő Való! Halld a Hallelujah mint kél milljó ajkról: Mint száll áldozatfüst, zeng a kürt szava. Hozsánna te Néked, hont megmentő Felség, Szabadság nemtője, égi csillaga! Űzd el örökre az Önkény éjszakáját, Forraszd össze eggyé a magyar hazát! . . . Egy érzés ragadja fényes diadalra, Rohamos haladás szellemzászlaját!. . . Nyűgözze bár súlyként ezer Himalája, Békózza vaspánczél á szent sir lapját: Viaszként olvadón, elillan, ha rája Felragyog az Ige, Eszme, Igazság! . . . Föl csoda munkára! Isten a vezérünk! Egy legyen a tett, mint egy szivdobbanás S harsogva zengi majd — szabad, boldog népünk Diadalzenédet: szent föltámadás / SZENDRŐI JÓZSEF. — Munkatársainknak, olva- sóinknak a legboldogabb hús- j véti ünnepet kívánjuk. — A feltámadási körmenet. A katholi- kus egyház fenséges ünnepét, a feltámadást ma tartják meg és pedig Szekszárdon az újvárosban délután 5, a belvárosban pedig este 7 órakor. — Uj jószágfeiügyelő. Forster István tabódi földbirtokos, ki mint bizottsági tag vármegyénk egyes szakbizottságaiban tevékeny működést fejtett ki, eltávozott a vármegye területéről s Baranyaszeutlőriqczre költözött, a hová egy részvénytársaság egy 12 ezer birtok jószágfelügyelőjévé hívta meg. őszintén sajnáljuk eltávozását, de egyúttal örülünk, hogy egy praktikus és tevékeny gazda számára tágasabb működési tér nyilott. — Esküvők. Szigeth Gábor budapesti gépészmérnök, folyó hó 28 án tarja esküvőjét Szekszárdon Szondy Margittal, Szondy István szekszárdi gyógyszerész és neje született Haidekker Matild úrnő leányával. — Eisler Rezső szekszárdi kereskedő, Kaposváron folyó hó 22-én tartja esküvőjét Haber- feld Ferencz ottani kereskedő leányával, Margittal. — Áthelyezés. Wayinger Gyula posta- és távirda segédtisztet a kereskedelemügyi miniszter Dombóvárról Kaposvárra helyezte át. — Vívótanfolyam. Halbleib József főváros« viv ómester kitűnő vezetése mellett már javában folyik a vivótanfolyam, de még napról-napra jelentkeznek egyesek. Eddigelé a következők vesznek részt a vivókurzuson : Simontsits Elemér, Kurz Vilmos, dr. Szent- királyi Mihály, dr. Horváth Jenő, Fischoff Sándor, Zoltán Ferencz, dr Herczegh Gyula, Bodnár István, Leitersdorfer Ignácz, Reicht Dezső, Lakos Adolf, Sarkadi Andor, Kovács Ottó, Spitzer Sándor, dr. Martin József, Telkes Izidor, Vachtell Károly, dr. Gulyás József. — A magyarosító bizottság uj tagjai. A magyarosító bizottságba az eltávozott 77- rinyer Vilmos helyébe Ritter Péter nyugalmazott tanitó, Forster István helyébe pedig Magyar Miklós závodi rk. plébános neveztetett ki. — Képviselő választások. Az országgyűlést május 19-ére összehívó királyi leirat megjelenvén, a belügyminiszter a központi választmányokhoz rendeletet intézett, melyben a választások határidejét állapítja meg s egyéb utasításokat ad A választások e szerint április 29-től május 8-ig terjedő tiz nap alatt tartandók meg. Tolna vármegye központi választmánya a közgyűlést követő napon, április 20 án tart ülést, melyen a választás határnapját állapítják meg, s a választási küldöttségeket állítják egybe. A szekszárdi választókerület függetlenségi és 48-as pártját Garay Antal pártelnök április 16-án d. u. 2 órára a Szekszárd Szálló nagytermébe, a kölesdi választókerület függetlenségi párti választóit pedig Tantó János pártelnök ugyanazon napra Kölesdre hívta össze jelölő gyűlésre. Bonyhádon, Pakson, Pincze- helyen és Szakoson szintén ekkor tartják a jelölő gyűlést. Mindenütt a régi képviselőket jelölik. — Plaineir festő és rajziskola. Kalivoda Kata festőmüvésznő, ki két évvel ezelőtt Szekszárdon igen eredményes iparművészeti tanfolyamot tartott, uraknak és hölgyeknek, plaineir festő és rajztanfolyamot nyit Gelse Buslakon (Zala megye). A tanfolyam kezdődik 1906. junius 15 -én. — Alelnök választás. Az ipartestületek országos szövetsége André Istvánt, a szekszárdi általános ipartestület buzgó elnökét alelnökké választotta meg. — Méhészeti előadás. Abaffy József méhészeti vándortanitó tavaszi méhészeti előadásait a folyó hóban következő sorrendben tartja meg: Iváncsán 18, Szabolcson 19, SeAZ EGYEDÜL ELISMERT KELLEMES IZÜ TERMÉSZETES HASHAJTÓSZER.
