Közérdek, 1906 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1906-03-24 / 12. szám
1906. márczius 24. KÖZÉRDEK 9 Tolnavármegye tanügyi állapota. Tolnavármegye alispánja a vármegye közgyűléséhez terjesztett időszaki jelentésében •elismeréssel emlékezik meg vármegyénk tanügyi állapotáról. így kiemeli, hogy „a vármegye 241 elemi népiskolájának tan nyelve — 5 kivételével tisztán magyar. A legutóbbi 10 év folyamán összesen 82 iskolának a tannyelve emelkedett tiszta magyarrá. Ezen örvendetes haladásban az iskolaszéki elnökök és tanitók hazafias bűz • rgólkodásának van nagy része, de az érdemekből az oroszlánrész a köztisztelet és közszeretetben álló kir. tanfelügyelőnket, Tihanyi Domokost illeti, aki 10 évet meghaladó elismerésre legméltóbb fáradozásainak jutalmául kir. tanácsosi/ czimmel lön a legmagasabb helyről kitüntetve.“ Nyugdíj igény felemelés. Bállá Sándor szekszárdi rk. tanító nyugdíjigénye 1000 koronáról 1527 koronára — Tarlós Lajos János szekszárdi rk. tanító nyugdíjigénye 1480 koronáról 1700 koronára — és Göbölös József faddi rk. tanító nyugdíjjogosultsága 1200 koronáról 1300 koronára emeltetett fel. GAZDASÁG. A szekszárdi tej szövetkezet 1905. évi mérlege. Nem rokonszenvezek legkevésbé sem a némettel, de öröm fogja el a lelkemet, ha egészséges eszméit meghonosítva, megvalósítva látom véreim közt. A szövetkezetek eszméje Németországban született meg, ott is fejlett ki leginkább és a szövetkezetkezés «üdvös, áldásos ereje ott is látszik meg legjobban. Németország vagyonosodásának, nemzeti erejének kifejlődésében nem kis szerepe volt annak a sok-sok ezer öszhangban munkálkodó szövetkezetnek. A szövetkezeti eszme amúgy is kifejlett iparú országban nagy jelentőségű volt, mennyivel fontosabb hazánkéban, amely főként mezőgazdasági állam és amelynek terményei feldolgozására nem áll vállalat, nagyipar rendelkezésére Nálunk a -termelő még nagyon ki van szolgáltatva a tőzsde spekulánsainak, az ügynökök lelkiismeretlen kapzsiságának és a kényszer helyzetet felhasználó vevő önzésének. Alig arat, alig szüretel a gazda, megszorítják az adóért, felszólítják tartozása törlesztésére és a kényszer helyzetben nem tanakodhatik sokat, hanem évi fáradozásának gyümölcsét adja ahogy veszik, csak pénzt kapjon, hogy fizethessen. Nagyon üdvös volt, mikor az önsegélyző szövetkezeteket megalkották és elterjesztették hazánkban a hetvenes években, de eme önsegélyző szövetkezetek nem teljesíthetik kellőleg hivatásukat, mert csak a pénzkereskedést honosították meg életükben, de a gazdasági termékekre való előlegezést, azok értékesítését nem. Az 1898. évben megalakult Országos Központi Hitelszövetkezet és annak fiókjai felvették czéljaik közé ezt, de a pénz és áru együttes kezelésének nehézségei miatt csak czól maradt, de nem valósult meg. A gazdasági termékek feldolgozásáig és értékesítésére ipari szövetkezeteket kell alakítani, ez az egészséges eszme, ebből és .ezek tér hódításából várható gazdasági érdekeink védelme és egyúttal a nyersterményeink feldolgozására kiterjedő ipar fejlődése, mely nemzetük anyagi erősödésének és az önnálló vámterület megvalósithatásának alap feltétele. Nem nagy arányban, a maga szerénységében áll előttem egy ilyen szövetkezet, a szekszárdi tejszövetkezet, amely immár 4>-dik mérlegét bocsájtotta közkézre. Mielőtt részletesebben kifejteném e szövetkezetnek gazdáinkra való előnyeit, szükségesnek tartom a mérleg egyes tájékoztató számadatát -felsorolni. A tejszövetkezet az 1905. évben 182.166 korona 46 fillér forgalmat csinált, 260.006 liter tejet váltott be és azt részint nyersen, részint feldolgozott állapotban értékesítette. A múlt évben tehát 387 üzletrésszel rendelkező szövetkezet tagjainak tejért 27.300 korona 63 fillért fizetett ki és a tejtermékek értékesítésénél 5670 korona 64 fillér értékesítési többletet ért el. A szövetkezet alaptőkéje 15.480 korona, tartaléktőkéje 1161 koi’ona, amely összegek a szövetkezet házába, gépek és felszerelésekben helyeztettek el, úgy hogy idegennek a szövetkezet egy fillérrel sem adóssa. Egy üzlet rész értéke 40 korona, amely havi 2 korona befizetésből képződött és képződik. Eme számadatok, de a működésnek figyelemmel való kisérése elénk tálja azon előnyöket, amelyek eme szövetkezésből származnak. A gazdák 10 és fél fillérrel ér tékesithetik tejterméküket állandóan. A gazda felesége nincs arra utalva, hogy házaljon, yagy óraszám a piaczon álldogáljon, avagy ha nem tudja eladni tejét, úgy túróvá, tejföllé avagy vajjá dolgozza fel. A legnagyobb munkaidőben is, minden feltartóztatás nélkül megfejheti tehenét avagy teheneit és a tejet kis cselédjével beküldheti a csarnokba, maga pedig mehet dolgára, nyugodtan, hisz a szövetkezet biztosan és állandóan beveszi tejtermékét. A pénz kezelése is könnyebb, nem fillérenkint folyik be s igy nem is megy el oly könnyen, egy summában kapott pénzt jobban oda fordítja az ember, a hová nagyon kell, mint a fizetésre nem elegendő filléreket. A 15480 kor. alaptőkét is úgy fizették be a tagok, hogy észre se vették. E mellett a tagoknak azon előnyük is megvan, hogy előleget kaphatnak tejtermékükre. Mindezek az előnyök, melyeket itt hevenyében papírra vetettem — melyek a szövetkezet előttem fekvő mérlegének szemlélete alkalmából jutottak eszembe — hiszem hogy meggyőzik mindazokat a gazdákat, akik még távol állanak a szövetkezettől, a minden újat idegenkedéssel fogadó természetük vagy más körülmények miatt és be- állanak a szövetkezet tagjai közé. Mert ebből a szövetkezetből is mint mindenikből az igazi erkölcsi és anyagi haszon csak akkor fejlődhetik ki, ha n&n egy-egy kis csoport egyesül, hanem egy akarattal egy lélekkel szövetkeznek az egymás érdekeinek védelmére utaltak. Az üdvösen működő szövetkezet élén — a melynek megteremtésében Molnár József Tolnavármegye mezőgazdasági előadója nagy tevékenységet fejtett ki — Steiner József Márkvárt elnök, Föglein Ferencz, Majsai György, Pollermann Fe- rencz, Békés Mihály, Praymayer József, Steiner Lőrincz és Veszteryombi János állanak. Közgazdasági tanulmány. A dunántúli arató- és munkássztrájkról irt tanulmányt Brázovay Kálmán s azon meggyőződésének ad kifejezést, hogy szoczialista izgatás okozta a sztrájkot közvetlenül, de alapoka az elégedetlenség volt, A füzet igen figyelemre méltó tanulmány. Ara 60 fillér; megrendelhető a szerzőnél, Budapest VIII. Baross-utcza 13, szám alatt, a pénz előleges beküldésével. Munkásviszonyok lm kivándorlás. Tolnavármegye alispánja, a közgyűlés elé terjesztett jelentésében, a következőkben tárgyalja Tolnavármegye munkásviszonyait s az ezt nagyban befolyásoló kivándorlást: Munkásviszonyaink a múlt évben lezajlott mozgalmakkal még nem konszolidálódtak, a munkáskérdés nem került le a napirendről; sőt a munkások szervezkedése folytán aktualitása növekedett és a komoly következmények elhárítása úgy a hatóság, mint a gazdaközönség fokozott éberségét igényeli. Az aratómunkások túlzott követelései és a munkaadók ezzel szemben tartózkodó maguktar- tása következtében nem volt lehetséges, hogy az aratási és egyéb időszaki munkák biztosítása a régi időtől szokásban volt téli évszak alatt szerződésileg mindenütt biztosit- tassék és még ma is számos gazdaság Van aratószerződés nélkül. A legkörültekintőbb óvintézkedések lesznek megteendők az aratási munka zavartalan teljesítésének bizto- sitására. Munkásviszonyainkat kedvezőtlenül befolyásolja a még mindig nagy mértékben tartó kivándorlási mozgalom is. Mig a múlt óv két első hónapjában 1346 külföldi útlevelet voltam kénytelen kiadni, addig a folyó év első két hónapjában 1177-re szállott le a kiadott útlevelek száma. A csekély mérvű javulást jelentő csökkenés tehát 169; de ezen csekély javulást is szomorúan ellensúlyozza az a körülmény, hogy a folyó évben kivándorlottak között igen sok a gyermek és az asszony, kik a külföldön már végleg letelepedett családapákat követve, visszatérési szándék nélkül hagyták el a hazát. Az idei kivándorlottak közül 528 távozott Amerikába, 606 Németországba. A kivándorlás okait gazdasági viszonyainknak sajnálatos pangására, az általános polgáriasodás által a munkásosztályban is megnövesztett igényeknek fokozottságára és részben a mind általánosabbá váló meggazdagodási vágyra vezethetem vissza. Ezen immár veszélyes, szinte népvándorlási jelleget öltő mozgalom feltartóztatására nem tudok más orvosságot elképzelni, mint a jelenlegi válságos viszonyokból való békés kibontakozást és a kereset- I forrásoknak közmunkák és magánvállalatok létesítése utján való szaporítását és ezek által a munkáskezeknek állandó és megfelelő bér melletti foglalkoztatásának biztosítását. Államsegély a gazdasági egyesületnek. A m. kir. földmivelésügyi miniszter a tolnaínegyei gazdasági egyesületnek állatdi- jazásra 2000 korona államsegélyt utalványozott. Szerkesztői üzenetek. Fogadják mindazok, a kik a márczius 15-iki hazafias ünnepségekről tudósítást küldeni szívesek voltak — értesítéseikért hálás köszönetüuket. Nagyon kérjük, hogy hazafias ünnepségekről, s más közérdekű eseményekről ezután is szíveskedjenek bennünket értesíteni. 1906. SZ. 1906.; Pályázati hirdetmény. Tolna községben üresedésbe jött segédj egyzői állásra pályázatot hirdetek. Fizetés: Tolna község pénztárából 730 korona, mely az állam által 1000 koronára egészittetik ki. Felhívom a pályázni kívánókat, miszerint az 1900. évi XX. t.-cz. 3. §-ában előirt minősítésüket és eddigi alkalmaztatásukat igazoló okmányokkal felszerelt kérvényüket folyó hó 30-ig hozzám benyújtsák. A választás idejét később fogom kitűzni. Szekszárd, 1906 márczins hó 20. l-l főszolgabiró.
