Közérdek, 1906 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1906-03-17 / 11. szám
5 1906. márczius 17. KÖZB^DE^ Közgyűlés előtt. Tolnavármegyének régen volt érdekesebb közgyűlése, mint a milyennek a I hó 21-iki ígérkezik. Sok gyúlékony anyag halmozódott fel, úgy a vármegye házán, mint sa közéletben, higgadt bölcseséggel tehát azon kell munkálni, hogy az a sok robbanó szer a tisztviselői tevékenység utjából eltávolíttassák, vagy legalább, hogy úgy mondjuk, biztos helyre elraktároztassék. Ismeretes a vármegyei tisztviselők sorsa. Valaki megmondta róluk, hogy alólról és felülről is, tehát két malomkő között őrölőd- nek. Ha csak igy lenne, de ezen kívül lelkűkben is száz meg száz apró féreg rág. Honszerelmük, esküjök^ a családjukért való aggódás nehéz gondjai mind ott ülnek a hivatalos tintatartó sötét üregében s lelkűk ott vergődik a tepelódés szédítő mélységei felett, vagy a ketségbeesés elnyelő örvényein s még csak remény sincs hozzá, hogy tisztviselőink egyhamar ismét biztos talajt érez- zenek lábaik alatt. ' | Nem tudjuk, de úgy véljük, hogy vár megyénk egykori főispánja nem csak arra az oly sokat szenvedett hazára gondolt abban az igazán magas szárnyalásu körlevélben, amelyet minden vármegyei bizottsági tagnak megküldött, de egyúttal az általa régebbi időben oly közelről* megismert tisztviselői karnak is meg akarta építeni azt a bizonyos aram/ hidat, amely lelkiismereti tépelődései- ből, visszavezesse őket a munka Íróasztalához, a hol verejtékezve ugyan, de mégis gondnélkül megtalálták a megélhetés biztos kenyerét. Sikerűbe ez a hazafias törekvés s ha igen, meddig sikerül, ez is a jövő titka, de mint igazán szép és mimes hazafias tett -és vállalkozás, dicséretet és elismerést érdemel. Gróf Széchenyi Sándor volt főispán indítványa, ez: „Mondja ki Tolnavármegye törvényhatósága, hogy a vármegyei tisztviselői kar tagjai iránt teljes bizalommal viseltetik és felszólítja a tisztviselőket, hogy az alkotmány, a vármegye jogtisztelő hagyományainak és a közönség érdekeinek szolgálatában és védelmére, lelkiismeretűk tisztaságával és a törvényben biztosított fegyverekkel fölvértezve, helyeiken maradjanak meg mindaddig, inig a vármegye közönségének bizalmát bírják és őket az erőszak törvénytelen .és hivatali esküjükbe vagy vármegyei határozatokba ütköző intézkedések megtételére vagy végrehajtására nem kényszeritendi.“ Ennek s a közgyűlésen előforduló fontosabb ügyeknek megbeszélése végett Dőry Pál alispán a vármegye bizottsági tagjai sorából előértekezletet hivott össze, amelyen körülbelül 35-en jelentek meg. Ott voltak többek- között; gróf Széchenyi Sándor, Perczel Dezső, Sztankovanszky János, gróf Apponyi Géza, Kovács Seb. Endre, Jeszenszky Andor, Barlal Béla, Bernrieder József Tés János, Sass László, Boda Vilmos dr. Schweiz Antal, Orffy Lajos, Török Béla, Szondy István, Szabó Károly, Tencz- l ing er Lajos s egy darabig Dőry Pál alispán Eötvös Károly, Tóth Károly, Vizsoly Ákos, Grünwald Lajos, Popovits Gyula, Duzs Dániel, Ludwig József, Nagy György, dr. Hir- ling Ádám, Zsikö Péter, Leopold Sándor, Ágoston István és még többen. Á jegyzőkönyvet dr. Leopold Kornél vezette. Az értekezletet Dőry alispán nyitotta meg, előadta, hogy a törvényhatósági bizottság most megjelent tagjait a közgyűlésen előforduló fontos és nagy horderejű kérdések megvitatása és a végett hívta össze, hogy lehetőleg egyhangú megállapodási'a jussauak. Az értekezlet ezután egyenkint tárgyalás alá vette a tárgysorozat fontosabb pontjait s legtöbbjére egyhangú megállapodásra is jujtott. Legelsőnek Boda Vilmos szólalt fel, Széchenyi javaslatával szemben azt javasolta, hogy a tisztviselők lelkiismeretére bízzák eltávozásuk időpontjának meghatározását. Széchenyi Sándor volt főispán fenti javaslatához ezután még számosán hozzászóltak s azzal szemben Jeszenszky Andor a következő indítványt adta be: ,,Mondja ki a vármegye, hogy ámbár előnyösebbnek tartja a vármegye közönségére nézve, ha tisztviselők a közbizalomból nyert állásaikban az alkotmány szünetelése alatt is megmaradnak, mégis az egyéni meggyőződést befolyásolni semmikép sem akarja és azért a tisztviselők szabad elhatározására bízza, hogy mindegyik a saját meggyőződéséhez mérten állását elhagyja vagy azt megtartsa. Biztosítja úgy azon tisztviselőket, kik állásaikat elhagyták, mint azokat kik abban megmaradtak, hogy az alkotmányos élet helyreálltával jelenleg elfoglalt állásukat ismét elnyerik, meglévén győződve, hogy azon tisztviselők, kik állásukban megmaradtak, minden erejükből igyekezni fognak hazafias szellemben eljárni.u Orffy Lajos Jeszenszky Andor indít ványát épp oly hazafiasnak tartja, mint gróf Széchenyiét s inint pi’aktikusabbhoz, Jeszenszky indítványához csatlakozik. Az értekezlet végre is Széchenyi Sándor indítványát tette magáévá, belevette azonban Boda Vilmos ama módosítását, hogy a tisztviselők csak addig maradhatnak helyeiken, amig tőlük törvénytelen adót, ujenczo- zást * a gyülekezési jog megszorítását nem követelik. S ha ez az idő elkövetkezik, Apponyi Géza gróf felszólalása szerint akkor lesz itt az idő annak megbeszélésére, hogy a vármegye teljes garanciát vállaljon eltartásukra nézve. Jeszenszky Andor indítványát azonban továbbra is fenntartotta s a közgyűlés O«/ elé viszi. A legnagyobb vitát Simontsils Elemér lemondott főjegyzőnek nyugdijazási ügye keltette. A felszólalók legmelegebb szimpatinával adóztak- a főjegyző kiváló képességeinek, voltak a kik' a nyugdíj megadását sürgették s olyanok is a kik ezt, mint a többi tisztviselőre hátrányos jdolgot ellenezték, végre is Bartal Béla indítványára azt határozták, hogy a 21-iki közgyűlésből monstre deputá- czió keresse fel; a lemondott főjegyzőt, biztosítván a közgyűlés osztatlan bizalmáról, kérje fel, hogy állását mindaddig ne hagyja ott, mig csak ő tőle törvénytelen dolgot nem követelnek. Ha azonban a vármegye igy megnyilatkozó osztatlan bizalmának eleget tenni nem óhajtana, nyugdíjazására nézve kimondták, hogy részére most nyugdijat nem szavaznak meg. Ehhez való jogosultságának elbírálását elhalasztják arra az időre, a mikor ez esetleg a többi tisztviselők eltávoZtával aktuálissá válik. A vármegyei átiratoknak irattárba leendő elhelyezését határozták el. A közgyűlésen azonban javasolni fogják, hogy ez a legerélyesebb hangon tiltakozzék a képviselőház elnapolása, a kormánybiztos kiküldése és a sajtószabadság korlátozása ellen. Végül dr. Schwetz Antal tett hosszabb indítványt. A tisztviselőkről való gondoskodás czéljából megyénként két-két megbízott kiküldését javasolta. Az értekezlet egy óua után ért véget. Utána a vármegye notabilitásai közül számo san lementek a lemondott főjegyző lakására, hogy a főjegyzői állás megtartására kapaczi- tálják. Simontsits Elemér főjegyző azonban Budapesten időzik, igy elhatározása ismeretlen. Ä vármegyére most következő nehéz napokban mindenesetre megbecsülhetetlen hazafias szolgálat lenne, ha a megyei tisztikarnak ez a minden tekintetben kiváló tagja, a közbizalomtól ekként megtámogatva, továbbra is helyén maradna. Gróf Széchenyi Sándor arcképének leleplezése. A jövő szerdai várme gyei közgyűlésnek változatos tárgysorozatán kívül más érdekesebb epizódja is lesz. Értesülésünk szerint ez alkalommal leplezik le eltávozott főispánunknak, a közgyűlési terem ssámára egyébként már régebben megfestetett, de még el nem helyezett arozképét A leleplezés azonban minden zajosabb. külső ünnepeltetés nélkül fog megtörténni, mert általános becsüléssel nyugalomba vonult volt főispánunk szerényen kitér minden ováczió elől s értesülésünk szerint részt sem vesz a közgyűlésen. Bezerédj Pál születés napja. Bezerdj Pák a m. kir. selyemtenyésztésügy miniszteri meghatalmazottja a mai napon, érte meg 66-ik születési napját. Ez az alkalom — lapunk zárta előtt még egyszer perczegésbe hozza toliunkat s el nem mulaszthatjuk, hogy ezt a zajtalanul cselekvő, de annál fényesebb eredményekkel dicsekedhető férfiút rövid pár szóval mi is ne üdvözöljük. Ki munkája jutalmát mindég a további szakadatlan munkálkodásában s a haza javára elért újabb és újabb sikerekben találta meg, arra nézve Istentől fs legnagyobb áldás és jutalom: a hosszú élet, a nagy kor. Azt kérjük tehát az egek urától, hogy Bezerédj Pál ur Öméltóságát nemes, kitartó, hazafias munkájában továbbra is segítse meg, s mindnyájunk örömére, szegény hazánk javára és dicsőségére még nagyon, de nagyon sokáig éltesse. Ez alkalommal megemlítjük, hogy Bezerédj Pált a mai napon számos ismerőse és jó barátja keresi fel hidjai otthonában. — Kinevezés. A ra. kir. igazságügyminiszter dr. Csizmadia Géza törvényszéki joggyakornokot, kinek magvas czikkeivel lapunkban is többször találkoztak mér olvasóink, a szekszárdi kir. törvényszékhez aljegyzővé nevezte ki. Szívből gratulálunk a rég megérdemelt előlépéshez. — Áthelyezés. A m. kir. pénzügyminiszter Hónai) Viktor p. ü. igazgatósági számtisztet Szekszárdiul Temesvárra, Kenézy Endre számellenőrt, Kenézy Csatár pénz ügyigazgató helyettes fiát pedig Temesvárról Szekszárdra kölcsönösen áthelyezte. — Szekszárdi ipartermék a milánói kiállításon- Mig többi társa inkább politizál, egy derék, szorgalmas szekszárdi iparos, Steig Flórián, a fővárosi kiállításokról már szélesebb körben ismert fazekas mester, külföldre is elmegy a maga törékeny cserepeivel, hogy ne csak magának, de a magyar fazekas iparnak is dicsőséget szerezzen. Kiválóan ügyes és jóérzékü fazekasunk most Acs Lipót főgimnáziumi rajztanár pompás tervei után egy egész gyűjtemény agyag-árut állított össze s abból egy nagyobb szállítmányt ma küldött el a milánói kiállításra. A derék tervezőnek s a szép tervek kivivőjének sikert kívánunk szép vállalkozásukhoz. Múzeumi felolvasások. Wosinsky Mór apátplébános folyó hó 25-én folytatja felolvasási cziklusát. Sorra kerül: „A jégkorszak, diluvium és a vízözön.“ — Husvét hétfőjén és kedden a hires Oberamergaui passzió játék ot eredeti képekben mutatják be a Szekszárd Szálló nagytermében. Ezekre az itt felsorolt igazán érdekes felolvasásokra külön is felhívjuk a szekszárdiak figyelmét, annál is inkább, mert ezekkel befejeződik az idei felolvasó cziklus. Más város igazán hálás -lenne azért a kellőleg nem értékelhető utánjárásért és fáradozásért, amelyet kiváló tudósunk, Wosinsky Mór s az ő lelkes segítő társai kifejtettek, illő tehát, hogy a nagyközönség az eddiginél tömegesebb megjelenésével fejezze ki elismerését s tegye lehetővé, hogy az élvezetes felolvasást jövő télen ismét folytassák. A részvétlenség ugyanis mindent megöl s még mint Wosinsky, olyan szívós, kitartó férfiú fáradhatlanságát is próbába teszi — Községjegyzői nyugdijválasztmányi Ülés. A községjegyzői nyugdíjalapra felügyelő választmány Dőry Pál alispán elnök lésével e hó 12-én ülést tartott, melyen a következő ügyeket intézték el: Stokinger János kocso- lai segédjegyző, Pesthy Ferencz györkönyi aljegyző, Hebrong Mihály bátai segédjegyző, Keszler Károly kányái jegyző, Hegedűs Mátyás pinczehelyi, Somogyi Vilmos bedegi, Zarubay Ferencz simontornyai, Huber Ferencz dunaföldvári, Blochinger Endre ta- rnási-i, Erdős Gábor és Öllé Mihály báta- széki, Halmay Emil gyönki jegyzők illetve segédjegyzőknek fizetés halasztás iránti kérelmeiket kedvezően intézték el. Rittlinger János mucsi-i segédjegyző és Szűcs Ferencz szekszárd-városi- nyilvántartó a nyugdijköte- lékébe felvétettek, Janosits Károly és Nikitits Imre szekszárdi városi jegyzők nyugdíjigénye felemeltetett, özv. Dőry Miklósné, ifjú Rumi Imre izmenyi, Fekete József majsamiklósvári és Mess József mázai jegyző özvegye, illetve segédjegyzők kérelmükkel elutasittattak. Döring Frigyes udvari jegyző hivatalból nyug dijaztatott 20 évi szolgálat után 650 korona nyugdíjjal, Mehrwerth Sándor volt szék-
