Közérdek, 1905 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1905-10-21 / 42. szám
1905. október 21. 7 — Árva J. könyvkereskedésére felhívjuk a n. érd. közönség ügyeimét (Szekszárd, Dr. Hangéi féle ház), hol szükségletét bárki jutányos árak mellett fedezheti. Igen nagy raktár levélpapirosokban, képes levelező lapokban és eredeti solingeni zsebkésekben. Zenemű újdonságok zongorára, hegedűre és czimbalomra igen nagy választékban. — Koldus asszony halála Tolnán a csendőrség egy ismeretlen nevű koldus asszonyt kisért be a községi fogházba, hol reggelre a szerencsétlen nő meghalt. — Talált halott. Krausz Antal utka- parót egy decsi szőlőhegyi tanya előtt halva találták. Valószínű, hogy valahol jól felöntött és szélhüdés érte. — Honvéd temetkezési segély, özv. Odor Mihályné szekszárdi lakosnak a miniszterelnök Odor Mihály volt 1848/9-iki honvéd után 30 korona temetkezési segélyt utalványozott. Borszék. Ha Székelyföldön jársz — fenyvesek aljában — Hol tündértől népes ragryogé világ vau, Megejt hires vizű Borszéknek forrása, Mely már Atillát is vendégül traktálta. Itt pedig Tolnában, bikavér honábau, borivóktól népes, venyigés világ van, Melynek lángborából — ha megtelik gyönggyel A magyar népiélek Ősereje tör fel . . . Csak borszéki vizet igyunk hat ily borral : Magyar virtust nevel, életkedvet forral . . . SZÍNHÁZ.------------------------------------^------:--------------------------Sz ilággi Dezső szinigazgaténak már a múltból előnyösen ismert társulata múlt szombaton kezdte meg előadásait. A Hajdúk hadnagya került szinre. Olyan darab ez, amelyben hajdúk, fran- eziák, szerelmesek s több efélék szerepelnek. A hajdúk a „magyar“ elemet képviselik, t. i. azt, amely az eredetiséget vitatja. A francziák pedig — önmagukért állanak jót. A franczia — operettekért. S a hajdúk cselekszenek, a francziák meg szellemeskednek. A cselekmény a földszintnek van szánva, a szellemesség a — karzatnak. — És mégis a földszint tapsolt neki. Mindezekből bárki is sejtheti, hogy operettről van szó, amelynek tárgya a hajdúk életéből, Buda visszavételének idejéből van véve. Operettről van szó, még pedig — jóról. Ebben meg az van benne, hogy milyen hitványak lehetnek a — többiek A darab, a hatásvadászattól eltekintve, alapjában véve -— költői munka. Az első előadás különben meggyőzhetett mindenkit, hogy a társulat törekvése tiszteletreméltó A szereplők a darab szépségeit elég jól érvényre emelték, s jól mozogtak a poetikus légkörben. És ez a legnagyobb dicsérete Szilágyi Dezső társulatának. Jeles tehetségű és hivatott emberei is vannak. Elismerés illeti Kiss Pistát, a főszereplőt, akit gyönyörű énekéért nyilt színen is megtapsoltak. Elvitázhatatlan dolog, hogy szépen, csengőn énekel s hogy éneke — értelmes beszéd. Kár, hogy siet és nem tud elég jól — hangsúlyozni. Szilágyi Dezső az ezredes szerepében kitűnő volt. El lehet mondani, hogy néhány helyen a szó teljes értelmében — művészi volt. Minden részében átgondolt, mesterkéletlen játékát nemes hevület, művészi ízlés vezéreli, aki a komikum nemes eszközeivel dolgozik. Igazi komikus, a komoly művészetért élő direktor. Sajnos, nem győzhette eléggé nézni az — üres padokat. De ha valakit dicséret illet, úgy Bátori Béla az. Sok jót mondhatunk róla. Vérbeli komikus ő is, csakhogy egy kicsit a karzat felé is kacsintgat és ezzel ártalmára van a nagyobb hatásnak. A jött-ment zsidó szerepében otthonosan érezte magát. KÖZÉRDEK S mit mondjunk a nőkről ? Tury Mariska, Lendvai Ferike igen jók voltak. De kiváló tulajdonságokat nem árultak még el. De megjött erre is az alkalom vasárnap este, amikor Bob herczeg-et adták Igazi élvezetben volt részünk. Különös hangulatba ringatta az embert ez a darab, j Olyan ez a Bob herczeg, mint egy szép vidék, amelyhez szépséges emlékek kötnek. Mint — szülőföldünk 1 Hisz lehet annál százszor szebb táj is, { de mi mégis azt mondjuk, hogy — nincs, j Minden kis bokor egy-egy jó ismerős, bár amióta elhagytuk, megváltozott ott minden. De az emlék, a visszasíró szüztiszta álmok, a gyermekkor derűs világának emlékei visszahelyeznek a múltba; elfedik a sivár jelent. Mert ez az érzés ragadja meg az embert a Bob herczegben. Az az idő tér vissza egy perezre, a mikor tele volt a szivünk bittel, reménnyel; az idealizmus kora. Amikor olyanok voltunk, mint az angol királyfi — Bob herczeg. Ebben van a darab nagy hatásának magyarázata. Ideális szálukból van összeszőve és van ereje — éreztetni azt. Ezt mutatta meg a vasárnapi előadás, a melyet különben igy jellemezett egy szinház- járó úri ember: — Sokszor láttam már ezt a darabot. Pesten is megnéztem többször. Ott Fedákot néztem, itt meg — Bob herczeget. És ebben van valami. Majd meglátjuk, hogy miért ? A czimszerepet Tliry Mariska játszotta. A szerelmes szivii, dalos kedvű, romlatlan lelkű királyfiból — élő alakot csinált. Elhitette hogy húsból és vérből való az, nem pedig a fantázia szülötte. S ez a legnagyobb érdeme Tury-nak, [ ezzel mutatta meg — jelességét. Duhaj volt, szerelmes volt, kedves volt, egy kicsit könnyelmű volt, szóval — Bob herczeg volt. Mert minden igyekezetét arra fordította, hogy jeles tulajdonságaival az — Írónak, a darabnak szolgáljon. Teljesen igazat adunk annak a szinházjáró úri embernek. Pesten Fedákot láthatta, aki a Bob herczeg szépségeit lefoglalta a maga varázslatos egyéniségének. Itt csak — Bob herczeget látta. Ez énekelt, még pedig gyönyörűen, ez | beszélt, ez tánczolt, ez volt Tury. Szilágyi előkelő izlésü, született komikus. Dicsekedhetik vele a saját társulata. Lendvag Ferike is jó volt a herczegnő szerepében. Sokkal jobb, mint ahogy abban a szerepben lehet. Vágó-ban is tehetséges embert ismertünk meg. A többiek is mind mind nagy igyekezettel és több-kevesebb sikerrel játszották szerepüket. A kisérő zenéről azonban nem szólunk, mert mindent a zongorának kellene betudni. Október hó 16-án Kazaliczkg Antal színmüve, a Tetemre: dvás került előadásra. A rossz idő miatt nagyon kevesen voltak a színházban, különben a darab tárgya is igen kisszerű és régi, mindazonáltal szépen és kifogástalanul játszották a szereplők. Kitűnt Gyulán György személyében Si non Jenő, ennek Margit neje: Lőrinczy Erzsi, Györgyike leánya: Lendvai Ferike, dr. Soós Aladár ügyvéd helyettesitője : Báthori Béla, Radényi Éerencz személyében : Vágó István és özv. lindszentiné Klára személyében: V. Berzsenyi M. Az öltözékek nagyon szépek. Október 17-én kedden János Vitéz, regényes nagy operett került szinre. Oly nagy számú közönség jött össze még vidékről is, hogy szorongásig megtelt a színház, a jegyek mind elfogytak, soknak már nem is került. Ily telt szinház még alig volt Szekszárdon, tehát éppen ellenkezője volt a hétfőinek. A darab maga is kitűnő, de oly kitünően, jókedvvel, szabatosan játszottak kivétel nélkül mind, hogy a közönség tetszését gyakori tapssal és éljenzéssel fejezte ki a derék szereplők iránt. Az énekek igen szépek, az öltözetek csinosak, sőt pazarak, voltak. Általában kifogástalan volt az egész előadás és közkívánatra meg is fogják ismételni. A darab mókáit politikai vonatkozású rögtönzéseikkel is tarkítani igyekeztek a szereplők : így a franczia király szeméi) ében Vágó István a Tisza folyóról ezeket mondta : „Tisza, Tisza, úgy tudom elment Gesztre, vissza. Éljenzés követte e szavait. Kukoricza Jancsi személyében Tury Mariska mikor mondta, hogy megvertük a törököket, Váyő István azzal vágott vissza: „Bárcsak a németeket is vertétek volna meg.“ Tun/ Mariska pedig mikor miniszterré akarta tenni földijét, azt kapta válaszul: „Csak nem vagyok olyan ember, hogy most miniszterséget vállaljak.“ A szereplők közül különösen kiemeljük Tury Mariskát, Lendvag Ferikét, V. Berzsenyi M., Vágó Istvánt és Bandi Rózsit. Megérdemli e derék társulat a közönség támogatását. A bevétel 700 korona volt. Szerdán A Doktor Ur Molnár Ferencz bohózatát adták elő csekély közönség előtt. Puzsér: Eöri P. Béla volt. A közönség mindvégig kaczagott. A szereplők nagyon jól adták elő szerepeiket. Csütörtökön a Sötétség szinmű került előadásra, üres ház előtt, pedig nagyon jól játszottak a szereplők mind. Pénteken másodszor adták János Vitézt. Összegezve az eddigieket elmondhatjuk, hogy minden előadás kerekded, az összjáték kifogástalan. A szereplők közül Báildi Rózsinak tiszta és kellemes hangja van, kitünően játszik, miért is sürü tapsok jutalmazzák. Lendvai Ferike ügyes, kedves s diszkrét a szerepeiben. Kiss Pál érczes bariton hangjával gyönyörködteti a hallgatóságot. Tury Mariska jó hangjával, kellemes játékával a közönség kedvenezévé lett. Az igazgató művész, kit dicsérni is fölösleges, s a többiek is derekasan helytállanak. A rendezés kitűnő. Pártoljuk tehát jobban ezt a derék színtársulatot. EGYLETEK, TÁRSULATOK Az „Egyesült szekszárd-tolnamegyei nőegylet“ az idei tea-estélyek sorozatát f. évi október hó 25 én, továbbá november hó 8., 22. és 29 én tartja meg a helybeli róm. kath. olvasókör helyiségeiben tombola, hangverseny, tabló és műkedvelői előadással egybekötve Kezdete este 8 órakor, belépődíj személyenként 1 korona. Felkéijük a n. é. közönséget, bogy a jótékony czél érdekében szíveskedjenek ajándék tárgyakat küldeni a tombolajáték sikeres kiállításához, mely tárgyakat köszönettel veszi a nőegylet elnöksége. TANÜGYI HÍREK. Róm. kath. tanitósyülés Tolnán. F. hó 13-án Tolnán Fekete Ágoston prépost elnöklésével, tartották meg a „Szekszárd vidéki róm. kath. tanítók évi rendes közgyűlésüket. A gyűlés az istentisztelet után, a róm. kath. iskolában az elnök magaslendü- letü beszédjével vette kezdetét. Ezután következett egy értekezés: „az új Írás és olvasás, tanítás (phonomimika) összehasonlítása a régi módszerrel. Tartotta: Kálmán Károly szekszárdi tanító. Az ügy fontosságához méltóan többen hozzászóltak; feltűnést keltett azonban iij. Bécsg István kajmádi tanító, kir. tanfelügyelőnk öcscsének hozzászólása, ki fiatalságánál fogva is páratlan szakismeretét, vidám és humorral gazdag tanítási-modorát tárta elénk rövid előadásával. Következett: „Az állami és kath. iskolák új tantervének összehasonlitása. Előadó volt: Kálmán Ferencz. Ezután még egy érdekes felolvasást és előadást élveztünk végig Kreskay János faddi fiatal kartársunk ajkáról, — ki a slöjdoktatásról tartotta meg elő adását mintabemutatással egybekötve. A pályatételt pedig Perler Mátyás tolnai kán-
