Közérdek, 1905 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1905-10-14 / 41. szám

4 KÖZÉRDEK 1905. október 14. állampénztárban való további elhelyezése és ennek a kormánynál való kérelmezése tár­gyában a képviselőtestület egyhangúlag el­fogadta a következő javaslatot: „Az 1877. évi XX t. ez. rendelkezése szerint a város a gyámhatósági jogot gya­korolván, ebből folyólag az illetékessége alá tartozó gyámoltak vagyonát is kezelni hi­vatott. Minthogy azonban ennek teljesítése a vagyonkezeléssel járó anyagi felelőség és munka szaporodás folytán a városra nagy terhet róna, másrészt pedig a kiskorúak, il­letve gyámoltak és gondnokoltak vagyoná­nak az állampénztárban való kezelése foko­zott biztosítékot nyújt, azon javaslatot ter­jesztem a tek. képviselőtestület elé, hogy a nm. belügyi és pénzügyi m. kir. Miniszter urakhoz kérelem intézését méltóztassék elha­tározni az iránt, hogy a városok küszöbön levő törvényhozási rendezéséig a Szekszárd városi gyámpénztárnak a helybeli m. kir. állampénztárban leendő elhelyezését és ezál­tal való kezelését engedélyezni sziveskedjenek. 4. A „Szekszárd Szálló“ árverésen tör­tént bérbeadása eredményének bejelentésével, mely szerint a legmagasabb haszonbért 8008 koronát, az eddigi bérlő, Perler Keresztély ajánlotta meg, előterjesztetett Tóth Gyula szekszárdi lakosnak utóajánlata, melyben 8100 K. haszonbért ajánl fel, kéri azonban az adótéritésnek 1600 K. állandó összegben való megállapítását s a bérleti időnek 12 évre való kiterjesztését. Ezen kérelmet a képviselőtestület, minthogy a megállapított árverési feltételekkel ellenkezik, nem telje­síti, az utóajánlat folytán azonban okt. 30-ára uj árverést rendel. 5. A város tulajdonát képező földek bérbeadásáról szóló jelentést, mely szerint az árverés az eddigi 1Ö 043 K. 56 fillér haszon­bérrel szemben 16359 koronát eredményezett, a képviselőtestület tudomásul vette és Paskusz Emil kérelmébe az általa eddig birt területre uj árverést rendelt el 6. A polgármestert felhatalmazta a kép­viselőtestület, hogy a betétszerkesztők részére irodai helyiségül Pauszig Ignácztól 400 koronáért bérelt helyiségre a szerződést kösse meg s az iroda bebútorozásáról, lehetőleg a meglevő bútorok felhasználásával gondoskod­jék. Elhatározza továbbá, hogy a bizalmi férfiaknak, akiket a polgármester fog kijelölni, 1—1 K. napidij fizetendő. 7. A szekszárdi Kaszinó nevében Simontsits Elemér igazgató alaposan meg­okolt kérvényt nyújtott be a képviselő testü­lethez, úgy ebben, valamint az egyes képviselő testületi tagokhoz intézett megkeresésében mintegy kézzel foghatólag kimutatja, hogy ha a város a bazár előtti teret aszfaltiroz- tatja, »nincs szükség egg fillér pót- adóra sem*, mert a bazárüzlelek után fizetendő adó 153 korona Injával fedezi az aszfaltirozási költségeket, tehát csak arról van szó, hogy a város 10 éven keresztül elő­legezzen 153 koronát, melyet a bazár 21/2 év alatt kamatostól visszafizet; az aszfaltozás és egy villamos ivlámpa felállítása iránti kér­vényére a képviselőtestület, Totth Ödön és Tóth Károly pártoló és Steiner József Mark­vart ellenző felszólalása után 65 szóval 24 ellen a következő javaslatot fogadta el: „A kérvényben foglaltakat egy külön czélból összehivott számos tagú értekezlet megvitatván, annak egy hangú megállapo- | dása alapján a következő javaslat tétetik: Tekintve, hogy a kérdéses terület a j kaszinó által épített bazárok által a város egyik legcsinosabb részévé lett, s a vasúti állomás, múzeum, izraelita templom, gőzfürdő, selyemgyár, főgimnázium és az egyetlen városi sétatér felé irányuló gyalog forgalmat bonyolítja le s igy a város összes lakosainak érdekeit szolgálja, továbbá, hogy e helyen újonnan nyitott 15 üzleti helyiség után fize­tendő községi pótadó által a létesítendő asz­faltozási költségek részben megtéríttetnek, végre, hogy a felmerülő költségek lefizetése egyenlő 20 féléves részletekben eszközölhető és ezáltal az évi költségvetés aránylag cse­kély mértékben terheltetik meg. Határozza el a képviselő testület, hogy a kaszinó 'által létesítendő aszfalt járda szé- j lességének folytatásaként a kaszinó járdájá­nak létesítésével egyidőben a 3 méteres járda külső szélétől az úttestig terjedő városi | sétányt aszfaltiroztatja. A szegély kövek s ezek lerakása a kaszinó terhét képezi. A polgármester megbizatik, hogy vál­lalkozóval a szerződést kösse meg s a köte- j lezvényt állítsa ki oly formán, hogy a 8680 korona költség 20 egyenlő féléves részletek­ben lesz törlesztendő a hátralékos összeg 5°/o kamataival együtt. A kötelezvény jelzálogi- lag nem biztosítható s a mennyiben a válla­lat által más intézetnél értékesíteni szándé- koltatnék, azt csak hazai pénzintézetnél esz­közölheti. Mindég csak a hátralékos részlet követelhető s egyes részletek be nem fize­tése az egész összeget esedékessé nem teszi. A villamos ivlámpának felállítását, ha a felcserélés költségein kívül nagyobb költ­séget a városnak nem okoz, a képviselőtes­tület szintén elhatározza. A határozat jóváhagyás végett a tör­vényhatósághoz felterjesztendő. Uj teher megszavazásáról lévén szó, a polgármester névszerinti szavazást rendelt el.“ Igennel szavaztak: Boros Zoltán, dr. Leopold Kornél, Tóth Károly, dr. Steiner Lajos, dr. Küldi Gyula, Leicht; Lajos, Wolf Henrik, dr. Dragics Imre, Totth Ödön, Pir- nitzer Antal, dr. Pirnitzer Béla, Stann Ist­ván, Ágoston István, dr. Martin József, Bog­nár Albert, Hauk Antal; Schmideg Mór, László Lajos, Dicenty László, Leopold Sán­dor, Stokinger János, Kis Károly, Singer Viktor, Fekete Mihály, Reich Ármin, dr. Spányi Leó, Zsigmond Ferencz, Bodnár Ist­ván, Friedman Mór, Salamon Ármin, dr. Fent Ferencz, Fischof Mór, dr. Müller Ferencz, Uj János, Nagy János, Nagy György, Szé­kely József, Wilhelm Ede, Horváth Vincze, Ferger Mihály, Vaczek László, Pekari János, Prantner Antal, Tóth Ferencz, Dorogi Ist­ván, Dorogi Mihály, Ditrich János, Ditrich József, Csötönyi István, Hája Béla, Schnei­der János, Horváth Ignácz, Haudinger Ká­roly, Hornok József, Kocza József, Grüner János, Török Pál, Kalmár János, Majsai István, Szászi Imre, id. Törők József, Matzon Béla, Nikitics Imre, Konstanczer László és dr. Török Ottó. Nemmel szavaztak : Takler Ferencz, Békés Mihály, Steiner János, Stei­ner Ferencz, Pollerman Ferencz, Veszter- gombi Antal, Prantner Márton, Horváth Szabó József, Steiner József, Neiner József, Ferger Mátyás, Mutschenbacher Lipót, Orbán József, Főglein Ferencz, Mészáros Károly, Czank Ferencz, Hauszknecht Ferencz, Bors József, Főglein János, Kővágó István, Kovács János, Csépi Sándor, Csötönyi Antal és Ko­vács József, Végül tudomásul vette a képviselő tes­tület a polgármester azon jelentését, hogy az iroda helyiségeken a szükséges átalakításo­kat teljesittette s felhatalmazta, hogy a helyi­ségekbe szükséges bútorokat szerezze be. VÁRMEGYE. A vármegyei igazoló választmány e hó 17-én a vármegyeház kistermében ülést tart, melyen a vármegyei legtöbb adót fizetők l'. 06-ik évi névjegyzékét állítják össze. Marad a régi anyakönyvi törvény. Az 1904. évi XXXVI. t. ez. 1906. január 1-én az anyakönyvi eljárásnak uj módját volt életbe léptetendő, mellyel egyúitt járt volna a régi anyakönyvi nyomtatványok ki­küszöbölése. A belügyminiszter most egy az összes törvényhatóságokhoz kibocsátott kör­rendeletével a régi rend további maradását statuálta, amennyiben a politikai helyzet lehetetlenné teszi a január l-ére tervezett átalakítást. Minthogy pedig ennek kilátásában a régi anyakönyvi nyomtatványok fogyató kán voltak és azok újra való nyomtatásáról í senki sem gondoskodott, sok megyében most j van kapkodás a nyomtatványok sürgős, utó- ! lagos elkészíttetésében. HÍREK. — Uj királyi tanácsos. Fink Kálmán szekszárdi m. kir. pénzügyigazgatót 0 Fel­sége a VI. fizetési osztályba való végleges beosztással kir. tanácsossá nevezte ki. Az uj királyi tanácsos 1848. szept. 31 én született Kassán. Ott végezte úgy a főgimnáziumot, valamint a jogot. Mint önkéntes Bécsben szolgált s 1874. julius 3 án a soproni posta- igazgatósághoz fogalmazó gyakornokká nevez­ték ki, de csak egy hónapot töltött ott, Aug. 1 én már a pénzügynél volt fogalmazó gyakornok s november 22-én II. oszt. p. ti. fogalmazónak nevezték ki. 1875. augusztus­ban Sopronban az illetékkiszabáshoz, majd októberben, a kassai pénzügyigazgatósághoz helyezték át. 1883. júniusban pénzügyminisz­teri fogalmazó lett Budapesten, honnan 1886- ban p. ü. titkárnak nevezték ki Kassára. 1891-ben julius 26-án aztán Szekszárdiba jött helyettes pénzügyigazgatónak, s itt 1893. junius 22-én pénzügyigazgató lett, 1894. decz. 20-án p ü. tanácsossá nevezték ki, mig most a királyi kegy királyi tanácsossá léptette elő. Az uj királyi tanácsos nagy népszerű­ségnek örvend, úgy tisztviselői, valamint a nagyközönség előtt. Barátságos, humánus el­járásával sokat enyhít a mások által állásá­hoz oda képzelt — ridegségen, vagyis össze­tudja egyeztetni úgy a kincstár, mint a nagyközönség jogos igényeit, szóval tud igazságos és méltányos is lenni, amiért aztán általános becsülésnek örvend. Kineveztetése alkalmából mindenfelől elhalmozták szerencse- kivánatokkal. A vidéki gratulálók között legelső volt gróf Széchenyi Sándor főispán és Jeszenszky Andor, a gazd. egylet elnöke, kik táviratilag fejezték ki jókivánataikat. A pénzügyi tisztikar szerdán este a „Szekszárd Szálló“ kistermében bankettel ünnepelte sze­retett főnökét. A tisztviselők közül körülbelül 36 an voltak jelen. Az első felköszöntőt Tékus Vilmos p. U. titkár mondotta, ki szép szavakkal emlékezett meg a mindenkor méltányos és igazságos főnökről. A számvevő­ség nevében Mát/us Kálmán, a kir állam- pénztár részéről pedig Babay Géza adótiszt mondott sikerült köszöntőt. Később Borostyán Sándor fogalmazó mulattatta talpraesett rög­tönzéseivel a jelenvoltakat. A hangulat vidám volt mindvégig, a társaság éjfélutánig együtt maradt. Jakab László p. ü. fogalmazó és Rontó Árpád gyönyörű nótáikkal mulattatták a társaságot. Csütörtökön este a katholikus kör is ünnepelte az uj királyi tanácsost. A társadalom minden rétegéből igen szép szám­mal jelentek meg a kör tagjai és vendégei. A kedélyes társaságról meglátszott, hogy a szeretet melege és a tisztelet érzése hozta össze. Toaszt áradat nem volt, de Wosinsky Mór apát és Szabó Géza hittanár, köri elnök felszólalásai igen sikerültek voltak, mind­ketten a kör nevében, mint közszeretetben álló családtagot éltették Fink Kálmánt, aki a kör minden egyes tagjának osztatlan tisz­teletét és szeretetét igazi demokrata modorá­val méltán kiérdemelte. — Kinevezések. A király Aldor Ödön, szekszárdi kir. aljárásbirót a szekszárdi kir. törvényszékhez bíróvá nevezte ki. Kép­zett, érdemes ember nyerte el jutalmát. — Ugyanekkor Sinkovics Géza zalaegerszegi törvényszéki aljegyzőt a szekszárdi járásbíró­sághoz albiróvá nevezte ki. — A vallás- és közoktatásügyi miniszter Varga László köz- alapítványi kir. ellenőrt a bátaszéki urada­lomhoz ezámtartóvá nevezte ki. — Bírói vizsga. Dr. Csizmadia Géza szekszárdi kir. törvényszéki joggyakornok, lapunk munkatársa, Budapesten sikerrel le­tette a gyakorlati bírói vizsgát. — Veglegesités. Veresmarti Vörösmarthy József m. kir. pénzügyi számtisztet a pénzügy- miniszter ezen állásában, a szekszárdi m. kir. pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevő­ségnél, végleg megerősítette. Kinevezés. A kereskedelemügyi mi­niszter Acs Vendel szekszárdi posta- és táviró főtisztet a szekszárdi m. kir. posta és táviró hivatal főnökét a VIII. osztályba posta és távíró felügyelővé nevezte ki. —

Next

/
Thumbnails
Contents