Közérdek, 1905 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1905-01-28 / 4. szám
1905. január 28. KÖZÉRDEK 7 — Kár pedig ez a nagy részvótlenség. Meg kellene becsülni az odavaló közönségnek Somogymegye legjobb szellemi erőinek össze- tömörülését, mely csak a közjónak válhatik hasznára. Poéták Pécsett. Szávag Gyula és Jakab Ödön ismert poéták e hó 23-án felolvastak Pécsett a pécsi jótékony nőegylet zsurján. Szép ovációban volt részük. Megjelent a zsuron Wlassics Gyula volt miniszter is, ő azonban ne " mint poéta, hanem mint képviselőjelölt. S úgy látszik az ő ott léte járt nagyobb sikerrel, mert azóta — képviselővé lett Pécsett! V Á R M E GYE. Jegyzői - tanfolyam hallgatók ösztöndíja. Tolnavármegye törvényhatósági bizottsága 1900-ik évi 345-ik rkgy. számú határozatával a községi jegyzői szaktanfolyamokat látogató szegény sorsú megyebeli ifjak segélyezésére létesített 1200 korona ösztöndíjból Dory Pál alispán 10923/904. számú határozatával a következő ifjak ré- szesi ttettek 200—200 K. ösztöndíjban: Németh Antal Árpád budapesti, Csukly Gyula, ifj. Rumi Imre, Mess József pécsi és Béres Miklós, Greifenstein István szombathelyi közig, tanfolyam hallgató. A közigazgatási bizottság keretében levő albizottságok 1905 ik évre választott és kinevezett tagjai: Erdészzeti albizottság : ^ elnök : gróf Széchenyi Sándor, alelnök: Totlh Ödön, tagok : Bérezel Lajos, jegyző ; Dr. Szentkirályi Mihály. Megyei pótadók egyéni kirovása ellen felszólamlást küldöttség: Bernrieder József, Örffy Lajos, Fink Kálmán p. ü. igazgató. Fegyelmi választmány: Kovács Sebestyén Endre, Örfjy Lajos, kink Kálmán p. ügyigazgató és Tihanyi Domokos tan- felügyelő. Börtönvizsgáló bizottság : a központban : Boda Vilmos, Wosinsky Mór, Bod- horánszkg Géza; a járásokban : Dunaföldvár és Paksra : Kovács Sebestyén Endre; Bony- hádra: Totlh Ödön; Tamásiba : Jeszenszky Andor; Gyünkre: Bernrieder József. Gyámügyi felebbviteli bizottság: választottak : Jeszenszky Andor, Kovács Sebestyén Endre; póttag: Bérezel József. Ki nevezettek : Örffy Lajos, Boda Vilmos; póttag: Wosinsky Mór. BÍRÓSÁGI ügyek. Esküdtbiróság. A szekszárdi kir. törvényszéknél f. évi február hó 13-án kezdődnek az esküdt bírósági tárgyalások s 24-éig tartana* 1. Bírák lesznek: Dr. Schelz József kir. tszéki elnök, mint elnök. Kövessy Ödön és Salamon Iván kir. tszéki bírók mint szavazó bírák. Rendes esküdtek kisorsolás utján a következők: Buláki János kalapos Szek- szárd, Dr. Frühvirth Jenő ügyvéd Tamási, Tassy László gazdatiszt Orbó p. Sárpilis, Grószbauer Ferencz szitás Szekszárd, Budai János kovács Tolna, Mehrwert Ferencz kereskedő Szekszárd, Wilczek Sándor bérlő József p. Őcsény, Szél Gáspár építész Báta- szék, Dr. Horváth Jenő ügyvéd Szekszárd, Könczöl András Cs. földmives Decs, Török Béla ügyvéd Szekszárd, ifj. Tóth Pál czipész Szekszárd, Struád Ede gazdatiszt Bátaszék, Lipovniczky István gazdász Simontornya, Hirman György asztalos Tolna, Dobrik Lajos nyug. állatorvos Szekszárd, Hauk Antal bérlő Szekszárd, ifj. Eötvös Károly földbirtokos Dunaszentgyörgy, Dr. Hónig János bérlő Dombóvár, Dr. Schvetz Antal ügyvéd Bonyhád, Schiszler Károly kádár Szekszárd, Stann István építész Szekszárd, Molnár István földmives Sárpilis, Matzon Kálmán hitelbanki pénztárnok Szekszárd, Majer Gusztáv magánzó Bátaszék, Horváth József földmives öcsény, Csik József gőzmalom tulajd. Bonyhád, Fabricius István gazdatiszt Bátaszék, Beszedits Ödön ügyvéd Bátaszék, Horváth Vincze bognár Szekszárd. Helyettes esküdtek : Sclilésinger Ignácz kereskedő Szekszárd, Salamon Ármin kereskedő Szekszárd, Rábelhoffer Antal esztergályos Szekszárd, Dr. Hilbert István ügyvéd Szekszárd, Pir- nitzer Antal kereskedő Szekszárd, Molnár István könyvelő Szekszárd, ifj. Müller Ber- nát bőrkereskedő Szekszárd, Leticz Károly üveges Szekszárd, Fleischer Ödön fakereskedő Szekszárd, Skultéty István kádár Szekszárd. Esküdtszéki tárgyalások: F. évi február 13-án Hollósi Ferencznek gyujtogatási ügyében, február 14-én Czinger Sándornak halált okozó súlyos testi sértési ügyében, február 15-én Csonka István szándékos emberölés ügyében, február ltbán rablás bűntettével terhelt Farkas János és társai ellen, febr. 18-án Sztoján Gergely és Erzsébetnek gyújtogatása ügyében, végül febr. j20-án Bek- ker Mihálynak gyilkosság ügyében lesz es- klidtszéki tárgyalás. TUDOMÁNY, IRODALOM. Wosinsky Mór: Az őskor mószbetó- tes díszítésű agyagmüvessége. — Székfoglaló értekezés. — Wosinsky tudományos működésének legújabb eredménye két nyelven jelent meg, magyarul és németül (M. Wosinsky: Die inkrustierte Keramik der .Stein- und Bronzezeit. Berlin 1904). Fájdalom, a magyar tudós kénytelen könyvét valami nyugati nytl- ven is kiadni, ha azt akarja, hogy a külföldön is tudomást vegyenek róla. Az ember ugyan hajlandó azt gondolni, hogy ez nem föltétlenül szükséges, de a tudomány sokkal kozmopolitább, semhogy az ilyet rossz néven lehetne venni. Különösen a régészeti tudomány. Igaz, Magyarországon nem sokan olvasnak régészeti könyveket, különösen ha a könyv valóban tudományos színezetű. Wosinsky is el lehet rá készülve, hogy művét igen kevesen olvassák el, legföllebb azt a 150 képes mellékletet fogják megnézni, a mely a könyv végéhez van csatolva. De ez a körülmény egy cseppet sem von el Wosinsky érdemeiből s a szakemberek kétségkívül örömmel üdvözlik a könyv megjelenését. Maga a munka három nagy részre van osztva. Az első rész Magyarország rnészbe- ! tétes edényeivel foglalkozik, a második rész j a külföld mészbetétes diszitésü agyagmüves- ségét tárgyalja, a harmadikban vannak egybevetve az analógiák s a végkövetkeztetések. E néhány szó is felvilágosítást nyújt arról, hogy a munka nagy körültekintéssel és úgy nevezett alapossággal készült. Legérdekesebb | az első rész, mely az őskori edények fejlődését tárgyalja s nagy fontosságú az az eredmény, mely Wartha Vincze szakszerű elemzése folytán lett kétségtelenné. Wartha ugyanis megállapította, hogy e kedves alakú fekete szinü edények égetett csonthamuval vannak diszitve. Ami a mészbetétes edényekre vonatko zrk, e könyvben együtt található ; foglalkozik a Külföld ide vágó irodalmával és sokszor helyesebb felfogással oldja meg az egyes kérdéseket, ami nem kis mértékben emeli Wosinsky érdemeit s dicsőségére válik a magyar régészeti tudománynak. A könyv, ha stilusa nem mondható is szerfölött gondosnak és sikerültnek, mégis jobban meg van Írva, mint az e körbe tartozó müvek nagy része. Meglehetősen sok a szenvedő alak, elég sok az idegen szó, a melyeket magyar szavakkal is lehetett volna helyettesíteni. Itt-ott egyes kikezdések olyan kötőszókkal kezdődnek (vagy, de, sőt), amelyek teljesen szokatlanok s nem is helyesek. Ugyancsak helytelenek az ilyen kifejezések : „. .. tekercsekből emelték föl az edény falát“. „E halottak mellé adott edények« stb. De az ilyenek csekély számmal vannak, s tulajdonképpen szóra sem érdemesek. A 163 oldalas könyv terjedelmének magyarázatát a szerző maga adja a következő helyes magyarázattal: »Szükségét éreztem e kérdés ily nagy- teijedelmü feldolgozásának részben azért, mert az idevágó magyarországi példányok közül csak alig néhányat ismert a külföld s azokat is rosszul értelmezve, olyan következtetéseket vont azokból, melyek a valóságnak nem feleltek meg s ez már általánosan elfogadottá vált s másrészt azért, mert ezekről egyes leletek kapcsán sokat Írtak már különböző országokban, de ez adatokat még senki sem foglalta egybe, hogy e kérdés alaposan s kimerítően dolgoztassák fel“. —- j Szóval végtelenül örülünk, kiváló tudósunk eme ujabbi sikerének. (dr.J Wosinsky Mór teljes czime (Az Aka- ! démia Almanachjából) Pécs-egybázmegyei ál- j dozópap, Szent-Miklósról nevezett madochai | apát, a bonyhádi egyházkerület kiérd, espe- I rese, szekszárd-belvárosi plébános, a Szentsir- | rend lovagja, a római Árkádia tagja, a Múzeumok és Könyvtárak orsz. felügyelője, a [ Tolnavármegyei Muzeum igazgatója, a szek- J szárdi középiskoláknál püspöki biztos, a Tolnavármegyei Muzeum-bizottságnak, a szekszárdi Ferencz közkórház választmányának, a tolnavármegyei Közegészségügyi Bizottságnak, a szekszárdi Yüröskereszt-tiókegyesületnek, az Óvoda-egyesületnek, a báró Áugusz-féle árvaháznak elnöke, a Szent-István Társulat tud. és irod. osztályának tagja, a müncheni antropologiai társaság levelező, az Országos Régészeti és Embertani Társulat igazgatóválasztmányának, a Dél magyarországi és Tiszafüredi Történeti és Régészeti Társulatoknak tiszt, tagja, Tolnavármegye törvény- hatóságainak választott tagja. Ezeken kívül a m. tud. akadémiának levelező tagja. A tányi tényi képző. A múlt évben nyelvészi körökben nagy zajt keltő kérdés ismét felszínre került. Az Akadémia első osztályának legutóbbi ülésén Lehr Albert levelező tag, „A tányi-tényi képző és a Nyelvőr“ czimen Simonyi Zsigmonddal polemizált, aki tudvalevőleg légből kapott dolognak tartja Lehr okoskodását s aki ellen véleményét tolnamegyei emberekkel akarta igazolni, hogy a két képzőt Tolnában a népnyelv nem ismeri. Lehr most újabb adatokat sorolt fel s nemcsak a Dunántúlról, hanem az ország többi részeiből is. így aztán kihozta a végkövetkeztetést, hogy a tányi-tényi képzőt a népnyelv országszerte ismeri s hogy ez a képző igen jelentékeny helyet foglal el a népnyelv képzői között. Az Élet. (Képes Családi Lapok) amely ebben az évben lépett XXVII. évfolyamába, minden számával bebizonyítja, hogy rászolgál arra a pártfogásra, amelyben az egész ország közönsége részesíti. Legutóbbi száma képeinek érdekességével, novelláinak, verseinek és egyébb közleményeinek tartalmasságával az első helyen áll. Politika, aktuális czikkek, szépirodalom, művészet, közgazdaság ; mindez helyet talál a kiváló gonddal szerkesztett újságban. Az Élet (Képes Családi Lapok) szerkesztőtulajdonosa Gárdonyi Ignácz, felelős szerkesztője Cholnoky Viktor. E heti számában Andrássy és Tisza czimmel magvas politikai czik- ket közöl; jompás novella van a lapban a minap elhunyt Kemechy Jenőtől, vers Kordinia Lilytől, továbbá Beniczkyné Bajza Lenk« regénye és több kisebb aktuális czikk. vers és fordított novella, j A minden pártfogást és elismerést megérdemlő lap ára negyedévre 3 korona. Mutatványszámmal szívesen szolgál a kiadóhivatal (Budapest. Muzeum- körut 7.) TANÜGYI HÍREK. — A szekszárdi óvófel ügyelő bizott- ; ságba a m. kir. vallás- és közokt. miniszter I elnökké Totlh Ödön vármegyei tiszti ügyészt,
