Közérdek, 1905 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1905-01-28 / 4. szám
2 KÖZÉRDEK 1905. január 28. illetve az iparosok egy részében, mert különösen a tisztességtelen jelzővel nem akarjuk az egész vidéki ipart megbélyegezni; távol legyen ez tőlünk, mert egyenesen hibát követnénk el, ha ezt cselekednénk. Inkább azt mondjuk, hogy a tisztességtelen irány agyon reklámozza a tisztességest. De hiba nemcsak az iparosban van. Megtalálhatjuk a közönségben is. A közönség jó része nagyzási mániában szenved s azt hiszi, hogy előkelőbb dolgot cselekszik, ha a fővárosban vásárol. És azt hiszi, hogy jobb dolgokat kap, mint a vidéken. Talán szebbet, tetszetősebbet kap, de általában rosszabbat, Nem a finomabb ipari tárgyakról beszélünk, hanem a mindennapi szükséglet iparcikkeiről, noha határozottan merjük állítani, hogy van számos olyan vidéki iparos, aki képes kielégíteni a legkényesebb Ízlést is. A közönség másik nagy hibája, hogy nem szeret fizetni. Erről legjobban az iparosok tanúskodhatnának. Már pedig, ha az iparos nehezen jut pénzéhez, nehézzé válik megélhetése, elveszti kedvét, foglalkozását elhanyagolja s bizony nincs módja a korral és divattal haladni. Hiba van itt is, ott is. De vájjon lehet-e a bajt gyógyítani? Van-e remény arra, hogy a vidéki ipar föllen- dilljön. Valószínű, hogy a gyógyítás a testületi szellem fejlesztésében, a tömörülésben rejlik. A czéhrendszert visszacsinálni nem lehet, de a czél- szerü összetartást föl lehet éleszteni abban az irányban, hogy az iparosok erkölcsi és értelmi ereje fokoztassék. Szükség van minél több ipari körre, ipari szövetkezet alakulására, élén olyan vezetőkkel, akik nemcsak bálokat tudnak rendezni és elcsépelt frázisokat eldörögni, általában pedig fütyülnek az iparosra, hanem egyrészt szivükön viselik a vidéki ipar föllendülését, másrészt tehetségük, kedvük is van az iparosokat olyan irányban vezetni, a mely legjobban megfelel a vidéki ipar érdekeinek és csakis ennek. S a humoros felolvasások, színdarabok helyett sokkal czélszerübb volna az ipari törekvések újabb és legújabb vívmányainak népszerű, ügyes ismertetése olyan módon, hogy a tanultak gyakorlati alkalmazása, ne ütközzék nehézségekbe s ez az alkalmazás megfeleljen a vidék érdekeinek. Az inasok képzése szintén fontos körülmény; természetesen nem a gyer- mek-dajkálás elemeibe kell őket beavatni, hanem a mesterségbe és ha a czéhszerü vallásos-erkölcsös irányra is lesz gondjuk a mestereknek, majd az újabb nemzedék nagyobb bátorsággal, kitartással és kevesebb nagyzási hóborttal szegül ellene a tisztességtelen törekvéseknek s majd akkor a vidéki iparos is emelkedni fog a megbecsülésben. A közönség pedig bölcs és hazafias dolgot művel, ha nem a vidéki iparos leszólásában keres érdemeket, hanem egyes hibák gyöngéd elnézésével inkább arra törekszik, hogy a vidéki ipar fölvirágozzék s igy a fel- virágzott vidéki ipar is hatalmas támogatója legyen a vidéki városok megerősödésének. Tisztviselőtelep. Talán nincs Magyarországon város, a I hol oly nyomorúságosak volnának a lakás- I viszonyok, mint Szekszárdon. Az utóbbi években a város több uj hivatalt kapott, a hivatalokkal uj tisztviselőket, a kik itt költik el pénzüket, s hozzá járulnak a város vagyo- nosodásához, a forgalom növeléséhez. Igen, a tisztviselők itt költik el pénzüket, de maga a város semmit sem ád helyébe. Ha csak a lakásviszonyoknál maradunk, Szekszárd semmit sem nyújt. A város marad a régi; néhány középület leszámításával alig épült uj ház, s lm épült is, nem a lakást bérlők számára. Szekszárd intelligencziájának túlnyomó rósze a tisztviselőkből kerül ki, a kik tudvalevőleg nem ólnek a legfényesebb anyagi viszonyok között, s nincsen módjukban házat venni vagy építtetni. Lakást azonban nem tudnak kapni. Vagy ha kapnak, méregdrágán kapják, s a lakások legnagyobb része kényelmetlen, egészségtelen, nedves. A házbér egyáltalán nincs arányban azzal, a mit a lakások nyújtani képesek. S inig egyfelől Ezeket a benyomásokat még ott, a helyszínén papírra vetettem, mert semmiféle benyomás nem lehet élénkebb soha, mint a nagy események sziuhelyén. Mert egészen más érzés fog el bennünket, ha egy kedvesünk sirbalmának közvetlen közelében állunk, mint ha arra csak a messze távolból gondolunk. Azért nem is akarom t. olvasóimat szorosan vett tudományos közleméuynycl esetleg fárasztani. Hangulat lesz az egész, amit itt most olvasni fognak; elmélkedést a régi Görögországról és megjegyzéseket a modern Görögországra. * Hajónk első állomása Görögországban Korfu volt, melyet .az ó-korban Korkürának neveztek. Albania előtt nyúlik el hosszan, ennek partjaitól csak keskeny csatorna választja el. Lakosai ma is elhiszik és dicsekednek vele, hogy az ő szigetük a pheákok boldog országa, melyet Homérosz az Odysz- szeában leír ; most is mutogatják az utazónak a csermelyt, melyben a Homérosz által megénekelt szép Xauszikaa királyleány atyjának, Alkinosznak a fehérneműjét mosogatta. 8zép tájképek nyilnak az ember előtt, mikor Korfu szűk csatornáján áthalad; szemben Albauia terül el műveletlen, verekedő hegyi népeivel, a posványos, a butrintói lapály, a tölgyerdőtől környezett tó s a háttérben kopár mészkő- hegyek, nyugatra a zöld Korfu, karcsú hegyeivel, a susogó tölgy- és olajfaerdők, a sötét cziprusok és virágzó gyümölcsfák, az örökös a panasz a drága házbér miatt, másrészt kétségbeejtő a helyzet, a mikor valaki lakásváltoztatás előtt álí. A körülmények azt mutatják, hogy a kérdést máskép megoldani nem lehet, mint egv tisztviselő telep létesítésével; s bár tudjuk, hogy a lakásviszonyok rosszaságát ez sem fogja egészen megszüntetni, mégis valamennyire segíthet, a bajokon. .Tudjuk azt is, hogy a kérdés már többször felmerült, de a kishitűség és élhetetlenség zátonyán mindannyiszor megfeneklett. Most tisztviselői körökben újra szó van róla, s ha most ismét Megfeneklik, megint szóba fog kerülni; mig végre is akad egy élelmes vállalkozó, a ki megcsinálja. Hogy hol lenne ez a tisztviselőtelep ? — kérdik a kétkedők. Azt gondoljuk, hogy a város fejlődése a vasút fele mutatja az utat, ámbár ezt a területet a múzeummal, gőzfürdővel, villanyteleppel és gubóbeváltóval minden józan tervszerűség nélkül úgy tönkre építették, hogy ezt jóvá tenni emberi erő sohasem lesz képes. Mégis maradt egy hely a vasút felé vezető ut baloldalán. Azt hisz- sziik, hogy a tisztviselőtelep létesítésére ez a legalkalmasabb terület, mert az a terv, hogy a telep a szőlők közé építtessék, alig volna kivihető a helyek drágasága miatt, sav :os fejlődése sem indulhat abban az irány -an. A vasút melletti terület jó része a városé, s a város nem lehet oly szűkkeblű, hogy kalmárkodási szempontból túlságos árakat szabjon a telkekért, mikor nyilvánvaló, hogy a terv keresztülvitelének előmozdításával a város érdekeit mozdítja elő. De ha ehhez szó. férne is, a városnak kötelessége annak a nagy testületnek érdekében tenni valamit, a mely testület itt költi el pénzét, 8 közvetve kétségtelen anyagi előnyöket nyújt a városnak. A terv finanszírozása szintén lényeges akadály volt eddig; de nem valószinü, hogy életrevaló pénzintézeteink csekély koczkázat mellett no mennének bele a megvalósitásba. Itt a koczkázat merészségéről alig lehet szó, mert az a néhány száz korona, a mi elvesz esetleg a réven, megtérül a vámon. Csak egy bátor vállalkozóra vau szükség, a ki nem riad vissza aprólékos, kishitű szóbeszédektől; hanem nekivág a ; kivitelnek, s megcsinálja a telepet. Valószinü, hogy a szükkeblüség akadályokat fog a terv kivitele elé gürditeni, de a világon soha semmit sem lehetett előbbre vinni bátorság nélkül, s a tények azt bizonyítják, bogy a koczkázat merészségében van az igazi siker. Csakhogy a jelen esetben még merészségről sem lehet beszélni, mert egy olyan szükségről van szó, a mi akarva-akaratlanul is ercd- mónynyel kecsegtet. egész szigeten elszórt, vakító fehérségű házikók és falvak érdekes ellentétet képeznek. Ilyen előzmények után jutunk hajónkkal a sziget hasonnevű fővárosa, Korfu alá. Amint a legtöbb görög város nem az ó kori város helyén van, úgy Korfu is a régi várostól északra fekszik. A nép végtelen tolakodó, sokszor csapatosan futnak utánunk az utezán ; rosszabbak a mi czigányainknál. Korfu az úri zsiványok menedékhelye. Ennek a magyarázata abban rojlik, hogy Görögországba szabadon bemenekül bet minden idegen sikkasztó és csaló. Minthogy Korfu elég közel esik ahhoz, hogy Európa bármely részéből ide menekülve biztonságban legyenek, el is árasztják azt az ily’en alakok. Vannak ott francziák, olaszok és más nemzetbeliek, kik az elsikkasztott pénzzel oda menekültek, otthon hagyva feleségeiket, gyermekeiket. Ott nagylábon élnek, pompás villákban laknak és lopott pénzükért még némileg respektálják is őket. A mai görögökhöz méltó erkölcsi fölfogás, hogy ilyen existencziákat megtűrnek és ki nem adják őket. Korfu, úgy mint minden déli város, nyáron át végtelen meleg és poros, úgy hogy megbánná, aki nyárra megkísérelné odaköltözni. A Kardario öble bejáratánál a város alatt van két kis sziget; a nagyobbik sziklasziget, tetején templommal; erről azt tartják, hogy Ulissesnek Neptunusz által kővé változtatott hajója. Mindegyik sziget csak akkora, hogy egy kolostor fér el rajta. Az egyiken férfikolostor, a másikon apáczakolostor van. Végtelen elhagyatott éle^ lehet ott. A magas fekvésű tengerpartró távcsővel szépen láthattuk az udvaron mezit láb járkáló és különféle házi munkával fog lalkozó apáczákat. Messziről festői látvány nyújt a két kis sziget, de jobb is csak tiszta távolból nézni őket, mert ha távcsővel jól szemügyre veszszük, az ott uralkodó piszok kiábrándít bennünket és lerontja a hozzájuk fűzött illúziónkat. Korfu lakossága vegyes ; a legtöbb görög, de sok olasz, sőt angol is akad köztük. Az olaszok kathoükusok, de az ő papjaik is hosszú szakállt viselnek, akár csak a görög pópák. A különbség köztük első sorban az, hogy sokkal intelligensebbek i görög pópáknál. Ijesztő kinézésüek ezek a görög pópák. Annyian vannak, hogy alig tudnak megélni; azért a legtöbb valami mesterséget folytat. Sörényszerü hosszú hajukat némelyek hátul ezopfba fonják; fejükön karimátlan köcsögkalap van, melyet a templomban sem vesznek le. A kis pópajelöltek ép igy járnak, hajuk hátul nekik is ezopfba van fonva. Tudatlan tömeg ez, a szertartásokon kivül alig értenek valamihez, az írás olvasás sem a legerősebb oldaluk. Aki köztük valamelyik európai országban tanult, az bizonyosan püspök lesz, mert intelligenczia dolgában fölötte áll a többinek. Visszajövet Korfuban hajónkra szállott egy ilyen fiatal püspök; nagy kísérettel jött a hajóra papi öltözetben, hogy Triesztbe és onnét tovább utazzék.
