Közérdek, 1905 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1905-07-01 / 26. szám

8 KÖZÉRDEK hadakozott, de hogy kinél járt, mit tett, erre egyáltalában nem emlékezett, mert teljesen ittas volt. — Megfenyegetett biró. Szakály köz­ségben javában folyt a tánczmulatság, melyen résztvett Lezsúk József biró is, ki mulatás közben hamarosan összetűzött Varga Ferencz ottani legénynyel. A legényt tán az ital is hevitette, de még a hivatalos tekintély sem nagyon imponálhatott neki, mert kést rántott és ezzel megfenyegette a birót, hogy megöli. Neki is rontott, de feltartóztatták, úgy hogy csak enyhébb sérülést ejthetett rajta. Az eljárást a késelő, fenyegetődző legény ellen megindították. — Vízbe fulladt. Iker János 22 éves regölyi legény f. hó 22-én a Kapósban lelte halálát, holttestét a viz elvitte s még ki­fogni nem sikerült. A hulla nyomozását a tamásii főszolgabíró elrendelte. — Felgyújtotta gépét. Régi, rozzant volt már a cséplőgépe Kardos János lápafői la­kosnak, használni sem tudta. Újat akart tehát venni, de hogy pénzébe ne kerüljön, bebiztosította jó pénzre a gépet, aztán egy szép napon — leégett a gép és vele égett pinczójének, pajtájának tetője. A tűz kelet­kezési okának kiderítése czéljából megindí­tották a vizsgálatot, mely Kardos ellen igen terhelő bizonyítékokat derített ki, bár ö tagad mindent. Ezen alapon feljelentették a kir. ügyészségnek. — A legszebb sport a fényképezés! A fényképezéshez szükséges gépek és leme­zek valamint vegyszerek igen nagy válasz­tékban kaphatók : Árva J. könyv- és papír- kereskedésében Szekszárdon. Ugyanott Gram- mophonok és phonographok csekély havi részletfizetésre kaphatók. Ajánljuk t. olva­sóink figyelmébe. — Szó nélkül fejbe verték. Turcsik György agárdi lakos az utczán haza felé tartott. Midőn az ugyanott haladó Koncz István, Fejős István és Gábriel György agárdi legényeket elérte, — ezek egy-egy üveggel minden szóváltás nélkül jól fejbe verték. — Letagadták, amit megittak. Tóth János, Simon Mihály és Tőt ■ Ferencz polgár legények vasárnap éjjel a kávéház sörcsar­nokában boroztak. Mikor fizetésre került a sor, egy liter bort letagadtak; de a pinezér nem volt hajlandó engedni, hanem követelte a bor árát. Erre a pinezérre támadtak, de a többi pinezérek sem hagyták ekkor társu­kat, hanem segítségére sietve, a garázda le­gényeket, különösen Tóth Jánost úgy hely­ben hagyták, hogy kórházba kellett szállítani. — Ismét bicskázás. Nagy Mihály János, Mészáros Ferencz és Dorogi Ferencz va­sárnap az alsó-utc-zában egymással össze­vesztek és Mészáros Ferenczet erősen meg- bicskázták. VIDEZI. Dunai öldvár. Kivándorlás Dunaföldvárról. Folyó évben feltűnt a dunaföldvári községi elöl­járóságnak, hogy az előző évekhez viszo­nyítva, az Amerikába kivándorlók száma Dunaföldváron tetemesen emelkedett. Kuta­tás tárgyává tette ennek az okát s kiderült, hogy itt egy iparos keze működik, a ki minden valószínűség szerint valamely külföldi hajóstársaságnak az ügynöke. A megejtett nyomozás eredményre még sem vezetett, mert a községi elöljáróságot ebbeli törekvésében a lakosság nemcsak hogy nem támogatta, hanem vallomásaival inkább meghiusitani igyekezett a nyomozást és a kezeik közt levő bizonyítékokat ki nem adta. Pedig ha valahol, úgy Dunaföldváron nincs semmiféle alapos ok a kivándorlásra. A rendkívüli magas napszám a földműves osztálynak igen tisztes kenyeret nyújt, mit igazol az, hogy a szarvasmarhák közt most kiütött ragadós szájfájás alkalmából határőrökül a legkiter­jedtebb dobszó általi kihirdetés után is nagy nehezen lehetett a községnek 7 embert napi 2 korona 40 fillér és 3 koronával felfogadni. De hogy Dunaföldváron a munkás osztály mily szép megélhetést biztosíthat magának, igazolja is, hogy Dunaföldváron évek óta három bulgár család tartózkodik s ezek 30 hold földet bírnak haszonbérbe és holdjáért évi 80 kor. haszonbért fizetnek és mindennek daczára a múlt 1904. évben a 30 személyből álló 3 család élelmezés és ruházati költségek levonásával 16,000 koronát gazdálkodott meg. Az eddig kivándorolt községi lakosok pedig nap-nap mellett keserű panaszokkal telt leve­leket Írnak haza, folyton rossz sorsuk és visszakivánkozási vágyaikat hangoztatják. Az itt lakó rokonaik vagy ismerőseik azonban a hazautazásra megkivántató pénzt részökre előteremteni és megküldeni nem tudják, vagy nem akarják s ez az oka annak, hogy a kivándoroltak legnagyobb részének nem is áll módjában hazájába visszatérni. Dunaföldvár község elöljárósága a belvárosi utczák öntözését 1905-dik évi junius hó 15-től 1905. évi szeptember hó 15 dik napjáig terjedő időtartamra Menyhei István dunaföldvári vállalkozónak, mint legelőnyösebb ajánlat tevőnek nyilvános árlejtés utján ki­adta. A költségeket részben a községi kép­viselő-testület által folyósított 400 korona, részben pedig a magánadakozás folytán össze­gyűjtött 400 koronából fedezik. Minthogy a községi elöljáróság büntető joghatállyal biró szabályrendeletek alkotására feljogosítva nin­csen, igen kívánatos lenne, hogyha valamely törvényhatósági bizottsági tag köztisztaság és közegészségügyi tekintetből, az utczák és járdák kötelező öntözése tárgyában életbe­léptetendő szabályrendelet iránt Tolnavárme­gye törvényhatósági bizottságához indítványt nyújtana be. Paks. Világítás Pakson. Paks kivilágítása igazán érdekes. Holdtöltekor, a mikor a gyarló petroleumos lámpák fénye egészen elenyészik a hold fénye mellett, már este 8 órakor izgatottan járnak a lámpagyujtogatók, félve attól, hogy lekésnek. A mikor azonban ujhold, vagy plane esős idő van, mindegyik restell botorkálni a sötétben, fél, hogy elesik létrájával, inkább otthon marad s vagy nem gyújtja meg a lámpákat, vagy csak a kath. templom környékét s a Malom-utczát vilá­gítja ki. A kik a többi utczákon járnak, vigyázzanak, hogy neki ne menjenek vala­kinek vagy valaminek. Jó volna, ha a lámpák számát szaporítanák és ügyelnének, hogy a lámpagyujtogatók kötelességüket pontosan tel­jesítsék, különösen ujhold és esős idő alkal­mával. Egyházmegyei gyűlés. A „Tolna-, Baranya-, Somogyi ág. hitv. ev. Egyház­megye“ folyó évi junius hó 22-én és 23-án tartotta meg gyűlését Pakson, Szeniczey Géza és Horváth Sándor elnöklete alatt. A gyűlés több fontos egyházi ügyben hozott határozatot s a néhai Dr. Hoffmann János halálával megüresedett egyházmegyei ügyészi állásra egyhangúlag Dr. Grosch József paksi ügyvédet választották meg. A gyűlés első napján a nagy vendéglő nagytermében bankett volt, a melyen igen sokan vettek részt. Simontopnya. A Sió áldozata. Simontornyai levele­zőnk írja: Sternfeld Ernő, pápai születésű 18 éves fiatal ember, a ki mintegy félév óta a Fried-féle bőrgyárban mint gyakornok volt alkalmazásban s szorgalma és hűsége folytán a legnagyobb elismerést vívta ki, a múlt héten fürdés közben a megáradt Sió hullá­maiban lelte halálát Holttestét csak negyed­napra — a Sió leapadtával — találták meg és helyezték örök nyugalomra a simontornyai izr. temetőben, a hol Klein Mór József izr. tanító meghatóan búcsúztatta el a szerencsét­lenül járt fiatalembert. — Mivel a Sió éven- kint szedi áldozatait, s ezen áldozatok a kellő mentőeszközök hiányában vesznek oda, fel­hívjuk a községi érdemes elöljáróságot, hogy 1—2 mentőcsónakot tartson a Sió partján; hogy pedig a gyermekek le ne oldhassák a csónakokat, tétesse lakatra, de a kulcsot a Sió partján levő községháza őrszobájában őrizzék, hogy a szükség pillanatában a men­tők hozzá juthassanak. 1905. julius 1. TANÜGYI HÍREK. Záróünnepélyek. A szekszárdi állami főgimnázium­ban múlt csütörtökön, junius hó 29-én tar­tották meg az évzáró ünnepélyt. Megelőző istentisztelet után az intézet tornacsarnokában gyűltek össze az ifjak, hol nagyszámú kö­zönség jelenlétében a hymmjsz eléneklése után Wigand János igazgató lelkes szavak­kal dicsérte meg az intézet jeleseit, jóaka- ratulag figyelmeztette a hanyatlás ösvényén haladókat. Majd kiosztotta a jutalom köny­veket és díjakat, mire az érettségit tett iíjak végleges búcsút vettek intézetünktől. Lelkes, emelkedett szavakkal mondott Szondy István az érett ifjak nevében búcsút, megilletődve hangzottak* el ajkairól a hála és köszönet szavai, búsan hangzott el az utolsó Isten veled! Az intézet nevében Wigand János igazgató felelt, az élet nehézségeit és küz­delmeit tárván eléjük, tettre buzditotta őket, nemes, becsületes életre, hogy egykor az intézet is büszkén mondhassa őket fiainak. Végre a szózatot énekelte el az egész kö­zönség, mire a záróünnepély véget ért. A szekszárdi polgári leány iskola záró ünnepélye a múlt szombaton volt a Szekszárd Szálló nagytermében. A növendé­kek az ünnepség előtt a belvárosi róni. kath. templomban voltak Te deumon, a melyet Szabó Géza hittanár végzett. Kovácsáé Nagy Lujza szép szavakkal nyitotta meg az ünnepséget. A növendékek a himnuszt éne­kelték, mely után változatos műsor következett. A szózat eléneklése után kiosztották a jutal­makat és ösztöndíjakat. Szorgalmuk és jóvi- seletükért ösztöndíjat nyertek az Amizoni- alapból, egyenkint 17 korona 65 fill.: Deb- reczeni Margit III. és Schandl Mária I. oszt. I tanulók. A »Tolnamegyei Takarék- és Hitel- ( bank 20 koronás aranyból álló adományát ! kapta: Kayos Ilona IV. oszt. tanuló. Az | iskola segélyalapjából jutalomdijat kapott: Tóth Anna II. oszt. tanuló 15 koronát és Szegő Hona III. oszt. tanuló 15 kotonát. Ezen kivül jutalom könyvet kaptak még ! nagyon sokan. A szekszárdi polgári fiúiskola múlt vasárnap tartotta záró ünnepélyét ugyancsak a Szekszárd Szállóban. Az ifjúság ezt meg előzőleg Te Deumon vett részt. Krammer János igazgató szép megnyitó beszéde után a szavalás és énekből álló, alábbi változatos műsor következett: 1. Hymnus, énekelte az ifjúság. 2. Szász K. : A hazug. Szavalta Ezer Antal IV. osztályú tanuló. 3. Népdalok. Éne­kelte az ifjúsági énekkar. 4. Verebélyi: A zsűr. Monológ. Előadta Marton István V. oszt. tan. 5. Abt F.: Rajta társak fél! Énekelte az ifj. énekkar. 6. Petőfi S.: Ivás közben. Szavalta Falusi József V. oszt. tanuló. 7. Népdalok. Énekelte az ifjúsági énekkar. 8. Arany János, — Révfy G. Telemre hí­vás. Melodráma. Szavalta Cseh Béla IV. oszt. tanuló, zongorán kisérte Krautsack Lajos IV. oszt. tan. 9. Kurucz dalok. Elő­adta az énekkar. 10. Petőfi Sándor: Kedves vendégek. Szavalta Felber Károly V. oszt. tan. 11. Schumann R.: Élj őseink hazája. Énekelte az ifjúsági énekkar. 12. Jutalmak kiosztása. 13. Szózat. Énekelte az ifjúság. Végül az igazgató kiosztotta az ösztön­díjakat és jutalmakat Ösztöndíjat nyer­tek : Ezer Antal és Holl Henrik IV. oszt. tanulók 21 K. 10 fillért; Brezlauer Lajos III. és Szüszner Péter I. oszt. tanulók 19 K. 84 fillért. Szorgalomdijul Nemes István IV. oszt. tanuló 20 koronát, Debreczeni Tivadar III., Rubint János és Szántó István II. oszt. tanulók 10—10 koronát és Hofbauer Ferencz I. oszt. tanuló 5 koronát. Rajtok kivül még nagyon sokan részesültek könyv- jutalomban A Mayer Arlow-féie szekszárdi fiú és leány magán elemi tanintézet igazgatósá­gának 1904—1905. évi értesitőjéből kiemel­jük, hogy az intézetben a lefolyt tanévben tanult 31 fiú és 31 leány növendék; ezek között, valamint a felsőbb osztályba járók közül is többben benlakó növendékek voltak. A ta­nuló növendékek az évi vizsgálaton szép ered-

Next

/
Thumbnails
Contents