Közérdek, 1905 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1905-06-17 / 24. szám
6 Közérdek 1905. junius 17. tak lopással gyanúsítva, a csendőrség mindkettőt elfogta és a kir. ügyészségnek átadta. — Veszélyes szúrás. Herbszt Ádám grábóczi lakos tehenest, pünkösd másod napján Szálkán a korcsmában Müller Jakab úgy megszurkálta, hogy a korházba kellett szállítani. — A virtuskodó fuvaros halála. Wick Péter mórágyi lakos több társával a Duna mellől téglát hordott f. hó 2-án. Bátaszóken egy kissé beborozva társával versenyhajtást rendezett. Wickben azonban felülkerekedett a fuvarosvér és nem akarta engedni, hogy más elkerülje az ő lovait, hanem leugrott és megfogta pajtása előre törekvő lovainak kantárszárát. A lovak azonban megbokrosodtak és maguk alá rántották a merész németet, úgy, hogy a téglával megrakott kocsi keresztül ment rajta. Wick ezen esetnek oda se hederitett, hanem mosolyogva felkelt és egyik pajtásának kocsijára ült, de onnau csakhamar leszédült és pedig oly szerencsétlenül, hogy egy második kocsi is keresztül robogott testén. Wick Péter belső sérülései folytán néhány perez múlva meghalt. T7"X IDÉXX. Simontornya is fejlődik. Dunaföldvár, Paks után, hadd legyen szó a mi Simontornyánkról is. De mielőtt a mai Simontornyáról szó- lanék, el nem mulaszthatom, hogy a hajdani Simontornyáról röviden meg ne emlékezzem ; mert a mi városunknak meglehetősen szép története is van ám. Régi vára, mely az Árpád-házi királyok korában épült, de a mely most a Wimpfen gróf uradalmi cselédjeinek szolgál lakásul, mozgalmas időket látott. E várnak Simon alszolgabiró veté meg alapját. Az Árpádok korában a vármegye is itt tartotta gyűléseit. Az Anjouk korában a Lackfij család birtokába ment át Simontornya; e család Karálsonyi János történetiró, az anjou-kor kiváló ismerője szerint „abban az időben a haza sorsát intéző családok közül túlzás nélkül a legelső volt.“ A család egyik legkiválóbb tagja, Lackfy Istán, Nagy Lajos király legtöbb háborújában, mint ennek tanácsadója vett részt, a miért is Lajos király avval jutalmazta érdemeit, hogy a második nápolyi hadjárat után, 1350-ben Serra városát, a san severinói grófság felét, itthon pedig Csáktornya, Stridó (most Stri- gova a Muraközben) ésSimontornyaváraitaján- dékozta neki. Ezen Lackfy Istvánnak egyik unokája, III. Lackfy István, a Simontoruyai melléknevet is viselte, de megtagadta a Lackfyak jó hirnevét, mert a nápolyi párthoz csatlakozott, sőt mikor a királyi udvar kegyét teljesen eljátszotta, 1397—1398-ig Nápolyi László ellenkirálynak lett helytartója. A Lackfyaklól a — Zsigmond király és a Hunyadiak alatt hírneves — Garay család birtokába került Simontornya vára, mig aztán a török uralom idején, mjnt ezen vidék többi várai a török kezébe megy át, honnan csak 1868-bon szabadul föl. De legmozgalmasabb napjai II. Rákóczi Ferencz alkotmányos küzdelmei idején voltak a simontornyai várnak. 1709-ben Rákóczi hívei ültek falai között. Ugyanezen év május havában a bécsi hadi tanács azt az utasitást adta Heisternek, hogy menjen által a Dunán és működjék Rákóczi két lelkes hadvezére, Eszterbázy Antal és Béri Balog Ádám ellen. Eszterházy Palotáig eléje ment Heisternek, de a túlnyomó erő legyőzte és visz- szaszoritotta. E hírrel szemben a Dunántúl megvédelmezésére Vak Bottyán, a kuruez háborúk ezen leghősibb és — úgyszólván — legendaszerü alakja, vállalkozott. 1709 aug. 10-én Földvárral szemközt a Dunánál táborba szállott, várván a kedvező alkalmat, hogy a Dunánál átkelhessen. Aug. 13-án levelet irt Simontornyára Palkovics Ferencz főhadbiztosnak, hogy érkezendő serege számára élelemről gondoskodjék. Mig Heister maga J Eszterházy legyőzése után Simontornya-felé igyekezett, Schilling tábornokot Földvárra küldötte, bogy Bottyán átkelésát megakadályozza. Fodor László, a ki Eszterházy vereségének hírére zárkózott volt a simonO tornyai várba, föl akarta Schiilinget Földvárra jutásában tartóztatni; e végett eléje is került, de csatát vesztett és ő maga is fogságba esett. így aztán Heister már aug. 14 én Simontornya alatt állott és a várat — árulás segélyével — kezébe is kerítette, 1710-ben azonban Balog Ádám a várat visszavivta. Mellesleg megemlítem, hogy Balog Ádámról keletkezett a ma is ismeretes „Piros bársony süvegem“ kezdetű nóta 1709-ben. 1711-ben azonban a Rákóczi szabadságharcz e kimagasló hőse, Szekszárd mellett a császáriak kezébe esett s Bálffy János Budán lefejeztette. Emlékét Szekszárdon elfogatása helyép egy öreg szilfa őrzi, a melyet báró Augiisz Imre emléktáblával látott el. Ilyen mozgalmas napokat látott a Rákóczi féle szabadságharcz korában a mi régi várunk, azóta azonban megszűnt a történelemben szerepelni és csak az 1848-iki ozorai fegyverletételnél jutott községünknek az a szerep, hogy ide utasittatott a tolnamegyei felkelő nép, hogy a Roth és Phillippovics horvát seregeinek útját állja. íme előre bocsátván községünk rövid történetét, áttérhetek a mai Simontornya ismertetésére. Ilát szó, a mi szó, ilyen szép fekvésű helységet keveset látni ezen a vidéken. A szép szőllőhegyekkel köritett és a ferencz- rendiek kimagasló templomával meg a vár donjonjával diszitett község különösen a vonaton közeledő idegennek oly szép távlati képet nyújt, hogy szinte megirigyel bennünket érte. De a dús szőlőhegyekről is igen szép látvány a város közepén elhúzódó szal- lag, a Sió vize, a mely mint Budapestet a Duna, Simontornyát szintén jobb és balparti részre osztja, s akárcsak a fővárosban, úgy nálunk is a nagyobb forgalom a balparti részen van, pinczeszerre azonban a budai hegyekre — akarom mondani, a jobbparti szőllőhegyekre — járunk át. És azt sem állíthatjuk, hogy a mi községünk nem haladna. Ellenkezőleg, különösen a legújabb időben nekiindult fejlődéssel na gyón meglehetünk elégedve. Az egy évvel ezelőtt megkezdett városháza immár készen tekint a Sió vizére és csak a belső munkálatok folynak még serényen, hogy az őszre a községi hivatal beköltözhessék. A Malom-utczánkkal kezdődő simon- tornya-pinczehelyi ut építése is rég meg van már kezdve; a földmunkával már az őszre készen voltak és hogy a munkát nem folytathatják, annak — úgy mondják — az ex lex az oka. Itt még a télen kicsit a sárban gázolhatunk. Ámde az Igarra vezető törvény- hatósági ut lassan bár, de mégis elkészült, azon már oly vígan száguldanak a fogatok, mintha nem is emlékeznének az elmúlt évek szenvedéseire. Pedig mi simontornyaiak job ban örültünk volna a Malom utcza elkészülésének, mert az igari utat miközülönk leginkább csak a lövész és a tenuis egylet tagjai használják, a mikor ünnep és vasárnapokon a lövöldébe robogva, olyan port vernek fel, hogy az embernek orrát-száját be kell fogni miatta. Pedig nem mondhatnám ám, hogy az utkaparók nem teszik meg kötelességüket; lehúzzák biz ők a port az útról, de mindig akkor, mikor a szél úgy is lefújná, valamint ősszel és télen a sarat is mindig akkor kaparták, mikor úgy is jól le volt tiporva. Különben szó van arról is hogy a Fő-utat öntözni kellene; hát ez nagyon üdvös dolog lesz, és a lövész meg a tenuis egylet tagjai csak saját érdekükben cselekednének, ha az öntözést meghonosítanák. Egyébként — mint e soraimból kitűnik — nincs semmi panaszunk a község ellen ; de ne is legyen. Ne engedjünk, hogy a mi dicső múltú városunk megtagadja jó hirét, hanem igen is azon legyünk, hogy ha már megszűnt községünk történelmi szerepe, legyenek kedvezők és kellemesek földrajzi viszonyai. K. M. J. piagyszokoly. Kossntli-szobor. Nagyszokolyból vesz- szük a következő sorokat: Nagyszokoly község polgárai néhány évvel ezelőtt elhatározták, hogy Kossuth-apánknak a községben szobrot állitanak. Nyomban ifj. Jimknncz Sándor joghallgató a községben házról-házra járva, az emelendő szoborra gyűjtést eszközölt, s nem maradt el olyan ház, a hol adományt nejegyeztek volna: ki egy tyű kot, ki néhány tojást, ki téglát ..........stb., ki készpénzt. A gyűjtés eredménye, értékelve a természetbeni dolgokat, meghaladja a 300 koronát. Majd később a fiatalság műkedvelői I előadást rendeztek a szobor-alap javára, melynek tiszta jövedelme gyümölcsözőleg van elhelyezve. A közel múltban megalakirlt a szobor-bizottság, melynek feladata lészen elsősorban is az ifj. Junkuncz Sándor gyűjtő- ivére jegyzett adományok beszedése. Legutóbb a község képviselőtestülete egyhangú lelkesedéssel elhatározta, hogy a községi pénztár 150 koronával járul a szobor-alaphoz, melyet évi 50 koronás részletekben folyósittanak. A hazafias, szép czélra adományokat mi is elfogadunk s rendeltetési helyére juttatjuk. Paks. Az apostol. Pakson veszedelmesen terjed a szoczialismus, az ülések egymást érik, a félrevezetett nép egyre gyártja a népbol- dogitó határozatokat, emelyek képtelennél- képtelenebb kívánságokat ölelnek fel. Pünkösd hétfőjén valami Tóth Ferencz nevű budapesti apostol beszélt két órán keresztül, erősen tüzelve a hallgatóságot a militarizmus, kapitalismus és a klericalismus ellen. A nép, az isten adta nép, melynek naiv lelke mindent befogad, amit egy gúnyába bujtatott, jól fizetett apostol hirdet, tetszéssel fogadta a boldogító eszméket, nem is sejtve, hogy mikor a társadalmi gyűlölködés méreg cseppeit szíva magába, embertársai vagyoni romlására törve, napszámos sztrájkba kezdenek menni, a gazdasági károkon kívül, a maguk és családjuk nyomorát, amely ellen panaszkodnak most, mikor dolguk jól megy — idézik elő és a téli inség keserves ébresztő lesz a bóditó álomból. A felcsigázott bérekből könnyen jövő, könnyen menő fillérek, amelyek egy részét Bpestre küldik (úgy tudjuk hetenként 20 fillér) a mozgalmat szító központnak, sok Ínségnek lehetnek előidézői a didergő hidegben. Jó volna, hogy ha a paksi katholikus kör és protestáns ifjúsági egylet, a melynek tagjai a nép köréből valók, felolvasásokkal és gyülésezésekkel felvilágosítanák a félre- vezetetteket, a mig nem késő. Ez elsősorban a társadalmi egyesületeknek a dolga, hisz ez elvadult szoczialismus társadalmi forradalmat akar. Szép hatáskör nyílik erre a papoknak is, a szószék fensége az Isten igéjét hirdetőnek szava vissza kell, hogy térítse a még ingadozókat, talán még felébreszteni képes a hit szavával a lelkiismeretet. De hogy az egyletek és papok működése eredményes legyen, a közigazgatási hatóságok intézkedésének sem volna szabad elmaradni. Az apostolok izgató szavait nyugodtan végig hallgatni nem szabad. Mert mig most szómegvonás, egy két lecsukással simán el lehetne a dolgot intézni, nem kell-e később fegyveres erőt venni igénybe, mint Somogy három járásában, hol a központi izgatásokra kiütött a munkás sztrájk s katonaságot kell a közbiztonság érdekében és a túlkapások ellensúlyozására kiküldeni. A SZOMSZÉDBÓL. Pécs vasúti tervei. A pécsiek haladó városhoz illően, serényen buzognak tervbe vett vasutaik érdekében. így a város pénzügyi bizottsága e hó 13-án tartott ülésén foglalt állást az építeni tervezett, Pécsről kiinduló vasútvonalak mellett. Majorossy Imre kir. tan., polgármester a bizottság tudomására hozta első sorban, hogy a fölmerült kívánságnak eleget teendő, már most akarná AÜntéztetni a pécs—dolnji- miholjáci és pécs —bátaszéki vasútra megszavazandó városi hozzájárulás ügyét, de a
