Közérdek, 1905 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1905-08-19 / 33. szám

1905. aug. 19. A II. kerületben beadatott 92 szavazat és meg­választattak : szavazattal 1. Waczek László 84 2. Pöliermann Ferencz Főglein 75 3. Vesztergombi Antal Főglein 71 4. Vesztergombi Ferencz Kovácsevits 71 5. Pekari János 71 6. Prantner Antal Pündör 66 7. Prantner Márton Dorogi 62 8. Horváth Szabó József Vesztergombi 59 9. Steiner József Márkvárt 58 10 Tóth Ferencz Fehér 58 11. Vörös Ignácz 53 12. Neiner József Eszterbauer 52 13. Ferger Mátyás Taksonyi 50 14. Mutsenbucher Lipót 48 A III. kerületben beadatott 48 szavazat és megválasztattak: szavazattal 1. Dorogi István 47 2. Orbán József Csárdás 47 3. Főglein Ferencz 45 4. Főglein Márton 43 5. Mészáros Károly 42 6. Sipos Márton 41 7. Czank Ferencz Főglein 39 8. Hauszknecht Ferencz Főglein 38 9. Dorogi Mihály 33 10. Ditrich János 33 11. Ditrich József 32 12. Frey János Piszter 28 13. Bors József Hangonyi 28 14. Volher Mihály 26 A IV. kerületben 113 szavazat adatott be és megválasztattak: szavazattal 1. Csötönyi István Bálint 75 2. Deésházi György 70 3. Hájá Béla 70 4. Schneider János 62 5. Siszler Károly 54 6. Grószbauer Ferencz 52 7. Horváth Ignácz 51 8. Főglein János Myéki 46 9. Kővágó István 43 10. Nyéki István Steiner 42 11. Haudinger Károly 42 12. Kovács Dávid 42 13. Hornok József 39 14. Bors György 39 Sorsolás folytán Egyszerű a dolog. — A legényemberek nem kezdeményezték, tehát nekünk kellett megmenteni a csaknem két heti együttlét, meg a kongresszus vigalmi becsületét. A Dunajecz áttörésének tutajkirándu­lására Koronahegy fürdőtelephez értünk öt órai kocsikázás után. Kiéhezetten ültünk vacsorához. Általános panaszként hallott — különösen a hölgyek részéről — hogy bor­zasztó ez a sok ülés. Előbb a kenyeres paj­tásommal, azután a vendéglőssel meg a czigánnyal összesúgtunk, asztalok ki, székek a falhoz, húzd rá czigány s készen volt a bál. Belemelegedtünk, pedig a nyitott abla­kokon jó hűvös tátrai levegő húzódott a terembe. Négyest is rendeztünk. Itt azonban feltűnt nekem, hogy a fiatalemberek csak­nem mind eltűntek s mi, nehéz házasembe­rek vezetgetjük a könnyed hölgyeket a négyesre. Azért ez is rendben volt. Hajnal­felé járt az idő, mikor a bál véget ért. Az alvóknak még megadtuk az éjjeli zenét is s mikor mi, a tánczban kifáradt, vénülő házas­emberek a vendéglőstől az ágyunkat kérjük, ő egyszerűen kijelenti, hogy a táncztól el­távozott fiatal urak az ágyakat mind elfoglal­ták, hanem az egyik üres szobában a padlóra hintett szalmán vánkosokat is találunk. Kel­lett nekünk a bál ?! Másnap bizsergő tyúkszemekkel, fájó lábszárakkal és nyilalló derékkal ültünk a dunajeczi tutajokra. Itthon aztán a feleségem sem maradt adósom, mert mindezekre ezt mondotta: »Uqu kellett.« B. S. KÖZÉRDEK Az V. kerületben 92 szavazat adatott be és megválasztanak: szavazattal 1. Kovács János Szászi 81 2. Kocza József Szeremlei 74 3. Csépi Sándor 62 4. Grunner János Csötönyi 60 5. Török Pál Majsai 59 6. Csötönyi Antal 58 7. Borzsák Endre 57 8. Kálmán János Sárközi 57 9. Majsai István Tőttös 48 10. Kovács József Szászi 43 11. Szászi Imre 38 12. Török József Csötönyi 30 VÁRMEGYE. Közigazgatási bizottsági ülés. Tolnavármegye közigazgatási bizottsága e hó 14-én tartotta havi ülését gróf Széchenyi Sándor főispán elnöklésével. Az ülésen jelen­voltak : Döry Pál alispán, Papp Gyula h. árv. elnök, Fink Kálmán kir. p. ü. igazgató, dr. Hangéi Ignácz t. főorvos, Tihanyi Domokos kir. tanfelügyrelő, Haisz József kir. főmérnök, Beke Ferencz kir. alügyész, Sass László közgazdasági előadó, továbbá Je­szenszky Andor, Kovács S. Endre, Török Béla és Wosinsky Mór bizottsági tagok. Az ülésre beterjesztett jelentések közül a fontosabbak a következők : Közegészségügyünk. Dr. Hangéi Ignácz t. főorvos jelentése szerint közegészségünk a múlt julius hóban általában igen kedvező volt; még a heveny­fertőző betegségek is rég nem észlelt csekély számban fordultak elő. Orvosrendőri vizsgá­lat 5 esetben, — törvényszéki bonczolás 7 esetben volt. — A szokásos közegézségügyi vizsgálatok megtartattak és különösen a cséplő­gép tulajdonosok mentőszekrényeit vizsgál­ták meg. Kórházügyünk. A szekszárdi Ferencz közkórházban a múlt hónapban ápolás alatt volt 444 egyén. Ezek közül gyógyultan elbocsájtottak 71-et, javultan 61 et, gyógyulatlanul 9-et, meghalt 11 egyén. Közgazdaságunk. Sass László gazdasági előadó jelentése szerint az általános szárazság és hőség a gabonanemüek kényszerérését okozta, minél fogva azok nem feleltek meg a hozzájuk fűzött várakozásnak. Ezen kedvezőtlen körül­mény folytán vármegyénk területén a szemes termés jó közép, — szalma termés igen jó. A szemes termés átlaga katasztrális holdan­ként őszi búza 9 mm., őszi rozs 8Va mm., tavaszi árpa 8 mm., zab 9V2 mm. A szőlők­ben a nagy szárazság miatt fellépett a pero- nospora, mely a termés 30—40°/o-át pusztí­totta el. A legelőkön kevés a táplálék, — sarju csak a mélyebb fekvésű helyeken kaszálható; a kapásnövények is sokat szen­vedtek s az utóbb bekövetkezett esőzés da­czára is közép és gyenge termés várható. A czukor és takarmányrépa is visszaesett. Állategészségügyünk. Sigora Lajos törvényhatósági állatorvos jelentése szerint az állategészség nem volt kedvező, mert a száj és körömfájás uralko­dott különösen a sztrájkos gazdaságokban; jóllehet a vármegyei hatóságok pontosan és szigorúan megtettek minden óvintézkedést a baj tovább terjedése ellen, de az egyik szomszéd vármegye határos hatóságai nem gyakoroltak kellő felügyeletet s igy történt, hogy a ragadós állatbetegség más vármegyé­ből behurczoltatott. Közutaink. Raisz József kir. főmérnök jelentése szerint úgy az állami mint törvényhatósági közutaink kielégítő rendben vannak. Közadózásunk. Fink Kálmán kir. p. ü. pénzügyigaz­gató jelentése szerint a pénzügyigazgatóság­3 nál a múlt hónapban elintéztek 2626 ügyet, 154 illeték kiszabást; 650 kataszteri ügyet és 19 házadó mentességi ügyet. Az állami egyenes és közvetett adókból befolyt 236.609 kor. 60 fillér, mely összeg a múlt évi hasonlő időszakhoz viszonyítva 91,827 kor. 11 fillér­rel kevesebb. Közbiztonságunké Beke Ferencz kir. alügyész jelentése szerint a szekszárdi kir. törvényszék fogházá­ban a múlt hónapban letartóztatva volt 91 egyén — a rabkórházban ápolás alatt volt 5 egyén. HIBEZ. — Ünnepi mise Ö Felsége születése évfordulóján. Tegnap, ő Felsége születése évfordulóján ünnepi mise volt a szekszárdi belvárosi róm. kath. templomban. A misét Wosinsky Mór apát-plebános mondta fényes segédlettel. A misén testületileg részt vettek : A vármegyei tisztikar Dőry Pál alispán, a kir. törvényszék Dr. Selcz Józsefi törvényszéki elnök kúriai biró, a kir. pénzügyigazgatóság Fink Kálmán p. ü. igazg. vezetésével, ott volt továbbá Tihanyi Do­mokos kir. tanfelügyelő és Nagy Béla tan- felügyelőségi tollnok, a kir. állampénztár Lindtner Ármin adótárnok, a selyemtenyész­tési felügyelőség Soltész Bertalan miniszteri meghatalmazott helyettes, Szekszárd nagy­község elöljárósága Dr. Hirling 4dám fő-' jegyző és Nagy György biró vezetésével, úgyszintén a helyi csendőrség ki nem vezényelt része, végül előkelő hölgy és uriközönség. — Szent István napja. Holnap d. e. 10 órakor Szent István napján ünnepi mise lesz, melyen a hatóságok szintén testületileg jelen­nek meg. — Személyi hírek. Dr. Selcz József kúriai biró, a szekszárdi kir. törvényszék volt elnöke e hó 11-én érkezett vissza kül­földi nyaralásából Szekszárdra. Simontsits Elemér Tolnavánnegye fő­jegyzője, a szekszárdi kaszinó igazgatója e hó 15-én 2 heti tartózkodásra Makóra utazott­Boda Vilmos országgyűlési képviselő, a „Tolnamegyei Közlöny“ felelős szerkesztője a szliácsi fürdőbe ment üdülni — Elnök változás a kir. törvényszék­nél. A király dr. Selcz Józsefet, a szek­szárdi kir. törvényszék köztiszteletben álló elnökét a budapesti kir. kúriához számfeletti bíróvá nevezte ki. — Selcz József 1853-ban született Nánán, Esztergom vármegyében. A gimnáziumot a pannonhalmi benczések esz­tergomi s a piaristák kecskeméti főgimná­ziumában végezte, a jogot pedig a budapesti egyetemen. Mint joggyakornok 1876-ban lé pett bírósági szolgálatba, mint aljegyző az érsekujvári s mint albuó az esztergomi já­rásbíróságnál működött, a honnan 1888. no- vembe havában a kaposvári kir. törvény­székhez bíróvá nevezték ki. A kir. Ítélő táblák decentralizálása alkalmával Szilágyi igazságügyi miniszter a pécsi kir. Ítélőtáb­lához elnöki titkárrá s onnan ugyancsak Szilágyi előterjesztésére a király 1893. aug. 13-án a szekszárdi kir. törvényszékhez el­nökké nevezte ki. Ezek a száraz életrajzi adatai a most körünkből távozó elnöknek, kiben a szekszárdi kir. törvényszék sokat vészit, mert most előléptetett elnöke maga veit a megtestesült szorgalom és munkásság, ki ritka kötelesség tudással, férfias becs- vágygyal igazán majdnem minden idejét hi­vatalának szentelte s elnök korában is ép oly ambícióval és kedvvel dolgozott, mint szerény joggyakornokoskodása idejében. Mint biró a legképzettebbek egyike, ki valósággal szomjazza a tudást s ma is folyton tanul. Mint jellemző dolgot említjük fel róla, hogy a doktori diplomát már mint törvényszéki elnök szerezte meg, hogy igy a lehető leg­magasabb képesítéshez jusson. Bár a társas életben nem igen vett részt, sokan fájlalják eltávozását, kivált azok, kik hivatalában mindenkivel előzékeny modoráért tisztelni és szeretni tanulták. Tisztelői és bíró társai távozása alkalmával nagy óváczióban kíván­ják részesíteni, így a jövő kedden fényes

Next

/
Thumbnails
Contents