Közérdek, 1905 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1905-02-25 / 8. szám

1905. február 25.

KÖZÉRDEK

3

telep kezelését is. melyet elébb-utóbb úgyis át kell vennünk?

Bizony rengeteg itt a tenni való, de ezekről majd legközelebb egy uj czikkben. Tóth Károly.

A magyar ipar.

Szekszárd, 1905. febr 24:.

A magyar iparról a Közérdek“-ben, ; mely csak nem régen indult meg, már is kétszer volt alkalmunk jóindulatú figyelmezteté- I seket olvasnunk.

Bizony alig is van fontosabb és életbe vágóbb téma, mint az iparral foglalkozni. Hiszen a fejlődött iparon alapszik jó részben hazánk boldogulása, vagyonosodása ; mert csak fejlődött iparral leimt a mezőgazdasági viszonyokat is fejleszteni. Erezzük és tudjuk ezt mindnyájan. De hát mi lehet annak az oka, hogy a magyar ipar folytonosan küzdve mégsem tud teljesen kifejlődni?

Mint e lap múltkori számában olvastam az inasoktatásról irt czikkben, a czikkiró az inasok elméleti és gyakorlati oktatásának hiányában találja az egyik legfőbb okot, s ebben igaza is van. Mivel nálunk, különösen a vidéken még most is csak a- rosszul tanuló vagy a szegény sorsú szülők gyermekei mennek az iparos pályára s e miatt kis iparosaink nagy részét lenézik és megbizliatat- lan munkásoknak tekintik.

Jól tudja azt mindenki, hogy az inas j helyzete nem irigylésre méltó ; s ezt legjobban bizonyltja az, hogy gyermekeinket, ha rosszul tanulnak s nagyobb szorgalomra akar- | juk serkenteni, azzal fenyegetjük, hogy inasnak adjuk. E kijelentésre a gyerek megijed, s inkább tanulja a latin nyelvtant, csak valahogy inas ne váljék belőle, mert az a tudat, hogy az inasnak dajkálni, mosogatni, kapálni stb. kell, teljesen elveszi kedvét az ipartól.

Az ijesztésnek meg van az eredménye, hogy a fiú tovább tanul, ha nem is a gimnáziumban, tovább töri magát a polgári iskolában, hogy azt elvégezve mint harmincz forintos „úr“ annak rendje és módja szerint ő is lenézhesse majd az iparost.

Pedig ha tudná a szülő és a fiú, hogy mennyivel helyesebben cselekednék, ha a polgári iskolát elvégezve az iparos pályán keresné boldogulását; mennyivel javulnának akkor az állapotok! De ha az iparos nem tanul semmit, csodálatos-e ha műveltsége és szakképzettsége nem lesz megfelelő.

De keressük csak tovább, mely okok hátráltatják a magyar ipar fejlődését! A Közérdek 4. számában megjelent „A vidéki ipar“ ez. czikkben foglaltak hűen illusztrálják a másik főokot, a mely oly bénitóan hat az ipar fejlődésére. Arról van szó t. i., hogy a nehéz megélhetési viszonyok, a pártolás teljes hiánya azt az iparost is letereli a haladás útjáról, a kiben megvolna a tehetség, törekvés, szorgalom. Az ilyen iparos is kénytelen a megélhetéssel törődni s a mindennapi kenyér után való futkozás, a hitel és pénz hiánya miatt nem tud versenyezni ; előbb-utóbb elbukik.

Fontos okok ezek, de én a legtöbb okot nem az inas szellemi fejletlenségében, sem a kis iparos szak- és versenyképességének hiányában találálom, hanem igen is a közös ügyes vámszövetségben*) s az osztrák iparnak mindent kizsákmányoló hatalmában. Ez a főoka, hogy iparunk és kereskedelmünk nem tud fejlődni.

Még is be kell látnunk azt, hogy a tömérdek sok akadály mellett is vannak kiválóan müveit és ügyes iparosaink, a kiknek készítményeivel meg lehetünk elégedve. Erről volt alkalmunk meggyőződni úgy a külföldi, mint a hazai kiállításokon, s ezekből a jelenségekből reményt meríthetünk arra nézve, hogy a magyar iparnak ha nincs is nagy és fényes múltja, de van jövője.

Es én meg vagyok győződve, hogy mihelyt megvalósul az önálló vámterület, a magyar iparos műveltsége, szakképzettsége is emelkedni fog és nagyobb lesz verseny*) Ez az éremnek csak egyik oldala, de másikat nem ily fényesnek mutatja Bartal Béla urnák lapunk más helyén olvasható czikke. A szerk.

képessége; mert lesz terünk és alkalmunk készítményeinket értékesíteni, tevékenységünket és tehetségünket kifejteni és beigazolni.

Csak legyünk összetartok és pártoljuk saját iparosainkat ; az újabb iparos nemzedék majd akkor kedvet és erőt kap a haladásra, majd akkor gyarapodni fog műveltsége és szakképzettsége, vagyonosodása, tekintélye, s a magyar ipar bizton megállja helyét a külföld bármely országának iparával szemben.

Franek János.

V Á R M E GYE.

A közúti versenytárgyalás végeredménye. A törvényhatósági közutakból 1905. évben kiépítendő utrészleték alapkő kiemelés, fedanyag fuvarozás és alapkövezési munkálatokra nézve folyó hó 16-án megtartott versenytárgyalás alkalmával beérkezett ajánlatok felett a vármegyei közigazgatási bizottság február 18-án tartott ülésében döntött az alábbiak szerint:

1. A pciks-sárszentlőrinczi utón beton- csövesátereszre 7°/0 engedménynyel : a sár- vizcsatornán átvezető fahíd javításra 5°/° engedménnyel, korlátok és kerékvetők felállítására 12°/o engedménnyel Engel Frigyes kölesdi lakos ajánlatát;

2. A paks-sárszentlőrinczi utón és Szekszárd—bikácsi utón alapkő kiemelés, kőfuvarozás és alapkövezési munkákra. 9-844°/o engedménnyel és a fedőanyagnak a vasúti kocsikból kirakására köbméterenként 10 fillér árért, Jedovszky Zsigmond bajai lakos ajánlatát;

3. A pinczehelg—simontornyai utón 7 drb. betoncsöves átereszre* lo% engedménnyel Lőwy Mór fiai simontornyai vállal kozók ajánlatát fogadta el.

— Főispánunk helyettese. Főispánunk Széchenyi Sándor gróf, családjával hosszabb időre Afrikába utazott. Távollétében a főis- páni teendőket Dory Pál alispán végzi.

— Wigand Ján03 szekszárdi állami főgimnáziumi igazgatót a király a VII. fizetési osztály 3 fokozatába nevezte ki. Ez alkalommal az intézet tanárai testületileg jelentek meg az igazgató lakásán s Szabó Ferenez lendületes beszéddel üdvözölte a köztiszteletben álló igazgatót, a ki meghatva mondott köszönetét a szives ováczióért.

Esküvő, dr. Albersz Rezső szekszárdi ügyvéd e hó 22 esküdött örök hűséget Csiba Lenke ürhölgynek a kölesdi ev. ref templomban. Kálmán De ső ev. ref. lelkész, jeles iró szép beszéddel áldotta meg az uj házasokat.

— Plébánosi kinevezés. Herczeg Mon- tenuovo Alfréd a szálkai plébánosi állásra Takács Mihály eddigi adminisztrátort nevezte ki.

— Uj gazdasági tudósító. A m. kir. földmivelésügyi miniszter Návay Emil, a Therezianum bátaszéki uradalmának főtisztjét Tolnavármegye központi járásának gazdasági tudósítói tisztével bizta meg.

— Társasvacsora az uj műszaki tanácsos tiszteletére. A szekszárdi mérnöki kar e hó 17-én sikerült társasvacsorát rendezett az uj műszaki tanácsos, Podhoranszky Géza államépitészeti főnök tiszteletére. A banketton körülbelől 26-an vettek részt s igen sikerült felköszöntőket mondtak : Reisz József főmérnök, Döry Pál alispán, Simontsits Elemér főjegyző és még számosán. A kitüntetett szép beszédben köszönte meg a figyelmet.

— Hivatalvizsgálat. Fink Kálmán szekszárdi m. kir. pénzügyigazgató f. hó 16-tól

21-ig hivatalos „rovancsolást“ végzett a bonyhádi kir. adóhivatalnál s ott teljes rendet talált. Tékns Vilmos és Mikulesku János p. ü. titkárok pedig a gyönki, illetve a duna- földvári hivatalok vizsgálatát végzik.

— A kofák másutt is kofák. A Pécsi Napló irja: „a kofák másutt is kofák, de

másutt legalább keresik ellenök az óvszert. Pécs városához érdekes átirat érkezett Sepsi- szentgyörgyből. Elmondja az átirat, hogy a város piaczát heti és országos vásárok alkalmával kupeczek lepik el, akik az élelmi- j czikkeket összevásárolják, mielőtt a közönség a szükségletét kielégítené és vagy ide- l genbe szállítják, vagy felcsigázott áron kény- ' szeritik rá a közönségre. Egyes élelmi czik- kekhez, például tojáshoz, szárnyashoz még a legmagasabb árakon sem juthatni. Sepsiszent- i györgy városa szeretne most szabályrendeletet alkotni, a melylyel ezt az abuzust kor- ; látozhatnák s mert úgy tudják, hogy Pécs j városának az elővásárlási tilalomra vonatkozólag már régóta van szabályrendelete,

; szíveskedjék városunk e szabályrendeletből egy hiteles példányt megküldeni, hogy ennek nyomán ők is intézkedhessenek. Most csak j azt nem tudjuk, kit sajnáljunk jobban : Sepsi- ' szentgyörgy városát, mivelhogy azt hitte, hogy Pécs városának már van ily szabályrendelete, vagy Pécs város közönségét, mivelhogy nálunk még nincs ilyen szabályi en- delet és nemes tanácsunk nem is gondol az az ilyen életbeléptetésére.“ Legelőször is minket méltóztassék sajnálni, mert Szekszárd, még Pécsnél is hátrább áll !

— Negyvennyolczas honvéd. Szikszay Péter 48 as honvédhuszár a múlt hét folyamán meghalt Váralján. Szikszay Bem táborában harczolt és több véres csatában kij tüntette magát.

— Segedjegyző választás. A Pinczehely községben megüresedett segédjegyzői állásra Hegedűs Mátyás közig, tanfolyamot végzett nagykónyii segédjegyzőt választották meg.

— A szekszárdi népkonyha. Körülbelül

ll—12 esztendeje, hogy Simontsits Béláné a szekszárdi népkonyhát megalapította s azóta ez az igazán humánus és nemes ezé- lokat szolgáló egyesület évről-évre működik csendben, zajtalanul. Simontsits Bélánénak Szekszárdiból eltávozta után Bezercdj Pál vette át a népkonyha védnökségét s lelkes gyűjtéssel ő gondoskodik Szekszárd szegényeirőL A napokban alkalmunk volt az igazi emberszeretet eme nyitott hajlékát közelebbről látni. Végig néztünk egy ebéd osztást, a mely igazán nagy hatással van még a leg| keuiényebbszivü emberre is. Százával jönnek j a szegények, nyomorultak, sóváran találgatják az óriási, 250 emberre való hatalmas j üstnek a tartalmát. Szegény embernek való j eledelek biz ezek; zsemle gombócz, rizskása, köleskása, dara, bab, csipettel, burgonya, de hetenként egyszer jut hús és kenyér is [ A főzésre a róm. kath. óvodát és gyermek- menhelyet vezető apáczák ügyelnek fel. Tisztaság ragyog mindenfelé. Itt létekor a tálalást maga Simontsits Béláné végezte s azóta 10 éven keresztül igazán lelkes önfeláldozással, fagyban, sárban Triebler Irma urhölgy jár le minden délbe, hogy a párolgó ételt szétossza. Nem kis munka ez, mert naponta körülbelül 250 adagot kell kitálalni. A jegyek elszedésében Udnardy Sándor segédkezik. Az ételek jó részét haza viszik, de valami százan vannak „tányérosak“ is, kik ott költik el az ebédet, még pedig igen jó étvágygyal, két, háromszor megrepetálják a szegényesen, de ízesen készitett eledeleket. A szegények hálája legyen jutalom a népkonyha lelkes vezetőinek s minden egyes fentartójának !

— Dunaföldváron a községi képviselő - testület a megüresedett irnoki állásokra Róka József paksi szolgabirósági dijnokot, Bauer Károly segédjegyzőt és Füstös Jánost választotta meg. Községi előljárok lettek Bodor István és Német István Kiüti.

— Kinevezés. A pénzügyminiszter Lantos Ferenczet, a szekszárdi pénzügyigazgatóság szorgalmas segédtitkárát Lúgosra titkárrá nevezte ki.

— Halálozás. Dienes Zoltán vármegyei napidijas, a kőnyomda vezetője, múlt vasárnap hosszas szenvedés után, 43 éves korában meghalt. Fiatal özvegye gyászolja.

— Hírek a Dunáról. Két heti lágy idővel a dunai jégtorlódás nagyon meglazult. Az alsó végéről folyvást válnak le egyes táblák, felülről pedig Paksról már is a jégmozgását jelentik. Vízállások Paks 364 apadó, Dom-