Közérdek, 1905 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1905-02-18 / 7. szám

1905. február 185

Az egyik részt örökre Szék szárához lánczolják a megmásithatlan családi körülmények, ezeknek a tagoknak tehát nem csak kötelességük, de, hogy ngy mondjuk, egyenes érdekük is a házvétel kérdésének kedvező elintézése ; úgy de a másik részhez tartozóktól, kik ma itt vannak, de holnap már másutt lehetnek, csak úgy várhatjuk meg az anyagi áldozat hozást s úgy lesz csak igazságos az ő hozzájárulásuk, ha biztosítjuk részükre a kaszinó otthonának kényelmét, vagyis, ha igyekszünk kaszinónkat úgy felszerelni, hogy az modern lakályosságával mintegy kárpótolja őket — az elsősorban ide kötöttek érdekeiért meghozott anyagi áldozatért. Simontsits Elemér ily irányú fejtegetése mély benyomást keltett, pedig úgy hallatszott, hogy ez utóbbi kérdésben lesz némi kis ellenzék. Nem akadt azonban egyetlen egy szó ellenvetés sem.

Tömören csoportosított számadatai aztán mégjobban meggyőztek mindenkit. Hatalmas, megdönthetien argumentumok ezek. A fényes előadás fokozta talán meggyőző, kapacitáló erejüket, de e szürke számadatok így is imponálnak s fényes bizonyítékul szolgálnak a házvétel reális volta mellett.

Lássuk tehát e meggyőző adatokat egymás után :

1.

A ház vételára . .

140000

K.--- fii.

2.

12

0 ezer koronás kötvény és 5000 kor. kötvény bélyege . .

375

K.---fii.

3.

1

20 ezer koronás kötvény és 5000 kor. költségbiztositék jelzálog

bekebelezési illetéke .

875

K.--- fii.

4.

A vételi illeték fele .

3010

K.

— fii.

Összesen .

144260

K.

— fii.

Ezen felül szükséges:

1.

Felszerelésre . .

10000

K.--- fii.

2.

1

20 ezer kor. kölcsön

félévi 5°/0 kamatára .

3000

K.

— fii.

Főösszeg:

157260

K.

— fii.

Ennyi tehát az összes szükséglet:

Ezzel szemben fedezet:

1.

A meglevő házalap .

14500

K.

— fii.

2.

Annuitásos kölcsön .

1200U0

K.

— fii.

3.

Függő kölcsön

25000

K.

— fii.

Összesen:

159500

K.

— fii

Az évi teher pedig:

1.

Állami, megyei, községi

adók :

házosztály adó

. 60

K.--- Ül.

betegápolási pótadó . 3

K.

— fii.

házbéradó . .

. 668

K.

86 fii.

betegápolási

. 34

K.

44 fii.

házbéradó (istálló után) 56

K.

— fii.

betegápolási pótadó . 1

K.

60 fii.

községi, megyei „

. 431

K.

67 fii.

kémény seprés

. 18

K.--- Ül.

2.

I

lleték egyenérték . .

. 560

K.

— fii.

3.

120,000 kor. kölcsön évi

annuitása, bélyeggel .

. 6936

K.

90 fii.

6.

Tatarozás évente . .

. 2000

K.-- fii.

va

gyis az összes évi teher

10770

K.

47 fii.

Ezzel szemben évi jövedelem :

1. Házbérekből, a mostani

állapot szerint .... 6172 K. — fii.

2. A kaszinó jelenlegi házbére ................................ 2400 K. — fii.

3. A gazdasági épületért

fizet az eladó évi bért . 500 K. — fii

4. A 11-ik emeletért bér . 400 K. — fii.

5. Házalap czimén befolyik 3400 R. — fil_

Összesen 12872 K. — fii.

Vagyis :r

Évi bevétel 12872 K. — fii.

Évi kiadás 10770 K. 47 fii.

Felesleg T 2101 K. 53 fii.

Ez az összeg 12V2 éven át a külön fel veendő, fenti 25 ezer kor. függő kölcsön törlesztésére forditandó, igy aztán fedezetlenül, ennek a kölcsönnek csak az évi kamata maradna.

A kaszinó igazgatója erre nézve azt javasolta, hogy anélkül hogy üz alapszabályokat tagdíj felemelés miatt módosítani kellene, a kaszinói tagok összesége erre a 12 és fél évi tartamra, mintegy ajándékul ajánljon fel évi 2 forintot, vagyis havonta 17 kraj- czért. Nyílt, egyenes férfiassággal kijelenté ezután, hogy most ez a csekély anyagi hozzájárulás dönti el a vétel egész kérdését. FonHÖZÉ^DE^

tolja meg tefiát a dolgot minden egyes tag s ehhez irányítsa elhatározását.

Felkér ezért mindenkit, akinek ellenvetése, észrevétele, vagy bárminemű aggálya van is, hogy ezt vele bizalommal közölje, ő saját javaslatát ahhoz való csökönyös ragasz- k. dással senkire reá erőszakolni nem akarja, készséggel meghajlik tehát mindenki előtt, kinek a megoldásra jobb ideája van. E tapintatos kijelentés a jelenvohakra igen jó hatást tett, valamint az igazgatónak ama igazán férfias nyilatkozata is, hogy tudniilik távol áll tőle, mintha a szekszárdi kaszinót a helyzet rózsás színben való feltüntetésével anyagi bonyodalmak útvesztőjébe akarná belevezetni, igaz meggyőződése, hogy a kaszinó reális üzletet köt, bizalommal kéri tehát a tagokat a kaszinó jobb jövője reményében e csekély anyagi áldozat meghozására.

Miután még vázlatosan érinté jövendő terveit a kaszinó által megvásárolni szándékolt ház bérjövedelmének fokozására nézve, felkérte a gyűlést vezető elnököt, hogy a határozat kimondása előtt névszerint való szavazást rendeljen el, a maga részéről ugyanis nagy súlyt fektet reá, hogy az utókor előtt nevük egyenkint is megörökítve legyen mindazoknak, kik a mai jelentőségteljes napon a szekszárdi kaszinónak mondhatni második megalapításában résztvesznek.

Az igazgató nagyhatású beszédét általános helyesléssel, mondhatni lelkes tüntetéssel fogadta a közgyűlés. A felhangzó taps és hoss'.antartó éljenzés a javaslat egyhangú elfogadását jelezte..már előre.

Legelsőnek Orffy Lajos elnök tett egy . pótinditványt, azt, hogy a házalap és házbérek külön kezeltessenek s ezek ellenőrzésére, a tagok sorából ellenőrt válasszon a közgyűlés.

Steinsdörfer József tag kérdést intézett, hogy a meglevő házalap beszámíttatott e a fedezeti részbe ?

Simontsits Elemér igenlő felelete után Matzon Béla kért felvilágosítást, hogy a tervbe vett bazárépités kérdését nem akadályozza e a város építési szabályrendelete? Diczenty Lajos az ille.ték-egyenérték nagysága ellen tesz kifogást. Szonneivend Frigyes, ez időszerint csak elvi döntést kiván s hogy formai okok se legyenek folhozhatók a 2 frt. megszavazása iránt a miatt, hogy ez, ily értelemben a tárgysorozatban nem szerepel, a döntést későbbi közgyűlésre kívánja hagyni.

Simontsits igazgató megnyugtató feleleteket adva, elhalaszthatlannak mondja a döntést.

Varasdíj Lajos meleg szavakkal üdvözli a javaslatot, a vételt reálisnak, nyereséges vállalkozásnak tekinti, de a demokratikus elvekkel sokkal jobban összeegyeztethe- tőnek tartaná, ha a tagoktól kívánt 2 forintokat progressiv önmegadóztatás utján hoznák össze.

Simontsits köszenetet mond Varasdynak, de az övénél a saját javaslatát sokkal demo- kratikusabbnak tartja, mert mindég feszélyező lenne ő rá nézve, de akárkire is, ha tudná, hogy mások nagyobb áldozatot hoztak a kaszinó érdekében. Itt mindenki egyenlő, legyen tehát a teher is közös.

Halász Géza, helyesli a vételt, csak a szószerint való szavazást kéri mellőzni. Ez esetleg megbélyegzés jellegével bir az ellen- véleményüekkel szemben.

Pest hl] Pál kérdést tesz, hogy a tagok felelőssége a takarékpénztárral szemben egyéni lesz e vagy egyetemleges?

Őrffy Lajos elnök szerint a takarék- pénztár csak annyit kiván, hogy a most megszavazott összeget a közgyűlés jelölje ki fedezetül a felveendő kölcsönre.

Ezzel befejezést nyert az érdekes tanácskozás. Orffy Lajos kimondta a közgyűlés határozatát, hogy a szekszárdi kaszinó megveszi a báró Augusz-féle házat s mindjárt üdvözölte az uj háziurakat!

Ezután Krammer János jelentkezett szólásra, meleg elismerő szavakkal emlékezett meg Simontsits Elemér ügyvezető igazgató nagy odaadásáról, lelkes fáradozásáról. Részére a tagok hálás köszönetét tolmácsolja.

Simontsits Elemér megkívánja felezni a kaszinó elismerését Őrffy Lajos elnökkel,

ki lelkes támogatója s mindenben hű segítő társa volt a nagy nehézségek leküzdésében.

Őrffy Lajos a neki jutott elismerés egy részét a szekszárdi takarékpénztár igazgatóságára há'itja, hogy a ház megvételét olcsó köicsön nyújtásával lehetségessé tette.

Leopold Kornél indítványára a közgyűlés még azt is elhatározta, hogy a tulajdonos és takarékpénztárral kötendő jogügyletek megkötésére Simontsits Elemér igazgatót felhatalmazza.

A közgyűlés az elnök javaslatára, a házalap és házbér jövedelmek ellenőrzésére, ellenőrré Szondy Istvánt választotta meg közfelkiáltással.

S ezzel véget ért a szekszárdi kaszinó eme nevezetes közgyűlése. A tagok nagyobb csoportokba verődve látható örömmel tárgyalták a történteket s többen „ magnum áldomás“ alakjában is ünnepelték kaszinónknak eme örökre emlékezetes örömnapját.

Mi a jól megérdemelt s a közgyűlés által már kiszolgáltatott elismerésekhez még hozzá tenni kívánunk valamit. Fellialmazá- sunk ugyan nincs, de azért a kaszinó nevében hálánkat és elismerésünket fejezzük ki a volt tulajdonosok képviselőjének: báró Schell Józsefnek, hogy úri, igazán gavalléros eljárásával s a méltányosság végső határáig elment feltételeivel lehetővé tette a szerződés megkötését.

Nemcsak a szekszárdi kaszinónak hanem e város, e vármegye közérdekének is, megbecsülhetetlen szolgálatot tett ez által.

—r.

VÁRMEGYE.

A vármegyei közigazgatási bizottság

f. hó 18-án d. e. 9 órakor ülést tart, melyen az 1‘ 05. évben foganatosítandó útépítkezések és fedanyag szállításokra beérkezett ajánlatok felett fog dönteni.

VÁROSI ÉLET.

Szekszárd nagyközség képviselőtestülete kedden rendkívüli képviselőtestületi ülést tartott. Nayy György biró elnökölt A 12 pontból álló tárgysorozatban felsorolt és elintézett ügyek közül a fontosabbak a következők .• 1. A nagyközség területére szóló vadászati jogot f. évi augusztus 15-étől kezdve az eddigi szokástól eltérőleg oly módon fogják kiadni, hogy az egész területet két részre osztják ; a választó vonal az országút lesz; a vadak szaporodhatása végett pedig a két részletben kiadandó egész határt együttvéve 24 vadásznál több nem használhatja. — 2. Bauer Zsigmond monyo- rókereki lakosnak azon kérelmét, hogy az általa felállítani tervezett konyakgyár czél- jaira, a vasúti töltésen innen 400—500 j |-öl ingyen teret és 10,000 kor. hozzájárulást adjon a nagyközség, továbbá 20 évig a községi és fogyasztási adó alól mentessé tegye : elutasították, mert a község ennyi áldozatot magán vállalatnak nem hozhat. — 3. A községi iskolaszék által beterjesztett s a polg. leányiskola „népnevelési“ és „Bezerédj“- fcle alapítványokról szóló, — valamint a polg. fiúiskola „Anizoni“-féle alapítványáról szóló alapitóokleveleket jóváhagyták. — 4. Elfogadták a polgári fiú- és leányiskola 1903/4. évi számadását, melyszerint bevétel volt 12214 k. 23 fill, kiadás volt 10852 k. 78 fill, igy pénztári maradvány 1361 k. 45 fill. A házalap 15124 k. 35 fill. — 5. A Dunavédgát társulat megkeresését, hogy az iskolai földön létesített csatorna által elfoglalt területet a társulatnak engedjék át, véglegesen elintézni nem lehetett, mert ingatlan elidegenítéséről lévén szó, érdemleges határozat csak 30 nap közbevetése után hozható. — 6. Özv. Diczenty Gyuláné azon kérelmét, hogy ideiglenes áruépitményeket állíthasson fel s a szabályozási vonalon belül eső teret építkezési czéljaira, a község engedje át, elfogadták. — 7. A »Ferenez«-közkórház által kért kórház-uteza területének átengedése tárgyában a szerződés megkötésével és be-