Közérdek, 1905 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1905-02-11 / 6. szám
1905. febuár 11. Közérdek 8 közs. elemi, a tamásii rom. kath. fiú és leány iskolát, úgy a tamásii ág hitv. evang. és az ottani izraelita iskolát. A tanitási eredményt mindenütt jónak találta. Egyletek és társulatok. — A szekszárdi kereskedelmi kaszinó. A szekszárdi kereskedelmi kaszinó az előző hét vasárnapján tartotta évi i'endes közgyűlését. Leicht Lajos egyleti elnök jelentését az egylet múlt évi működéséről helyeslőleg tudomásul vették s a tisztujitást a következő eredménnyel ejtették meg. Elnök lett: Leicht Lajos, alelnök : Salamon Ármin, igazgató: Leitersdorfer Ignácz, jegyző: Dezső Jakab, ügyész: dr. Müller Ferencz, pénztárnok: Fischof Kálmán, könyvtárnok: Polgár József. Választmányi tagokul megválasztattak: Friedmann Béla, Gonda Béla, Krammer József, Pirnitzer Antal, Schloss Lajos, Seiner Lipót, Schmiedeg Mór és Wolf Henrik. — A szekszárdi rém. kath. óvoda s a tolnamegyéi nöegylet február hó 1-én megtartott estélyére jegyüket folytatólag megváltották : Báró Dräsche Richard 100 K., Janosits Károly, Ifj. Boda Vilmos, Dr. Csizmadia Géza, Fischer Frigyes, Hárg Béla, Dr. Krön Ferencz, Moudry Hugó, Nagy Béla, Dr. Pap Géza, Reicht Dezső, Szigeth Gábor, Dr. Sztanő Sándor és Vermes J. 3—3 koronával. Műkedvelői előadás. A „szekszárdi kath. legény-egyesület“ ifjúsága az egyesület pénztára javára 1905. február hó 12-én a „Szekszárd Szálló“ nagytermében műkedvelői szinielőadást rendez. Szinre kerül: „Vadgalamb.“ Eredeti népszínmű 3 felvonásban. — Irta: Gerő Károly. Helyárak : I-ső 3 sor 1 korona 40 fillér, a többi sor 1 kor., állóhely 80 fillér, diák-jegy 60 fillér, karzat 40 fillér. Jegyek előre válthatók: Árva J. könyvkereskedésében, és az Elnökségnél. Kezdete este pontban 8 órakor. A szekszárdi cv. ref. olvasókör műkedvelői előadása. A szekszárdi ev. ref. olvasókör, f. hó 19-én a „Szekszárd Szálló“ nagytermében műkedvelői szinielőadást tart. Szinre kerül: Bokor József 1000 korona pályadijat nyert, „Télen“ czimü népszínműve. A tiszta jövödelem fele részét a szekszárdi Kossuth szobor alap, fele részét pedig az olvasókör könyvtárának gyarapítására fordítják. Hisszük hogy a nagyközönség már csak a jótékony czélra való tekintetből is tömeges látogatásával tiszteli meg a sokat fáradozó derék műkedvelőket. A Polgári Olvasókör helyiségének kérdése. Megírtuk már lapunkban, hogy a Polgári Olvasókör jelenlegi téli helyisége nem elégiti ki a tagok igényeit, mert szűk és naponként oly füst felhő uralkodik a szobákban, hogy az ott tartózkodás kellemetlen, az egészségre káros. A felmerülő igazságos panaszok a vezető férfiakat arra inditották, hogy az évek óta vajúdó uj helyiség kérdésével most már egész komolyan foglalkozzanak. Az évi rendes közgyűlés nagyobb bizottságot küldött ki a kérdés tanulmányozására és sürgős jelentés tételre. F. hó 6-án tartotta ezen bizottság Boda Vilmos elnöklete alatt első tanácskozását, amely alkalommal több indítvány tétetett a tarthatatlan helyzet javítására. Némelyek szerint a jelenlegi helyiséget el kellene adni és a Knor féle Bezerédj-utczai házat kellene 36.000 koronáért megvásárolni, mások telket óhajtanak vásárolni, és ott modern épületet emelni;végül egy más csoport a jelenlegi telken óhajt épitkezni. Eme indítványok megvitatására és javaslat készítésére, az építő bizottság szükebb körű, szakemberekből álló albizottságot küldött ki. Nem akarunk eme ügyben az arra hivatottak ügyébe be avatkozni, de számotvetve az egyesület anyagi erejével, figyelemmel a tagok számára és megadható kényelmére, szerény véleményünk az, hogy a kifogástalan lakályosság a Knor féle 36.000 koronás ház vételével nem lenne megoldva; tekintettel pedig arra, hogy a tagok zöme nem is ebben a városrészben lakik, a helynek megválasztását teljesen helyesnek nem találjuk. Balhit szerintünk az is, hogy amint a kör uj helyiséget szerez, a kaszinóból 50—60 tag kiválik, több tag pedig más egyesületekből jönne ide. Tiz-husz taggal szaporodnék jó esetben a köri tagok száma, de ez a szaporulat még nem elég arra, hogy uj telken uj helyiség építtessék amelynek költségei 50—60 ezer korona befektetést igényelnének. Megvalósíthatónak csak a mostani helyiségnek 6—8 ezer koronával leendő, folytatólagos kiépítését tartjuk. Ezzel lakályossá lehetne tenni a kör tulajdonát képező házat, azért megmaradna a tágas udvar is, a csinos nyári helyiség is és a befektetéshez szükséges kölcsön kamatai sem lennének oly nagy összeget igénylők, hogy azok városunk eme derék és a kaszinó után legrégibb társaskörének fennállását megingathatnák. Nagylelkű ajándékozó. Kallenberger Antal czikói kereskedő, az itt nemrég megalakult róm. kath. olvasóegyletnek egy helyiség építésre 72 □-ölnyi területet ajándékozott. Isten áldja, Isten éltesse sokáig a nemesszivü ajándékozót! E nemes tettért pedig az egylet nevében hálás köszönetét mond az Elnö ség. Köszönetnyilvánítás. A Szekszárd-Tol- namegyei takarék és hitelbank valamint Szekszárdi takarékpénztár a szekszárdi r. k. ovoda és gyermekmenhely egyesületnek 20—20 koronát adományozott, mely kegyes adományért hálás köszönetét fejezi ki: Döry Pálné elnök. PENZIXTEZETEK. A Szegzárdi takarékpénztár közgyűlése. A „Szegzárdi takarékpénztár“, ez a szolidságáról ismert pénzintézet e hó 7-én tartotta szokásos évi rendes közgyűlését. A szép számmal összejött részvényesek a közgyűlés elnökéül közfelkiáltással Bezc- rédj Pál főrendiházi tagot, a selyemtenyésztés miniszteri meghatalmazottját a jegyzőkönyv vezetésére Török Béla intézeti ügyészt, hitelesítésére pedig Boda Vilmos és dr. Dra- gics Imre részvényeseket kérték fel. \ Az intézet LVIII. évi zárszámadását Orffy Lajos vezérigazgató bemutatván, a nagy gonddal összeállított igazgatósági jelentést dr. Steiner Lajos egyik igazgató olvasta fel. Az igazgatóság jelentéséből közöljük a következőket: A lefolyt évben vidékünk közgazdasági viszonyai kielégítők voltak. Nem lehet ugyan tagadni, hogy az országos szárazság a mezőgazdaság terményeiben itt is okozott károkat, de ezen károkat a termények értékesítésében elért magasabb árak, úgy a bővebb bortermés részben kiegyenlítették. A jobb minőségű borok kivételével, melyek egyáltalában nem kerestettek, minden gazdasági termék gyorsan és jól volt értékesíthető. Az ingatlanok forgalmi ara állandóan emelkedett és a bírói árverések száma jelentékenyen csökkent. A hitelintézetek nemcsak vidékünkön, de urópa- szerte állandóan pénzbőséggel rendelkeztek, mi a kamatlábak leszállítását és a hitel megolcsulását eredményezte. E pénzbőség kedvező alkalmul szolgált számos nagy pénzintézetnek, hogy uj részvények ki- bocsájtása által alaptőkéjét és tartalékalapját emelje. Kétségtelen dolog, hogy a töke emelés az intézetek erejének fokozását jelenti és ha még sem foglalkozunk most intézetünk tőkéjének uj részvények kibocsájtása által való emelése eszméjével, ennek oka egyrészről az, hogy mi ezt már 1895. évben elvégeztük, amikor bár sokkal kedvezőtlenebb pénzviszonyok között alaptőkénket uj részvények kibocsájtásával 80,000 koronáról 240 ezer koronára felemeltük, másrészről pedig oka az, hogy uj részvények kiboctátását sem az ez idő szerint rendelkezésünkre álló bőséges betét mellett szükségesnek, sem részvényeinknek viszonyaink mellett amúgy is nagy száma miatt czél- szerünek nem tartjuk. Teszünk e helyett egyebet. Mert évek óta oly javaslatot terjesztünk a tisztelt közgyűlés elé, mely az évi tiszta nyereségek feleslegéből rendkívüli tartalék alapjaink jelentékeny növelését és ezzel, bár más eszközökkel ugyancsak intézetünk anyagi erejének növelését czélozza. Rövid 3 év alatt 28,000 K. rendkívüli tartaléka alpot és 14,000 korona osztalék alapot teremtettünk. És ha elfogadtatik alább teendő javas- latunkis, ez idő szerint már 38,000 korona rendkívüli tartalék alappal és 17,000 korona osztalék alappal rendelkezünk. Összehasonlítva egyes üzletágaink állapotát az 1903. évivel, az tűnik ki, hogy a lefolyt évben folyó számla betét állományunk 38,456-93, előleg kölcsön állományunk pedig 389842 koronával, apadt ugyan de ezen csekély apadással szemben viszont betét ’ állományunk 503,720-24, váltó tárczánk 56.063-02, jelzálog állományunk 70,741-82,. kezességi kölcsön állományunk 25,335-—, annuitásos kölcsön állományunk 30,604-30, végül folyó számla követelésünk 111,916 92 koronával emelkedtek Mindezen számbeli adatokból tehát méltán vonhatjuk le azt a megnyugtató következtetést, hogy intézetünk a lefolyt évben erős lendületet véve, erőben gyarapodott. Amily arányban emelkedtek üzletállagaiuk, oly arányban apadtak évközi veszteségeink is, úgy, hogy ily czimen csupán 1262 19 koronát kellett a nyereség-veszteség számlán leírnunk. Mérlegünk tiszta nyeresége 83,835 korona 18 fillért tesz ki. Ez a nyereség, ha összehasonlítjuk az 1903. évi 78,43219 korona nyereségével, látszólag 5402 korona 99 fillér emelkedést mutat. Valójában azonban, ha mindkét év nyereségéből levonjuk az előző év nyereség átvitelét, az 1904. év tiszta nyereségének emelkedése 1674-71 fillért tesz ki. Mindezt az 1/t milliót meghaladó nagyobb kihelyezésünk eredményezte, mégis hogy ennek előnye a nyereségben teljes mértékben nem érvényesíthető, ez onnét van, mert a nagy pénzbőség és a pénz ntézeteknek épen e miatt kifejtett erős versenye következtében kénytelenek voltunk kamatlábainkat oly mértékre leszállítanunk, hogy üzletkörünkben inkább hód’tsunk, mint tért veszítsünk. A jelentés ezután meleg szavakkal emlékezik meg Lőrinczy József volt felügyelő bizottsági tag elhunytáról s felhatalmazást kér, hogy a pénzügyi hivatalok részére az igazgatóság az Albanich-telken 180 ezer korona költséggel bérházat építhessen. Javasolja, hogy a 83,835 kor. 18 fillér tiszta jövedelem, a lapunk előző számaiban már ismertetett módon osztassák fel. Vagyis, hogy minden részvény után 30 korona jutalék adassék. 10,000 korona rendkívüli tartalékalapra, 3000 korona osztalékalapra for- dittassék, 12789 kor. 61 fillér nyeremény pedig uj számlára vitessék. A jótékony czélokra szánt 1240 korona felosztását következőképen javasolja az igazgatóság : A szekszárdi tűzoltó egyesületnek 40, a szekszárd-tolnamegyei nőegyletnek 20, a szekszárdi róm. kath. óvodának 20, a szekszárdi belvárosi róm. kath iskola szegény tanulóinak 20, a szekszárdi újvárosi róm. kath., a szekszárdi alsóváro i róm. kath., a szekszárdi ev. ref, a szekszárdi izr. iskolák szegény tanulóinak 20-20 koronát, a tolnainegyei népiskolák szegény tanulóinak az igazgatóság rendelkezésére, a szekszárdi polg. iskola ösztöndij-alap gyarapítására 40, a szekszárdi gőzfürdő létesítésére IV. részletben 50, a helybeli szegények segélyezésére 600, a kaposvári siketnémák intézetének 10, az aradi siketnémák intézetének 10, a beszterczei székely munkás otthonnak 10, a budapesti irgalom házának, mint a gyógyit- hatlan betegek menházának 10, a József fő- herczeg népszanatorium egyesület jótékonyczHu sorsjegyeire, egy Szekszárdon létesítendő ártézi kút költségeire 200 kor. Összesen 1250 koronát. Az ártézi kút költségeire szánt 200 koronának megszavazását a következőkép okolja meg az igazgatóság: Az utolsó pontban felvett adománynyal Szekszárd közegé zség ügyét kívántuk szolgálni. Ugyanis mindnyájan tudjuk, hogy kutjaink vize úgy ivásra, mint ipari czélokra rossz, utczák öntözésére pedig elégtelen és igy egy ártézi kút közszükségletet elégítene ki. Az eddigi tapasztal tok azt mutatják, hogy az ártézi kút fúrások nem mindig járnak sikerrel és igy a közelmúltban közhasznú intézmények létesítése által már is erősen megterhelt községünk csak úgy mehetne bele költséges fúrási kísérletekbe, ha anyagi támogatásban részesülne. Indítványozzuk azért, hogy egy Szekszárdon létesítendő ártézi kút költségeire intézetünk tiszta nyereményéből tiz éven át évenként 200 korona összeg szavaztassék meg azzal a világos kikötéssel, hogy ezen összeg a sikerre való tekintet nélkül az esedékesség szerint csak abban az esetben szolgáltassák ki Szekszárd nagyközségnek, ha az a fúrási munkálatokat tiz éven belül eszközölteti Ami ha ineg nem tör énik, az egész összeg felett a Szegzárdi takarékpénztár újból szabadon rendelkezik. Az igazgatósági jelentés felolvasása után Tóth Károly felügyelő bizottsági elnök a felügyelő bizottság nevében a felmentvény megadását javasolja. S azt a közgyűlés úgy az igazgatóságnak, valamint a felügyelő bizottságnak meg is adta s egyúttal elfogadta az igazgatóság összes javaslatait. Bár a pénzügyi palota építése a miniszter ismert döntése miatt ez idő szerint tárgytalan, a közgyűlés az eshetőségekre való tekintetből az ennek megépítésére kért engedélyt is megadta. A közgyűlés berekesztése előtt dr. Spányi Leó részvényes meleg elismerő szavakkal méltányolta, úgy az igazgatóság, mint
