Közérdek, 1905 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1905-02-11 / 6. szám

1905. február 11. KÖZÉRDEK 5 utóbb ismét tárgyalásokat folytattam; — minthogy azonban közbejött akadályok miatt a feltételekre nézve végleges megállapodás mindeddig nem volt létesíthető, nem vagyok abban a helyzetben, hogy e tekintetben a mélyen tisztelt közgyűlés elé indítványt ter­jeszthetnék, mégis tájékoztatásul általános­ságban annyit megemlíteni kívánok, hogy a kölcsönösen kielégítő megegyezés létrehozatala meggyőződésem szerint leküzdhetetlen aka­dályokba ma már nem ütközik. Jelentésem tudomásul vételét kérve, va­gyok Özekszárdon, 1905. évi február hó 4. Hazafias üdvözlettel: Simontsits Elemer, a Casinó intéző igazgatója. A nagy helyesléssel és éljenzéssel foga­dott igazgatói jelentés után a közgyűlés le­tárgyalta a Kaszinó 1904. évi zárszámadását s a folyó évi költségvetését, a melyeket előző számunkban már tüzetesen ismertettünk. S miután indítvány nem volt, Simontsits Ele­mér igazgató bejelentette a maga, tiszttársai, valamint a választmánynak lemondását. A közgyűlés erre két szavazatszedő választmányt küldött ki. Az egyiknek elnöke Wigand János, tagjai Podhoranszky Géza, Hoffman Sándor, jegyzője Neg Ákos voltak. A másiknak elnöke Krammer János, tagjai Kovács Dávid, Tekus Vilmos, jegyzője Háry Béla. A szavazás azonnal kezdetét vette s tartott délután 4 óráig amikor összeszámol­ták a szavazatokat. Az eredményt Török Béla elnök délután 5 órakor hirdette ki. Beadtak összesen 113 szavazatot. In­téző igazgató lett Simontsits Elemér 99 szavazattal (a többit Tóth Károly kapta, mi­vel Simontsits őt óhajtotta a maga helyére s az ö érdekében korteskedett.) Igazgató: Bezerédj Pál 113. Helyettes igazgató Wigand János 50 szavazattal (Ellenfele Szabó Gyula 42 szavazatot kapott) Háznagy: Beke Ferencz 95. Ügyész: dr. Mayer Gyula 111. Pénztáros: Rácz József. 111. Könyv­táros: Holub János 113 Jegyző: Schneider János 107. Választmányi tagok: Ágoston István 110, Bajó Pál 106, Boda Vilmos 108, Bodnár István 106, dr. Éri Márton (uj) 104, Fejős Károly 106, dr. Fent Fe­rencz 108, Fink Kálmán 109, Forster Zoltán 106, Goldberger J. Mór 106, dr. Herczegh Gyula 108, Kövessy Ödön 103, Krammer János 106, Kurcz Vilmos 108, Leopold Sán­dor 98, Máthis Kálmán 107, Molnár József 107, őrffy Lajos 110, dr. Steiner Lajos 110, Tihanyi Domokos 107, Tomcsányi Lajos 107, Tóth Károly 103, Totth Ödön 106, Török Béla 110, Ujfalusy Imre 107, Wo- sinszky Mór (uj) 103. Vidéki választmányi tagok: Jeszenszky Andor 111, Sass László 111, Sztankovánszky János 110, Wilczik Sándor 106 szavazattal. Az eredmény kihirdetése után Simont­sits Elemér szép beszéddel köszönte meg a bizalmat. Azt hiszem — úgy mond — a Kaszinó minden egyes tagja tisztában volt azzal, hogy nagy és nyomós okok kényszeri- tettek reá, hogy az intézet igazgatói állásá­tól való végleges megválásomat elhatározzam s ezt mint megmásithatlan szándékomat be­jelentsem s ha ennek ellenére is ragaszko­dott a Kaszinó megválasztatásomhoz, nem magyarázhatom másra, mint hogy súlyt fek­tet reá, hogy helyemen maradjak. Elfogadom tehát a megtisztelő bizalmat s rajta leszek, hogy kötelességemet teljesítsem. Valóban úgy is van. A Kaszinó nagy átalakulás küszöbén áll. Tehát bárki legyen is az : egész emberre van szüksége 1 Még* egyszer a tisztviselői telep* Tisztelt Nagyuram 1 Nekem azt mondták, hogy a „Közér­* Ezt a levelet dr. Éri Márton vármegyei Il-od aljegyzőhöz intézte Fejős Károly mérnök ur. Habár az igen tisztelt mérnök ur czikkiink Írójának szemé­lyére nézve tévedésben van, de mert a kérdést uj oldalról világítja meg, szívesen adunk helyet felvilá­gosító sorainak. A Szerk. dek“ minapi czikkét a tisztviselőtelepről, ön irta ; ha igy van, akkor jó helyre czimezem ezt a pár sort; ha pedig nem ön-irta, akkor is jó helyre megy levelem, mert azt hallot­tam : érdeklődik a telep iránt. Az a megirt czikk több tekintetben helytelen utón jár. Épen ezért ajánlom a Bartinát: egész­séges levegő, szép kilátás, jó viz ! * Szekszárd, 1905. február 4. Üdvözli Fejős Károly. Először : azt állítja, a város fejlődése a vasút felé van. Ez teljesen hibás nézet. A í szegény ember arra felé volt kénytelen eddig terjeszkedni, mert vagy kapta, vagy örökölte a területet; ha vette, eddig még elég jutá­nyosán jutott hozzá, mert megkapta Q-ülét 1, 1 frt 30 kr.-ért, de ma már 2, 2 frt 50, sőt nem egy esetben már 3 forintot is fizet­tek egy (□-ölért, igy a további fejlődés a vasút félé meg van akasztva. De nem is fejlődött arra a város; van arra csak egy ház is építve, a melyik nem parasztház? — Én nem tudok egyet sem, jeléül annak, hogy csakis a szegény ember húzódott eddig oda ; ezentúl pedig még az sem, mert ott sem lesz olcsó a terület. Másodszor: helytelen az okoskodása a czikkelynek abban is, hogy ott olcsó terü­leten olcsó házat fognak a tisztviselők épi teni. Kérem szeretettel, hiszen azon a ki­szemelt területen azóta, a mióta a vasút fönn­áll 120 m. iszapréteg van, az iszapréteg, a mely az az előtti időkből származik, vau nagyon keveset számítva, legalább is 15 m., igy tehát házalapként 2 7 m. falrakást kell csinálni, a mely teljesen értéktelen, mert pinczének föl nem használható az üreg a talajvíz miatt. No már most erre a 2 7 méter magas alapfalra kell a padlószinig legalább 2’0 méter fal, mert olyan helyen épülne a ház, a hol 15 óv alatt L2 méter az iszapo­lás, már pedig úgy hiszem, mindenki .ipar­kodik a házát annyira fölemelni, hogy leg­alább egy emberéletig ne sülyedjen a föld alá, lesz tehát 4'7 méter majdnem haszon nélküli falrakás; ez pedig nagyon drága do­log ám, mert ha annak a falrakásnak haszna van, helyes befektetés, ha haszon nélküli, hiába való pazarolás. Harmadszor: helytelen az okoskodása a czikkelynek abban is, hogy a víros fölött lévő hegyoldalon drágább volna a házhely, mint lenn a limbusban, ezt kereken tagadom, mert ha okosan, egy jól kidolgozott terv szerint, a Bartina oldalán akarnának egy tisztviselő negyedet alkotni, aránylag olcsó területen, kitűnő levegővel, jó vizzel ellátott lakásokat építhetnének, a melyeknek párja Ssekszárdon nem volna. Most még egyet mondok el: a tiszt­viselő telep megalkotói a város támogatására számitanak — nagy uram! — ez liiu re­mény. Azért a területért, a melyet a czikkely említ, a városnak már Ígértek □-ölenként 5 forintot. Ezt tudja majdnem minden polgár, de az bizonyos, hogy a képviselőtestületben lévők mind tudják; mondja csak, hiszi ön, hogy a képviselőtestületnek bármelyik be­folyásos tagja indítványozni fogja, hogy da­czára annak, hogy már 5 forint van Ígérve azon terület (□-öléért, adjuk oda a tiszt­viselőknek 1 vagy 2 forintért, én nem hiszem, ilyen tagja a képviselőtestületnek nincs. A város részéről ne számítsanak egyébre, mint hogy az világítani fogja az utczájokat és talán kikövezteti, de ez nem bizonyos. A mikor az utczaszabályozási vonalak lettek megállapítva és a városi térképbe be­rajzolva, akkor mint a jövő század regénye, egy szabályozási vonal lett berajzolva a bartina hegyoldalba, mint legtermészeteseblv legjobb és legszebb megoldási módjául a városi terjeszkedésnek — tessék azt meg­nézni — okkal móddal meg lehetne azt csi­nálni és a terület nem kerülne sokba. Még egyet: biztos tudomásom van róla, hogy polgáremberek tárgyalnak a tulajdono­sokkal, hogy az újváros végén levő Fahrner és Hely szőlők alját megvegyék házhelyek­nek, jele ez annak, hogy már az egyszerű emberek is gondolkodnak azon, hogy magas helyre építsenek, a hol az eliszapolás veszé­lyének kitéve nincsenek, miért kellene tehát az intelligens embernek az iszap által fertő­zött talajra menni, —1 nincs rá semmiféle elfogadható ok! VÁRMEGYE. A rármegyei közigazgatási bizottság szerdán tartotta február havi közgyűlését gróf Széchenyi Sándor főispán elnöklete alatt. Jelen voltak: Döry Pál alispán, Si­montsits Elemér főjegyző, Kurcz Vilmos árv. elnök. Tihanyi Domokos kir. tan- felügyelő, Fink Kálmán kir. p. ü. igazgató, Podhoranszky Géza műszaki tanácsos, Krcsmarik Pál kir. főügyészhelyettes, Totth Ödön t ügyész, Dr. Hangéi Ignácz t. főor­vos, Kovács S._ Endre, Boda Vilmos, Wo- sinsky Mór, Örffy Lajos, Perczel József, Török Béla bizottsági tagok. A bizottság elé került hivatalos jelentésekből közöljök az alábbi fontosabb részleteket: Közegészségügyünk. Dr. Hangéi Ig- nácz tiszti főorvosnak jelentése szerint a múlt hóban a közegészségügy általában ja­vult ugyan, de kedvezőnek nem mondható, mert még mindig 1L6 kanyaró, 46 vörheny, 26 difteritisz, 21 hasi hagymáz, 54 szamár hurut, 12 járványos fü’.tőmirigy és 3 gyer­mekágyi láz, összesen 278 fertőző betegség fordult elő a vármegye területén egy hónap alatt. A Ferencz kórház ápoltjai. Az elmúlt hóban a deczember hó végén ápolás alatt maradiakkal együtt a kórházban 551 egyént ápoltak ; ebből gyógyultan bocsájtottak el 123 egyént, javultan 60 egyént, gyógyulatlanul 22 egyént, meghalt 13 egyén, ápolás alatt maradt 333 egyén. Tolnavármegye adózása. Fink Kál­mán p. ü. igazgatónak jelentése szerint folyó évi január hóban befolyt 97428 K. 29 fillér, a mi a múlt év hason idősza­kával egybevetve 28272 K. 36 fillérrel ked­vezőtlenebb. Ennek valószínű oka, hogy a múlt évi hátralékok befizetésére az adózó közönséget szorítani most nem lehet. — KÖzutaink. Podhoránszky Géza mű­szaki tanácsos jelentése szerint: Állami és törvényhatósági közutaiuk az időjáráshoz ké­pest általában kielégítően jók ; a folyó évben kezdődnek az állami beruházási kölcsönből engedélyezett közúti munkálatok. Az államé- pitészeti hivatal még nem készült el véglegesen azépitési tervezetekkel, de remélhetőleg a téli időszak végéig teljesen elkészülnek úgy, hogy a tavasz nyiltával közutaink építését akadály nélkül megkezdhetik. Iparos tanonezok és segédek kép­zettsége.** Minden irányban körültekintő tani felügyelőnk a szerdán tartott vármegye­közigazgatási bizottsági ülésen, az iparos tanonezok iskoláztatására és képzettségére is felhívta a bizottság figyelmét. Az iparos tanonezok mikor a műhelybe kerülnek, álta­lában véve sem Írni, sem olvasni nem tud­nak tisztességesen, az ipariskolában először is Írni és olvasni kell tanulniok s tekintve azt a csekély óraszámot, amit éven át az ipariskolában töltenek, csak annyira bírnak nagy keservesen haladni, hogy mire felsza­badulnak és segédek lesznek, csupán Írni és olvasni tudnak. Ez az egész szellemi kép­zettségük. Hát biz’ ebben különösen az a szomorú, hogy egy-két kivétel hijján általá ban tiszta valóság ez s ez az alacsony fokú képzettség aztán kihat az iparosnak egész munkásságára; meglátszik a munkáján is. Az ilyennel alig lehet egy kis Ízlést, vala­melyes szép érzéket megértetni s ha mégis keserves kínnal megértette a megrendelő szándékát, akkor meg még keservesebb ve­rejtékkel képes az ilyen Ízlésesebb munkát elkészíteni. Természetes aztán, hogy az ilyen véres izzadsággal kinyögött munkának min­den további megrendeléstől elrettentő, busás * Ha itt nem, akkor a Kiss Károly járásbiró ur portája környékén is épugy megépülhetne a tiszt­viselői telep. A Szerk. ** Ezzel a fontos kérdéssel lapunk más helyén is foglalkozunk,

Next

/
Thumbnails
Contents