Közérdek, 1905 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1905-12-30 / 52. szám

TOLNAVARMEGYE TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATASI ÉS GAZDASÁGI ÉRDÉKÉIT KÉPVISELŐ HETILAP. AZ ORSZÁGOS NI KIR SELYEMTENYÉSZTÉSI FELÜGYELŐSÉG HIVATALOS LAPJA Megjelenik minden szombaton. Kiadóhivatal: Széclienyi-utcza 140. szám. TELEFON-SZÁM : 22. Az előfizetési pénzek és hirdetések ide küldendők. Hirdetések legjutányqsabb számítással, díjszabás szerint. Földbirtokosaink pusztulása. — Újévi gondolatok. — Irta: Kirchner József, gépészmérnök. így az év végére bizony sok szép, nemes és tartalmas könyv jelenik meg - az irodalmi piaczon. Szakkönyvek és szép művek egyaránt! Igyekszik kiki egy évi munkálkodásának eredmé­nyeit és megfigyeléseit egybefoglalni és a nagy nyilvánosság elé állítani. íme lássatok! íme lássatok ma­gatok ! Távol a kritikára irányuló haj­landóságtól, egy munkát ragadok ki a sok közül, a mely kell, bogy min­den, a közgazdaság iránt érdeklődőnek a figyelmét megragadja, a melynek tárgyához fűzöm újévi gondolataimat. Rácz Gyula irta ezt a könyvet, szól pedig munkája — hazánk föld­birtokosainak pusztulásáról. Iiarmincz éves gazdasági politi­kánknak eredménytelensége van ebben a munkában kitüntetve, rideg szám- ! adatokkal kimutatva, hogy a magijai’ földbirtokos osztóig évröl-évre fogy. hogy veszendőben vau a magyar úri osztálynak ez a rétege, a nemes, ős- ! régi magyar családok. Statisztikai alapon azt, matatja ki i ez a munka, hogy 30 év alatt Magyar- országban 118,235 magyar birtokos családdal lelt kevesebb! Horribile auditu! Ennyi magyar földbirtokos veszett volna ki gazdasági életünkből, ennyi magyar úri család jutott volna tönkre Magyarországban 3U év leforgása alatt? Szomorú valóság biz ez! S a mikor a Rácz Gyula mun­kájából aggódó hazafiui lélekkel vesz- szük tudomásul saját véreinknek ilyen ijesztő pusztulását — komoly gondo­latokkal megterhelve nézünk az újév elébe — mi lesz, ha ez igy tart? Mi lesz, ha ebben az országban, a melynek földjében a legaczélosabb búza terem a kontinenséi, hegy tetőin világhírű bor, bányáiban nemes fémek és kőszén, elég, — ha ebben az ország­ban élet — és tetterős művelt és eszes emberek kénytelenek tönkremenni? Mi lesz, ha Magyarországban több ezer holdas birtokoknak mindenható ura, gyönyörű erdő gazdaságoknak mindenható tulajdonosa, nem tud sem­mire vergődni, elvész, eltűnik a gaz­dasági élet versenyében? Felelős szerkesztő : BODNÁR ISTVÁN. Fömunkatárs : HAUGH BÉLA. Kiadja Báter János nyomdája Szekszárdon. Mi lesz, ha prima földjeinknek legszebbjei nap-nap után vándorolnak át idegen földes urak kezeibe, akiknek külföldön a hazájuk, akik itt a hazai földön idegen kultúrának az úttörői, akik itt, a hazában idegen nemzeti törekvéseknek élesztői, szítói és tér- vezoir Keressük az okokat és elmél­kedjünk ! A gazdasági élet, feltartózhatlanul halad előre. Követelményei időről-időre változnak, a mint változnak maguk az idők is, a társadalmi eszmék, a technikai alkotások ! A praehiszterikus korszakokban bizony elég volt egy fejsze, egy kés, egy nyilhegy, egy kard az élethez. Ma a szén, gőz és villanyosság kor­szakában a technikai alkotásoknak leg­tökéletesebbjeire van szükség, nagy­fokú ismeretekre és tudásra, szorga­lomra és megedzett munkás karokra! j Hol vagyunk ma attól a korszak­tól gazdaságilag, a melyben a földet különböző termeszt,vények alá hegyes karrókkal munkálták meg? Hol maradnak el a billióknak legelső faekéi, a modern gazdasági élet gözekéi mellett, hol a cséplő és verőfák a mai gőzcséplőgépek mellett, hol a régi mezőgazdasági leiadatok a maiak mellett? A gazdasági életnek mai verse­nyében egészen uj viszonyokkal, uj feladatokkal, más eszközökkel áll szem­ben a gazdatársadalom, mint ezelőtt csak ötven évvel is! S mit látunk? Azt, hogy hazánk­ban a mezőgazdaság szolgálatában álló erőrendszer az ő munkakifejtéseiben — kevés kivétellel — régi, ósdi irá­nyokon, hagyományos tervek és eszmék utjain halad és mozog. Látjuk azt,, — bocsánatot kérek, tisztelet legyen adva a kivételeknek — hogy a mi gazdatársadalmunknak java­része, főleg ennek a társadalomnak szine java, a nemes úri osztály, a ma­gyar földbirtokosság a gazdasági élet­nek megfinomodott követeléseivel szem­ben. nincsen tisztában a legújabb irányelveknek nagy jelentőségével, nincsen tisztában a modern mezőgaz­dálkodás, a modern kereskedelem, a modern ipar nagy horderejű kérdéseivel. Földbirtokosaink gazdasági műkö­dését az egyoldalúság jellemzi, a ter­melésnek teljes szervezetlenségével! Szerkesztőség: Széclienyi-utcza 1085. szám. Ide küldendők a lapot érdeklő összes köziem,-nyék. ELŐFIZETÉS : egész évre 10 kor., felévre 5 kor., negyedévre 2 kor. 50 üli NÉPTANÍTÓKNAK, lia az előfizetést egész évre előre beküldik : 5 ,kor. Ma már éppenséggel nem mindegy, hogy a földben rejlő energia erőket csak egyetlenegy termel vény utján aknázzuk ki, jelesül a búza utján! A tapasztalás mutatja, hogy vannak egyéb termelvények, melyek az ipar czéljaira forditva, kétszer, háromszor annyit hoznak, mint a búza. Sokkal közvetettebb utakon és módokon kell ma már a. gazdának sikerekre pályáznia, jelesül pedig a mezőgazdasági ipar utján. Hogy se ez, se az nincs, mint már jeleztem, abban találja magyará­zatát, hogy a mi földbirtokosaink első sorban is nem szakemberek. Hiszen csak szét kell néznünk egy kicsit, hogy lássuk, hány földbirtok sínylődik ma olyanok kezében, akik annak előtte, vagy jelenleg is inproduktiv pályákon működnek, mint a bírók, orvosok, ügyvédek, katonák. Megmagyarázhatatlan, szinte ért­hetetlen az a nemzeti karakterünkben rejlő vonás, hogy a mi ifjúságunk nem érez ambitiót a mezőgazdálkodáshoz, általában megveti, negligálja a pro­duktív pályákat! Hauern választ ma­gának valami fényes és költséges más társadalmi pályát, abban a hitben, azzal a tervvel, hogy falusi kis birto­kát,, azt a néhány ezer holdat, a vá­rosból is el lehet, kezelni valami béres­gazda utján. Első tehát, valamely inproduktiv társadalmi pálya, csak azután jő a mezőgazdálkodás, mint mellékes privát szórakozás. Mellékesen muszáj földbirtokosnak is lenni, kell egy kis pusztának is lenni, a hova el lehet járni szórakozni. Ennek a dilettantizmusnak néha nagyon is léha kedvteléseit aztán na­gyon is megsínyli a mi nemzeti kul­túránk ! A sok lovat, a sok agarat, pus­kát, szórakozást, nagyszámú cselédsé­get, esetleges dinom-dánomokat, a melyek mind-mind improduktív termé­szetűek, kibirhatja egy herczegi bir­tok, de nem a kurta nemesi birtokok ! Hánv földesura van hazánknak, a ki ereje fogytán érzi már, hogy at kell adnia valakinek a gazdálkodást, nehéz gondokkal küzd e részben, mert senkije sincs, a ki erre egyenesen rátermett, hivatott lenne. Megtanulta, hogv városban lakó deli fiai csak szórakozni járnak ki a pusztára. Kiváló, vitéz katonái, eszes bírái,

Next

/
Thumbnails
Contents