Közérdek, 1905 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1905-12-16 / 50. szám
1905. deczember 16. 2 találkozik egy pala réteg, melyet át kell törni. Egy 2—300 méter kút 2—3 hó alatt meg van fúrva: A városligetit ugyan tiz esztendeig fúrta Zsigmondy és 435,000 koronába került. De ez kivétel. Általában a fúrás költségei mérsékeltek. Az államvasutaknak több, mint 200 ártézi kútja van. 70—80 koronába került folyó méterje. Nagy mélységben a költségek is hatványozódnak, a szabadkainak utolsó 100 métere már 32.000 koronát nyelt el. A szolgáltatott vízmennyiség is különböző. A mi vízszükségletünk 14.000 lakos után fejenként és naponként 50 litert számítva 700 köbméterre tehető. Ily bővizű ártézi kútra ne számítsunk. Az államvasutak fent említett 200 kútja közül csak egy van, amelyik 500 köbmétert ad naponta. A többi bő vizű kutak, mint a kisújszállási, szabadkai 200—250 köbmétert szolgáltatnak. De van sok félig sikerült, vagy épen nem sikerült ártézi kút is, melyek nem adják fel a vizet, hanem szivatyura szorulnak, mint a közönséges kutak. A dunántúliak többnyire ilyenek! Nem jó jel ránk nézve. De ez azért ne riasszon el bennünket, hiszen nem messze tőlünk Kalocsán, Baján jól sikerült ártézi kutak vannak. Zsigmondy szakvéleménye szerint, melyet a múlt század 60-as . éveiben adott, van kilátásunk eredményes ártézi fúrásra. El is kezte a fúrást a Béla- téren, de fúrója betörött s a munkát abba hagyta : a község további áldozatokra hajlandó nem volt. Pár év előtt az államvasutaknak is bele törött a fúrója a szekszárdi állomáson megkezdett ártézi fúrásba, pedig már 172 méterre lehatoltak és 10.000 koronát költöttek — bár a művezető mérnök személyes észlelései alapján azon meggyőződésnek adott kifejezést, hogy 200, legfeljebb 250 közérdek méter mélységben megkapható az ártézi forrás! Meg kell tehát kísérlem és lefurni legalább 300 méterre! Meglehet, hogy akkor sem sikerül — aminthogy nem láthatunk bele a föld gyomrába és nem fúrhatunk le 1000 méterig, mint a főváros : akkor a vizbeszerzésnek más módját kell megtalálnunk. II. A bödöi és remetei források. A Hegyvidéki városok vízvezetéke úgy a Szepességben, mint Erdélyben a közeli hegyek forrásvizeiből táplálkozik. Úgy van ez a Dunántúl is, ahol hegység van a közelben. Fehérvár a tetemvölgyi, Pécs a Tetye forrásait fogta fel és vezette be a városba. Nálunk itt van a város szélén 2 üde forrás a bödői és remetei, melyeket már a rómaiak felfogtak, sőt a törökök is levezettek ivásra és fürdési czélra. Nekünk ugyan azon felszínre jutó 2 kis forrás vize kevés, legfeljebb 1—2 kutat táplálhatna a város közepén, de az ilyen szabadon kibugyogó források többnyire csak kicsurdult csöppjei a a völgy belsejében rejlő nagyobb víztömegnek. Ha úgy van, akkor vízgyűjtő galleriákkal és aknákkal fel kell fogni az egész tömeget, ha csak 50 köbméter volna is igy nyerhető: azzal már a belváros legsűrűbben lakott részét, az emeletes palotákat modern vízvezetékekkel láthatnók el! Ez volna — ha sikerül — a legideálisabb és legolcsóbb vizszerzés! A természetes gravitatio ingyen nyomná fel a vizet s az emeleti lakosztályokban is egy csapforditásra a legüdébb remetei forrás bugyogna ki, a fizetendő vizdijak pedig a létesítendő vízvezeték költségeinek amortizatióját esetleg teljesen fedeznék! Tanulmányozza a városi mérnök ezeket a hegyi forrásainkat, ásasson próba kutakat, kutassa ki a tárolható viz mennyiségét és ha netalán az tűnnék ki, hogy itt sem nyerhetünk vizet: akkor még egy módja van a vizszer- zésnek, ez pedig: III. A Sió Sárvíz csatorna. Ebben van viz elég, adja a Balaton télen nyáron bőven. A folyóvizek melletti városok Pozsony, Győr, Budapest, Szeged mind a folyóból táplálják vízvezetéküket. Ez a legegyszerűbb és legbiztosabb módja a vizszer- zésnek, de egyúttal a legdrágább is! A viz megszűréséhez kellő berendezések, a hosszú csővezeték, a víztorony építése és a vizemeléshez szükséges szivatyutelep létesítése és működése — még ha dynamóval, villamos művünk felhasználásával terveznénk is — oly költségeket igényelne, melyhez Szek- szárd mai fejlettsége még gyöngének látszik. Mégis szükséges, hogy a város mérnöke ezen irányban is tegyen tanulmányt. Az eddigiekből látható, hogy a vizbeszerzése nem csekély körültekintést és munkát igényel. Lássunk tehát munkához! A legközelebbi képviselő- testületi közgyűlésen a következő javaslatot szándékozom előterjeszteni: Határozati javaslat. 1. Határozza el a közgyűlés, hogy még az 1906 év folyamán ártézi kutat létesít s erre zárt ajánlati versenyt ir ki. A költségek fedezésére pedig hosszabb lejáratú törlesztéses kölcsönt vesz fel. 2. Utasítja a városi mérnököt (remélem, most már lesz végre mérnökünk!) a bödöi és remetei talajvizek tanulmányozására 8 esetleg az onnan nyerendő gravitatiós vízvezetéknek műszaki megtervelésére és költségelésére. Felhívom a képviselőtestület minden egyes tagját, városunk jólfelfogott érdekében ezen indítványom támogatására. Tóth Károly. hogy János ur egy fiatal, de nem épen bus özvegy, vigasztalásában fáradozik a lehető legnagyobb titokban ugyan, de valószínűleg nem minden eredmény nélkül. Arról is tudomást szerzett a gondos hitves, hogy férje végrehajtás ürügye alatt egy korcsmában képzelt bánatát enyhitgeti némely bánatos barátjával egyetemben. Ezek a körülmények a családi perpatvarokat valóságos viharokká fejlesztették s azok előtt, a kik nem voltak János úrral hitvesi kötelékben, nagyon érthető voit, hogy János urnák csakugyan vannak bánatai, a melyeket múlhatatlanul szükséges enyhitgetni. Történt, hogy János ur bánata az elkeseredésbe csapott át s annyira megfeledkezett óvatosságáról, magáról, feleségéről, mindenről, hogy éjfél már jól elmúlt s ő még mindig vigasztalta magát bánatos barátjai között, czigánymuzsika mellett. Épen kedves szólóját (Ezrivel terem a fán a meggy . . .) akarta elhuzatni, mikor a pinczér kétségbeesett arczczal arra figyelmeztette, hogy valaki sürgősen akar vele beszélni. János urnák sokkal szélesebb volt már a kedve, semhogy megijedt volna. Nagy, de nem biztos lépé[ sekkel ment ki az udvarra, a hol felesége őnagysága karon ragadta s aztán . . . szoro- ; san egymás mellett, de nem a legszorosabb barátságban lépegettek haza felé. Otthon aztán történt valami, a mi még sohasem történt meg. János ur megragadta felesége őnagyságának két vállát, kissé gyön- gédtelenül megrázta és vérben forgó szemekkel a következőket mondta: — Asszony ! ha ez még egyszer megtörténik, megöllek. Nem . . . nem öllek meg, hanem el fogok tőled válni. Az asszony egy kissé megingott, .az arcza is megrándult, a szeme pedig kajánul villant, aztán igy szólt: — Feküdjél le. Majd holnap beszélünk. És hátat fordított Kolaeskó Jánosnak, a kinek igen nagy nehézségeket okozott az ágyba jutás. Másnap reggel, Mikor János ur fölébredt, kissé zavarosnak érezte a velejét és j sehogyan sem tudta emlékezetét összeszedni. I Arra emlékezett, hogy valami czigány muzsi- ■ kában volt része, meg hogy a feleségét is j látta a korcsma udvarán, de a többi mind összefolyt a szeszgőzben. Erezte azonban, hogy éhes. — Édes madaram, szólt legepedőbb hangján feleségéhez, a ki az ablaknál harisnyát kötött és kinézett. Édes madaram, ismételte János ur a megszólítást, úgy érzem, hogy egy kis reggeli jót tenne. De még sokszor kellett az édes madarat biztatni, hogy megszólaljon. És jobb is lett volna nem biztatni, mert mikor az édes madár megszólalt, csípőre tette két dolgos kezét, akkor János urnák üsztönszerüleg a paplan alá kellett bújnia. De hasztalan. Az édes madár gondoskodott arról, hogy szavait ne nyelje el a paplan. — Tehát elválsz tőlem, rikoltotta a hűséges hitves. — Én ? —- édes madárkám . . . tiltakozott János ur elhaló hangon. — Rögtön pusztulj te világ csúfja, pattogott őnagysága. Egy perczig se maradj itt te részeges . . . — De édes mádárácskám, kérlelte János ur hűséges hitvesét, majdnem sirva s az a betűket a lehető legfelvidékiesebben hangoztatva. Emeli az étvágyat és a testsúlyt, megjzfla- teti a köhSeéat, váladékot, éjjeli izzadtat. Tüdobategsegek, hurutok, szamár köhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenki* „Roche“ eredeti ceomagoláti. F. lUffnaia-La Reche & < •. Basel (StíJí), Roehé* Kaptató orvoai rendeletre a gyAfjrizerUrik- ban. — Ara ívejenkint 4.— korona. *Sh*
