Közérdek, 1905 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1905-12-09 / 49. szám
1905. deczetuber 9. KÖZÉRDEK 3 diadala lenne ha a katonásáig területi elhelyezésénél tekintettel lennének a magyarság érdekeire. Bizonyára volna ez akkora előmozdítója a magyar szó terjedésének, mintha a „rechtsumot“ és „kerdeichu-ot magyarra fordítjuk. Tolnavármegye törvényhatósága pedig, mint laktanya tulajdonos addig is csinálhatna egy kis mozgalmat, hogy Tolna, ez a derék, szépen magyarosodó város visszakapja a magyar huszárságot, — mint a magyar szónak kétségtelenül hatásos terjesztőjét. B. Szekszárd r. t. város rendőrségi szabályrendelete. Valósággal eped ve vártuk évek hosszú során át, hogy Szekszárd rendezett tanácsú várossá alakuljon s végre valahára a vármegye közigazgatásának, törvénykezésének, közművelődésének, ipari és kereskedelmi központjának székhelyén, az európai műveltség színvonalán álló igazi városi rendet élvezhessük. Minden város, — még a legkisebb is, — egy-egy művelődési központ s mint ilyen, feltétlenül megköveteli kebelében azt a rendet, melynek oltalma alatt maga a közművelődés előre haladhat. Szekszárd —— művelődésre hajlandó polgárainak méltó örömére, várossá alakulván, szükséges, hogy az ezt oltalmazó és előmozdító közrend is meghono- suljon benne; mert az eddig uralkodott rend semmiesetre sem volt arányban az általános haladás folyton fokozódó igényeivel. Sehogy sem illik a város méltóságához az a rendetlenség, mely még ez időben is, úgy szólván naponként észlelhető Szekszáidon. A város rendőrkapitányát rövid hivataloskodása óta, ebben a tekintetben semmiféle gáncs sem illetheti, sőt szives örömmel látjuk, hogy parázsgyorsan reáháramlott sok ágazatu, ap- róságos ügyek elintézése mellett megszerkesztette a vásári és piaczi szabályzatot, most pedig elkészítette a legfőbbet, a városi rendőrség szabályrendeletét, amely szabály- rendelet a rendetlenség határtszabó korlátja s az általános közrend védő fala lészen itt nálunk, hol fegyveres baromfi tolvajok, forgó- pisztolyos duhajok, bicskázó kölykek és más egyéb, a régi deresre huzni való rakonczát- lanok garázdálkodnak. Mielőu azonban a szabályrendelethez hozzá szólanánk s magának a városi hatóságnak ebből folyó sürgős teendőjére is reá mutatnánk, lássuk a szabályrendeletnek a közönséget is érdeklő főbb szakaszait. Szekszárd r. t. város rendőrségének szervezéséről szóló szabályrendelet. I. FEJEZET. 1. §. A rendőrség tisztviselők és rendőrlegénységből áll és pedig : A) Tisztviselők : 1. Rendőrkapitány. 2. Rendőralkapitány. 3 Rendőrfogalmazó. 4. Rendőrségi Írnok. Ezenkívül beosztva egy dijnok. 2. §. A rendőrkapitányt a vármegye főispánja nevezi ki élethossziglan, a többi : tisztviselőket a városi képviselőtestület vá- j lasztja 6—6 évi időtartamra, az Írnokot | azonban életfogytiglan. 3. és 4. §. A rendőrkapitány a hivatal I vezetője, helyettese az alkapitány akadályoztatás esetén. Az alkapitány, fogalmazó és Írnok a rendőrkapitány utasításai szerint járnak el s az alkapitány és fogalmazó sürgős esetekben saját felelősségükre rendelkeznek, de ezt utólag bejelentik a rendőrkapitánynak. 5. §. A rendőrtisztviselők ruházata: 1. Fekete zubbony, meggyszinü hajtókával, aranyzsinórzattal a galléron és vállzsinórral. 2. Fekete diszkabát, — hajtóka és zsinórzat mint az előbbié,----két soros sárga gombbal s a hátrészen 6 sárga gombbal. 3. 4. Fekete nadrág keskeny vörös csíkkal, fekete sapka aranyzsinórzattal, az arany rózsában Sz. V. betűvel. 5. Fekete köpönyeg, meggyszin hajtóka, fekete bársony gallér és sárga gombokkal. 6. Rendőrtisztviselői aczélkard arany makkos kardbojttal s külszolgálatban forgópisztoly. Rangjelzés: Rendőrkapitány egy arany rózsát, alkapitány három ezüst rózsát, fogalmazó kettőt, Írnok egy ezüst rózsát visel a gallérján. II. FEJEZET. B) Rendőrlegénység. Első rész. Szervezet 1. és 2. §. A város rendőrlegénységét katonailag szervezi őrmester, szakaszvezető, tizedes, I. és II. oszt. és pióbarendőr fokozatokban. A város a jelenlegi rendőrlegénység számát egy őrmester, egy szakaszvezető, 2 tizedes, 4 első osztályú, 22 másodosztályú rendőrrel, összesen 30 főben állapítja meg. A létszámot a képviselő testület a szükséghez képest szaporítja. 3. §. A rendőrlegénységet a rendőr- kapitány veszi fel; a felvétel egy évi próbaidőre történik s ha alkalmas az illető, a rendőrkapitány véglegesiti. A felvétel kellékei : magyarul beszélés, — magyarul Írás oly mértékben, hogy utasításokat feljegyezhessen és rövid jelentéseket tehessen, — feddhetlen előélet, egészséges erős testalkat, megfelelő külső és ügyes magatartás, 24 éven felüli és 40 éven aluli életkor. Ezenkívül előnyben részesülnek, kik több nyelvet beszélnek, a város helyi viszonyait ismerik, kiszolgált honvéd vagy közöshadseregbeli altisztek, vagy kiszolgált csendőrök. A rendőr szolgálata alatt semmiféle üzletet nem folytathat s rendőri felügyelet alatt álló üzletet még családtagjai sem. 4. §. A rendörlegénységet kizárólag a | rendőrkapitány lépteti elő és czimzetes rendfokozatokkal is kitüntetheti, ez azonban a magasabb javadalmazást nem érinti, sem a szolgálati időt, hanem csak a szolgálati képességtől függ. 5. §. A rendörlegénység rendeltetése, a személy és vagyonbiztonság, béke és közrend megóvása; erre nézve a részletes utasítások külön adatnak ki. 6., 7. és 8. §. Törvényes védelem, fegyverhasználat és rendőrigazolvány. A rendőrség tagjai hivatalos eljárásukban a törvény oltalma alatt állanak s az ellenük elkövetett erőszak, fenyegetés, bántalmazás, a büntető törvény által tiltott cselekmény ; minélfogva mindenki, állásra való /-tekintet nélkül a szolgálatban álló rendőrnek intézkedéseit tiszteletben tartani s magát azoknak alávetni köteles. A rendőrlegénységnek fegyvert használni a következő esetekben szabad : 1. Saját személyük jogos védelmére, szolgálat végrehajtásának megakadályozása végett erőszakos ellenszegülés esetében ennek legyőzésére, ha más módon nem lehet, életükben, testi épségükben megtámadott egyének védelmére, megmentésére. Vigyáznia kell azonban, hogy fegyverrel olyanokat ne sértsen, kik arra okot nem szolgáltattak. Tilos a fegyvert használni azok ellen, kik erőszakosan ellent nem állanak, valamint szökésben ievők után lőni. A rendőr, rendőri minőségét igazolványnyal bizonyítja, ezenkívül mellszámot visel. Az igazolványt a rendőr mindig magánál tartani köteles. 9. §. A rendőrlegénységről törzskönyv vezettetik. 10. §. A legénység a rendőri szolgálatra elméletileg iskolázás utján kioktatandó ; a rendőrkapitány ezen feladattal egy rendői’- tisztet biz meg s az oktatás eredményét is ő ellenőrzi, a szolgálatba vezénylés előtt is a legénység, teendőire kioktatva leend. 11 .§. A legénység javadalmazása I. készpénzben (a szabályrendelet elfogadásával egyidejűleg lesz megállapítva.) Betegség esetén egy hónapra egész fizetést, a következő darabjai a legszebb költeményei, a melyeket csak irt; e kötetben új szépségeket találunk, a melyek miatt némely csodálója ezt becsüli a legmagasabbra. A Jocelyn költői pályájának tetőpontját jelöli, a Chute d un ange szintén igazi szép részleteket tartalmaz, de ekkor már Lamartine egészen a politikának élt s nem ért rá verseit kicsiszolni. következtetések se állhatnak meg. Ha a Lamartine felesége nem sorvasztotta el a poé- zis virágait a költő lelkében, sőt hosszú éveken keresztül világhírű müvei egész sorának inspirálója volt: akkor az emlékbizottság joggal hallgatott a czikkiró vádolta smokkokra 8 joggal tervezi azt, hogy ennek az asszonynak relieíképét beleilleszti a szobor talapzatába. De engem más ok is indit arra, hogy e tervet helyeseljem, — s ez a magyar gondolkozás. A magyar költői irodalomban még eddig egy költő se dicsekedett vele fenhan- gon, ha egy férjes asszonynyal viszonya volt, s az asszony nevét — mint múzsájáét — nem emlegette ország-világ előtt. A magyar irodalomnak még eddig minden valamire való költője, a szerelem édes-bús indulatainak megéneklése mellett, egyúttal a családi tiszta, nemes érzések poétája is volt, mert mindannyian, a mellett, hogy abból a magyar fajból származtak, a mely oly magas polczra helyezte a feleséget, oly kiváló jogokkal ru házta fel azt, a milyennel más népek körében alig találkozunk, — egyúttal tudták, érezték, hogy a család a nemzet, a társada lom fentartó alapja, minden nemes erények forrása, az erkölcs, a becsület, az istenfélelem, a hazaszeretet szülő és nevelő anyja, s hogy egy nép csak addig számithat előmenetelre, boldogulásra, a meddig a családi kötelékeket, a családi érzéseket tisztek tben tartja, a meddig a feleséget, a gyermekek anyját a tisztelet kimagasló piedesztáljára helyezi, mert a hitves nem-becsülésével karöltve jár a hűség, a bizalom, a lemondás, a ( a munka, az egyszerű otthon, a kötelesség- teljesítés nem-becsülése is, s ha ezek az erények veszendőbe mennek, követik őket a többiek is, — s Párizs ledől, rabigába gör- j bed .... A francziáknál a tilos szerelem dicsőítése, a házasságtörésnek a legcsábitóbb szí- | nekkel való ecsetelése napirenden van; nem is dráma, ha nincs benne a tiszta, józan er- | kölcsi felfogás kigúnyolása. Azonban, hol van több válópör és kevesebb gyermek, mint Francziaországban ? hol van több megvesztegetés (panama, katonai titok elárusitása) és kevesebb vallásosság, mint Francziaországban ? Isten óvjon minket attól, hogy magyar ember a törvényes feleséggel szemben a szerető jogait hangoztassa! Azt mondhatná valaki, hogy a szívnek nem lehet parancsolni; a szél fú, mint az irás mondja, a nélkül, ■ hogy tudnák, honnan jön. Meglehet; de az | ilyenekre vau a francziának egy jó közmon- | dása: II y a des choses qui se font, mais j ne se disent pás. Megtenni is más, s or- I szágvilág előtt magasztalni, vagy épen szo- j borban is megörökíteni, is más ! De hát, hallom megint az ellenvetést, a költők izgalmasabb, fogékonyabb lelküek, mint mások, nekik több szabad, mint más közönségesebb haladónak. Nem ismerem el; az erkölcs törvénye a költő, király vagy fa- I vágó számára ugyanaz, s engem a világirodalom nagy költőinek tanulmányozása arra j a meggyőződésre vezetett, hogy nagy költők csak azok voltak, a kiknek lelkében tiszta, nemes, fenkölt érzések lakoztak, s ha a németek jobban rajonganak Schillerért, mint Goethéért, annak egyik oka az is lehet, hogy a kissé ledér Goethével szemben a Schiller családi élete fenkölt tisztaságú volt. Ad vocem Goethe! Több Goethe- szobrot láttam már, de még egyiken se vettem észre múzsájának — szeretőjének — Steinnénak reliefképét. Persze, ez német filiszterség, korlátolt felfogás, — fogja mondani az Elvira lelkes bajnoka. Lehetséges; de azt is tudom, hogy a németek és angolok j családi élete tisztaság és bensőség tekintetében első helyen áll Európában, s kérdés, vájjon abban, hogy a németek és az angolok oly erősen megverték a francziákat, nem volt-e a családi életből kiáradó erőnek is valamelyTes része ?! dr. Rácz Lajos.
