Közérdek, 1905 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1905-11-25 / 47. szám
1905. november 25. 3 Az országos párbajellenes szövetség. Az oknélkül való párbajozás, a társadalmi életünkben általánosan grasszáló párbaj-mánia ellen küzdeni: minden lovagias embernek — bogy úgy mondjuk, becsületbeli kötelessége. Ezt cselekszi az „Országos párbaj ellenes szövetség“, amely nem arra szövetkezett, hogy tagjaitól nyilatkozatot csikarjon ki, hogy párbajozni egyátalán nem fognak, czélja csak az, hogy a könnyen elkerülhető párbaj eseteket kevesbítse, hogy küzdjön a társadalmi előítéletek ellen s törvényhozási intézkedést készítsen elő a párviadal megszüntetésére. A szövetségnek Magyarország művelt társadalmához intézett felhívása igy hangzik): „A párviadalok előítéletének fokozatos leküzdése végett szólitjuk sorompók közé Magyarország müveit társadalmát! A harcz Európa-szerte csaknem mindenütt folyik már korunknak eme legnagyobb előítélete ellen. Magyarország a küzdők sorából legkevésbbé maradhat el, mivel éppen hazánk áldott földje az, ahol legtöbb köny- nyel öntözött vérvirágot termett a letűnt századok eme vészes hagyománya. Szövetséget alkotunk tehát, hogy ellene mi is fölvegyük a küzdelmet. Jól tudjuk, hogy a párviadalok nagy előítélete egyszerre nem fog rohamunknak tágítani; dé tudjuk azt is, hogy a müveit és emberséges lelkek kitartó együttes küzdelmének sokáig ellene állani nem lesz képes. Meghívunk tehát szövetségünkbe mindenkit, aki ezt a nemes és hazafias küzdelmet föl akarja vállalni. Meghívjuk Magyarország művelt, lovagias férfiait, akiknek vállán a felelősség súlya nyugszik. Meghívjuk Magyarország müveit hölgyeit is, hogy gyöngéd kezükkel a múltak véres hagyományait a nemzet homlokáról letörölni segítsék. Meghívjuk az ifjúságot is, hogy hazánk jövendője számára küzdelmünkből termékeny hitet meritsen. .Szövetségünket e végből nemzeti alapokra fektettük s más országok példáját nem utánoztuk. Lehetetlent nem akarunk s a lelkiistnereteken erőt venni nem szándékunk. Tagjainkat csak igen csekély áldozatra hívjuk föl. Pártoló tagjainknak pedig tetszésükre bízzuk a. hozzájárulást. A legkisebb áldozat is becses ott, a hol a szándék tiszta. Az egyesitett erőkkel minden téren küzdelmet akarunk folytatni a nagy előitélet ellen. A társadalmi fülfogásokat meg akarjuk tisztítani a túlzásoktól és nyegleségektől. Családban, irodalomban, társas életben tartós cselekvéssel akarunk hatni. Elő akarjuk készíteni a törvények czélszerii reformját is. Es ahol lehet, békítő, kézzel korlátozzuk a hiábavaló vérontást. És bízunk benne, hogy küzdelmünk végső eredménye a párviadalok előítéletének kiküszöbölése lesz. Ha Isten is velünk van, ezt a czélt a legderekabb hazafiak közreműködésével, hazánk hasznára el fogjuk érni. Az Országos Párbajellenes Szövetség elnöksége, tisztikara és igazgató tanácsa: Tiszteleti tag : Don Alfonso Bourbon osztrák- esztei herczeg, spanyol infáns O királyi Fensége. Elnök: Rakovszky István az állami számvevőszék elnöke. Alelnökök : dr. Bókay Árpád udv. tanácsos, egyetemi tanár, dr. Balogh Jenő egyetemi tanár, Dessewffy Arisztid képviselőházi háznagyi tanácsos, Ziper- novszky Károly műegyetemi tanár. Főtitkár: Gergely Ede a magyar leszám. és pénzváltóbank fotisztviselője. Ügyész : dr. Edvi Illés Károly ny. kir. ügyész, ügyvéd. Pénztáros: Koller József főszámtanácsos. Igazgató tanácsos : madarasi Beck Nándor udv. tanácsos, a Jelzálogbank elnökigazgatója, dr. Beöthy Zsolt egyetemi tanár, dr. Berzeviczy Albert v. b. t. t., orsz. képviselő, gr. Gsáky Albin a főrendiház elnöke, Dárday Sándor az állami számvevőszék alelnöke, dr. Edvi Illés Károly ny. kir. ügyész, ügyvéd; lovag Fáik Zsigmond, udv. tan., vezérigazgató, dr. Geren- day György, az Athletikai Szövetség alelnöke, kincstári jogügyi főtanácsos, Glück Frigyes KÖZÉRDEK székesfővárosi biz. tag, Hauszmann Alajos műegyetemi tanár, hatvani Hatvány József főrendiházi tag, dr. Hausser Adorján kassa- oderb. v. főfelügyelő, dr. Heil Fausztin, közigazgatási biró, esetei báró Herzog Péter földbirtokos, Hoitsy Pál iró, botfai Hűvös József udv. tanácsos, Ivánka Oszkár orsz. képviselő, Josipovich Géza orsz. képviselő, Kácser Lipót iró, dr. Kenedi Géza lapszei-- kesztő, dr. Kétly Károly egyetemi rektor, Klimes Gyula számszéki elnöki titkár, Kos- suthány Géza kir. táblai biró, Lánczy Leó udv. tanácsos, elnökigazgató, dr. Lichtenberg Kornél egyetemi m. tanár, dr. Müller Kálmán főr. tag, egyetemi tanár, Rákosi Jenő főrendiházi tag, az Otthon elnöke, dr. Szalágyi Aurél Dunagőzh. társ. felügyelő, Szentiványi Árpád orsz. képviselő, dr. Vámbéry Ármin egyetemi tanár, dr. Vámbéry Rusztem egyetemi m. tanár, Vészi József min. tanácsos, az Újságírók egyesületének elnöke, ifj. gróf Zichy János orsz. képviselő.“ Az Országos Párbajellenes Szövetség alapszabályaiból közöljük a következőket: A szövetség czime és székhelye. „Országos pái'bajellenes szövetség“, székhelye j Budapest. Az egyesület pecsétjén e czim, mint körirat alkalmaztatik, közepén olajággal. A szövetség czélja a párviadal s az ; ennek alapját képező társadalmi előítéletek j ellen való küzdés, valamint a törvények oly módosításának előkészítése, amelyek a párviadal megszüntetésére alkalmasak. E czélok elérése végett az egyesület: aj gyűléseket, felolvasásokat és szaktanácsokat rendez, — irodalmi tevékenységet fejt ki, — s társadalmi és törvényhozási utón a párviadal megszüntetését szorgalmazza ; b) saját kebelében állandó becsületbiró- ságot alkot (11. §.), melynek szervezetét a választmány előterjesztése alapján a közgyűlés, ügyrendjét pedig maga állapítja meg. Az egyesület tagjai: a] disztagok, a kiket az egyesület, kiváló érdemeik elismeréséül, ilyenekül közgyűlésen megválaszt; bj l alapi tő tagok, a kik egyszer s mindenkorra legalább 100 korona befizetésével lépnek be; ej rendes tagok, a kik 3 évre terjedő kötelezettséggel, évi 3 korona fizetésére kötelezik magukat; dj pártoló tagok, a kik kifejezetten, mint pártoló tagok lépnek be tetszés szerint fizetendő évi díjjal. 6. §. Az egyesületnek tagja lehet minden feddhetetlen előéletű s a magyar állam területén lakó férfi. Pártoló tagokul ugyanezen föltételek alatt nők is beléphetnek. 7. §. Tagságra írásban kell jelentkezni az elnöknél vagy a titkárnál. A jelentkezőt a legközelebbi ülésén az igazgatóság, indokolás nélkül, titkos szavazással, fogadja el, vagy utasítja vissza. Valamennyi tagnak joga van: az egyesület nyomtatványait, a külön meghatározandó, kedvezményes áron megszerezni, — továbbá i az igazgatósághoz Írásbeli indítványokat és 1 észrevételeket benyújtani. Minthogy törvényeink nem í’észesitik a | becsületet kellő és teljes védelemben, a szövet ség nem követeli tagjaitól azt az ígéretet, hogy sohasem fognak párbajt vívni, hanem e tekintetben is fenhaggja mindegyik tag- ! jának cselekvési szabadságát. Az egyesület minden tagja jogo- I sitva van lovagias ügyét elintézés előtt az egyesület igazgatósága elé terjeszteni s annak j intézkedését akkor is kikérni, ha ebbe ellen- j fele bele nem egyezett. E jog a segédeket I közvetlenül is megilleti. A mely tag akár közvetlenül, akár segédei utján az egyesület becsületbiróságá- hoz fordul: ügyét ennek határozata előtt lovagias utón el nem intézheti. E szabály alól kivétetnek a tartalékos, nyugdíjas és szolgálaton kívüli viszonyban levő tisztek, hadapródok és ezekkel hasonló állású katonai egyének, a kik becsületbeli | ügyeikben kizárólag saját katonai becsület- bíróságuk ítélkezése alá tartoznak. Ä ki a derék egyesület működési irányáról bővebbet akar tudni, forduljon titkárságához (Budapest, V. Dorottya u. 6). Busbach Péter + Busbach Péter, vármegyénk jeles szülötte, a múlt pénteken, november 17-én váratlanul elhunyt Budapesten. Két héttel ezelőtt még elnökölt az ellenzéki város atyáknak a Sas körben tartott ülésén s résztvett Budapest törvényhatósági bizottságának legutóbbi rendes közgyűlésén is. Régebben a szabadelvű pártnak volt egyik oszlopos tagja. Erős, határozott egyéniségével s nem mindennapi tehetségével, kivált a 80-as, 90-es években, mint politikus tekintélyes poziciót szerzett s vezető szerepet vitt a főváros társadalmi életében is. A fővárosi törvényhatósági bizottságnak egyik legrégibb tagja volt s ott találjuk minden humánus s hazafias mozgalomban. E téren szerzett érdemeinél fogva meglehetős nagy népszerűségre tett szert. Régebben igen megbecsülték szép jogi tudását, egy Ízben a magyar orsz. jogászgyülésnek is elnöke volt. Ügyvédi irodája is szépen virágzott, de később őt is elérte az öreg ügyvédek sorsa, évei szaporultával fogytak, egyre fogytak a kliensei. De a nagyműveltségü, széles látkörü férfin könnyen segitett magán, felvette az irói tollat, a melyet már előbb is kedvvel forgatott s leginkább a Pesti Hírlapnak írogatott. Tartalmas vezér- czikkei s más közleményei révén jó- hangzásu irói névre tett szert. Jól érte- sültségről tanúskodó, magvas politikai fejtegetései mindenkor kapósak voltak a Pesti Hirlap törzsolvasói előtt, különösen becsülték benne a férfias határozottságot, a mellyel mindenkor bátran síkra szállt elvei mellett. 1898-ban két kötetes munkát is irt „Egy viharos emberöltő“ ezimen. de ez kemény kritikájával s talán nem is mindég tárgyilagosságával inkább csak ártott népszerűségének. Vármegyéjéhez, bár innen távol élt, erős szeretettel ragaszkodott, az itteni régi világról szóló visszaemlékezései meleg közvetlenséggel vannak megirva. Később azonban igyekezett mindenféle összeköttetést vármegyéjével megszakítani. Nem tudta elfelejteni, hogy a kölesdi kerületben Pichler Győző megbuktatta. Lapunk szerkesztőjéhez intézett pár levele mély elkeseredés hangján szól; a vármegye akkori intéző körének lanyha eljárásában látja bukásának okát. „Ne csodálja tehát — írja — ha megszakítok, vagy megszakítani kívánok minden összeköttetést azzal a vármegyével, amely engem kebeléből kizárt és kitagadott.“ Ez azonban nem akadályozhat meg bennünket abban, hogy mély részvéttel ne álljunk meg ravatalánál annak a férfiúnak, a ki e vármegyének hosszas közéleti szereplésével mégis csak mindenkor dicsőséget szerzett. Isten nyugtassa meg haló porában s e vármegye általános kegyelete és igaz részvéte engesztelje ki a szülőföld iránt, amely most néma kegyelettel áll elhunyt jeles fiának frissen bebantolt sírjánál. Busbach Péter rövid életrajza ez:
