Közérdek, 1905 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1905-11-18 / 46. szám

1905. november 18. KÖZÉRDEK elméjű iskolás gyermekek számára vidéken is külön iskolák létesüljenek. A népiskolák­ból eredménytelen tanítás után kimaradt gyengeelméjű tanulók, hogy az elzüllés ve­szélyének ki ne legyenek téve és esetleg a javító intézetekbe ne kerüljenek, okvetlen megvédendők az elzülléstől, miért is nagyon üdvös volna számukra külön iskola felállítása. MULATSÁGOK. A tamásii kaszinó hangversenye. Tamásii tudósítónk Írja: Lapunk egyik előbbi számában már jelezve volt, hogy a tamásii kaszinó bázalapja javára tánczczal egybekötött hangversenyt rendez. Most, hogy lefolyt az estély, mondhatjuk, hogy nemcsak érdekesnek Ígérkezett, de minden tekintetben teljesen kielégítette a hozzákötött várakozá­sokat is. Igazán, csak köszönettel tartozha­tunk Reberics Imre kaszinói igazgatónak, kinek mindenre kiterjedő ügyelnie folytán részesülhettünk ily élvezetes estélyben. De köszönettel tartozunk a kedves pécsi vendé­geknek is, kik bravúros felléptükkel, ottho- niasságukkal a műsor minden egyes pontjá­val, a legkellemesebben leptek meg bennünket. Haksch Lajos az ő kedves alakításaival, humoros előadásával a legvidámabb hangu­latot idézte elő. Vész Albert művészi zon­gorajátékával, Bieber Mátyás csengő bariton és Gyenes Károly szép tenor hangjával csak emelték a férfinégyes által remekül előadott énekszámok hatását. A mi elismerésünk kü­lönben felesleges, mert a szereplő urak mind a pécsi hires dalárdának elsőrendű tagjai és igy tőlük zenében és énekben csak szépet és művészies tökélyt várhattunk, fogadják e helyen is/ a nagyközönség nevében, a kedves pécsi urak a legnagyobb elismeré­sünket és köszönetünket. A mi magát a tánczestélyt illeti, az is a lehető legjobban sikerült. Volt jó kedv, szakadatlan táncz egész kivilágos kivirradtig és a mi legfőbb, nem volt deficzit, hanem nyereség a házalap javára. Az estélyen ott láttuk Bertics Antalné, Bubics Antalné, Da- mokos Árpádné, Fekete Józsefné, Flaschner Fülöpné, dr. Freyler Károlyné, Heimann Dávidné, Himmel Lőrinczné, Hirsch Ignáczné, Kerbojt Istvánná (Regöly), dr. Kiss Ernöné, Kiss Róbertré, özv. Molnár Nándorné, dr. Percnyi Jenőné, Reberics Imréné, Sail Gyu- láné, Sámuel Jakabné, dr. Sterk Józsetné, Strausz Antalné, Schwarez Dávidné, Szévald Móriczné, Várady .Tánosné és Vincze Móriczné úrnőket, azután Barna Rózsi, Blochinger Er­zsiké, Fridrich Juszti és Klárika, Heimann Erzsiké és Margit, Himmel Szilvia, Hirsch Ilona, Kertész Karolin, Krausz Elza, Lisz- bauer Erzsi, (Szekszárd), Neszmélyi Molnár Paula, Róder Kamilla, Sikos Margit, Szalay Julia, Szentgyörgyi Guszta (Pécs,) Schwarz Jolánka és Vadnai Kornélia (Majsa) urleá- nyokat. Felülfizettek: Gruber Félix, (Für­géd) 1 K., Gyulay N. 1 K., Hirsch Ignácz 4 K., dr. Hirsch Sándor 2 K., dr. Kiss Ernő 6 K., Kiss Róbert 1 K , Kohn Gyula (Szakcs- major) 2 K., Lamm Tibor (Fürgéd) 1 K., Lőwensohn Jenő, (Medgyes) 3 K., Reberics Imre 4 K., Sál Gyula 2 K., Sámuel Jakab 4 K., dr. Sterk József 1 K., Strausz Antal 2 K., Széwald Móricz 2 K., Várady János 4 K. és Zabján József (Gyulaj) 1 koronát. Jegyeiket megváltották : Bagoly János, Márkus Aladár, ifj. Parragh Béla, Sörös József és Thury László 2—2 K., Reisner Béla (Nagylsónyi) 3 K., Hessz Pál és Szi­geti József (Gyulaj) 4 K. és Lőwensohn Gáspár (Medgyes) 5 koronával. A szives feiülfizetéseket és jegymeg- valtást köszönettel nyugtázza a kaszinó igaz­gatósága. Tamásiban, 1905. november 15 én. X-y. A Szekszárdi Róiu. Katii. Olvasókör 1905. évi november hó 26-án vasárnap saját nagytermében tánczestélyt rendez. A táncz- estély kezdete este 7 órakor. Belépő-dij személyenkint 60 fillér. Felülfizetések köszö­nettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. A tánezestélyen 15 éven alóli gyermekeknek megjelenni szigorúan tilos még szüleik kísé­retében is! A szekszárdi magyar első asztaltár­saság folyó évi november hó 26-án este 8 órakor az Obernig-féle vendéglő helyiségei­ben a szegénysorsú iskolás gyermekek fel­ruházására Katalin-estélyt rendez. A szekszárdi építő és famunkások szakcsoportjai 1905. évi november hó 25-én, saját könyvtáruk javára, az Obernig-íé\e vendéglő termeiben világpostával egybekötött nagy zártkörű Katalin-bdlt rendez. Belépő dij: személy-jegy 60 fillér, családjegy 3 személyre 1 kor. 60 fill. A bátaszéki kath. legényegylet f. évi november hó 26-án este 8 órakor az „Arany Naphoz“ czimzett vendéglőben színi előadással egybekötött zártkörű tánczmulat- ságot rendez. Szinre kerül: A »Nihilisták.* Bohózat 3 felvonásban. Irta: Hoffmaim- Schaumburg György. Németből átdolgozta: Az esztergomi papnövendékek magyar egy­házirodalmi iskolája. Személyek : Hajós, alis­pán Visnyovszky Lajos r. t., Majorossy, egy. tanár Preller Mátyás II. d., Rémes, rendőr- kapitány Garay Lajos r. t., Borsos, szálloda- tulajdonos Garay Antal r. t., Borsosné, fele­sége Vaigandt Mariska k. a., Zsíros, rendőr­őrmester Fejes Károly r. t, Mister Fox, gazdag angol Stefanko József r. t., John, szolgája Tóth Ignácz r. t., Pista, főpinezér Hideg Imre r. t., Zsuzsi, szobaleány Birken­bach Mariska k. a., Dubovay, rendőrfőnök Szekeres István r. t., Egy lakatos Tóth Ig­nácz r. t., Egy pinezér Szekeres István r. t. Belépő dij: I. hely 1 kor. 20 fillér, II. hely 80 fillér, állóhely 60 fillér. 4 \ GAZDASÁG. A munkaadók és mezőgazdasági mun­kások jogviszonyainak szabályozása. Tolnavármegye gazdasági egyesületének igazgató választmánya f. hó 14-én tartott ülésén az arató és cséplőmunkások és a munka­adók között levő jogviszonyról folytatott be­ható eszmecserét. — Az ügy fontosságához képest egész terjedelmében közöljük azt a megkeresést, amelyet a gazd. egylet intézett a gazdaküzönséghez : A munkaadók és mezőgazdasági mun­kások közötti jogviszony szabályozásáról szóló 1898. évi II t. ez. egyik legnagyobb gya­korlati értéke abban érvényesül, hogy a munka­adó és munkásai között fölmerülhető vitás kérdések és hatósági beavatkozást igénylő esetek elintézését a közigazgatási hatóság illetékességébe utalja és az ilyen ügyeknek soron kívül, azonnal való elintézését rendeli el. Eme kedvezmény élvezetét azonban föltételekhez köti a törvény és az aratási, behordási, cséplési, nyomtatási munkákra kötött szerződéseknél ezen föltételek betar­tására olyan nagy súlyt helyez, hogy a szer­ződésnek közigazgatási utón való érvényesí­tését egyenesen ezen föltételek pontos be­tartásától teszi függővé. Az ide vonatkozó rendelkezéseket a törvény 8, 9, 10, 14, 16. §-ai tartalmazzák, a melyek közül különös figyelmet a 9. és 10. § igényel azért, mert az aratósztrájk okozta helyzet orvoslása czéljából a gazd. egyesülethez egybegyüjtött szerződések tár­gyalása során kiderült, miszerint ezen §-ok rendelkezését több he yen vagy nem veszik figyelembe, vagy tévesen értelmezik a szer­ződést szerkesztő munkaadók és a szerződés megkötésénél eljáró községi elöljáróságok egyaránt; a mely utóbbiak pedig olyankor súlyos felelősséggel járó mulasztást és a 16. §-ba ütköző cselekedetet követnek el. A törvény 9. § a szerint „az aratási szerződésben a termények neme a terület nagyságának hozzávetőleges megjelölésével mindenkor kitüntetendő. Ha pedig a munka­adó gazdaságában az aratás egy részét hozzá­tartozóival, alkalmazottjaival, cselédjeivel, vagy napszámosokkal kívánja végeztetni, ezen körülmény a szerződésben, az ily módon learatandó termények nemének s a terület nagyságának hozzávetőleges megjelölésével szintén kitüntetendő.“ A 10. § elrendeli, hogy „ha az aratási, hordási, cséplési, nyomtatási munkabért a szerződő felek a remélt termés bizonyos há­nyad részében állapítják meg, akkor a szer­ződésben a munkabér vagylagosan a munka adó azon évi termése átlagos minőségének megfelelően a termény bizonyos súly szerinti mennyiségben vagy pedig készpénzben is megállapítandó. Ha a szerződésben a munkaadó arra kötelezi magát, hogy a munkásokat maga élelmezi, a szerződésben megállapítandó a napi élelmezés pénzértéke is. Ezen rendelkezések betartását a szer­ződés elengedhetlen föltételévé teszi a 16. §, a mely a községi jegyzőnek megtiltja, hogy közreműködjék olyan szerződés meg­kötésénél, a mely a 9. és 10. §-okban fog­laltakat figyelmen kívül hagyja. Ha pedig mégis közreműködik, amint ez, a szerződé­sek tanúsága szerint több helyen is megtör­tént : a közigazgatási hatóság esetleg szük­ségessé váló beavatkozása elé korlátot von a 8. §, amely kimondja, hogy „az olyan, bár gazdasági munka teljesítésére nézve létre jött szerződés, mely nem ezen törvényben, vagy ezen törvény 17. §-a alapján meghatá­rozott módon köttetett meg, a közigazgatási hatóság előtt nem érvényesíthető.“ A gazdasági egyesület igazgató választ­mányának a folyó hó 14-diki ülésében ki­zárólag az arató és cséplőmunkások ügye fölött megtartott tanácskozása során fölmerült ezen körülmények indították az igazgató vá­lasztmányt arra, bogy a munkás szerződések a törvény eme kardinális rendelkezései által érintett pontjainak egyöntetű szövegezését, egyrészt a szerződő felek érdekében, más­részt a szerződések megkötésénél közreműkö­désre hivatott községi elöljáróságok munká­jának megkönnyítése végett, ajánlja a munka­adó uraknak. Amidőn az aratási és cséplési szerző­dés szóban forgó megállapodásaira vonatko­zólag az igazgató választmány utasításához képest szerkesztett szöveg-mintát ide mellé­kelni van szerencsém, egyúttal a munkások bér-megválasztási jogát szabályozó 35. tör­vényszakasz rendelkezésének helyes értelme­zése végett, hivatkozom a törvény végre­hajtási utasításának 22. §-ára, amely meg­engedi a szerződésben annak kikötését, hogy a vagylagos munkabér melyikének igénybe vétele iránt a munkások a munka megkez­dése előtt legyenek kötelesek nyilatkozni, ha a vagylagos bér nem bizonyos mennyiségű terményben, hanem készpénzben állapittatik meg. Ugyancsak az igazgató választmány utasításának teszek eleget, amidőn tiszte­lettel közlöm, miszerint a munkás-sztrájk okozta helyzet orvoslása és az ideihez ha­sonló bajok megelőzése és elhárítása szem­pontjából az igazgató választmány, a tegnap megtartott beható tanácskozásának eredmé- nye gyanánt : 1. előterjesztést tesz a gazdasági egye­sülethez az iránt, hogy a munkaadó és a munkások között fölmerülhető vitás kérdések és különbségek békés elintézésének meg­könnyítése végett járásonként békéltető bi­zottságot szervezzen; 2. ajánlja, bogy az aratók terhére viz- bér czimén kikötött szolgálmányok teljesen töröltessenek; 3. méltányossági szempontból ajánlja, hogy 1—1 pár aratóra, illetve 1—1 kaszásra legalább 10 kát. hold. aratás biztosíttassák; 4. ajánlja, hogy ahol a topográfiái viszonyok megengedik, aratógépek beszerzé­sével és alkalmazásával tegyék magukat füg­getlenné a munkaadók azoktól a káros es­hetőségektől, amelyek az aratók sztrájkolá­sában fenyegetik a gazdát. Szekszárd, 1905 november 15-én. Kitűnő tisztelettel Molnár József gazd. egyesületi titkár

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents