Közérdek, 1905 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1905-11-18 / 46. szám

1905. november 18.

3

323.399 kor. 74 fill.; a mult év hasonló időszakával egybevetve 173.240 kor. 24 fillérrel kedvezőtlenebb.

Állategészségügy.

Sigora Lajos törvényhatósági állatorvos jelentése szerint az október havában rosszabodott állategészségügy eléggé javult, az állatbetegségek sok helyen megszűntek, csak a zárlatot nem lehetett feloldani, mert a gyakori esőzés miatt a fertőtlenítést lehetetlen volt teljesíteni.

Á közigazgatási bizottság ülésének napja. Tolnavármegye közigazgatási bizott- ; sága Jeszenszky Andor bizottsági tag aján- , latára folyó hó 13-án elhatározta, hogy köz- ; igazgatási bizottsági üléseit ezentúl minden hó második szerdáján tartja s ha erre a napra ünnep esnék, úgy utána való napon j ülésezik. Nagyon helyes elhatározás ez és j fontos újítás, legalább minden tag előre tudja mikor lesz az ülés, az előadók elkészíthetik darabjaikat és nem kell meghívót sem küldeni.

A virilisták névjegyzékének végleges megállapítása. Közöltük Tolnavármegye virilistáinak teljes névjegyzékét, úgy, a hogy annak idején az igazoló-választmány összeállította. Most Tolnavármegye biráló-bizott- ságának Széchenyi Sándor gróf elnöklésével j tartott ülése, a beadott felebbezések elbirá- I lásával a következő változtatásokat tette a 1 névsoron: Perczel Lajos (Kiskajdacs) 2720 K., Strasser Henrik (Ujdombóvár) 2658 K.

31 f., Deutsch Zsigmond (Ujdombóvár) 2337 K. Gtí fi, Lanun Mór és Lamm Pál (Fürgéd) egyenként 2101 K. 10 fi, Lőwensohn Gáspár (Majsamiklósvár) 1488 K. 33 fi, Hirsch ígnáez (Majsamiklósvár), 1488 K.

32 fi, Wurm Ignácz (Majsamiklósvár) 1280 K. 50 fi, Strasser Jónás és Strasser Arnold j (Majsamiklósvár) egyenként 1120 K. 17 fi, Kohn Adolf és Weltmann Simon (Majsamiklósvár) egyenként 640 K. 25 f. és Klein j Jakab (Regöly) 507 K. 45 fillérrel pótlólag bevétettek a legtöbb adót fizetők névjegy- | zékébe. Dr. Gál Jenő dunaföldvárosi lakos fölvételi kérelme, minthogy a legalacsonyabb J adó összeg a póttagok sorában is 399 K. 24 fi, — adóalap elégtelensége miatt eluta- sittatott. A fent említett pótlólagos kiigazítás következtében Warga Manó, Kremzer József, Gyenis látván, Lenke Varga János, Grünfeld Adolf, Steiner József, Boda Vendel, ; Wittinger Sándor és Kocz Péter virilisták

a póttagok sorába kerültek, a póttagok eddigi sorából pedig Dömötör Lajos, Spitzer Imre, Kunczer János, Dávid Mihály, Simon J József, Simon János, ifjú Wells József és Welis János — adó elégtelensége miatt j töröltettek. Benke Varga János decsi bir- J tokos pótvirilista tagsága helyett a választott bizottsági tagságot fogja megtartani.

Iskolába nem járó tankötelesek. Tolnavármegye kir. tanfelügyelője bejelentette a j közig, bizottság legközelebbi ülésén, hogy a ! hozzá beterjesztett tankötelesek összeírásának és az iskolába beirtaknak összehasonlitásából arra a tapasztalatrajutott, bogy eddig I. a köz- j ponti járásból: 224 mindennapi, 257 ismétlő. II. a völgységi járásból: 317 mindennapi, 372 ismétlő. III. a simontornyai járásból: 235 min- | dennapi, 303 ismétlő. IV. a dunaföldvári járásból : 300 mindennapi, 728 ismétlő. V. a tamási-i járásban: 598 mindennapi, 607 ismétlő. VI. a dombóvári járásból: 31 mindennapi, 75 | ismétlő, vagyis összesen 1705 mindennapi és [ 2342 ismétlő tanköteles nem iratkozott be, ) illetve nem jár fel az iskolába. A közigazgatási bizottság utasította az összes járási főszolgabírókat, hogy az itt számszerűleg kitüntetett és az iskolába be nem irt, illetve fel nem járó mindennapi és ismétlő tanköteleseknek azonnal iskolába járatása iránt a községek elöljáróságai utján haladéktalanul a legerélyesebben intézkedjenek s a községek elöljáróságainak ezen eljárásuk ered- ! ményéről bekivánt jelentéseiket késedelmes j intézkedéseik igazolásaival együtt egybe- i gyűjtve, egyszerre ezen bizottsághoz a fent kitett időre terjesszék be. Egyben utasítja a j bizottság Bikács, Fadd, Gyönk, Szakcs j és Kajdacs község elöljáróságát, hogy a i 2461./1905. kb. számú határozattal elrendelt |

30 filléres kimutatást, — továbbá Bonyhád, Börzsöny, Csibrák, Dunaföldvár, Kurd és Szekszárd község elöljáróságát, hogy a folyó évben teljesített óvó- és tankötelesek „DJ kimutatását Tolnavármegye kir. tanfelügyelőjéhez 8 nap alatt terjessze be.

_________ KÖZÉRDEK

VÁ

ROSI ÉLET.

Szekszárd r. t. város vásárrendtartási szabályrendelete.

Szekszárd város rendőrkapitánya nagy elfoglaltsága mellett is hozzá látott, hogy a szükséges szabályrendeleteket elkészítse. Ez alkalommal a vásárrendtartási szabályrendelettel készült el, a melynek tervezetét az alábbiakban mutatunk be.

1. §. Az országos és hetivásárokra hozott áru és élelmi czikke'ket csakis e czélra a városi tanács által kijelölt helyeken szabad kirakni és áruba bocsátani. Az állatvásárokra felhajtott állatok csakis az e czélra fenntartott helyeken állíthatók ki. Az állatvásárokra nézve az 1888. évi 7. t. ez. 11. §-ában, továbbá a földmivelés ipar és keresk. m. kir. miniszter azon évi 4U000 számú rendeletének 30—37. §-aiban foglaltak a mérvadók. Oly áruk és czikkek, melyek nem a vásártéren való elárusitás végett hozatnak be, a vásártéren való kirakás kötelezettsége alatt nem állanak.

2. §. Az eladó a vásárra hozott árut vagy élelmi czikket akár személyesen, akár megbízottja által árusíthatja.

3. §. A vásározás okt. hó 1-től márcz. hó 30-ig reggel 5 óra előtt, ápr. 1-től szept. 30-ig reggel 3 óra előtt nem kezdhető meg. Vasár- és ünnepnapokon d. e. 9 órakor minden árus sátraival és áruczikkeivel helyéről távozni köteles. Az áruk kirakási és árusítási helye lehetőleg azok neme szerint csoportosítva jelelendő ki. Az áruk helyének kijelölési joga a rendőrkapitányt illeti meg. Az eladó egynemű áruját rendszerint csak egy helyen rakhatja le. Az áru a kirakó helyTen sorban és akként helyezendő el, hogy a szabad közlekedés gátolva ne legyen.

4. §. A vásározás megkezdése előtt érkező árusok az érkezés sorrendje szerint helyezendők el. A mennyiben iparosok és kereskedők közt a megérkezés sorrendje tekintetében vita merülne fel, az esetben a sorrend megállapításánál az iparigazolvány kelte veendő irányadóul, .jegyeztetvén, hogy a helybeli iparosok és kereskedők helyei megelőzik az idegeneket és a tolnamegyebeli a más megyebelieket. A vásározás megkezdése után érkező árusítók az illető czikk árusítására kijelelt hely sorrendjének végén nyernek elhelyezést, tekintet nélkül az ille- i tők helybeli vagy idegen voltára. A mennyiben a forgalmi és helyi viszonyok megen- | gedik az eladó részére a hatóság egynél több kirakó helyet is jelölhet ki, ez esetben azonban minden további ily hely csakis ott jelölhető ki, ahol az első vonalban kijelölt árusítási helyek végződnek és csak az esetben jelölhetők ki, ha az eddig érkezők sorrendjében való elhelyezés már befejeztetett.

5. §. Sátrak, asztalok, szekerek, ládák, rekeszek, ponyvák, zsákok, kosarak s egyéb az áru kirakására, tartására, úgy szintén a közterületen való sütés vagy főzésre használt készülékek a kijelölt közterületeken csak a rendőrkapitány engedélyével állíthatók fel.

A köztéren felállított fűző vagy sütő készülékek használatának feltételeit tűzrendészed szempontból esetről-esetre a rendőrkapitány állapítja meg. A felsorolt készülékek az áru- sitás, illetve a vásár befejeztekor a közterületről a felállító által haladéktalanul eltávoli- tandók. Üres szekeret a vásártéren hagyni vagy fogatot járatni, kivéve az e czélra ki- j jelölt helyet tilos. Befogott járműket csak a hátóság által kejelölt helyeken szabad árusítani.

6. §. Az emberi élelemre szolgáló czikkek csak tiszta s hamisitatlan és emberi élvezésre alkalmas és ártalmatlan minőségben j hozhatók a vásárra. A tisztátlan vagy hami- |

sitott vagy egyébként is ártalmas minőségű czikkek s az árusításra, kirakásra stb. használt tisztátlan edények s egyéb készülékek elkobzandók.

7. §. Az áruk, termények a szokásos tartályokban u. m. hordó, zsák, puttony, kosarak stb. is árusíthatók ugyan, de az ily módon való árusításnál tilos az oly készülék használata, mely által a vevő a tartány valódi űrtartalma iránt tévedésbe ejthető és a vevő kívánságára köteles az eladó az ügylet tárgyát képező kialkudott árut, amennyiben az a darabszám szerinti forgalom tárgyát nem képezi, hiteles mértékkel átmérve, a vevőnek átadni. A vásárokon való adás vétel tárgyát képező czikkeknek vagy árunak súly-, hosszvagy ürmértékkel történő eladásánál csak hatóságilag hitelesített mértékeket szabad

I használni. Ezen czélból a város közhasználatra hiteles súly és ürmértéket tart, mely mértékeknek használata azonban nem kötelező.

8. §. A város tulajdonát képező hiteles súly és ürmértékek használatáért a következő dijak fizetendők: a körtés mértékért 20 fillér, I drb. 05 literes mértékért 2 fillér, 1 literesért 2 fillér, 2 literesért 4 fillér, 5 literesért 5 fillér, 10 literesért 5 fillér, 20 literesért 10 fillér és 50 literesért 20 fillér.

9. §. Kivágott hús, továbbá disznóhus, háj és szalonna csak súly szerint árusíthatók. A köztéren való elárusitás tárgyát képező kivágott hús, szarvasmarha, bivaly, borjú és disznóhus csak fedett sátor alatt árusíthatók és a hús árak a közönség tájékoztatására az elárusító által alkalmas helyen és könnyen észrevehető módon egy táblán olvashatóan kifüggesztendők, sült husnemüek s azonnali élelmezésre szolgáló husnemüek darabonként is árusíthatók, az ily husnemüek azonban csak fedett helyen tarthatók s csak bádoggal bevont asztalon árusíthatók. A sátrak vagy egyéb vásári készülékek felállításával a köztéren okozott mindennemű rongálásért az elárusító felelős.

10. §. Az elárusitásra hozott gyümölcsnek — a befőzésre szántnak kivételével — érettnek kell lennie. A befőzésre szánt még nem teljesen érett gyümölcsöt a többitől elkülönítve kell árulni, gomba neműek közül csakis a városban s környékén leginkább ismert s használt, emberi élvezetre alkalmas ama gombafajokat szabad piaczon árusitani, melyeknek árusítását a rendőrhatóság szabályszerű közhirrététellel évenként megengedi.

11. §. Élelmezésre szánt szárnyas állatokat egy párnál nagyobb mennyiségben összekötött lábakkal venni tilos. Ha egy elárusító két párnál több szárnyas állatot hoz be, ezeket csak ketreczes vagy fonott kocsikon ketreezben, kalitkában, kosarakban viheti és árusíthatja. Az ily ketreczek és kalitkáknak akként kell készitve lenni, hogy a bennük levő állatok kívülről is jól láthatók és megkülönböztethetők legyenek.

12. §. Minden eladó köteles a vásáron a hatósági közegek kívánságára az elárusitás tárgyát képező áruk és czikkek mennyiségét és árát lelkiismeretesen bemondani.

13. §. A vásáron a rendet a rendőrkapitányi hivatal tartja fenn.

14. §. Vásárok alkalmával nem szabad a közterületet az elkerülhetlenül szükségesnél nagyobb mérvben piszkitani.

15. §. A vásártéren tilos a sebeshajtás; sebes lovaglás és kerékpározás.

16. §. Állatoknak a vásárra felhajtása a városon keresztül csak a városi tanács által kijelelt utczákon történhetik.

17. §. A vásárra hozott vagy felhajtott állatok kellő etetéséről és itatásáról a tulajdonos gondoskodni köteles.

18. §. A vásártéren s a vásár alkalmából a közterületeken igénybe vett területért a helypénz, a helypénzszedési szabályzat értelmében fizetendő dijak a helypénz beszedésére rendelt közegnek azonnal átadandó.

19. §. Az eladóknak az áruhelyekre való megérkezésük előtt áruezikkeiket áruba bocsátaniok tilos. A 3-ik §-ban meghatározott idő alatt való vásárlás valamint a pi- aczra jövőknek útközben való megállítása is áruiknak lefoglalása szintén tilos.

20. §. Kereskedők országos és hetivásárok alkalmával üzletük hosszában területet