Közérdek, 1905 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1905-02-04 / 5. szám

1905. február 4. KÖZÉRDEK 7 járta a csárdást, de egyszer csak hirtelen összerogyott, mire felemelték, már megvolt halva. Komáromy Gyula dr. agyszéihüdést konstatált. — Állat kínzás Szakosról írják, hogy Ambrusics Ferenez ottani lakos huslopáson kapta Lévai Sándor nevű szomszédjának macskáját, azt elfogta két első lábát levágta s aztán eleresztette. Az elöljáróság a bestiális embert feljelentette a tamásii járás bíróságnak. — A bor hatása. A bor, kellőénél na­gyobb mennyiségben elfogyasztva, a legkü­lönbözőbb hatást idézi elő az embereken. Bencze János és Dora István szekszárdi ipa­rosokon, ha felöntenek a garatra, a duhaj­kodás ösztöne vesz erőt. Múlt hó 31-én ugyanis ittas állapotukban a Kovács Péter Budai-utcai háza előtt álló eperfának estek neki s azt csupa legénykedésből kitörték. A rendőr járőr tetten érte őket s igy oktalan cselekedetükért meg fognak lakolni, Ily ki­hágások nagyon szomorú bizonyságot szol­gáltatnak az azt elkövető iparosok művelt­ségi fokáról. — Gyanús halál. Kalaznón Weiszling Bálint mezőőrt múlt hó 31-én eszméletlen állapotban találták meg egy pinczo előtt s a következő napon meghalt. Az orvos külső sértés nyomait észlelte rajta; emiatt a gyönki kir járásbíróság a bonczolás megejtése végett helyszíni vizsgálatot tartott. — Kirabolták a tejszövetkezetet. Duna- szentgyörgyön e hó l-ére virradóra 124 K 21 f. készpénzt, egy fejszét és kevés vajat vittek el a betörök. — Tolvaj cselédek. Stein Péter és Glück Éva Hohman József bátaszéki lakos­nál régebb idő óta mint cselédek szolgáltak; ezt a hosszú szolgálati időt alaposan felhasz­nálták arra, hogy részint egyesült erővel, ré­szint külön munkálkodva gazdájuktól gabona- nemiteket, húst, tojást, zsiradékot lopkodjanak össze s bátaszéki meg alsónyéki kereske­dőknek adták el. Az ellopott tárgyak értéke néhány száz koronára tehető. Veszedelmes támadó. Tűrök József Csötönyi szekszárdi lakos, Csötönyi Józsefné szül. Kutas Erzsébetet múlt hó 28-án a balremetei utczában tettleg megtámadta és szerelmi ajánlatokkal zaklatta; feljelentették az ügyészségnek. T7T3 A lengyel! kastély veszedelme. La­punk múlt heti számára a helyszínéről már későn kaptuk a lengyeli tüzveszedelem rész­letes leírását. Tudjuk azonban, hogy közön­ségünk mennyire érdeklődött az általunk már annak idején jelzett katasztrófa iránt, még most sem tartjuk tehát elkésett dolog­nak, hogy a kastély égéséről az alábbi részleteket közreadjuk: A tűz folyó hó 19-én délután 5 órakor tört ki éjszak keleti szár­nyán a tetőzetnek, de igen valószínű, hogy már fél órával előbb a padláson fölhalmozott tömérdek bútorzat, szoba berendezés, bőrön­dök, stbbi fölszerelések égtek, mert gyuanyag volt elég. Sok könyv és legalább 30 évi angol illustrált folyóirat, mintegy 35000 ko­rona értékben. Mindez, természetesen a vas kivételével porrá égett, az érezöntvények, üveg félék pedig alaktalan tömeggé olvadtak, egy óra alatt lángtengerben úszott az egész tetőzet s csaknem megközelithetlen volt. A tűz keletkezésekor Tiringer Vilmos tiszttartó azonnal sürgönyzött Hőgyészre, Zombára, Mágocs és Bonyhádra a tűzoltók segítsé­géért, ő pedig a helybeli tűzoltósággal meg­szállta a kastély legnagyobb veszedelemben forgott részét, a falépcső feljáratot, mely a könyvtár mellett van. Ha ezt nem sikerül megmenteni, úgy a belső tűz elkerülhetetlen, elég a drága könyvtár, egyéb műkincsek és a remek berendezés, azonban a reggel 5 órára megérkezett négy tűzoltó testület küldötteivel és a község fáradhatlan tevé­kenységével mégis sikerült a tüzet lokalizálni. Másnap szórványosan a mennyezeten még több helyen rejtett tüzet találtak, de azt is eloltották s az összes hamut, égett romokat lehányták; a tűznél egy tűzoltó kezén, sú­lyosan megsérült, egy alkalmazott pedig egyébb zuzódást szenvedett. A tüztöl a víz­tartó elpattant s ép a könyvtár fölött be­szivárgott a viz, nehány könyv kissé nedves lett. Vasárnap reggel lappangó tűz tört út a könyvtár mennyezetén és csak a gyors segélynek köszönhető, hogy most már a megmentednek vélt könyvtár tény­leg cl nem égeti. Az összes kár 70000 korona; biztosítva van ugyan, de vannak oly károk is, melyek meg nem térülnek, sőt mig a kastély tető alá jöhet, a nagyobb eső­zés kárt okozhat. A fölépítést, amint az idő engedi, megkezdik, nincs kizárva, hogy lapos tető jön a kastélyra olasz stílben Egyelőre ideiglenesen deszkával tető alá veszik oly módon, hogy a vizet levezethessék. Meg­jegyezzük még, hogy semmi Borghese- féle műkincs nem volt ott, egyetlen utazó bőröndjük égett csak el. Leginkább családi ' ereklyékről és műkincsekről lehet csak szó. ; Katonaság Döbröközőn. Döbröközőn, mint tudósítónk írja, oly anarkia kapott lábra a választási hadjárat alatt, hogy egy 5 főből álló csendőrkülönitményt, majd’ Tol­náról egy század ulánost kellett oda küldeni már több nappal a választás előtt. Ezen ki­vid Dombóváron, Kurdon, Értényben és Nagykónyiban volt egy-egy század gyalog­ság, melynek nagyrésze a választókat kisérte Szakosra, a hol ezeken kivid még két szá­zad gyalogság és egy század lovasság volt. Döbröközőn még sohasem volt katonai kar­hatalom s a nép zúgolódott is miatta, külö­nösen mikor az ulánusak egyik éjjel gyalog kivonultak egy verekedés elfojtására. Hasonló eset történt pár évvel azelőtt, mikor a csend­őrök nem bírtak a verekedőkkel s az ép átvonulóban levő bosnyák gyalogezredtől kér- , tek segítséget. A szálas piros fezzes bosnyá- kok megjelenésére csakhamar helyreállt a nyugalom. — Mindezek daczára a hatóság jónak látta Gyulajra tenni az uj csendőr - Őrsöt. TUDOMÁNY, IRODALOM. Varasdy Lajos: Magyarország közkor- mányzati rendszerének újjá szervezése a keresztény demokráczla elvei szerint. Szekszárd 1905. Varasdy Lajos állami berendezkedé­sünket nem tartja jónak s eléggé demokra­tikusnak ; megjelöli egyenkint és részletesen a hibákat, módot ajánl a javításra meglehe­tősen nagy terjedelmű könyvében. Látszik, hogy sokai gondolkodik közviszonyainkról, figyelemmel kisér minden nevezetesebb jelen­séget, és hazafias lelkesedéssel szeretné meg­változtatni a helytelennek tartott dolgokat. Könyve nemcsak tudományos ismeretekről, hanem a hullámzó élet apró-cseprő jelensé­geiben való nagy tájékozottságról is tanús­kodik ; gyakorlatiasan fogja fel a hiányokat, de a tanáosolásban nagy ideálista. A legfőbb bajnak tartja, hogy a demok­ratikus elvek nincsenek megvalósítva, s kö rlilbelUl ez a könyv vezéreszméje. Nevezetes gondolata, hogy bizonyos szakok keretén belül egyforma képesítést óhajt; pl. a jegyzőnek ugyanolyan képesítése legyen, mint az alispánnak vagy belügymi­niszternek, a néptanítónak ugyanolyan, mint az egyetemi tanárnak — a katholikus papi szervezet analógiájára. A gondolat szép, de hogy valaha keresztülvihető legyen, abban kételkedünk. De gondolatai között nem csu­pán ez az egy eredeti és szokatlan. Igaz ugyan, hogy ezek a közfelfogástól eltérőek, de épen azért eredetiek, s kétségtelenül bizo­nyítják, hogy Varasdy sokat töprengő, ere­deti egyéniség. Lehetetlen itt felsorolni mindazt, a mi a könyvben érdemes a megemlítésre, annyi bizonyos, hogy sok olyan anyag van benne, a mely minden gondolkodó embert méltán megragadhat, s ha nem is helyesli, el kell ismernie a dolog érdekességé' a szerző haza­fias szándékát Többek között nagy cl ; éréssel szól a magyar nemesség történe’ repéről, állam­fenntartó erejét-’' -ó, irodalmi, tudományos tör esik ezt az igazságot olvas: - ’clemény nagy­része, 8 maga az irodalom is méltatlanul hur- czolja meg azt az osztályt, mely erre nem szolgált rá. Nagy' barátja a teljes nőemancipátiónak, „melyre nézve — igy ir — a demokratia elve arra ösztönzi, sőt kötelezi az államokat, hogy miként a férfiaknál gyakorlatban van, avagy majd kifejlődik, a kimüvelődhetés a nőket is teljes mértékben megillethesse . . . s hogy az iparositól a legmagasabb tudomá­nyi pály'ák és hivatalokig megszoritás nélkül Űzhessenek mindennemű foglalkozást“ (t. i. a nők.) Általános jártassága mellett leginkább otthon van a tanügy hajlékában, de ez ter­mészetes, mert mint hajdani tanfelügyelőnek sok alkalma volt a dolgokat egészen közel­ről látni. Ideáiról a következőképen nyilatkozik: „S mindez, azt hiszem, sikerülni fog, ha a törvényhozás a létesítendő városok központ­jaiul a körjegyzőségek székhelyeit kijelölvén, a már ismertetett állami hivatalokat a kor­mány oda helyezi, s hátvédül, a hol idegen a nemzetiség, magyar születésű iparosokat s földműveseket telepit be, s lehetőleg az egészségügyi intézményeket, a patikát, kór­házat a megfelelő orvossal és kórházzal egyi­dejűleg berendezi.“ A könyv 18 fejezetre van osztva, ide számitva az előszót és zárószót is. Egyik­másik fejezet czime rendkívül hosszú. A laikus olvasó nehezen bírja kisérni a fejeze­tek folytonosságát, pedig a könyv nemcsak szakembereknek van Írva; s bár Varasdy elég folyékonyan ir, stílusa ellen több kifo­gás tehető. Nem ritka nyelvében az idegenszerü kifejezés. Hogy többet ne említsünk, a „lett kibocsátva“-féle germanizmusokat már csak azért is meg kell róni, mert a köznyelv és a hivatalos nyelv is tele van ilyen fülsértő kifejezésekkel. A mondatok aránya sem igen tökéletes. A 27. lap végén kezdődik egy mondat, és szakadatlanul folyik harmincz- kilencz soron keresztül a 28. lap végéig; még egy pontos vesszőt sem lehet a tömér­dek hosszú mondatban találni. Közvetlenül utána van egy fél lapra terjedő mondat. A hosszú mondatokat általában igen kedveli, ez pedig nincs előnyére a könyvnek ; a mely egyébként megérdemli, hogy minél többen elolvassák. (dr.) Emlékkeszéd Bertrand Sándor k. tag fölött Wosinsky Mór lev. tagtól. Budapest, 1904. Most jelent meg az Aka­démia kiadványai között kitűnő régészünk legújabb munkája, az említett emlékbeszéd. Lapunk 1. számában már közöltünk mutat­ványt a nagy gonddal készült munkából, most az emlékbészéd megjelenése alkalmával csak örömünket fejezhetjük ki, hogy Wo­sinsky szakadatlan munkásságáról ismét lnrt adhatunk. Az emlékbeszéd felolvastatott a M. Tud. Akadémia 1904. november 28-án tartott összes ülésén, s már • kkor is méltó feltűnést keltett alaposságával, s azzal a lendülettel, amely az egész beszédet, de kü­lönösen bevezetését jellemzi. Ezt különösen olvasóink is üsmerik a mutatványból. TANÜGYI HÍREK. A Tolnavármegyében lévő ifjúsági egyesületekről. Irta: Nagy Béla. Közoktatásügyi miniszterünk kiadta a jelszót: tegyük népünket magyarrá, jóerköl- csüvé és értelmessé. E bárom dolognak elérésére különösen hathatós eszköz az ifjúsági egyesületek ala­kítása, miért is azok felállítását többször is szorgalmazta, s ez okból létesült Tolna vár­megyében 7 ifjúsági egyesület és pedig: Dom- bóvárott, Gindlicsalád-szőlőhegyen, Görbőn, ózsák pusztán, Gerjenben és Sárszentlőrinczen. A megalakításban az érdem a tanítóké, miért is kir. tanfelügyelőnk felterjesztésére a közoktatásügyi miniszter eddig Máté Ká­roly' tolnai, Csankó Vilmos ózsáki és Faits Irén dombóvári tanítónőt jutalmazta meg

Next

/
Thumbnails
Contents