Közérdek, 1905 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1905-02-04 / 5. szám
1905. február 4. KÖZÉRDEK 7 járta a csárdást, de egyszer csak hirtelen összerogyott, mire felemelték, már megvolt halva. Komáromy Gyula dr. agyszéihüdést konstatált. — Állat kínzás Szakosról írják, hogy Ambrusics Ferenez ottani lakos huslopáson kapta Lévai Sándor nevű szomszédjának macskáját, azt elfogta két első lábát levágta s aztán eleresztette. Az elöljáróság a bestiális embert feljelentette a tamásii járás bíróságnak. — A bor hatása. A bor, kellőénél nagyobb mennyiségben elfogyasztva, a legkülönbözőbb hatást idézi elő az embereken. Bencze János és Dora István szekszárdi iparosokon, ha felöntenek a garatra, a duhajkodás ösztöne vesz erőt. Múlt hó 31-én ugyanis ittas állapotukban a Kovács Péter Budai-utcai háza előtt álló eperfának estek neki s azt csupa legénykedésből kitörték. A rendőr járőr tetten érte őket s igy oktalan cselekedetükért meg fognak lakolni, Ily kihágások nagyon szomorú bizonyságot szolgáltatnak az azt elkövető iparosok műveltségi fokáról. — Gyanús halál. Kalaznón Weiszling Bálint mezőőrt múlt hó 31-én eszméletlen állapotban találták meg egy pinczo előtt s a következő napon meghalt. Az orvos külső sértés nyomait észlelte rajta; emiatt a gyönki kir járásbíróság a bonczolás megejtése végett helyszíni vizsgálatot tartott. — Kirabolták a tejszövetkezetet. Duna- szentgyörgyön e hó l-ére virradóra 124 K 21 f. készpénzt, egy fejszét és kevés vajat vittek el a betörök. — Tolvaj cselédek. Stein Péter és Glück Éva Hohman József bátaszéki lakosnál régebb idő óta mint cselédek szolgáltak; ezt a hosszú szolgálati időt alaposan felhasználták arra, hogy részint egyesült erővel, részint külön munkálkodva gazdájuktól gabona- nemiteket, húst, tojást, zsiradékot lopkodjanak össze s bátaszéki meg alsónyéki kereskedőknek adták el. Az ellopott tárgyak értéke néhány száz koronára tehető. Veszedelmes támadó. Tűrök József Csötönyi szekszárdi lakos, Csötönyi Józsefné szül. Kutas Erzsébetet múlt hó 28-án a balremetei utczában tettleg megtámadta és szerelmi ajánlatokkal zaklatta; feljelentették az ügyészségnek. T7T3 A lengyel! kastély veszedelme. Lapunk múlt heti számára a helyszínéről már későn kaptuk a lengyeli tüzveszedelem részletes leírását. Tudjuk azonban, hogy közönségünk mennyire érdeklődött az általunk már annak idején jelzett katasztrófa iránt, még most sem tartjuk tehát elkésett dolognak, hogy a kastély égéséről az alábbi részleteket közreadjuk: A tűz folyó hó 19-én délután 5 órakor tört ki éjszak keleti szárnyán a tetőzetnek, de igen valószínű, hogy már fél órával előbb a padláson fölhalmozott tömérdek bútorzat, szoba berendezés, bőröndök, stbbi fölszerelések égtek, mert gyuanyag volt elég. Sok könyv és legalább 30 évi angol illustrált folyóirat, mintegy 35000 korona értékben. Mindez, természetesen a vas kivételével porrá égett, az érezöntvények, üveg félék pedig alaktalan tömeggé olvadtak, egy óra alatt lángtengerben úszott az egész tetőzet s csaknem megközelithetlen volt. A tűz keletkezésekor Tiringer Vilmos tiszttartó azonnal sürgönyzött Hőgyészre, Zombára, Mágocs és Bonyhádra a tűzoltók segítségéért, ő pedig a helybeli tűzoltósággal megszállta a kastély legnagyobb veszedelemben forgott részét, a falépcső feljáratot, mely a könyvtár mellett van. Ha ezt nem sikerül megmenteni, úgy a belső tűz elkerülhetetlen, elég a drága könyvtár, egyéb műkincsek és a remek berendezés, azonban a reggel 5 órára megérkezett négy tűzoltó testület küldötteivel és a község fáradhatlan tevékenységével mégis sikerült a tüzet lokalizálni. Másnap szórványosan a mennyezeten még több helyen rejtett tüzet találtak, de azt is eloltották s az összes hamut, égett romokat lehányták; a tűznél egy tűzoltó kezén, súlyosan megsérült, egy alkalmazott pedig egyébb zuzódást szenvedett. A tüztöl a víztartó elpattant s ép a könyvtár fölött beszivárgott a viz, nehány könyv kissé nedves lett. Vasárnap reggel lappangó tűz tört út a könyvtár mennyezetén és csak a gyors segélynek köszönhető, hogy most már a megmentednek vélt könyvtár tényleg cl nem égeti. Az összes kár 70000 korona; biztosítva van ugyan, de vannak oly károk is, melyek meg nem térülnek, sőt mig a kastély tető alá jöhet, a nagyobb esőzés kárt okozhat. A fölépítést, amint az idő engedi, megkezdik, nincs kizárva, hogy lapos tető jön a kastélyra olasz stílben Egyelőre ideiglenesen deszkával tető alá veszik oly módon, hogy a vizet levezethessék. Megjegyezzük még, hogy semmi Borghese- féle műkincs nem volt ott, egyetlen utazó bőröndjük égett csak el. Leginkább családi ' ereklyékről és műkincsekről lehet csak szó. ; Katonaság Döbröközőn. Döbröközőn, mint tudósítónk írja, oly anarkia kapott lábra a választási hadjárat alatt, hogy egy 5 főből álló csendőrkülönitményt, majd’ Tolnáról egy század ulánost kellett oda küldeni már több nappal a választás előtt. Ezen kivid Dombóváron, Kurdon, Értényben és Nagykónyiban volt egy-egy század gyalogság, melynek nagyrésze a választókat kisérte Szakosra, a hol ezeken kivid még két század gyalogság és egy század lovasság volt. Döbröközőn még sohasem volt katonai karhatalom s a nép zúgolódott is miatta, különösen mikor az ulánusak egyik éjjel gyalog kivonultak egy verekedés elfojtására. Hasonló eset történt pár évvel azelőtt, mikor a csendőrök nem bírtak a verekedőkkel s az ép átvonulóban levő bosnyák gyalogezredtől kér- , tek segítséget. A szálas piros fezzes bosnyá- kok megjelenésére csakhamar helyreállt a nyugalom. — Mindezek daczára a hatóság jónak látta Gyulajra tenni az uj csendőr - Őrsöt. TUDOMÁNY, IRODALOM. Varasdy Lajos: Magyarország közkor- mányzati rendszerének újjá szervezése a keresztény demokráczla elvei szerint. Szekszárd 1905. Varasdy Lajos állami berendezkedésünket nem tartja jónak s eléggé demokratikusnak ; megjelöli egyenkint és részletesen a hibákat, módot ajánl a javításra meglehetősen nagy terjedelmű könyvében. Látszik, hogy sokai gondolkodik közviszonyainkról, figyelemmel kisér minden nevezetesebb jelenséget, és hazafias lelkesedéssel szeretné megváltoztatni a helytelennek tartott dolgokat. Könyve nemcsak tudományos ismeretekről, hanem a hullámzó élet apró-cseprő jelenségeiben való nagy tájékozottságról is tanúskodik ; gyakorlatiasan fogja fel a hiányokat, de a tanáosolásban nagy ideálista. A legfőbb bajnak tartja, hogy a demokratikus elvek nincsenek megvalósítva, s kö rlilbelUl ez a könyv vezéreszméje. Nevezetes gondolata, hogy bizonyos szakok keretén belül egyforma képesítést óhajt; pl. a jegyzőnek ugyanolyan képesítése legyen, mint az alispánnak vagy belügyminiszternek, a néptanítónak ugyanolyan, mint az egyetemi tanárnak — a katholikus papi szervezet analógiájára. A gondolat szép, de hogy valaha keresztülvihető legyen, abban kételkedünk. De gondolatai között nem csupán ez az egy eredeti és szokatlan. Igaz ugyan, hogy ezek a közfelfogástól eltérőek, de épen azért eredetiek, s kétségtelenül bizonyítják, hogy Varasdy sokat töprengő, eredeti egyéniség. Lehetetlen itt felsorolni mindazt, a mi a könyvben érdemes a megemlítésre, annyi bizonyos, hogy sok olyan anyag van benne, a mely minden gondolkodó embert méltán megragadhat, s ha nem is helyesli, el kell ismernie a dolog érdekességé' a szerző hazafias szándékát Többek között nagy cl ; éréssel szól a magyar nemesség történe’ repéről, államfenntartó erejét-’' -ó, irodalmi, tudományos tör esik ezt az igazságot olvas: - ’clemény nagyrésze, 8 maga az irodalom is méltatlanul hur- czolja meg azt az osztályt, mely erre nem szolgált rá. Nagy' barátja a teljes nőemancipátiónak, „melyre nézve — igy ir — a demokratia elve arra ösztönzi, sőt kötelezi az államokat, hogy miként a férfiaknál gyakorlatban van, avagy majd kifejlődik, a kimüvelődhetés a nőket is teljes mértékben megillethesse . . . s hogy az iparositól a legmagasabb tudományi pály'ák és hivatalokig megszoritás nélkül Űzhessenek mindennemű foglalkozást“ (t. i. a nők.) Általános jártassága mellett leginkább otthon van a tanügy hajlékában, de ez természetes, mert mint hajdani tanfelügyelőnek sok alkalma volt a dolgokat egészen közelről látni. Ideáiról a következőképen nyilatkozik: „S mindez, azt hiszem, sikerülni fog, ha a törvényhozás a létesítendő városok központjaiul a körjegyzőségek székhelyeit kijelölvén, a már ismertetett állami hivatalokat a kormány oda helyezi, s hátvédül, a hol idegen a nemzetiség, magyar születésű iparosokat s földműveseket telepit be, s lehetőleg az egészségügyi intézményeket, a patikát, kórházat a megfelelő orvossal és kórházzal egyidejűleg berendezi.“ A könyv 18 fejezetre van osztva, ide számitva az előszót és zárószót is. Egyikmásik fejezet czime rendkívül hosszú. A laikus olvasó nehezen bírja kisérni a fejezetek folytonosságát, pedig a könyv nemcsak szakembereknek van Írva; s bár Varasdy elég folyékonyan ir, stílusa ellen több kifogás tehető. Nem ritka nyelvében az idegenszerü kifejezés. Hogy többet ne említsünk, a „lett kibocsátva“-féle germanizmusokat már csak azért is meg kell róni, mert a köznyelv és a hivatalos nyelv is tele van ilyen fülsértő kifejezésekkel. A mondatok aránya sem igen tökéletes. A 27. lap végén kezdődik egy mondat, és szakadatlanul folyik harmincz- kilencz soron keresztül a 28. lap végéig; még egy pontos vesszőt sem lehet a tömérdek hosszú mondatban találni. Közvetlenül utána van egy fél lapra terjedő mondat. A hosszú mondatokat általában igen kedveli, ez pedig nincs előnyére a könyvnek ; a mely egyébként megérdemli, hogy minél többen elolvassák. (dr.) Emlékkeszéd Bertrand Sándor k. tag fölött Wosinsky Mór lev. tagtól. Budapest, 1904. Most jelent meg az Akadémia kiadványai között kitűnő régészünk legújabb munkája, az említett emlékbeszéd. Lapunk 1. számában már közöltünk mutatványt a nagy gonddal készült munkából, most az emlékbészéd megjelenése alkalmával csak örömünket fejezhetjük ki, hogy Wosinsky szakadatlan munkásságáról ismét lnrt adhatunk. Az emlékbeszéd felolvastatott a M. Tud. Akadémia 1904. november 28-án tartott összes ülésén, s már • kkor is méltó feltűnést keltett alaposságával, s azzal a lendülettel, amely az egész beszédet, de különösen bevezetését jellemzi. Ezt különösen olvasóink is üsmerik a mutatványból. TANÜGYI HÍREK. A Tolnavármegyében lévő ifjúsági egyesületekről. Irta: Nagy Béla. Közoktatásügyi miniszterünk kiadta a jelszót: tegyük népünket magyarrá, jóerköl- csüvé és értelmessé. E bárom dolognak elérésére különösen hathatós eszköz az ifjúsági egyesületek alakítása, miért is azok felállítását többször is szorgalmazta, s ez okból létesült Tolna vármegyében 7 ifjúsági egyesület és pedig: Dom- bóvárott, Gindlicsalád-szőlőhegyen, Görbőn, ózsák pusztán, Gerjenben és Sárszentlőrinczen. A megalakításban az érdem a tanítóké, miért is kir. tanfelügyelőnk felterjesztésére a közoktatásügyi miniszter eddig Máté Károly' tolnai, Csankó Vilmos ózsáki és Faits Irén dombóvári tanítónőt jutalmazta meg
