Közérdek, 1905 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1905-11-11 / 45. szám
4 1905. november 11. KÖZÉRDEK meg. ív A katonabeszállásolási pótadó kivetésével kapcsolatosan Thérmeg Jánosnagydorogi lakos bizottsági tagnak azon javaslatára, hogy a katonai podgyász szállításnál felmerülő költségek a szállítóknak megtérhessenek, az állandó választmány azon javaslatát, mely szerint a katonabeszállásolási alapból 1906 január 1-től kezdődőleg kilométerenként 14 fillér megtéríttessék, — elfogadták. 9. A telefonhálózat és az árvaszéki jegyzői állás rendszeresítése tárgyában érkezett miniszteri leiratokra, melyek költségvetés hiányában a vármegye felterjesztéseit elutasították, azt határozták, hogy a jövő évben a felterjesztést megújítják. 10. A vallás- és közoktatás- ügyi miniszter jóváhagyta a muzeum könyvtár szabályzatát. 11. Több bizottsági előterjesztést jóváhagyták. 12. Ozv. Korbonits Dezsőnének 1440 kor nyugdijat s 3 gyermeke után fejenként 288 kor. kegydijat, özv. Kóbor Jánosuénak 192 kor. nyugdijat állapítottak meg. 13. Abauj, Zala, Nógrád, Szatmár, Moson, Szilágy, Liptó, Somogy és Pest vármegyék körleveleit az alkotmány védelme tárgyában tudomásul vettek, mert ebben a tárgyban a vármegye már előzőleg állást foglalt. 14. Somogy és Zemplén vármegyék körleveleire vonatkozólag már a bevezetésben szóltunk, itt csak annyit, hogy 84 szóval 28 ellenében az állandó választmány javaslatát elvetették. A többi vármegyei körleveleket, melyek különféle részben politikai, részben más ügyről szólnak, tudomásul vették. 15. Bezerédj Pál és társainak kérvényét Gindlicsalád községnek a központi járásba csatolása iránt, pártolólag a belügyminisztériumhoz felterjeszteni elhatározták. 16. A községi és körjegyzők egyletének az ebtartási és községi közmunkákról alkotott vm. szabályrendelet módosítása tárgyában beadott kérvényét a közigazgatási szakosztálynak adták ki, — Tolnanémedi községnek a tartásdijak megtérítése tárgyában beadott kérelmét elutasították. Az alispáni előterjesztéseket, a vármegyei hadapród iskola alapítványi hely betöltése, a megyei szőlőtelep átadása, a ki ssebesi kőbánya társulattal kötött szerződés, a paksi mértékhitelesítő hivatalhelyiség 400 kor.-ért való kibérlése, Paks község kölcsön kötvényének jóváhagyási záradékkal ellátása, továbbá a dunaföldvári járási főszolgabírói hivatal részére egy 631 Q-öl területnek 10096 koronáért leendő megvétele s a fő- szolgabirói épületnek 40750 kor. előirányzott költségen felépítése tárgyában tudomásul vették, illetve jóváhagyták s a felterjesztendőket az illetékes minisztériumokhoz felterjeszteni határozták. 17. A községek képviselőtestületeinek határozatai közül az állandó választmány javaslatához képest a) Dunaföldvár községnek ingatlan bérbeadását hatályon kívül helyezték, b) Kocsola községnek az iskola épület biztosítására vonatkozó határozatát, c) Dunaföldvár községnek a gimnáziumi alap visszaadására vonatkozó határozatát — azzal, hogy a község tovább kezelje, d) üöbrököz községnek a községi szolgálmányok alól való fölmentését, e) Koppányszántó községnek a szülésznők fizetésének megállapitásáfa hozott határozatát érvényen kívül helyezték. A többieket jóváhagyták. Az időközben beérkezett tárgyak közül: 1. Báró Fejérváry Géza miniszterelnöknek a kormány megalakulását tudató leiratára elhatározták, hogy a vármegye fenntartja ismételve, a már előzőleg ebben a tárgyban hozott határozatát. 2. Ugyancsak a miniszter- elnöknek a vármegyékhez intézett leiratát, valamint Kristóffy József belügyminiszternek kinevezését ludató leiratát egyszerűen irattárba helyezték. 3. A vármegyei magyarositó bizottságba megválasztották : a közigazgatási bizottság sorából: Wosinsky Mórt, Boda Vilmost, Orffy Lajost, a törvényhatósági bizottságból dr. Fent Ferenczet, Perczel Józsefet, Jeszenszky Andort, Magyar Zsig- mondot, Sass Lászlót, Forster Istvánt, Marha az er Imrét, Bernrieder Jánost, Singer Bálintot és Tiringer Vilmost. 4. Több vármegyének különféle ügyekben küldött körlevelét tudomásul vették. 5. Szepesvármegye körlevelét a számvevőségek és pénztárak visszaállítása tárgyában tudomásul vették és hasonló értelemben szintén felírnak illetékes helyre. 6 Szecsey Lajos utmes térnék az utmes'éri tanfolyam hallga- j tásra kirendelését tudomásul vették és havi ellátmányát 100 koronára emelték. 7. A bonyhádi mértékhitelesítő hivatal részére 100 kor. lakbért utalványoztak. 8. A községek képviselőtestületeinek határozatai közül Udvari községnek ingatlan átengedése, Paks községnek a közgyűlési jegyzőkönyv felolva sása tárgyában hozott határozatait érvényen kivül helyezték, a többit jóvá hagyták. 9. Dr. Mayer Gyula és társának a .Székszárd r. t. várossá alakulása és tisztujitása ellen beadott felebbezését elutasították. 10. Szek- szárd nagyközségnek a szekszárdi Ferencz kórház részére ingatlan átengedése tárgyában hozott határozatát érvényen kivül helyezték. Ezek után az elnöklő főispán dr. Hagymássy Zoltán közig, gyakornokot kinevezte vm tb. aljegyzővé, végül pedig a megválasztott szolgabiró és a kinevezett tiszteletbeli tisztviselők letették a hivatalos esküt, mely után a főispán a közgyűlést bezárta. A vármegyei közigazgatási bizottság november havi ülését e hó 13-án tartja. HÍREK. Egy föispánság története. Simontsits Elemér, Tolnavármegye főjegyzőjének főispánsága — legalább ezidő szerint — a múlté, igy minden elfogultság nélkül meg lehet irni a — történetét. Előző számunkban budapesti hírlapokból s más teljesen megbízható forrásokból vett hirek alapján mi is közöltük, hogy Simontsits Elemér, Tolnavármegye főjegyzőjének e vármegye főispánjává való kinevez- tetése befejezett dolog. Csakugyan az is — volt. A fáma s Budapestről jövő telefon-jelentések még azt is tudni vélték, hogy a kinevezés a vármegyei közgyűlést követő napon lesz publikálva. De ez nem történt meg, sőt a mi értesülésünk szerint nem is történik meg. Simontsits Elemér főjégyző ugyanis, amint lapunk zártakor értesülünk, ez idő szerint nem hajlandó a föispánság elvállalására. Etikai alapon, nem hatalmi vágyból vállalkozott a nagy feladatra s ezen elhatározásának hazafias voltát semmi sem bizonyítja jobban, mint visszalépése, amelynek oka az a hangulat, amely a gróf Széchenyi Sándor főispán által, az utódja beiktatása módozatainak megbeszélésére összehívott értekezleten nyilatkozott meg. Ez az értekezlet 7-én a vármegyei köz- g37ülés megnyitása előtt folyt le a főispáni lakosztályban s mivel nem volt bizalmas jellegűnek deklarálva, igy talán mi sem követünk el indiskréciót, ha a, helyzet magvilá- gitása czéljából, lefolyásáról bővebben megemlékezünk. Az értekezleten, körül belől a következők jelentek meg: gróf Széchenyi Sándor, Sztankovánszky János, Iiováts S. Endre, Vizsoly Ákos, Perczel József, Bernrieder József, Bar tál Béla, Perczel Dezső. Perczel Lajos, Dőry Pál, Petrits Ferencz, Wigand János, Boda Vilmos, Bernrieder János, Leopold Sándor, Leopold Kornél, Orffy Lajos, Török Béla, dr. Kis Frnő, dr. Frühwirt h Jenő, Tóth Károly, Jeszenszky Andor, báró Schell József, Rátkay László, dr. Schwetz Antal, Tóth Ödön, Bodor György, Bodnár István. Gróf Széchenyi Sándor főispán mindenekelőtt hangsúlyozta, hogy7 az értekezletet minden politikai ezélzat nélkül és csupán csak a vármegye jó hírnevének kívánatos megóvása czéljából hivta össze. Más vármegyék ugyanis olyan módon fogadják uj főispánjaikat, amely módnak itten való alkalmazása, mélyen sértené e vármegye régi tradiczióit s csorbát ütne a vármegye jó hir nevén s mindez talán elkerülhető lesz, ha az uj főispán megismertetni az ő álláspontját, miért is átadja neki a szót. Simontsits Elemér legelőször is hálás köszönetét nyilvánította a főispánnak, hogy az értekezlet összehívásával alkalmat adott neki arra, hogy a megyei közéletnek politikai pártkülönbség nélkül összegyűlt tényezői előtt álláspontját kifejtheti, s hogy a megjelentek részéről megteendő nyilatkozatokból magának, mintegy tájékozást meríthet. Ezután részletesen ismertette az előzményeket, igy elmondotta, hogy a mikor illetékes helyről felszólították a főispáni szék elfoglalására, első sorban kijelentette, hogy abszolutismus alatt semmiesetre sem kiván szolgálni s a mikor erre a belügyminiszter válasza megnyugtatta, feltette a kérdést, hogy mi lesz az adózás és ujonezozás kérdésével, mert ő országgyú- lésileg meg nem szavazott adóbehajtáshoz, vagy meg nem ajánlott katona kiállítására segédkezet nyújtani nem hajlandó. Ezekre is határozott választ kapott, arneny- nyiben ki lett jelentve előtte, hogy se adó behajtása, se ujoncozás foganatosítása mind - addig nem lesz, mig az országgyűlés meg nem szavazza. Ezek után még tovább ment, kijelentette, hogy ő semmiféle törvénytelenségre, sem most, sem a jövőben nem vállalkoznék s csak amennyiben igy van tervbe- véve kineveztetése, hajlandó a főispánságot elvállalni. Azóta, hogy ez történt, a törvényhatóságok egynéhánya olyan álláspontra helyezkedett, melyből világosan előre látható, hogy a főispán állásának betöltését a törvénynek normális viszonyokra szabott rendelkezései és eszközei biztosítani képesek nem lesznek. Sokkal nagyobb tisztelettel viseltetik ennek a vármegyének közönsége iránt, mely őt 13 év óta bizalmával tüntette ki, mintsem hogy vele szemben ható mi eszközöket alkalmazhatna, ezért a snj a mihez tartása végett tudni akarja, minő álláspontra helyezkednék kineveztetésével szemben a vármegye, mert bár az a meggyőződése, hogy a mostani nehéz viszonyok között, — ha a maya feláldozása árán is, —szolgálatot tenne e vármegye közéletének vállalkozásával, mert a törvény uralmát és az önkormányzati jogkör érintetlen tiszteletben tartását biztosíthatná, mégis ezen vállalkozáshoz nem nélkülözhetné azokat az erkölcsi alapokat, melyeket csak a közvéleménynek olyatén megnyilatkozása szolgáltathatna, a melyből azt láthatná, hogy ő ezzel a vármegyével szemben semmiféle kivételes eszköz igénybevételére utalva nem lesz. Azt hiszi, hogy ezen nyilatkozatával a vármegye iránt érzett igaz tiszteletének kétségtelen tanúságát szolgáltatta most még ' m m késő, arra kéri az értekezlet tagjait, hogy őt teljes őszinteséggel legyenek szívesek felfogásukról tájékoztatni. Simontsits nagy közvetlenséggel előadott szavai után legelsőnek Bernrieder János szólalt fe!, ki bár az egyéni garancziát s a kétségtelen jóindulatot látja a leendő főispánban, nyilatkozatot kér még is arra nézve, hogy miképpen vél ellenállhatni, ha majdan tőle szigorúbb rendszabályok keresztülhajtását követelik 'í Simontsits rövid válasza után, Dőry Pál alispán hosszasabb beszédben fejti ki a maga álláspontját. .Szerinte előbb kellett volna a vármegye hangulatát kipuhatolni, ez most már késő. Erre hosszasabb politikai fejtegetésekbe kezd, melyekre nézve azonban gróf Széchenyi Sándor főispán közbevété, hogy azok az értekezlet keretébe nem tartoznak, mire az alispán ismételten kijelenté, hogy ő a beiktatási aktusnál a szigorú lörvényesség határai között fog eljárni. Ezután az ellenzék fértíainak felszólalása következett. Simontsits egyéni értékét ily egybehangzó értelemmel talán még soha ki nem emelték. Valamennyien férfias nyíltsággal meghajoltak a leendő uj főispán nagy képességei előtt. Boda Vilmos, dr. Schwetz Antal, Szabó Károly, sőt Rátkay László is a legmelegebb elismeréssel nyilatkoztak értékes egyéni tulajdonságairól, de egyúttal mély sajnálkozásuknak is kifejezést adtak a felett „hogy a jelen körülmények“ között vállalkozott erre a feladatra, A felszólalók maguk nevében biztosították még arról is — bár pártfeleikről jót nem állottak — hogy7 részükről durva inzultusoknak kitéve nem lesz, —
