Közérdek, 1905 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1905-10-28 / 43. szám
2 1905. október 28. főiskolának igazán főiskolai, egyetemi rangúnak kell lenni. Az óvári akadémiának tehát mielőbb egyetemi jelleget adjunk. Azonban! Korántsem domborodjék ki ez a jelleg külsőségekben, — hanem igenis az akadémián már meglevő, vagy még megalakítandó tanszékek európai színvonalában, így és csak igy kerülhetnek ki ezekből a főiskolákból azok a vezető elemek, a melyek a magyar gazdasági politikai jövendő nagy kérdéseiben irányitó tényezőkként fognak szerepelni tudni. Mert akár a szorgalomnak, akár a tehetségnek doktori czimekkel való honorálása, valóban csak akkor emeli akármelyik főiskolának tudományos színvonalát, ha az minden tekintetben kiérdemelt. A doktori czimek osztogatását tehát — tekintettel, hogy legközelebb az állatorvosi főiskola és az óvári akadémia is megkapnák, a legszűkebb határok közé kell szoritani. Honoráljuk vele sok éves tanulmányozások hasznos és jeles fáradozásait — vagy a tehetségnek alkotó munkáját, de ne a lexikoni ismereteket, se a sablon határain belül mozgó iskolai tudásokat, — a miket az élet sója még meg sem sózott. Ne szolgáljunk rá arra a külföldi vádra, hogy Magyarországban csak diploma-gyárak vannak, de nem iskolák, melyek az életnek nevelnek. A legutóbbi napok eseményei között foglalt helyet egy másik szakiskolánk reformálásának a terve. A sehneczbányai in. kir. bányászati és erdészeti főiskoláról van szó. A szakkörök végre belátják azt, hogy ' az ezen főiskola kebelében alakult három szak- j osztálynak, u. m. a bányamérnöki — a fém és vaskohászati szakosztálynak, meg az erdőmérnöki szakosztálynak egymás mellett semmi értelme nincs. Az egyik, a bányászati, tisztán technikai, a másik, az erdészeti inkább gazdasági karakterrel bir. Egypár tantárgyon kivül semmi, de semmi nincs, ami őket egybekötné. Vannak, a kik amellett állanak, hogy a bányászati főiskolát műegyetemi rangra kell emelni, mások az egész főiskolát Pestre akarják áthelyezni. Selmecz városa nem adhatja azokat az előnyöket, amiket a főváros, — argumentálnak az utóbbiak. Helyes és igaz ! De ez az argumentum nem elégíthet ki bennünket! Elismerjük azt, hogy fővárosunk előnyöket nyújthat — a szórakozások terén — de már a mi a komoly stúdiumot illeti — nem vitathatja el senki sem, hogy en-e meg Selmecz előnyösebb. Mik is lehetnek tulajdonkép azok a budapesti előnyök, amelyek ezen főiskolának tanulmányi ügyeire jelentékeny befolyással lennének ? Van nekünk sokkal nyomósabb érvünk, amely amellett szól, hogy ezt a főiskolát Selmeczbányán igenis, meg kell hagynunk. Rá kell erre jönnünk, ha a kérdést nem tisztán pacdagogiai, de nemzeti szempontokból is megvilágítjuk. Az a 300—400 lelkes akadémikus má a magyarság képviselője és védelmezője Selmeczbányán a nemzetiségi, jelesen a pánszláv törekvésekkel szemben. Nekünk Budapesten ezekre az ifjakra semmi — annál nagyobb szükségünk van Selmeczbányán. Vagy nem hazafiatlan, háladatlan cselekedet volna-e e városnak gazdasági életéből most egyszerre, hirtelen kikapcsolni azt a részt, mely annak virágzó fejlődésével szerves szoros összefüggésben áll ? Az erdészeti főiskolának Selmeczen kell maradnia. A bányászatnak és a kohászatnak szoros összefüggése a műegyetemi tanulmányokkal amellett érvel, hogy ezeket a szakosztályokat át lehet tenni a technikára. De nem szükséges, — hogy ezekből a szakosztályokkal egy második műegyetemet kovácsoljunk ! össze. Térjünk át végezetül legfelsőbb szak- j iskolánkra, a kir. József-műegyetemre. KÖZÉRDEK Technikánkon örökös a panasz a miatt, hogy a hallgatóság agyon van terhelve. Majdnem minden megnyitó beszédben halljuk ezt a rektor uraktól. Hát ez nem csoda! Amennyi tantárgy egy-egy szakosztály keretében van, fele untig elég volna részletes tárgyalásokra. A másik nehézség a mathematika. Ez nem kis akadályt gördít a technikusok elé. Négy semester rövid idő arra, hogy ezzel a hatalmas és nehéz anyaggal valaki megbirkózhassék. De hát időben kötve vagyunk, a felsőbb mathematikát eltörölni, de még csak redukálni sem lehet, lévén a műszaki tudományoknak fundamentuma. , Segíteni ezen a nehézségen csak úgy lehet, ha középiskoláinkban — különösen szól ez a gimnáziumokra — különös súlyt helyezünk a számtanra. S a mint azt az épen most nálunk időzött Klein göttingai egyetemi tanártól hallottuk, már középiskoláinkban be kell hoznunk olyan fogalmak ismertetését, melyek a technikán részletes tárgyalások anyagát képezik. így a differenciál és integrál számítások fogalmait. A hallgatóság túlterhelésének nehézsége egyszerűen elesnék, ha a tantárgyak számát redukáljuk, vagy pedig a tanulmányi időt négy évről felemeljük öt évre. Az utóbbi megoldás rationális megoldás nem lehet. A tehernek mód és időbeni könnyítése mit se változtat annak nagyságán és mértékén. Könnyen meglehet, hogy pár évtized múlva kevésnek fog bizonyulni az öt év is. Redukálni kell tehát a tantárgyak számát 1 A műszaki tudományoknak megcsonkítása, avagy megrövidítése nélkül ez csak egyetlen egy utón lehetséges: Egy új szakosztálynak a felállításánál, a minek szükségességéhez az előadottak alapján kétség nem fér. Ez az osztály lenne pedig a gazdasági szakosztály. Jelesen pedig a gépészeti szakosztálytól elvennénk a következő tantárgyakat: a malom-, a fa-, a papir- és szövőipart. Ezek helyett beható Ó3 részletes tárgyalások anyagát képeznék a calorikus és motorgépek és a ma már annyira fontos elektrotechnika. így az uj gazdasági szakosztály keretében sorakoznának a malomipari, a faipari, papíripari és szövőipari tanszékek, továbbá a mezőgazdasági géptan, a szőiőszeti-borászati és tejgavdasági géptan. Emeljünk külön szakosztályt a gazdasági ipar ligák részére. Amennyire a hazai vegyészet megérdemli ezt a technikán, annyi alapon talán jogosult a külön gazdasági szakosztály felállítása is. Erősen hiszem, hogy Magyarország gazdasági kibontakozásának legsürgősebb elő munkálatai ezek lehetnek. Magyarország számára kiváló produktiv szellemi erőket kell nevelni, addig az önálló vámterület se sokat lendít rajtunk. Ezt a válságot, ezt a visszás és kárhozatos állapotot földtehermen- tesitéssel, progresszív adóval, önálló vámmal stb. egyéb sokat Ígérő jelszavakkal megoldani nem lehet. Meg kell gondolnunk, hogy földet mivelő, a föld erejéből élő nemzetek vagyunk! E téren tehát, a mikor életkérdésünkké válik az, mennyire vagyunk ügyesek, erősek és értelmesek a földünkben rejlő termő erőknek minél nagyobb fokú kihasználásában, nem lehet a régi idők álláspontján megmaradnunk. Uj idők szellemeinek kell áthatnia Magyarország felsőbb szakoktatásügyét. Vajta, 1905. október 24. VÁRMEGYE. A jegyzői nyugdíj választmány ülése. A tolnamegyei községjegyzői nyugdíjalapra felügyelő választmány október hó 25 én és 26-án a jegyzők érdekeire kiváló nagy fontossággal biró ülést tartott, melyen Simontsits Elemér várm. főjegyző elnöklete alatt Kurcz Vilmos árvaszéki elnök, Orffy Lajos, dr. Hirling Ádám, Kerbolt István, Erdős Gábor, Várkonyi Iván és Illés Gyula felügyelő választmányi tagok, úgy Klimes Antal hő- gyészi jegyző, mint a tolnamegyei községi és körjegyzők egyletének jegyzője vettek részt. A felügyelő választmány jegyző tagjai már 24-én este értekezletet tartottak, 25-én pedig a választmányi ülés megkezdése előtt tisztelegtek a vármegyei főjegyző urnái, a mikor is Kerbolt István, mint a megyei jegyző-egylet elnöke átnyújtotta ezen egyletnek a községi jegyzők magánmunkálati díjszabásának módosítására irányuló kérvényét, melyre nézve a vármegyei főjegyző ur legjobb akaratú támogatását Ígérte azzal, hogy a kérvényt a november 7-én tartandó törvényhatósági bizottsági ülésen tárgyalás alá togja bocsájtani abban az esetben, ha az, a községi szakosztály által akkorra kellőképen előkészitliető lesz. A jegyzői nyugdíjalapra felügyelő választmány október 25-én a tárgysorozatba felvett következő ügyeket intézte el: Várkonyi Imre gyönki jegyző, Mess József mázai s.-jegyző, Németh L. magyarkeszii jegyző, Weltner Dániel nagyszékely! jegyző, Brogli József mázai körjegyző, Keszler Károly kányái jegyző, Halmai Emil hőgyészi s.-jegyző, Nagel János hőgyészi s.-jegyző, Wágner József várdombi jegyző, Desz Lajos kölesdi jegyző, Somogyi Vilmos bedegi s. jegyző, Csukly Gyula re gölyi s.-jegyző, Abbay György dunaföldvári írnok, Bauer Károly dunaföldvári írnok, Stokinger János kocsolai s -jegyző a község jegyzői nyugdíj alapba felvétettek, illetőleg a javadalmukban beállott változás figyelembe vétetett. Ifj. Rumi Imre izményi s.-jegyző kérelme pótlásra visszaadatott. Steib Mihály döripatlani jegyző kérelme, mint tárgytalan mellőztetett, mert a nyugdij alap tagjai közé már 1904. évben felvétetett. Özv. Sebestyén Imréné temetkezési segély iránti kérelme elutasittatott. Hebrong Mihály hátai s.-jegyzőnek fizetés halasztás adatott és nősüiósének bejelentése tudomásul vétetett, 5°/o os járulék kivetése mellett. Czéh - Ferencz dombóvári jegyző kérelmének hely adatott. Várkonyi István kérelme elutasittatott. Rode Anna nevelési pótléka beszüntettetett. Varga Kálmán neveltetési pótléka önkéntességi évére is folyÓ8Íttatott. Körtvélyesi László gyönki községi írnok nem vétetett fel a nyugdij alap tagjai közé, mert nem kérte felvételét, csak a főszolgabíró jelentette be megválasztását. Néveri Árpád f.ireghi, Lágler S. nagysrokolyi, Scherer Gy. tamásii, Blochin- ger E. tamásii jegyzők azon kérelmükkel, hogy az állam által kiegészített fizetésük után vétessenek fel a nyugdíjalapba, elutasit- tattak, mert ezen emelés figyelembe vételére jogerős szabályrendelet még nincs. Ozv. Ko- váts Sándorné előbb özv. Puskás Jánosné kérelme, hogy első férje után megszavazott nyugdija újból folyósittassék, elutasittatott. Ezek elintézése után a választmány a község-jegyzői nyugdíj-szabályzat módosítása czéljából a tolnamegyei községi és körjegyzők egylete által készített szabályrendelet tervezetet vette tárgyalás alá, hogy a november 7-iki törvényhatósági bizottsági gyűlésre előkészítse. Ezen szabályrendeletből kiemelendők a következők: 1. A rendszeresített állásban levő aljegyzők, segédjegyzők és községi Írnokok is kötelezőleg tagjai a nyugdijegyesületnek. 2. A nem rendszeresített állásban, — de jegyzői irodában eltöltött idő is beszámítható 10 évre visszamenőleg, — ha a megfelelő járulék befizettetik. 3. A községek járulékát 6 fillérről 8 fillérre emelték. 4. Az ezután a községek által megszavazandó uj személyi pótlék csak a vármegye törvényhatóságának jóváhagyásával j számítható be a nyugdíjba. 5. A nyugdij csak szünetel, ha beteg- í ség miatt valaki nyugdijaztatik, vagy végkielégitést kap. Ha ismét szolgálatba lép s ! a végkielégítést visszafizeti, újból igényt tart- I hat a nyugdíjra. 6. Ha más megyében, vagy más hiva- | talba lép, nyugdija szünetel s nyugdij igénye j feléled, amint újabb hivatalába is nyugdij- \ képes lesz.
