Közérdek, 1905 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1905-10-07 / 40. szám

8 lápafői, Göde István tamási-i, Takács Iózsef tamási-i, Csutorás József szakályi és Müller Henrik varsádi lakosoknak 20—20 korona 5 dik dijat. NYILTTÉR* Közérdek — magánérdek. Szekszárd rendezett tanácsú várossá történt átalakulása alkalmával benyújtott, úgy látszik érdeklődést keltett, tárgyilagos feleb- bezésünk felterjesztését kisérő polgármesteri észrevételekre személyes vonatkozásuknál fogva kénytelen vagyok e helyen reflektálni. A dolog érdemére csak általánosságban terjeszkedem ki, mivel a felsőbb hatóságoknak nincs szükségük praeiudiciumokra, sem helyi codificáló jogtudósok érvelésére. A törvényt s miniszteri rendeleteket ők is ismerik s bizo­nyára jobban, mint Szekszárd városának polgármestere, ki, úgy látszik, a kezdet nehézségeivel küzdve, felterjesztését ivekre terjedő és személyeskedő észrevételekkel kiséri, holott az egyszerű s rövid felterjesz­tésen kívül egyéb joga és kötelessége nincs, lévén a többi a felső hatóság dolga. — Mennyi drága időt tölt el majd közérdekből a t. polgármester ur, ha minden egyes föleb- bezést, más hatóságoktól eltérően, elmélkedé­sekkel fűszerez s elmélkedik, szokása szerint, lassan, csendesen 1 A dolog érdemében a nyilvánosság előtti védekezésre nincs szükségem, mivel nekem más mód áll rendelkezésemre állás­pontom védelmére. A kifogásolható eljárással szemben észrevételermet, mint eddig, úgy a jövőben is, az illetékes hatóságok előtt tárom fel, mivel egyedül ők autentikusok ezen ügy­ben Ítélkezni. Az érdeklődő egyének bármi­kor betekinthetik azokat s ha a helyi lapok majd érdemesnek találják, — mint felebbe- zésemet — közölni fogják azokat. Jogász embernek meg van a maga véleménye pro vagy contra, laikus embert nem a szópazar­lás, szemfényvesztés avagy ferdítések érdek­lik, hanem az eredmény, sok embert pedig természetesen a személyeskedés. Már soraim kezdetén érintettem, hogy a felsőbb hatóságnak törvénymagyarázó s a községi korlátok közt megakadt s mégis Magyarországra hivatkozó, helyhez kötött »Helyi Észre« nincs szüksége, annál kevésbé akkor, ba jogforrását idegen városban leli fel ott, ahol villamvilágitásunk kifogástalan ideális mir1 T (pót szerezte be. Akkor, mikor én egy választásnál hivatkozva a törvény- szakaszokra, a nyilvánosság kizárását sérel­mesnek találom, felebbezésem, melyben csak tárgyilagosság s nem személyeskedés vagy kesergés fedezhető fel, indokolt. Én sem egyéneket, sem triumvirátust, sem „Cabinet noirt“ nem sérelmeztem, hanem igenis egy eljárást, mi a nyilvánosság s ellenőrzés szem­pontjából sem kifogásolható. A törvény felett ha gondolkozunk, or­runkon túl is kell, hogy lássunk; a helyi gyökerek táplálandók és “fejlesztendők. A jelentésből is kitűnik, hogy mikor belügy­miniszteri intézkedés történt, felebbezés is történt vagyis akadt még kívülünk ember, ki bár józan ésszel, de nem oly világosan olvasott a községi törvény szakaszai között, mint a polgármester ur. Ha pedig a polgár- mesteri állás ellen nem adatott be felebbezés, úgy bizonyára a nyilvánosság s pályázat figyelembevételével történt a választás s nem kötötték hely- vagy személyhez ezen állást. A polgármester állása mellett érvel, azt hely­hez köti és bámulatos, nem személyhez! Ezt bizonyára közérdekből cselekszi akkor, ami­kor én kesergek s keserűségemet a „közügy üdvének alárendelni nem tudom.“ Hát kérem, nekem azért a fényes 800 koronás dotáczió- ért — hála érte — nem kell keseregnem s nem kell bánkódnom erkölcsi szempontból sem, hanem igenis kell sajnálkoznom és ezen sajnálkozást méltóztatik a kesergéssel össze­téveszteni. Sokan tudják, hogy önzetlen czél * £ rovatban közlőitekért felelősséget nem vállal a Szerkesztő. KÖZÉRDEK vezérel felebbezésemnél. Ez a felebbezés | minden körülmény s bármely eredmény ese- j tén beadatott volna, ha a nyilvánosság ki­zárásával suba alatt történik valami. Én akkor, mikor felebbezem a közügy sérelmére nem cselekszem. Felebbezésemnek a törvény értel­mében felfüggesztő hatálya nincs, folyhatik j minden rendben, dolgozhatik a tanács. Ha helyben hagyják a határozatokat — én nem gondolkozom oly biztosan — meghajlom s a közügy sem szenved sérelmet; ba megsemmi­sítik csak személy változás állhat elő, vagy az sem, ami ismét a gép működése szem­pontjából nem a közügy hátránya. Nekem csak a választott mód áll rendel­kezésemre közérdeklődésemet némileg ki­mutatni. A közügy iránti érdeklődésem, tu­dom nem nagyobb, mint a polgármester űré; de ez természetes is, mert ő azelőtt s most is mint egy hatóság feje, kell, hogy jobban érdeklődjék a közügyek iránt. Ezért érdek­lődése is nyilvánvalóbbá válhatik, mint az enyém. Tudjuk mindnyájan nagyon jól, meny­nyire a szivén hordja a szekszárdi „Ferencz“ J közkórház építkezési ügyét; mennyire érdek­lődik a bevezetett városi villamvilágitás iránt s mily szigorú ellenőrzést gyakorol a válla­lattal szemben, tudjuk, hogy mennyire siet­tette a rendezett tanácáu város polgármesteri állásának betöltését, hogy haladjunk előre s ez a szegény város fő nélkül ne legyen, s tette és teszi ezt és sok mást mind-mind közérdekből! Hát kérem t. polgármester ur, ne is gondoljon Ön most már sem a védgátra, legkevésbé pedig a szekszárdi takarékpénz­tárra, hanem csupán csak uj állásából ki­folyó sürgős teendőire, a városra, illetve a közérdekre. Ne is féljen felebbezésemtől, csak bátran előre; hisz világosan rendelkezik Ön szerint a törvény! Ön előtt felebbezésem sületlensége természetes s Ön még sem meri miatta a hátralevő tisztviselői választást meg- ejtetni ! Nem mer a rendezett tanács sürgős teendőibe belekapni, mert kételkedik abban, vájjon polgármester-e avagy főjegyző ? vagy mindakettő egy személyben? Talán azt sem tudja, melyik fizetését élvezze közérdekből a főjegyzői fizetést a »passus pénzzel» és ma­gán munkálatok dijával avagy a polgármes­teri fizetést járulékok nélkül ? Mert vala­mennyi kétségtelenül nem élvezhető. Tisztelt polgármester ur 1 Ha közérdek­ről beszélünk, első és fő kötelességünk a I személyeskedést elkerülő higgadt objektivitás. Személyeskedéshez — még hozzá hivatalos eljárás közben — sem jogtudomány, sem j miveltség nem szükséges. Ön a tárgyilagos­ságot semmibe se véve, érzékenykedik s a j személyeskedést megkezdte, ami igen köny- nyen Önnel szemben a kesergés és önzés, nem pedig a közérdek látszatát keltheti fel. Ezt iparkodjék csak elkerülni s félénkség nélkül haladjon bátran és sikeresen előre ész­szel és erővel 1 Dr. Mayer Gyula. 1905. október 7. Eladó ház. Szekszárd legjobb részén, a Kossuth Lajos-utczában egy csinos családi ház, mely áll 4 szép nagy szobából, 2 konyha, éléstár, pincze és mellék- helyiségekből, csinos kerttel és hátsó udvarral, — szabad kézből, igen előnyös feltételek mellett eladó. Felvilágosítást ad a kiadóhivatal. Pénzkölcsön I Házakra, földbirtokokra L, II. hely­re olcsó feltételek mellett, valamint személyhitelt kezes nélkül is 200 koronától feljebb mindenféle állású egyénnek 4 korona havi törlesztésre gyorsan és oiesón közvetít eöskői Yárady Lajos Budapest, Kcrepesi-ut 62. — Bővebb felvilágosítással azon­nal szolgálok válaszbélyeg ellenében. 11—52 r Értesítés. Van szerencsém a helybeli, vala­mint a vidéki hölgyközönség szives tudomására hozni, hogy Szekszárdon, a Mehrwerth Ferencz-féle házban a mai kornak megfelelő' női divattermet nyitottam. Raktáron tartok őszi és téli legújabb párisi és bécsi divatu női kalapokat, valamint gyász­kalapokat, menyasszonyi fá- tyolokat és koszorúkat. Kalap átalakításokat legolcsóbban elvállalok. Vidéki megrendeléseket gyorsan és pontosan teljesítek. A n. é. hölgyközönség b. párt­fogását kérve, maradok kiváló tisz­telettel i-2 Gyiiszü Erzsi. 4—4 Vezérszó ■ Minden darab szappan a Schioht névvel -----------------------.------tiszta és ment káros alkatrészekt81.== Sc liiclit-szappan! („Szarvas“ vagy kulcsszappant) a legjobb és használatban a legolcsóbb, minden ruhanemű és mosási módszer részére. JÓtálláS* ??'000 ,kor®nát fizet Sch'cht György ezég Aussigban bárkinek a ki be­gy . bizonyítja, hogy szappana a „Schicht“ névvel, valamely káros keveréket tartalmaz.

Next

/
Thumbnails
Contents