Közérdek, 1905 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1905-09-30 / 39. szám

1905. szept. 30.

6

tán a forgópisztolyt megtalálták Kakllk feleségénél, ki azt vallja hogy a pisztolyt azért vette el, nehogy félje őt bántalmazhassa, mert rossz viszonyban élnek; de a pénz el- tulajdonitását tagadja.

— Tönkre finomított nóta. Bizonyos fokú legénykedés, egy kis szilajság mindenkor jellemezte a magyar legény vérmérsékletét. Kitetszik ez a kurucz világ dalaiból és kitetszik a régi betyárromantikának számos dalából; csakhogy mikor ezt a szilajságot dalba foglalták, igen alapos okok játszottak közre. A

„Megverek valakit Vagy engem valaki De az én rózsámat Ne szeresse senki“

népdal nem üres, hitvány henczegésről beszél, ami a szekszárdi bicskások szokása. Azután meg ez a népdal:

„Vagyok olyan legény mint te Vágok olyan rendet mint te;

Ha nem hiszed gyere velem Fogd meg az én kasza nyelem“

szintén nem kérkedő henczegés, hanem nemes párbajra hivás. Mind a kettőből kivillan a nemesebb szilajság. A csárdába belépő legénynek ez a kurjantása: „Ki a légéiig a csárdában“ szintén párbajra hivás, a férfias erőknek, ügyességnek kihívása, melynek bővebb dalba foglalása ez :

Ha bemegyek a esárdába Leülök a lóczára,

Bele vágom a fokosom A mestergerendába.

A ki legény gyüjjün ide,

Vegye ki a helyéből,

A nevemet a helyébe Pirog vérrel irom fül.

Ez a régi betyár világnak párbajra felhívó, párbajra idéző nótája volt. Ezt a nótát dalolta a napokban három összekapaszkodott s még csak alig, hogy megka- maszkodott legényke Szekszárdon, tele tüdővel; csakhogy micsoda bután kirívó változtatással :

Ha bemegyek a csárdába Leülök a díványra.

Belevágom a bicskámat A mestergerendába.

A ki legény gyüjjön ide,

Vegye ki a késemet,

Még az éjjel piros vérrel írom föl a nevemet.

Micsoda ostoba, de egyúttal jellemző elferdítése ez, annak a másik tőről metszett s minden szilajsága mellett is gyönyörű magyar népdalnak ! Nem veszik észre a bicskázó legények, hogy a ki díványra ül, annak nem illik a kezébe még a bicska sem, mert a diványnyal egy kis városias műveltség is vele jár ? hogy a polgár ember, aki díványra ül, nem haszontalan bicskázó kölyök, hanem tisztességes viselkedésű polgár ? hogy a bicskát a mester gerendába sehogyan se lehet bele vágni, legfőlebb bele- szurni ? hogy milyen ostobán gyengécske dolog ez, amahhoz a fokos vagy balta bevágáshoz képest ? végül, hogy divány meg bicska sehogy sem illenek össze s ez a kettő még inkább nem illik bele abba a gyönyörű magyar nótába, amelyet a szekszárdi hitvány bicskázóknál egy kicsit külömb legények daloltak, meg külömb legény volt, aki azt a nótát készítette!

I — Verekedő muzsikus czigányok. Rácz Ferencz, Rácz Antal és Kárász József decsi muzsikus czigányok Bátaszéken az utczán összegabajodtak és öklözték, gyomrozták egymást, a földön henteregve; egymás ruháját összetépték, szaggatták, miglen a csendőrség véget vetett a czigányháborunak.

— Lopások Bátán. Csopor Mihály hátai lakos pitvarából egy zsákot tele ludtollal, Mihó József záratlan kamrájából 8 kiló szalonnát, Tóth Pál kocsiszinalatti ketreczébűl egy kövér ludat loptak el. Ugylátszik, hogy Báta a tolvajok hazája kezd lenni.

— A bátai Iajt08 kocsi. Lapunkban már megírtuk, hogy Báta község lajtos kocsiját az utczáról ellopták. A kissé merész, de ügyetlen tolvajt kinyomozta a csendőrség.

KÖZÉRDEK

Szűcs József bátai lakós volt az az ügyetlen, hogy saját falujában a község kocsiját a maga házához húzta, nem gondolva meg, hogy ez nem olyan kicsiny tárgy, a mit az emberek szeme elől olyan könnyen el lehet rejteni s már magába véve is feltűnő, hogy ha eddig nem volt kocsija, egy éjszaka termett neki, vagy ha volt egy, akkor egyszeribe kettő lett belőle. Nocsak igy rendre folytassák a tolvaj urak s a lajtos kocsi után már a község háza következik.

— Megszökött leány. Babus Juliánná dunaszentgyörgyi lakos e hó 7 én hazulról megszökött s azóta vissza nem tért. A duna- foldvári járás főszolgabirája körözteti. Sze- mélyleirása: Kora 20 éves, termete közép, arcza himlőhelyes. Távozásakor fejkendőt, barna réklit fehér betéttel, barnás szoknyát s fekete czipőt viselt.

— Dolgozik a bicska. Még a szüret meg sem kezdődött, már is dolgozik a bicska a szőllőhegyen. Csabai József csatár szőllő- hegyi lakos Pollerman István ugyanottani lakost úgy összeszurkálta szóvita közben, hogy Pollerman sebei jó két hét múlva gyógyulnak be.

— Villámcsapás. A hét elején a város fölött végigvonuló éjjeli zivatar alkalmával, egy villám Szabó Ferencz főgimnáziumi tanár Virág-utczai házába ütött be. Szerencsére, nagyobb baj nem történt, csupán az egyik szoba falazatát tépte le néhány tenyérnyi területen s a beszakitott maltert a szoba másik oldalához csapta.

— Helyreigazítás. Lapunk múlt számában arról adtunk hirt, hogy a Kaszinó bazárjának egyik helyiségét a Pick és Eisler ezég fogja bérelni. Annak a kijelentésére kérettünk fel, hogy az illető helyiséget Eisler Kezső fogja bérelni.

— Az öngyilkos posta és távírda felügyelő. Reitler Lajos volt m. kir. posta és távirda felügyelő f. hó 12 én Dunaföldvárról eltűnt. Mig családja köröztetését kérte, addig ő Budapesten bolyongott és a hivatalától elmozdítását kimondó fegyelmi határozat kézbesítését akarta elkerülni, hogy a határozat jogerőre emelkedését késleltesse. Nyolcz napi bujkálása után látva, liögy ez utón hivatalába visszahelyeztetése úgysem sikerülhet, hogy legalább családja számára a nyugdijat biztosíthassa, f. hó 20-án délben a Lukács fürdőben felakasztotta magát, és mikorra észrevették meghalt. Reitler azelőtt egyike volt a posta legszorgalmasabb tisztviselőinek és ennek köszönhette gyors előléptetését is. Kártyázási hajlama azonban hivatalát elha- nyagoltatta vele s miután nejének vagyont kitevő hozománya is bűnös könnyelműségének áldozatává vált, még nagymérvű adósságba is merült, alautosaitól nagyobb hitelt vett igénybe, de azt visszatéríteni nem tudta, a miért aztán feljelentették. A posta igazgatóság erre felfüggesztette, majd pedig elbocsátotta állásából. Ezért öngyilkossá lett. Neje, két kiskorú gyermeke és kiterjedt rokonság gyászolja.

— Rabló támadás Dunaföldváron. Vakmerő rablótámadás tartja izgalomban Duna- földvár közönségét. F. hó 26-án reggeli fél 7 óra tájban Reichhardt József gazdag; du- naföldvári magánzónak paksi-utezai lakására egy fiatal ember állított be azon ürügygyei, hogy bort óhajt vásárolni. Reichhardt kijelentette, hogy eladó bora nincs ugyan, de készséggel szolgál czimekkel, hol azt beszerezheti. Szobájában le is ültette az idegent, kinek egynéhány dunaföldvári szőlőbirtokos nevét diktálta papírra. Egyszerre az idegen a mit sem sejtő Reichhardtot torkon ragadva, pénzét követelte, s mikor ez a pénzt elő nem adta, egy hosszú konyhakéssel Reichhardt nyakát elvágni igyekezett. A kés életlenségének és a Reichhardt nyakára csavart kendőnek köszönhető, hogy a gyilkos kísérlet nem sikerült, igy a megtámadott valami nagy nehezen kiszabadította magat támadója kezeiből és kiáltásaival a szomszédok figyelmét sikerült felhivni, mire a rabló késének hátrahagyásával megszökött. Elkeseredett hajsza indult meg most a gyilkos kézrekerité- sére. A megugrott merénylőt a gyorsan megjelent rendőrség kocsin, lóháton és gyalog követte, valamint a figyelmessé vált lakosság

is kellően lelfegyverezve Űzőbe vette s a város végén csakugyan elfoghatták. Kihal- gatásakor kiderült, hogy a rablógyilkosság kisérlője Lukacsovics Ferencz 21 éves, mohácsi születésű és illetőségű kovácssegéd, ki ezelőtt két hónapja Pasker Ferencz duna- fóldvári kovácsmesternél dolgozott. A rablási kísérletet megelőző este jött hajóval Mohácsról Dunaföldvárra már azon szándékkal, hogy itt valamely gazdagabb egyént meglop. Útközben a hajón egy ordasi vagy hartai kofától lopta azt a kést, melylyel a gyilkossági kísérletét elkövette. Éjjeli szállást Dunaföldváron Gurics István nevű birtokosnál kért és kapott, vallomása szerint az éjjeli szálláson szemelte magának ki Reichhardt Józsefet, mint a kinél a rablást elkövetni- fogja. Lukacsovics teljes beismerésben van. Tettének, okául a hirtelen gazdagod.!s vágyát adja elő. Megmotozásakor 8 különféle értéktárgyról kiállított zálogjegyet találtak nála, melyeknek szerzési módjára nézve a nyomozás még folyik A vakmerő támadót hihallgatása után a csendőrség a dunaföldvári J járásbírósághoz, ez pedig a szekszárdi kir. ügyészséghez kisértette át.

— Apa a fia ellen. Németh József bátaszéki lakos, vagyonos gazda; szép birka nyája van, melynek legeltetését fiára Mihályra

j bízta. A fiú azt gondolta, hogy a nyájhoz a legközvetlenebb rokonság révén neki is van félig meddig jussa. Eladott hát a nyájból négy darabot, aztán az ismeretes „hova lett a nyája? eladta, hova lett az ára? megitta“ népdal szövegéhez híven — a birkák árát elmulatta. — De az apa sem a népdalra, sem a legközvetlenebb rokonságra nem liede- ritett s mulatós fiát feljelentette az ügyészségnél.

— Szerencsétlen esés a kocsiról. Lerch

István högyészi kocsis egy házban szalmát rakott a kocsira, de elég vigyázatlanul nein rudazta le kellőleg s ennek aztán az lett a következménye, hogy elinduláskor egy csomó szalma a lovak közé esett, amitől azok megriadtak s az egyik kocsikerék neki vágódott a kapuütközőnek; ekkor meg a szalmatetején ülő kocsis esett egy csomó szalmával a lovak közé. A kocsi kerekei átmentek a szerencsétlen kocsis fején s 10 czentiméter hosszú mély sebet kapott, jobb fülét lehasitotta a kerék s halántékán is súlyos sérülést szenvedett. Eszméletlen állapotban vitték haza.

— Furcsa rögeszme. Tudvalevőleg az őrülteknek gyakran igen furcsa rögeszméik vannak. Kerültek már ki belőlük istenek, megváltók, királyok és tudja a jó Isten mi mindenféle szerzetbeliek nagyzási hóbortjuk szerint. Kovács János kovácsmester a szekszárdi Ferencz kórház szerencsétlen lakója azonban, minden igaz érzésből jövő szánakozásunk mellett is kaczagtatni való méltóságra tett szert. Szánalomra méltó társaival teljesen lenézőleg bánik, mert ő a legböl- csebb czalstokk és kettős francziakulcs s ebben a legmagassabb szerepében nem engedi, hogy a föld mozogjon s az akkor mozoghat csak, ha ő megrugja. Szegény, szerencsétlen, ennél bolondabb méltóságot már aligha találhatott ki. — Mily csodálatos is, az a meghibbant agy !

— A bicska. Szeitli Takler József szekszárdi lakos, Fehér Mihály szekszárdi lakost a sédpatak partján rövid szóváltás után összeszurkálta úgy, hogy sebei csak 1Ü—12 nap múlva gyógyulnak.

Borszék.

Ha Székelyföldön jársz — fenyvesek aljában —

Hol tündértől népes ragyogd világ van,

Megejt híres vizű Borszéknek forrása,

Mely már Atillát is vendégül traktálta.

Itt pedig Tolnában, bikavér honában,

Borivóktól népes, venyigés világ van,

Melynek lángborából — ha megtelik gyönggyel A magyar néplélek ősereje tör fel . . .

Csak borszéki vizet igyunk hát ily borral: Magyar virtust nevel, életkedvet forral . . .