Közérdek, 1905 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1905-09-23 / 38. szám

4

KÖZÉRDEK

1905. 8zept. 23.

birákból álló bizottság Szekszárdon. Az es- peresi állásra összesen 23 szavazatot adtak be. Nagydorogh nem szavaaott, Gerjen szavazata pedig elkésve, 18-án érkezett. A 23 szavazatból 15 szavazat Dőczy József váraljai, 7 -szavazat Kátai Endre dunaszent- györgyi, 1 szavazat pedig Széky Géza ger- jeni lelkészre esett, igy a lemondott érdemes esperes, Dömők Péter helyére Dőczy József váraljai lelkész választatott meg, Az uj esperes kiválóan képzett, derék tagja a leikészi karnak, régebben irodalmi téren is működött, igy minden tekintetben méltó az egyházmegye legmagasabb tisztére, és kitüntető bizalmára; úgy értesülünk azonban, hogy ^visszavonhatatlanul ragaszkodik régebbi elhatározásához, hogy az esperessóget el nem vállalja. Ha tehát kapaczitálni nem lehet elhatározása megmásítósára, akkor nemsokára uj választás lesz az esperesi állás betöltése végett.

A Kálmán Dezső kölesdi lelkész lemondása folytán megüresedett főjegyzői állásra 4 szavazatot adtak be. Ebből 16 szavazatot Széky Géza gerjeni, 3 szavazatot Szabó Károly a'sónyéki, 2 szavazatot Bus Lajos decsi, 1 szavazatot Arany Antal medinai, 1 szavazatot Babai] Géza pilisi, 1 szavazatot pedig Tantó János kajdacsi lelkész kapott, igy általános szótöbbséggel Széky Géza gerjeni lelkész választatott meg főjegyzővé.

A lemondott főjegyző Kálmán Dezső kölesdi lelkész már a 60-as évek elejétől kezdve visel egyházi tisztségeket, mint a Protestáns Pap szerkesztője is kiváló érdemeket szerzett. Sokan fájlalják tehát távozását. Viszont Széky Géza szép készültségénél, kiváló szorgalmánál s rokonszenves egyéniségénél fogva méltó utódja lesz a főjegyzői székben.

Végül a két újonnan rendszei'esitett világi aljegyzői állásra Máthis Kálmánt és Bodnár Istvánt választották meg 18, illetve 16 szavazattal. Szavazatokat kaptak még Bajó János (3), Szabó Ferencz (1), Eötuös Károly (1), Müller János (1), Hagymássy Zoltán (1), Kőris Ferencz (1) szavazatot.

Tudósító.

VÁRMEGYE.

A megyei dűlő utak rendezése. A

földmivelésügyi miniszter a vármegyei törvényhatóságokhoz a következő rendeletet intézte: „Előfordult, hogy a községek, a melyek közös dülőutak rendezése és állandó megjelölése iránt vagy nem a kellő időben intézkednek, hanem akkor, a midőn a kataszteri munkálatok a betétszerkesztés czéljaira már rendeztettek, vagy pedig az állandó megjelölést mellőzik s a helyett néhány hét alatt elpusztuló karókat, zsindelyeket alkalmaznak és az igy kellőleg nem tájékoztatott fölvételeknél előforduló esetleges téves kitüntetések ellen — a telekkönyvi betétek elkészülte után kell a mezei közös dülőutak rendezése érdekében fölszólamlásokkal élni.

Az ilyen eljárás azt eredményezi, hogy a betétszerkesztós czéljaira már rendezett katasz téri munkálatok föl lésznek forgatva, miáltal áttekinthetőségük biztossága ve3zedelmeztetve van, de egyszersmind az államkincstárra több költséget is ró. Fölhívom az alispánt: utasítsa a községeket, hogy a megyei, községi közös dülőutakat a részletes fölmérést megelőzőleg rendezzék.“1

VÁROSI ÉLET.

Mérnök számvevői állás. Ma járt le a mérnök-számvevői állásra a pályázat. Úgy tudjuk, hogy a csekély javadalmazásu állásra senki sem pályázott. Az előtt áll tehát a város képviselőtestülete, hogy a két állást válassza szét és a mérnöki állást ne töltse be, a számvevői állásra pedig pályázatot hirdessen. Nem hisszük, hogy 600 koronás számvevői állásra fiatal és kellő szakképzettséggel ellátott emberek pályázzanak, de ha ilyenek nem akadnak, akkor keresni kell olyan em bért városunk képviselő testületének, aki a városi bonyolult számvitelt mindenek előtt érti, másodszor más foglalkozása nem lévén, a város házán hivatalos órákat tart. Az elsőre szükség van azért, mert ez a város minden polgárának érdeke, a másodikra pedig azért, hogy a várossal összeköttetésben levő vállalkozók, iparosok, fuvarosok ne legyenek kénytelenek a számvevő hivatalos órái hiányában várakozni pénzükre, avagy hosszabb időt eltölteni az ide-oda járással, mig pénzükhöz jutnak.

— Kinevezések. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter dr. Sleinecker István közalapítványi kir. ügy igazgatósági segédfogalmazót, Steinekker Ferencz volt szekszárdi közalapítványi felügyelő fiát, al- ügyészszé nevezte ki. — A vallás- és köz- oktatásügyi miniszter Lunova Mária okleveles kézimunkatanitónőt, Lunova János zornbai jegyző leányát, a beregszászi állami polgári leányiskolához kézimunkatanitónőnek nevezte ki. — Az igazságügyminiszter Lovass Gyula szekszárdi kir. törvényszéki joggyakornokot az algyógyi kir. járásbirósághoz aljegyzővé nevezte ki.

— Hivatalba lépes. Bajó János Tolnavármegye árvaszékének újonnan választott ülnöke az elmúlt hét péntekjén foglalta el állását.

— Uj erdőmester. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Hoffman Sándor szekszárdi közalapítványi főerdészt, erdőmesterré nevezte ki. Gratulálunk!

— Adomány a Simontsits könyvtár nak. Nunkovich Ferencz, nyugalmazott központi járási főszolgabíró, 100 koronát adományozott a Simontsits könyvtárnak.

— Házasságkötés. Szombaton kötött házasságot Reich Árpád, a varasdi 10. honv.

tégla darabja kerül kezünkbe. Egy halomban tégladarabok és embercsontok hevernek. Bizony-bizony de kár, hogy itt szőlő van és ... . nem lehet ásatni.

Itt van az ősi, kőkorbeli ember által földvárrá alakított hegytető, itt van a mély sánczárok köröskörül, — itt vannak a kőkornak, római kornak — tán a bronz és kelta kornak is apró cserepekre tört maradványai és uramfia a mai kornak barbár kulturembere szőlőt ültet föléjük, hogy az ősember műveltségének maradványait igy fedje el előlünk s a szomszéd falu lakosai mind szanaszét gazdasági munkában, hogy egy irmag munkást se kaphatunk, kivel logalább egy ásónyomnyit végeztetnénk ide- fönt a hegytetőn. Kell-e ennél sirámosabb állapot nekünk, semmiféle folyadékra, csak egyedül régiségre szomjas búvároknak ? !

Mélyen megszomorodott szívvel koczog- tunk lefelé kocsijainkhoz, aztán vissza Nagyberkibe. Itt megebédelvén, indultunk a vasútállomáshoz, el, haza Szekszárdra a dombovár- bátaszéki vonalon. A mily kedves és gyönyörködtető volt utunk eddig — éppen oly kevéssé volt ezután. Ismét a kedves helyi| államérdekü masina vitt bennünket — rengeteg hosszú kocsisorral, éppen csak a vágányok elhelyezésére elégséges szűk mélyedésben. Semmi különös természeti szépség az egész vonalon, magas dombok zárják el a kilátást jobbról is, balról is. Majd meg elérjük a kapaszkodót s hunczut az az alföldi csikós, amelyik külömb kacskaringót tud kivágni a karikással, miDt a milyen görbe kanyargósán jár a mi masinánk.

Hála Isten itthon vagyunk este nyolcz órakor. Reggel öt órából délig kocsin, azután meg késő estír vasúton kimarjult, elfásult tagjaimat i n pihentettem a kényelmesen megvt igyban s a szép Kapós-völgyre való nk vissza emlékezés közben szunnyadtam el jóleső alvásra. Az egész kirándulásból, a régészet számára ugyan édeskevés kézzel foghatót hoztunk haza, — de nekem mint néprajzosnak, igen j tanulságos, mint idealistának gyönyörködtető í volt a Kapós völgye.

huszár ezred századosa Reich Oszkár dombóvári járási szolgabiró testvérje, vizeki Tullián Zsigmond pémsügyigazgatósági titkár leányával, Margittal. Az esküvőnél tanúként szerepeltek: Tullián Andor osztopáni földbirtokos és Vuchetich István honv. huszár százados Verőczéről.

— Uj közalapítványi igazgató. A király Baumgarten Sándor okleveles építészt a VÍ. fizetési osztályba való sorozás mellett köz- alapitványi igazgatóvá nevezte ki.

— Uj tanár. A közoktatásügyi m. kir. miniszter Babits Mihályt, néhai Babits Mihály táblabiró fiát Bajára, az ottani főgimnáziumhoz, a latin és magyar nyelv tanárává nevezte ki.

— Esküvő. 1905. évi szept. 19-én d. e. fél 10 órakor kötöttek házasságot Földvári Mihály Tolnavármegye főlevéltárnoka és Fischhof Flóra urhölgy Szekszárd város kistanácstermében. Násznagyok voltak Fischhof Jónás és Strausz Antal, a menyasszony nagybátyjai. A házasságkötést Dömötör anyakönyvvezető végezte. A polgári házasságkötés után az uj pár nászúira indult.

— Hivatalok költözése. A pénzügyi hivatalok befogadására szánt Dicenty - féle palota már majdnem teljesen elkészült. Jövő héten már meg is kezdik az egyes hivatalok oda költöztetését. így a szekszárdi állam- pénztár már hétfőn és kedden oda hur- czolkodik. Ezen a két napon szünetel a hivatal. A többi pénzügyi hivatalok is átköltöznek a jövő héten.

— Á kántorok kántorának ajándéka.

Kapossy György, a nagy népének szerző, a szekszárdi ifjúságot megajándékozta 24 korona értékű énekgyüjteményével, 2 vaskos kötetben. Végre a „diákorgonista“ „blattról“ játszhatja a zamatos egyházi magyar énekeket. Csak még orgonanyomói tudnánk az ifjúságnak szerezni, illetve azt fizetni. Talán akad rá Mecénás ? ! . . . Adja Isten !

Hazafias üdvözlettel

Szekszárd, 1905 szept. 22.

Szabó Géza

fögimn. és polg. isk. hittanár.

— Apponyi Sándor gróf borai. A

liógei világkiállítás nagy zsűrije a napokban fejezte be működését. Bírálata a Magyaror- \ országi bortermelők és borkereskedők országos szövetsége által rendezett gyüjtemé- l nyes magyar borkiállításra nézve igazán i fényesnek mondható, a mennyiben a csopor- j tos kiállításban részt vett összes kiállítók részesültek kitüntetésben. Nagy örömünkre szolgál, hogy a kitüntettek sorában ott olvassuk gróf Apponyi Sándornak, a kiváló tudósnak, mint lengyeli nagytermelőnek a nevét is. Diplome d’honneur-t (díszoklevelet) kapott, s ezzel ismét szaporította azt a rengeteg sok kitüntetést, amellyel nemcsak kitünően vezetett lengyeli uradalmának, de vármegyénknek is már annyi dicsőséget szerzett. Ez alkalommal időszerűnek találjuk összeállítani az Apponyi borok dicséretét, vagyis az eddig nyert összes kitüntetéseket. Gróf Apponyi Sándor szőlőterülete 65 kát. hold, Lengyel, Kis Vejke és Mucsi határban fekszik. Nagy része rekonstruálva van, körülbelül 1ji részét azonban még most is szén- kénegezéssel tartják fenn. Á borok nagy részét, mint uj bort értékesitik, de a kitűnő pinczekezelés mellett, egy tekintélyes rész, mint ó bor jön forgalomba s úgy a főváros előkelő szállóiban, mint a külföldön, Ausztriában, Német országban, Olaszországban, Szerbiában, Cseh Morva országban és Galicziá- ban is a legnagyobb keresletnek örvend. Az itt termett borok kitűnőségét mutatják az itt felsorolt kitüntetések : A budapesti 1885. évi kiállításon bronzérem, a bécsi kiállításon 1888-ban díszoklevél, Brüsszelben 1888-ban nagy aranyérem, Bécsben 1890-ben ezüst érem, Budapesten 1896-ban díszoklevél, Brüsszelben 1897-ben nagy aranyérem, Szegeden 1899-ben aranyérem, Párisban 1900-ban j ezüst érem, Pozsonyban 1902-ben aranyérem Turinban 1902-ben díszoklevél. A velünk szomszédos vármegyékből: Wertheimer J pécsi ezég, Medaill d’ort (aranyérmet.) és Krausz Adolf utódai ugyancsak pécsi bornagykereskedő ezég bronzérmet nyertek.

_ Eljegyzések. Káhn Sándor, a szekszárdi Molnár-féle könyvnyomda intézet mű-