Közérdek, 1905 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1905-09-02 / 35. szám
1905. szept. 2 8 náczné, Lowy Jakabné, Máder Béláné (Vajta), özv. Schankebank Albertné és Glatz Samuné (F.-Pél.) Leányok: Czermák Ilonka, Bereczk Irma, Gizella és Aranka, Fried Vilma, Lőwy Erzsiké, Gerzsó Ilonka és Hilda (B.-pest), Bolle Ilse (Berlin), Pfeifer Francziska és Kemptner Miczi. Muzeum, köziutézetek ügyei. Ajándék a múzeumnak. Örffy Lajos ügyvéd 1 kötet kéziratot és egy régi térkép gyűjteményt ajándékozott a múzeumnak. TUDOMÁNY, IRODALOM. Közgazdasági irodalmunk fejlődése. Kormos Alfréd, a Magyar Pénzügy és a Magyar Kereskedők Lapja szerkesztője, akinek a közgazdasági és pénzügyi szakiroda- lom terén kifejtett munkássága és az ország kereskedelme és ipara javára szolgáló, 25 éves hirlapirói tevékenysége lapunk olvasói előtt sem lehet ismeretlen, most „Nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adója és illetéke“ czimmel hézagot pótló gyakorlati kézikönyvet rendez sajtó alá. Tekintettel a munka szükséges voltára és arra, hogy Kormos Alfréd a magyar pénzintézetek és részvénytársaságok ügyeit évtizedeken át a legnagyobb gonddal munkálta és ezeket minden illetéktelen támadás ellen meg is védelmezte, legújabb munkáját is az érdekeltek figyelmébe ajánljuk, irodalmunk nagy hijjával van olyan kézikönyvnek, mely a részvénytársaságok, bankok, takarékpénztárak és szövetkezetek által fizetendő adókra és illetékekre vonatkozó törvényeket, rendeleteket és határozatokat gyakorlati rendszerben foglalja magában. Az idők múltával pedig az uj törvények, közigazgatási bírósági határozatok és döntvények, valamint a pénzügyminiszteri rendeletek tömkelegével állunk szemben, de hiányzik a munka, mely Útmutatóul szolgálna. Ennek a hiánynak pótlására adja ki a hivatalos adatok fölhasználásával Kormos Alfréd a „Nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adója és illetéke“ czimü gyakorlati kézikönyvet, mely az üzleti adón, a tőkekamatadón és az alkalmazottak keresetadóján kívül, a nyilvános vállalatok és egyletek összes illetékeivel is foglalkozik. A munkának, mely szeptember hóban jelenik meg 550 oldal terjedelemben, előfizetési ára, díszes vászonkötésben bérmentve nyolcz korona. A megrendelések a Magyar Pénzintézetek kiadó- hivatalához (Budapest, VII. Almássy-tér 2.) küldendők. „Jáva szigeten.“ Ritka, érdekes könyv jelent meg a napokban Szekszárdon, „Jáva szigeten“ czimmel. Koritsánszky Ottó adta ki barátjának, a holland légióba szakadt, tolnamegyei illetőségű Kaniízer Oszkár volt műegyetemi hallgatónak naplójegyzeteit s útleírását. Lehetetlen ezt a könyvet bizonyos megilletődés nélkül olvasni s nem csak érdekes, élvezetes tartalmánál fogva ajánljuk olvasóink figyelmébe, de már csak azért is, mert a könyv tiszta jövedelme nagyot lendíthet, a jobb sorsra érdemes fiatal ember sorsán. Ez alkalommal tárczánkban csak mutatványt közlünk belőle. Később azonban tüzetesebben ismertetjük. Ára 3 korona. A könyvet Molnár Mór nyomdája állította ki. Egyletek és társulatok. A jegyzői egylet közgyűlése. A tolnamegyei községi- és körjegyzők egylete Szekszárdon a vármegyeház gyűlésiemében 1905. évi szeptember hó 14-én délelőtt 10 órakor rendes közgyűlést és ugyanott a „Szekszárd Szálló“ 2, számú helyiségében szeptember hó 13-án délután 6 órakor választmányi ülést tart. Tárgysorozat: 1. Elnöki jelentés. 2. Az egylet 1904. évi pénztári számadásának előterjesztése. 3. Az 1903. évi egyleti pénztári számadás megvizsgálásáról KÖZÉRDEK szóló számvizsgáló bizottsági jelentés. 4 Az 1903. és 1904. években tartott egyleti táncz- mulatságról szóló számadásokra vonatkozó számvizsgáló bizottsági jelentés. 5. A mille- | niumi ösztöndíj alapról szóló 1904. évi számadás előterjesztése. 6. 1906. évi költségvetés megállapitása. 7. Indítvány a községi és körjegyzők által végezhető magánmunkála- ! tokról s ezek díjazásáról szóló vármegyei szabályrendelet némely pontjainak módosítása j tárgyában. 8. Inditvány a községi pénztár- , kezelés és számvitelről szóló szabályrendelet némely szakaszának módosítása tárgyában. 9. A pestmegyei jegyzői egylet indítványa a vármegyei számvevőség és pénztárkezelés visszaszállítása iránt. 10. Szvidniki (Sárosmegye) körjegyző kérelme anyagi segélyért, j 11. Az országos központi jegyzői egylet folyó évi jubiláló közgyűlésére megbízottak kiküldése. 12. Ritter Béla kalaznói jegyző bejelentése az egyletbőli kilépéséről. 13. Időközben érkezett tárgyak. Kelt Regöly, 1905 augusztus 18. Kerbolt István egyleti elnök. TANÜGYI HÍREK. A magyar nyelv az iskolákban. Tolna vármegye közigazgatási bizottsága, múlt hó 24 én tartott ülésén foglalkozott a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszternek f. é. aug. hó 15-én kelt 720Ó0 számú rendeletével, melyben a magyarnyelv kötelező tanításáról szóló 1879. XVIII. t. ez. szigorú végrehajtása tárgyában a kir. tanfelügyelőkhöz egyidejűleg intézett körrendeletét a közigazgatási bizottságnak oly felhívással küldte meg, hogy ezen úgy az állam, mint hazánk nem magyar ajkú lakosságának fontos érdekét képező törvényes rendelkezés minél sikeresebb végrehajtásában a kir. tan- felügyelőt mennél hathatósan támogassa. A miniszteri leiratból kifolyólag a köz- igazgatási bizottság nevében Széchenyi Sándor gróf főispán a következő határozatot bocsátotta ki: A fennebbi miniszteri rendelet értelmében megkeresem az összes egyházmegyei főhatóságokat, hogy ezen határozatomat a főhatóságok alatt álló iskolaszékekkel szigorú miheztartás végett közöljék, továbbá felhívom az összes állami iskolai gondnokságok elnökeit, végre a községi izr. és magániskolák iskolaszéki elnökeit és fentartóit, intézkedjenek azonnal : 1. hogy Tolnavármegye közigazgatási bizottságának 1895. évi nov. hó 16-án 13 9. sz. a. hozott határozata II. része 1. pontja értelmében a mindennapi és ismétlő tanköteleseknek beiskolázása, szept. hó 1-től legkésőbb ugyanezen hó 15-éig befejeztessék és a tanitás úgy a mindennapi, mint az ismétlő iskolában ugyanezen idő alatt megkezdessék. 2. hogy a fennebbi határozat II. része 5. pontja szerint az összes tanköteles gyermekek magyar tankönyvekkel és Írószerekkel saját hatáskörükben, esetleg az 1868. évi 38. t. ez. 32. §-a értelmében a hivatkozott határozat I. része 6. pontjának alkalmazásával a községek elöljáróságai által elláttassanak. 3. hogy a mulasztási kimutatások Tolna vármegye közig, bizottságának, 1903. évi junius hó 15-én 73. sz. a. kelt határozata II. részének b) pontja értelmében már szept. hó 15-én és ezentúl minden hó végén és közepén az iskolaszék által megvizsgáltassanak és megfelelő intézkedés végett a község elöljáróságához áttétessenek, hogy azok az előbb jelzett határozatnak végpontja szerint, a község elöljárósága által sürgősen elbírálhatók legyenek. Egyben felhivom a vármegye összes községeinek elöljáróságát, hogy a fennebbiek- ből reájuk háruló összes teendőket felelősség terhe mellett, a legnagyobb erélylyel és pontossággal teljesítsék, mert bárhonnét eredő panasz esetében ellenük a legnagyobb szigorral fogok eljárni. Végre utasítom a vármegye hivatalos lapjának szerkesztőjét, hogy ezen határozatot lapjában azonnal közölje, hogy ebből az elöljáróságok kellően értesülhessenek, valamint a vármegye kir. tanfelügyelőjét, hogy félévi jelentésében a magyarnyelv tanítását a rendeletnek megfelelően vegye fel. Szekszárd, 1905. évi aug. hó 24-én. Gróf Széchenyi Sándor, főispán. Tanügyi liir. Streitné Rézler Ilonának nyugdíjazása következtében a szekszárdi polgári leányiskolában leendő helyettesítésével Tattay Margit oki. rajztanitónőt bizta meg a miniszter. Államsegély. A vallás- és közoktatás- ügyi miniszter a paksi három tanyai elemi népiskolánál rendszeresitendő három tanítói állás javadalmazásának 800—8Q0 koronára való kiegészítésére egyenként évi 400—400 korona államsegélyt utalványozott. S P O E T. Vadászat. Gróf Apponyi Géza pálfai uradalmán múlt hó 22-én és 23-án vadászatot tartott. A vadászaton részt vettek : Gróf Apponyi Géza két fiával, Br. Jeszenszky Ödön szolgabiró, Rieder Ödön pálfai kasz- nár s néhány erdész. A vadászat eredménye 52 drb. nyúl, 45 drb. fogoly, 3 drb. fáczán kakas s több másféle szárnyas. A vadászat 23-án délután véget ért s a vendégek 6 órakor Pálfáról eltávoztak. MULATSÁGOK. Szüreti mulatság. A szekszárdi építő és famunkások szept. hó 8-án, kedvezőtlen időjárás esetén 17-én, Fehér József vendéglőjében, saját könyvtáruk javára világpostával egybekötött nagy zártkörű szüreti mulatságot rendeznek. Belépti-dij: 60 fillér. Kezdete d. u. fél 5 órakor. A tolnai iparos ifjúság f. évi szeptember hó 3-án Tolnán a „Japánhoz“ czim- zett vendéglő nyári helyiségében, — ének, szavalat és világ-postával egybekötött szüreti mulatságot rendez. Beléptidij szemólyenkint 60 fillér. GAZDASÁG. Újabb kísérletek a viharágyuzás terén. A viharágyuzás kérdése még nincs teljesen megoldva. Mikor első időben kezdték alkalmazni a viharágyuzást, akkor a gazdaközönség az uj találmányt szabaditóként üdvözölte, mely a gazdáknak egyik legnagyobb veszedelmétől, a jégveréstől fogja megmenteni a termést. Különösen a szőlő- mivelők körében talált a viharágyuzás kedvező fogadtatásra és egymásután állították fel a viharágyukat. Közben azonban a kísérletezések folyamán számos ellenvélemény merült fel a viharágyuzás használhatósága felől és igy végleges álláspontot mindezideig nem foglaltak el. Az a három nemzetközi kongresszus, melyen e kérdéssel foglalkoztak, sem döntött véglegesen és igy a viharágyuzás még mind'g nem haladta túl a kisérlete- zés stádiumát. Most egy érdekes jelentéssel találkozunk a francziaországi szőlészeti állomások legutóbbi kimutatásaiban, amelyekben hatéves tapasztalatok alapján mondanak Ítéletet a viharágyuzás felől. A Rhone hires bortermelő vidékein ezen időközben nem kevesebb mint 28 társaság alakult, melyek mintegy ötszáz vihurágyuval védik az ottani szőlősgazdáknak mintegy 12 ezer hektárnyi szőlőterületeit a jégverés veszedelme ellen. Az elért eredmény ezen hatéves időközben, daczára annak, hogy éppen ezen évek folyamán a francziaországi bortermő vidékek a legtöbbet szenvedtek általánosságban a jégverés miatt, e helyütt alig volt mintegy 800 ezer franknyi a jégverés okozta kár, holott
