Közérdek, 1905 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1905-09-02 / 35. szám
6 KÖZÉRDEK 1905. szept. 2, sallárium ügye is. A bátai apát gazdatisztje azt mondta, hogy a kivetést ugyan nem bánja, de csak azok a régi jobbágyok fizessék, akik eddig is fizettek adót, — az uj jobbágyainak — akik három évi adómentességben részesülnek, egy krajczár tsem enged fizetni. Ennek ellenében a Daróczi] család gazdatisztje Zlinszkg pedig azt mondta, hogy a főispán nem a vármegye egy részének, hanem az egész vármegyének főispánja, tehát a kivetésbe és ennek behajtásába úgy egyezik bele, ha minden jobbágy akár régi, akár uj, fizetni fog. Ilyen értelemben egyezett bele a fizetésbe Storits az Eszterházy urodalom részéről, Madarász János a Sty- riun-Lymburg urodalom részéről. Ellenben a bátai apát gazdatisztje mellé állottak: Döry László földesur a maga nevében, Bolfart a Zinczendorf, Wilt a Monaszterly urodalom és Mikiesits a kir. kincstár nevében. Ezzel aztán ismét befellegzett a sallá- riumnak egy kis időre. Még azon 1713. évi szeptember 13-án maga a főispán gróf Nes- selrodt elnökölt a közgyűlésen és maga kijelentette, hogy a salláriummal elvár a . . . legközelebbi kivetésig. Ez a várakozás és kivetés eltartott három évig, mig végre az 1717. január 18 án Szekszárdon tartott közgyűlésen már Daróczy Ferencz alispán elnökölt s előterjesztette, hogy a főispán igen sok hasznos szolgálatokat tett a vármegyének, tehát, hogy kedvét ne szegjék a további hasznos működésre s a vármegye ügyeinek előbbre vite lében, — már most nisszauonhatlanul komolyan határozzanak a honorárium fölött. Ez a komoly szándék eltartott jó másfél évig, amikor aztán Nesselrodt igazán kijött a türelemből és az 1718. julius 1-én Szekszárdon tartott közgyűlésen erős szemrehányással illette a vármegyét, sőt magasabb fórummal is fenyegette, — mondván, hogy a vármegye a főispán érdemei iránt való kötelességét elmulasztotta s más vármegyék példájára nem deponálta a főispánt illető honoráriumot mind a mai napig (itt már honoráriumról beszél) s ő a vármegye ügyét úgy a legmagasabb udvarnál, mint a nádornál, a főhadibiztosnál és máshol is, a hol szükséges volt, a vármegye megmaradására és előmenetelére, saját költségén atyailag és hasznosan előmozdította ; ennélfogva reményű, hogy az eddig elmaradt tizedeket is, meg az ő annuális honoráriumját (tehát mégis a sal- láriumot vagyis az évi állandó tiszteletdiját követelte) betartják és ünnepélyesen tiltakozik, ha a vármegye ellenvetései és ellenszegülései miatt a vármegyétől elégtételt nem kap. Maga lássa a vármegye a mi reá fog következni. Ez már igen erélyes hang volt a főispántól, melyre csakugyan határoztak is valamit. Azt tudniillik, hogy a főispán sallá- riumjára vonatkozó hiteles jegyzőkönyvi feljegyzést majd előkeresik ; addig pedig az adószedő fizessen Óméltóságának 1000 forintot előlegben. Vájjon megkapta-e a főispán az ezer forintot, az csak a számadásokból tűnhetne ki; annyi azonban bizonyos, hogy azt a bizonyos jegyzőkönyvet jó másfél évig keresték, de még akkor sem találták meg (tán nem akarták) hanem azért az 1719. deczember 14 én Si- montornyán tartott közgyűlésen egyhangúlag azt határozták, hogy a főispán régi és ez évi salláriumát majd részletekben fizetik meg. Nehogy azonban a vármegye opponáló tekintélyén valahogyan csorba essék, a bátai apát gazdatisztje Szalay Mihály uram kijelentette, hogy ő előbb erről értesíti a földesurát. No hiszen több sem kellett. Az ezen ülésen meg nem jelent karok és rendek az 1720. február 6-án Simontornyán tartott közgyűlésen mind megjelentek. Egry László az Eszterházy, Friebeisz Ferencz a földvári apátsági, Pinczés Imre a szekszárdi apátsági, Kvekk Krisztián a Styrum-Lymburg, Firszt Kristóf az özv. Battyanyiné uradalmak nevében kijelentették, hogy ellentmondanak a múlt közgyűlés határozatának és addig semmit sem határoznak, mig uraikat nem értesítették és azoktól utasítást nem kapnak. Fördős Mihály pedig saját személyében mondott ellent. 1720. május 13-án aztán újra tartottak közgyűlést, melyre az urak mind felvonultak és előadták a földesuraiktól kapott válaszokat. Ezek alapján aztán elhatározták, hogy Írandó a főispánnak, hogy a földes urak mindnyájan ellentmondanak és nem egyeznek bele abba, hogy a főispán állandó salláriumot kapjon, hanem időről-időre alkalomadtán előforduló esetekben a vármegye adhat olyan honoráriumot, a milyet adni képes. így azután gróf Nesselrodt az 1711 ik évtől 9000—10,000 aranyra felszaporodott hátralékos salláriumjától búcsút vehetett örökre. —ka. községi ügyek. Szabályrendelet módosítás. Nagyszo- koly község szervezési szabályrendelete törvényhatósági jóváhagyással akként lett módosítva, hogy az .eddigi ,,jegyző" elnevezés helyett »nagyközségi főjegyző*, az,, aljegyző“ elnevezés helyett »nagyközségi jegyző* elnevezés fog használtatni. E szerint Kálmán Móriczot a nagyközségi főjegyző, itj. Lágler Sándoi't a nagyközségi jegyző ezim illeti. HIBEK. — Kinevezések A pénzügyminiszter, a Dunaföldvárott nyugdíjazás folytán megüresedett adóhivatali pénztárnoki állásra Győri László keszthelyi adóhivatali ellenőrt, az ő helyére pedig, Keszthelyre adóhivatali ellenőrré Tóth Zsigmond bonyhádi adótisztet nevezte ki. — A Teréziánum magyar alapítványi helyei. Ó Felsége a király, mint a hivatalos lap közölte, — a bécsi Teréziánumban az 1904/1905. iskolai év végével megüresedett Mária Terézia-féle bátaszéki egész magyar alapítványi helyek közül az egyiket csepei Zoltán Miklósnak, a másikat modrusi Cind- rics Egonnak, a Rudolf trónörökös nevét viselő egész magyar alapítványi helyet nagy- lónyai és vásárosnaményi Lőnyay Lászlónak, a nevét viselő félalapitványi helyet pedig Malatinszky Istvánnak adományozta. — Bokréta ünnepély. A szekszárdi kaszinó bazárjának építése serényen halad előre. Múlt szombaton, amint már jeleztük, a bokréta ünnepséget is megtarthatták. Ez alkalomra az egész épületet zászlókkal díszítették fel. Délután 6 órakor a kaszinó tagjai nagy számmal vonultak az épület elé s az ott levő üres tért egészen megtöltötte az érdeklődő közönség. Az épület középső tornyos része emelvényéről egyik munkás beszédet mondott. Éltette a királyt, Simontsils Elemér kaszinó igazgatót, a kaszinó minden egyes tagját, továbbá az épitészvezető mérnököt: Komjáthy Sándort, az építőmestert: Leitersdorfer Ignáczot, végül a főpallért, pallért és munkásokat. Az ünnepség alkalmából Wigand János igazgató a kaszinó nevében távirati üdvözletét küldött a Makón időző Simontsils Elemér intéző igazgatóhoz, ki fáradhatlan, lelkes munkájával nemcsak kezdeményezője, de mondhatni, lelke volt az egész építkezési ügynek. Simontsits Elemér válaszul a következő sürgönyt intézte Wigand János igazgatóhoz: „Megtisztelő megemlékezésükért fogadják hálás köszönetemet, merítsenek a bokréta ünnepély által kifejezésre jutott sikerből a kaszinó jövője érdekében azok, kikre társadalmi életünk irányításának szerepe vár tanulságot arra, hogy a mindnyájunk által szeretettel ápolt intézmény fejlődésének, gyarapodásának nem lehet olyan akadálya, melyet összetartással és egymás megértésével le ne lehetne küzdeni." Simontsits Elemér igazgató a bokréta ünnepség alkalmával hosszabb táviratot intézett Leitersdorfer Ignácz vállalkozóhoz is, ki dicséretes buzgalommal minden lehetőt elkövet, hogy a kaszinó bazárját még ebben az évben átadja a használatnak. Az ünnepség bevégezte után a kaszinó megvendégelte az összes munkásokat. A kaszinó tagjai közül is számosán áldomásra gyűltek össze a kaszinó nyári helyiségeiben. Leitersdorfer Ignácz vállalkozó szintén lakomát adott ismerősei s barátai részére. Este az épület állványán meggyujtották a szokásos transparentet, amelyen a bokréta ünnepségen íelköszöntöttek nevei voltak kivilágítva. Szerintünk egyik üresen maradt sarkára még oda fért volna az épület voltaképpeni tervezőjének : Dicenty László építőmesternek a neve is, — a kiről egészen megfeledkeztek, — pedig hát a terv készítés is csak — valami. — A Garay-emlóktábla. A Garay Já- nás régi szülőházáról levett emléktábla ismét ott díszeleg már helyén, azzal a külömbséggel, hogy palotává ifjodott uj ház falában hirdeti, hogy „Itt kele szárnyra ..." Az emléktáblát majdnem arra a helyre helyezték vissza, a hol azelőtt állott. Visszafalazták az emléktábla történetét elmondó pergament is tokostól együtt, atinyi változás esett csak rajta, hogy hátlapjára a ház jelenlegi tulajdonosai — a Dicenty család összes tagjai reá írták nevüket s a ház újraépítésének esztendejét. — Eljegyzések. Berekszói és szentgiróthi dr. Hagymássy Zoltán, központi járási helyettes szolgabiró, Hagymássy Károly paksi kir. közjegyző és neje szül. Slenczinger Ilona fia, a napokban eljegyezte Tóth Bözsikét, Tóth Károly műszaki tanácsos, a Szek- szárd-bátai dunavédgát társulat igazgatófőmérnökének és nejének szül. Scluvarczkopf Herminnek leányát Szekszárdon Boldogságot kívánunk a fiatal jegyespárnak. Blazsik Ferencz, a szekszárdi vasúti osztálymérnökség műszaki, alkalmazottja eljegyezte Steiner Ilonka kisasszonyt, Steiner Károly volt kereskedő, az E. M. Ált. Biztositó társaság kerületi főügynökének leányát Szekszárdon. — Kinevezések a vármegyénél. Döry Pál alispán a völgységi járási Írnokká kinevezett Tolnai János helyébe kőnyomdavezetőül Simon Lajos vármegyei központi ii'odai dijnokot, — ennek helyébe Szegedi József árvaszéki dijnokot, és ennek helyébe az árvaszéki irattárba Várady János központi szolgabirósági dijnokot nevezte ki. — Adminisztrátor. Kemény Andor r. kath. segódlelkész Tolnáról, a t.-keszii plébániához adminisztrátorrá neveztetett ki. — Áthelyezés. Hollós Béla orosházai polg. iskolai rajztanárt, városunk szülöttét, Hollós Alajos szekszárdi ügyvéd fiát a vallás és közokt. ügyi miniszter Sopronba helyezte át. Az áthelyezett egészségi okokból maga kérte áthelyeztetését. — Jutalom egyetemi hallgatónak. A közoktatásügyi miniszter Pápay G. Ágost II. éves bölcsészet hallgatót, Pápay Géza Benjamin bátaszéki tanító, ipariskolai igazgatónak fiát 100 korona tanulmányi jutalomban részesítette. — Közgyűlés. A szekszárdi ev. ref. olvasókör szeptember 3-án d. u. 5 órakor Dömötör László elnöklésével ülést tart. A gyűlés tárgyai lesznek: 1. A múlt gyűlés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése. 2. A kör számára ház vétele. 3. Szüreti mulatság megtartása. 4. Egyéb indítványok. ^ Kitüntetett egyetemi hallgatók. A kultuszminisztérium hivatalos lapjának szept. 1-én megjelent száma hozza ama tanulók névsorát, kik vizsgáikat kitüntetéssel tették le. A névsorban vármegyénkből ott találjuk a bölcsészeti kar kitüntetettjei között Geiger Valéria, a jogtudományi kar kitüntetettjei között Moldoványi Géza nevét is. — Hivatalos óra változás. A szekszárdi kir. pénzügyigazgatóságnál és adóhivatalnál a mai naptól kezdve a hivatalos órák 8—12 és délután 2—5 óráig tartatnak a téli hónapokon át. — Segédlelkész változás. Mózes András babarczi káplánt Tolnára, Fent Gyula závodi káplánt pedig Babarczra helyezték át. . — A versenytárgyalás eredménye. A vármegye nyomtatvány szükségletének szállítására két zártajánlat adatott be, múlt hó 30-án. Báter János nyomdája 1900 koronát, Molnár
