Közérdek, 1905 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1905-09-02 / 35. szám
4 KÖZÉRDEK 1905. szept. 2 meghozta a jelölés eredményét, az ülést újból megnyitva, kijelenti, hogy a polgármesteri állásra egyetlen jelölt jelentkezett: dr. Hirling Ádám városi főjegyző. Viharos éljenzés kisérte az alispán szavait, mire dr. Hirling Ádámot Szekszárd város egyakarattal megválasztott polgármesterének jelentette ki. Az eredmény kihirdetése után az uj polgármester igazán magas szárnyalásu, mély hatást keltett beköszöntőt mondott, mely rövid vonásokban jelzi egyúttal az ő programját. Örömmel konstatáljuk, hogy dr. Hirling Ádám e beszéddel is fényesen igazolta a polgármesteri állásra való nagy rátermettségét, szavaiból a higgadt józanság, a Szekszárd nehéz anyagi viszonyaival való leszámolás, de e mellett a modern haladás iránti érzék sugárzott elő. A kerekded, formás és nagy szónoki lendülettel előadott beszéd szószerint való szövege ez: Nagyságos Alispán U.rl Tek. Képviselőtestület! A polgármesteri állás betöltése alkalmával, midőn engem ezen díszes állásra, megválasztani s bizalmukkal megtisztelni szívesek voltak, első szavam természetesen csak a mély hálának és köszönetnek szava lehet. 1 Érzem, hogy minél nagyobb az irányomban | nyilvánult bizalom, annál nagyobbnak kell \ lenni a bizalom ellenértékének, a bizalom kiérdemlésének s érzem azt is, hogy a közügyek által immár megviselt, de ugyanazok által megedzett vállaimra nehéz terhet vettem. Egy az életerőtől duzzadó s férfi korba most lépett város ügyeinek a helyes közép utón való vezetése nem könnyű feladat, mert mig egyrészről a városhoz fűződő ezer és. ezer kívánalmak a sok és gyors cselekvésre ösztönöznek, addig a rendelkezésre álló csekély anyagi erő a bölcs mérsékletet parancsolja; e kettőt összeegyeztetni, e kettőt kellő harmóniába tartani egyike a legnehezebb feladatoknak. Azért lettünk várossá t. k. t., hogy a városi feladatok- teljesítésére alkalmassá váljunk s hogy feloldjuk a lekötött s sokszor lealázó helyzetnek sorvasztó bilincseit s kibontsuk a haladás szárnyait, melyek segítségével a városi polgárok szabadságát,'anyagi és szellemi jólétét biztositó intézmények létesíthetők legyenek. Ezek létesítése anyagi áldozat nélkül keresztül nem vihető, de azok előteremtését nem a polgárok túlságos megterheltetésével, mint inkább uj jövedelmi források nyitásával vélem elérhetni. A városok másik és pedig főfeladata a kultúra és művelődésnek fejlesztése, mi által szoros összeköttetésbe jön magával a nemzettel. A magyar városok kiváló történetirója egyik nagybecsű munkájában írja: hogy egy nemzet mire képes s hogy e nemzet mit képvisel az emberiség életében, csak a városok kultúrái munkájából Ítélhető meg, s tovább folytatja: egy görög városnak, mint Athén, kultúrái hagyatékában, habár csak töredékek jutottak hozzánk, nagyobb érték van az emberiségre nézve a világ összes harczias törzseinek hőstetteinél. Ezen aranyszavak igazsága t. k. t. beragyogja a városok hivatásának egész valóját, megszabván a helyes irányt, melyben a városok nagy feladatainak érvényesülnie kell. Hogy azonban ezen feladatok megvalósíthatók legyenek, ahhoz nem egy ember jóakaratu buzgalmára és igyekezetére, hanem az egész közönség, főleg pedig a képviselőtestület támogatására van szükség, azért e gyűlés teremben hasson át bennünket a kölcsönös tisztelet, becsülés és szeretet s érezze át mindegyikünk, hogy a közügyek iránti szeretetnek nagyobbnak kell lenni a hétköznapi élet gyülölségénél s ha ez igy lesz, akkor a népek haladásán örvendő nagy Isten is kegyes szemmel fog működésünkre tekinteni s áldását nem fogja tőlünk megvonni. Hogy ez igy legyen, tiszta szivemből kívánom. Még egyszer köszönöm bizalmukat. A gyönyörű beszédet szűnni nem akaró •éljenzéssel fogadta a közgyűlés s elhangzása után dr. Leopold Kornél ügyvéd jelentkezett szólásra. Meleg szavakkal emlékezik meg az tij polgármester eddigi tisztes, odaadó munkásságáról, biztositja, hogy ha a Szekszárd történetében jelentős, korszakalkotó uj működési körében hű marad most hangoztatott programmjához, a képviselő testületnek hű és lelkes támogatására mindenkor számithat. Éljenzéssel fogadott beszéde után az alispán áttért a további jelölésekre. A jogügyi tanácsosi állásra 3 pályázó jelentkezett. A kijelölő bizottság a jelölést következőkép ejtette meg: 1. Oszolt] Károly, 2. Dömötör László, 3. Hilbert István. — Mivel a jelöltek mellett megnyilatkozó hangulatot az alis pán kivenni nem tudta, elrendelte a név- szerint való szavazást. Boda Vilmos elnöklésével dr. Drágíts Imre, Nagy György Hangonyi és Janosits Károly lettek a szavazatszedő bizottság tagjai. A jogtanácsosi állásra beadatott 100 érvényes szavazat, ebből kapott Dr. Hilbert István 51-et, Oszolg Károly 44 et, Dömötör László 5-öt. Dr Hilbert István megköszönte a bizalmat és ígérte, hogy lelkiismeretes és szorgalmas munkálkodásával mindent el fog követni, hogy a város erkölcsi és anyagi javát előmozdítsa. A gazdasági tanácsosi állásra egyhangúlag Nagy György Hangonyi, a község sok éven keresztül volt érdemes biráját választotta meg a képviselőtestület. A megválasztott pár szóval szintén köszönetét mondott a bizalomért. A városi ügyészi állásra három pályázó volt, Dr. Albersz Rezső, Dr. Mayer Gyula és Dr. Török Ottó. A kijelölő bizottság, első helyen Dr. Török Ottót, második helyen Dr. Mayer Gyulát és harmadik helyen Dr. Albersz Rezsőt jelölte. Beadatott 115 érvényes szavazat. Ebből kapott Dr. Török Ottó 74 szavazatot, Dr. Mayer Gyula 30 és Dr. Albersz Rezső 11 szavazatot, igy az elnöklő alispán a 33 szavazattöbbséget nyert dr. Török Ottót jelentette ki megválasztott városi ügyésznek. Pénztárnokká egyhangú felkiáltással Konstanczer László eddigi pénztárnokot választották meg. A mérnök számvevői állást nem lehetett betölteni, mivel a csekély 400 frtnyi javadalmazásra pályázó nem akadt. Az alispán tehát pályázatot fog kiírni, de kijelenti, hogy amennyiben a számvevői állás betöltése sürgősen szükséges, a helyettesítés joga a képviselőtestületet illeti meg. Közgyám közfelkiáltással Kmiczer János az eddigi közgyám lett. A betöltésre kerülő 4 irnoki állásra a következők pályáztak : Schmarcz Keresztély, Virág János, Hradek Ferencz, Marksz Antal, Jártas János, Váradi János, Schilling István, Tímár János, Zsigmond Dezső, Feyt István. Az alispán legelsősorban is azokat ajánlja megválasztásra, kik a községnél eddigi munkálkodásukkal arra már érdemeket szereztek. így a közgyűlés Schwarcz Keresztélyt, Virág Jánost közfelkiáltással Írnokká választja úgyszintén az uj jelentkezők közül Hra- dek Ferenczet, kinek legnagyobb elméleti képesítése van. Mivel a még betöltendő- egy irnoki állásra Marksz Antal és Zsigmond Dezső nevét egyhangú buzgalommal hangoztatták s az alispán-elnök a többséget megállapítani nem tudta — a névszerinti szavazást ismét elrendelte. Az előbbi szavazatszedő bizottságnál összesen 107 szavazatot adtak be. Ebből Zsigmond Dezső 55, Marksz Antal pedig 52 szavazatot kapott, igy az alispán-elnök Zsigmond Dezsőt jelentette ki megválasztott városi Írnoknak. A három végrehajtói állásra közfelkiáltással megválasztattak: Fekete József, Schiver- teczky István és Ferencz József eddigi végrehajtók. A főjegyzői állásra az alispán pályázatot ir ki, igy e nagyfontosságu állás betöltése körülbelül e hó végén lesz. A két aljegyzői állásra: Matzon Bélát és Janosits Károlyt választották meg közfelkiáltással. Ellenőr-jegyző Nikitits Imre eddigi jegyző lett szintén egyhangúlag ; városi orvos pedig dr. Komáromy Gyula, a volt községi orvos. Nyilvántartóvá közfelkiáltással Sziits Ferenczet választották. Az állatorvosi állásra pályázatot hirdet az alispán. — Szülésznők lettek az eddigiek: Vidács Antalné, Slrott Henriimé és Stosinszky Mihályné. A választási akta ezzel befejezést nyert, mire a megválasztottak a hivatalos esküt letették. Az alispán elnök záróbeszédében kiemelte, hogy miután igy a képviselőtestületi közgyűlés nagyfontosságu feladatát komoly megfontolással elvégezte, nincs más hátra, minthogy köszönetét fejezze ki az őt támogató bizottságnak, a bizalmi férfiaknak s magának a közgyűlésnek is s — melegen üdvözli egyúttal az uj tisztikar minden egyes tagját, kik mint a közbizalomnak letéteményesei a város haladásának és boldogulásának tényezői kell, hogy legyenek. Maga részéről — úgy is mint alispán kéri, de egyúttal inti is a megválasztottakat, hogy igyekezzenek hivatásuknak legjobb tudásukkal és minden erejükkel megfelelni, kijelenti, hogy örömmel támogatja őket s részt fog venni minden olyas mozgalomban, amely a város haladását és fejlődését igyekszik előmozdítani. Mégegyszer éltetve a tisztikart, a közgyűlést pár perczczel 12 óra előtt, a képviselő testület lelkes éljenzése mellett berekeszti. Ezzel a képviselő testület szétoszlott, de ezt megelőzőleg tagjai még nagy számmal keresték fel dr. Hirling Ádámot, az uj polgármestert, hogy uj diszes állásában személyesen is üdvözöljék. A „Szekszárd Szálló“ ügye. A Szekszárd Szállót ismét Perler Keresztély, a volt bérlő vette ki 8008 korona évi bérért s ezen kívül a körülbelül 1600 koronát kitevő adó fizetését is magára vállalta. Pályáztak még Tóth Gyula, a vendéglő után eső adó fizetése nélkül 7777 korona bért ajánlva fel, s Hajós József csurgói vendéglős, ki 7000 korona évi bért Ígért, kikötötte azonban, hogy a cselédség által okozandó károkért felelősséget nem vállal. Semmi kétség, hogy az árlejtés eredményét az uj képviselő-testület is majd jóvá fogja hagyni. Az uj vállalkozó minden tekintetben megbízható ember lőrében áll. Mi azonban nem szeretnénk ilyen köny- nyedén keresztül esni a bérbeadás kérdésén. — Bármilyen hatalmas legyen a darázsfészek, belenyúlunk; hírlapiról kötelességünkből kifolyólag nyíltan, leplezetlenül kimondjuk, hogy a nagyvendéglői jelenlegi állapotok egyszerűen tarthatatlanok. A szekszárdi nagyvendéglő teljesen a Csáki szalmája, ha a bérlő fizetési kötelezettségének eleget tett, tehet mindent, vagy ne tegyen semmit, — az is teljesen mindegy. Szekszárd város csak bérbe adja nagyvendéglőjét, de egyátalán nem ellenőrzi, hogy mi történik ott, vagy ha‘ellenőrzi, akkor nem kérünk az ilyen ellenőrködésből. — Pedig Szekszárd vagyonáuak nagyobbik része fekszik ebben az épületben, nem elég tehát csak arra törekedni, hogy a törlesztésre elégséges összeget, úgy ahogy kisrófoljuk a bérlőtől, de arra is kellene nézni, hogy az a vendéglő évről évre gyarapodjék az értékében, vagyis minden lehetőt elkövetni, hogy forgalma növekedjék. Úgy, de mi azt hisszük, hogy az a forgalom hovatovább hanyatlik. Utazó, sőt már az úri közönség is elszokott onnan, inkább a kisebb kocsmaszerü vendéglőc8kékbe száll, mert ott legalább megtalálja éjjeli nyugalmát s ráadásul még felényit sem fizet. A szekszárdi nagyvendéglőben megaludni Isten-kisértés. — Szavahihető úriemberek mondják ezt. Pár hét előtt egy vidéki ur járt szerkesztőségünkben, ki előadta, hogy éjfélután egy-két óráig a vendéglői zaj, lárma és muzsika miatt, azután pedig más okokból — be sem hunyhatta a szemét s megmutatta tetovirozott karjait s testét, kért, hogy mint a közérdek szószólói Írjuk meg ezeket a visszás állapotokat. Akkor nem tettük, mert éppen pályázat volt hirdetve a bérbeadásra, nosza ránk olvasták volna jóakaróink, hogy csak a városnak akarunk ártani. De most megírjuk, mert hasz
