Közérdek, 1905 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1905-08-12 / 32. szám

6

KÖZÉRDEK

1905. aug. 12.

Szilassy gondnok gyönyörű beszédben válaszolt. Elmondta egy párisi kongresszuson való részvételét, s azt a megható jelenetet a mikor a különböző elemek között a most j harczban álló japán és orosz kiküldöttek is | testvérként megölelték egymást, ő és a különféle felekezotek, politikai pártok s egymás- között való békés egyetértésre ürítette poharát, lévén a kölcsönös egyetértés és összetartás a legbiztosabb gyógyító balzsam a nemzet száz meg száz sebére.

Szociológia az iskolában.

Irta: ür. Pap Tibor.

(Folytatás és vége.)

E főkeretek között a szociológia kézikönyvének részletes beosztását az itt következő tervezet tünteti fel:

A szociológia kézikönyvének rendszere.

Bevezető rész.

A szociológia mint tudomány.

1. A szociológia fogalma; állam és társadalom. 2. A szociológia feladata és módszerei. 3. A szociológia tárgya és rendszere. 4. Irodalomtörténeti áttekintés.

I. rész.

A társadalom fejlődése.

1. Társadalom és civilizáció. A társadalom keletkezése. A társasélet kezdetleges formái. Állati társadalmak. A kezdetleges emberi társadalom. A civilizáció és ennek eszközei.

2. A fejlődés (evolutio) tana. A fejlődés lényege és formái. A fejlődés tényezői. Átöröklés és variabilitás. Alkalmazkodás.

3. Társadalmi küzdelem és kiválás. Létérti küzdelem a természetben és társadalomban. Egoizmus, altruizmus, idealizmus. A társadalmi küzdelem eszközei. A kiválás (selectio) s ennek tényezői. Az egyensúly törvénye.

4. A társadalmi rend. Ennek alapjai. Jog és erkölcs. Közfelfogás, szokások, tradíciók. Társadalmi törvények. A társadalmi rend biztosítékai.

5. A társadalom környezete. A környezet befolyása a társadalomra. Kültermé- szet, éghajlat. A föld. Lakás. Ruházat és tápszerek. Javak és erők. Ország és haza.

II. rész.

A társadalom szervezete.

1. Az ember. Az ember, mint természeti és társadalmi lény. Az emberi tulajdonságok. Fizikai, szellemi, erkölcsi tulajdonságok. Különbségek, nem, kor, faj, véralkat szerint. Az ember, mint társadalmi egység.

2. A család. Házasság. Gyermekek. Rokonság. A nevelés. Családi tűzhely. Háztartás. Családi vagyon. Örökösödés.

3. Társadalmi osztályok. Kaszt és osztályrendszer. Az osztályok kiválása és szerepük a társadalomban. Arisztokrácia. Születési és vagyoni előkelőség. Foglalkozási különbség. Középosztály. Munkásosztály. Vagyonkülönbség. Az osztályok küzdelme.

4. A társadalom helyi alakulásai. Ország és tartomány. Községek. Községi és városi élet. Forgalom, közlekedés. Helyi munkamegosztás.

5. Testületek és egyesületek. Anyagi és szellemi erőegyesítés általában. Gazdasági célú egyesületek. Humanisztikus és erkölcsi egyesületek. Szórakoztató egyesületek.

6. Az egyház. A különböző vallások, ezeknek összehasonlító történeti áttekintése. A keresztyén vallás és felekezetei. Az egyház, mint szervezet, Nemzeti egyház. Egyházi vagyon. Speciális egyházi intézmények, ezek szerepe és hatása a társadalomban. Az egyházak viszonossága.

7. Nemzetiségek. Vérrokonság, törzsek és nemzetségek. Faj- és nyelvkülönbség. A nemzetiségi eszme. A nemzet, mint államalkotó társadalmi tényező.

8. Az állam. Alakulása és célja. Az állam alaperői. Államformák. Államfő és nép. Államhatalom. Törvényhozás és kormányzat. Államszövetségek. Világállam.

III. rész.

A társadalom élete.

1. A társadalom természeti funkció- köre. Fajfen tartás. Szerelem és házasság. A nemi élet külömböző formái. Családalapítás. Korkülünbségek Családi állapot. A nőkérdés (feminizmus). Népesedési mozgalmak. Születések és halálozások. Közegészségügy'.

2'. A társadalom politikai élete. A törvényhozó hatalom gyakorlása. Politikai pártélet. Liberalizmus, conservativizmus, radi- kálizmus. Szocializmus és szociáldemokratia. Kormányzat. Autonómia. Hadsereg és kato- 1 nai szolgálat. Publicitás és közvélemény. Községi élet.

3. A társadalom jogi funkcióköre. \ Jog és jogrend. Eszjog és tétetes jog. Köz- j és magánjog. Büntetőjog. Nemzetközi jog. I Kivételes jogok. Igazságszolgáltatás. Bírói j hatalom. Társadalmi jog.

4. A társadalom kulturális élete. \ j Civilizáció és kultúra. Nyelv és irás. Tudó- j

mány. Közoktatás, iskolák. Szépirodalom és | költészet. A sajtó. Hirlapirás. Művészetek. Képzőművészetek, színházak, zene. Barátko- zás és mulatságok. Társas érintkezés. A vallás és annak szabadsága.

5. A társadalom 'gazdasági élete. Javak, vagyon. Termelés és fogyasztás. Munka

, és tőke. Kapitalizmus. Munkáskérdés. Verseny és forgalom. Pénz és hitelügy. Foglalkozások.

1 Ipar és kereskedelem Biztositásügy. Jövedelem eloszlás.

6. A társadalom erkölcsi élete. Erkölcs és közerkölcsiség. Hazafíság, nemzeti érzés. Becsület, köztisztelet. A becsület védelme Közjótékonyság, humanizmus. Szegényügy, koldulás. Kicsapongások, erkölcstelen ség. Prostitúció. Lelencügy. Az egyház, mint erkölcsi intézmény.

IV. rész.

Társadalmi kórtan (pathologia).

1. Társadalmi bajok általában. Társadalmi parazitizmus. Társadalmi degeneráció. Az egyensúly megzavarása. A társadalmak pusztulása.

2. Fizikai bajok. Túlnépesedés. Kivándorlások. Testi és lelki betegségek. Fogyatkozások. Járványok. Nemi betegségek. Gyermek halandóság. A kiiltennészet mostohasága.

3. Politikai és jogi kórjelenségek. Államformák elfajulásai. Parlamenti bajok, obstrukciók. A közszellem hanyatlása. Bizanti| nizmus, szolgalelküség. A protekció és pusz- 1 titásai A jogszolgáltatás bajai. A közbiztonság romlása. Militarizmus.

4. Kulturális bajok. Felekezeti türelmetlenség. Kultúrharcok. A közoktatás bajai. Művészeti érzék hanyatlása. A felvilágosodás megakasztása. Népbutitás, babonák.. Az irodalom fattyúhajtásai. A sajtó visszaélései. A közvélemény romlása.

5. Gazdasági bajok. Válságok, túltermelés. Kórjelenségek a fogyasztásnál. Üzlet- j telenség, bukások. Vállalkozási szédelgések. Devalvációk. Nagy adók, birtokpusztulások. Az állami hitel megrendülése. Gazdasági

J szocializmus és kommunizmus.

6. Erkölcsi bajok. Erkölcsi érzék j hanyatlása. Házasségtörések, vadházasságok, j

í Törvénytelen gyermekek. Kicsapongások, ; erkölcstelenség. Coelibatus. Társadalmi kor- j í-upció. Párbaj. Játékszenvedély. Iszákosság, ; alkoholizmus. Moral insanity. Az eikölcsök elvadulása és pusztulása.

Függelék : Az emberi társadalom jövője.

*

Teljesen tisztában vagyok az itt vázolt rendszer fogyatékosságaival, — de viszont azt hiszem, hogy az a tudomány anyagát : meglehetősen felöleli s legalább a főbb í-észek j szerint rendezi is. A í’észletek csoportosítása 1 elismerem, sok tekintetben rendszertelen és önkényes, — ámde ezen idővel lehet segi teni. — Mindent összevéve azonban ez az ! anyagbeosztás a szociológia tanításához vezér- j fonal gyranánt felhasználható, sőt annak alap- ján meglehetne tenni a kiséidetet a szociológia tankönyvének megírására is.

Ezt a kísérletet óhajtottam előkészíteni l 1 a fenti rendszer összeállitásával, melynek

nincs egyéb igénye, mint hogy tudományunk iránt az érdeklődés felkölkését szolgálja s a nagy feladatnak, a szociológia iskolai tanításának megvalósítását, ha csekély mértékben is előkészitse.

Válasz a „Fürdői levélére.

Dr. I^vai Dezsőnek.

Egy kis „hazaárulással“ kezdődő kedves levelére engedje meg doktor ur, hogy rövid nehány szóval visszatérjek. Nem szándékom kritikát kovácsolni igaz magyarságára, nem áll módomban b. levele egyes gondolataihoz semmit hozzátenni vagy azokból elvenni, mégis . . . mégis mintha kötelességem parancsolná: veszem a tollat, hogy kedves doktor urnák adósa ne maradjak.

Piros-fehér-zöld „garnirung“ az asztalon — iija doktor ur — manapság igazi magyarságot jelent egyesek előtt, s a kinél ez hiányzik, az nem jó magyar — vélekednek mások. Hej, ked\es doktor ur, az igazi magyarság nem az asztalon, nem is a nemzeti lobogón, egyedül a szivben lakik; minden nemzeti jelvény semmis, sőt igazi hazaárulás akkor, ha a szívvel, a lélekkel ellenkezőt mutat. Nem értem tehát doktor urnák levele epilógusát, senki sem gondolta doktor urat rossz hazafinak azért, mert fürdőre külföldre ment, annál kevésbbé, mert hisz izzó honszeretete, hazatiui áldozatkészsége összes ismerősei előtt közbecsülóssel találkozik.

De mást akarok mondani. Alikor doktor ur levelében megemlékezik az „isteni természet“ megnyilvánulásáról, mikor a kellemes madárdalban ringatja magát, majd mikor a st. radegundi egészséges kúrát irja le s mikor levele végén az ottani mxxgyarszereteti’ől emlékezik meg — mikor ezeket olvastam, szivemre önkéntelenül a fájdalom ólomsulya nehezedett. Nem volt alkalmam még a hazai fürdőket sorra vennem, annál kevésbé a külföldieket, de amint tudom, szép Magyarországon is van olyan a pacsirtadal, a rnadár- dal, mint külföldön ; itthon is van oly „isteni természet“, mint más messze oi’szágokban és itthon is van oly egészséges klimáju fürdő, mint messze vidékeken Tehát nem a nemzeti posztóért vádolhatnák k. doktor urat — nem ugyan hazaárulással, de legalább is kis — visszatetsző érzéssel, hanem hogy külföldön talál meg mindent doktor ur is, más is, mások is, jóllehet ugyanazok itthon is megvannak. Mennyi fürdőnk van mindenféle betegek í’észére, minden igényt kielégítő üdülőknek, bej, de ha valaki doktor ur levelét olvassa, megfeledkezik a hazairól s léghajón repülne pénzestül, mindenestül külföldre anyagilag gazdagítani, boldoggá tenni azt s sze- génynyé a már úgyis szegény magyar hazát.

Tovább azt mondja kedves doktor ur, hogy nagyon hasznos a külföld a magyarnak, mert nagyon hátramaradott nemzet vagyunk s sok mindent lehet tanulni ott, miket itthon szép hazánk virágzásái-a foi’dithatunk. S ezzel indokolja levelében a külföldre özönlő magyarok igaz hazafiságát. Biztosíthatom doktor urat, hogy a manapság külföldre tóduló magyar füi’dővendégek 99 százaléka ezt eszé ben sem tartja. Megengedem és elismerem, hogy a 100-dik kedves doktor ur, kit nemes érzelmei vittek a nyai’alóx'a is, de úgy vélekedem, hogy doktor ur fenti indokolása szép hazánkat sem gazdaságilag, sem anyagilag, sem szellemileg nem tenné nagygyá soha! A számtalan fürdő vendég távol a külföldön kellemes óráit, boldog napjait tölti s esze- ágában sincs hátramaradott hazája felvirágoztatása. A ki hazáját külföldi tanulmányok utján kívánja boldogítani, az nem nyaralni és élvezni megy, az nem pénzét, magyar pénzét hagyja külföldi fürdőkön, hanem az utazik nyaralókon s nyaralókon át, mindenütt tapasztalatokat gyűjt s e tapasztalatait tőkésíti a haza szent földjén. Nem tudom, St. Radegundnak madárdalát vagy kellemes fürdőjét hogy lehetne tőkésíteni itthon, de nemcsak ennek, más fürdőnek sincsenek oly ideális dolgai, mik itthoni hátramai’adottsá- gunkon csak egy hajszálnyit is segíthetnének. Ha itthon maradnának ezrekre menő magyar fürdő vendégeink, ha máskép nem, anyagi