Közérdek, 1905 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1905-08-05 / 31. szám
8 KÖZÉRDEK 1905. aug. 5. községnél pedig fizetés kiegészítés szüksége nem mutatkozott. (Medina.) Magasabb javadalmazás folytán korpótlékra nincs igénye 1 jegyzőnek (Klimes). Ugyancsak kedvezőbb javadalmazásnál fogva csonka kórpótlékot húz 2 jegyző, (Medina, Simontornya). Teljes kórpótlék jár 7 jegyzőnek, 15 éves szolgálatnak megfelelőt húz 4 jegyző, 10 éves szolgálatnak megfelelőt húz 9 jegyző, nem húz kórpótlékot a szol- j gálati idő elégtelensége folytán 7 jegyző, j Hogy a mutatkozó járandóságok mikor fog- ! nak utalványoztatni és ez utalványozás az elmúlt 1904. évre, avagy az 1904. év elejé- | tői a folyó év közepéig terjedő hatálylyal történik-e, — ezt a kérdést a különféle feltevések közt még homály födi. Lehetséges, hogy a kiegészítés dolgában hozott törvényhatósági bizottsági hatá- j rozatot a kiegészítéssel megterhelt községek | felebbezésének elintézése késlelteti, — de ! része lehet az ügy elhúzódásában a fennálló j zavaros politikai viszonyoknak is. És valószínű, hogy az utóbbi feltevés áll, mert a vármegye területén, — a kiegészítéssel csak 7 község lett megterhelve, 88 községben pedig a kiegészítés az állam terhére esik. Nem jelenthetek t. közgyűlés kedvezőbbet a nyugdíjaztatásunkra vonatkozó szabályrendelet sorsáról sem. A változó viszonyokkal számoló és múlt évi szeptember hó 14-én megtartott rendkívüli közgyűlésünkben tárgyalt szabályrendelet tervezet a nyugdíj alapjául szolgáló fizetésbe, a törvény értelmében járó kiegészítést, a korpótlékot és a személyi pótlék gyanánt meghagyott anyakönyvvezetői tiszteletdijat is felvette, mig ellenben a törvény végrehajtása iránt kiadott utasítást kisérő belügyminiszteri rendelet szerint (Rend. tára 19* 4. évfolyam 853.854. lap) a jegyzők nyugdija tekintetében a törvény az eddigi helyzeten nem változtatott, vagyis nem intézkedett az iránt, hogy az illetmények javításával a nyugdijak emelkedése is együtt járjon. A vármegye közönségére bizta, hogy a mennyiben a rendelkezésére álló anyagi eszközök megengedik a vármegyei szabályrendelet módosításával megfelelően rendelkezzék és a magasabb nyugdijak kellő fedezéséről gondoskodjék, oly formán, hogy ezen összeget, mely a vármegyei alkalmazottak illetményeinek az 1904. évi X. t.-cz. által történt rendezése folytán különféle alapok és a vármegyei pótadók fel- szabadulásával rendelkezésükre fog maradni, részben a jegyzői nyugdíj alapok rendezésére fordíthatják mindaddig, mig a jegyzői nyugdijak ügye véglegesen rendezhető lesz. Vármegyénk törvényhatósági bizottsága eddigelé abban a kérdésben nem nyilatkozott s ebből kifolyólag a szabályrendelet sem nyerhetett jóváhagyást, De a jegyzők sem tettek kezdeményező lépést a vármegyei szabályrendelet módosítása iránt. Választmányunk határozata és alispán úrtól a múlt hó 25-én vett szóbeli felszólítás alapján megkerestem a vármegyei község jegyzői egyesület elnökét, hogy nyújtson be : kérvényt a vármegyei törvényhatósági bizottsághoz ez iránt, hogy az illetmények javu- | lásával a magasabb nyugdijak kellő fedezéséről a vármegye közönsége a miniszteri rendeletben kijelölt módon, szabályrendeletének módosításával gondoskodjék, mivel a jövőbeli nyugdíjaztatások alkalmával, az érdekeltek ebbeli igényeiket érvényesíteni fogják. A jegyzői magánmunkálatokról szóló szabályrendelet azonban a vármegye törvény- hatósági bizottságának múlt évi szeptember hó 15-én tartott közgyűlésében tárgyaltatott s a belügyminiszter ur 22858/905. számú határozatával jóvá is hagyatott. A jelentésem szerkesztése közben megjelent 59718/11. c. számú belügyminiszteri körrendelet szerint az 1894. évi 33. t.-czikket módosító, 1904. évi 36. t.-czikknek, folyó évi julius hó l ére tervezett életbeléptetése a kormányválság megoldatlan volta miatt, minthogy elmarad, ennek következtében az a szervezeti változás sem következett be, a melyre való tekintettel a községi és körjegyzők, valamint a segédjegyzők illetményeinek rendezésére az 1905. évre szükséges összeg kimutatásáról a törvényhatósági bizottság, őszi rendes közgyűlésében gondoskodni tartozik ugyan, de annak utalványozása az 1905. évben nem történhetik meg, hanem mindenben az az állapot marad fenn, amely 1904. évben, vagyis az 1904. évi XI. t.-cz. életbe léptetésének első átmeneti évében volt. És ez a körülmény anyagi hátrányos természetén kivid különösen azért sajnálatos, mert a/, anyakönyvvezetés lelket ölő mai módjának elhúzódását vonja maga után. Az alispáni hivataltól szerzett értesülésem is összeegyezik azzal a rendelkezéssel és habár a fizetések 1904. évi kiegészítéséhez szükséges összeg a szekszárdi m. kir. adóhivatalnál utalványozva van is, az egyéni utalványozást a minisztérium a közgyűlési határozat felsőbb jóváhagyásáig függőben tartanig rendelte. Ösztöndíj alapunk létesítéséről, kezeléséről és felhasználásáról szóló szabályzatunk ; 15. §. alá foglalt rendelkezés szerint mindaddig, mig az ösztöndíj alapot létesitő, 1898. évi 3. számú közgyűlési határozatban kijelölt 5 év le nem járt, sem ösztöndíjak, sem segélyek, ki nem oszthatók. És minthogy az alapot megalkotó határozatban kijelölt 5 év, a múlt év végével lejárt, kérem a t. közgyűlést határozzon a felett, hogy az alapszabályokban megjelölt működését megakarja-e már a jövő évben kezdeni ? Ezzel kapcsolatban jelentem a tiszt, közgyűlésnek, hogy az elmúlt évben a járás területén kötött tűzbiztosítások után a Fon- ciőre pesti biztositó intézet székesfehérvári főügynüksége 24 kor. 80 fillért, a gyönki takarékpénztár igazgatósága pedig 20 koronát, fi tolnanémcdii községi hitelszövetkezet Oravszky László igazgatósági elnöke utján 5 koronát juttatott kezemhez ösztöndíj ala- ! punk gazdagodására. Ifj. Tóth Andorne volt egyesületi kartársunk özvegyének pedig utalványoztam a múlt évi szeptember hó 14-én tartott rendkívüli közgyűlésünkben a házi pénztárból megsz vazott 40 koronás segélyt, amelyet 146/904. szám alatt iktatott levele szerint köszönettel kézhez vett. Igazán, nehezemre esik bejelenteni, hogy Schliliheisz Henrik keszőhidegkuti kartársunk egyesületünket ellökte magától és abból kilépett. Kilépésének az az oka, hogy egyesüle- ; tünk több Ízben leszavazta abbeli indítványát, hogy az egyesületi közgyűlések mindenkor az egyesület székhelyén, Gyünkön tartassanak. De az egyleti jogokat az egész világön az alkotmányos jogok tekintetében fennálló formák szerint gyakorolják, mely alól az egyesület tagjai sem vonhatják ki magukat másként, mint az egyesületből való kilépéssel. Ezt meg is tette s vele egyesületünk egy komoly férfiúval lett szegényebb. Végre jelentem, hogy a mai közgyü- ! lésre kitűzött tárgyakat junius hó 23-án ! Gyönkön megtartott választmányi ülésünkön előkészítettük. Megvizsgáltuk ugyanekkor az egyesületünk házi pénztáráról, valamint az ösztöndíj alapról vezetett 1904. évi számadásokat s azok szerint a házi pénztárnál: a) készpénzben 189 kor. 67 fillér, b) követelésbeli hátralékban 78 kor. Az ösztöndíj alapnál: a) készpénzben 1951 kor. 76 fill., b) tőke követelésben 70 kor. mutatkozik. Mindezeknek utána kérem a t. közgyűlést, hogy jelentésem tudomásul vétele esetén sziveskedjék felhatalmazást adni az iránt, hogy a Fonciére pesti biztositó intézet, a gyonki takarékpéuztár, a tolnanémedii községi hitelszövetkezet adományait megköszönhessük, sziveskedjék továbbá határozni az iránt is, hogy ösztöndijalapunk az alapszabályokban megjelölt működését megkezdheti-e ? S végül kérem határozatilag kimondani, , hogy egyesületünk 5 évnél fiatalabb tagjaira az ösztöndíj alap javára eső tartozásuk hátralékos része, a jövőben belépő tagokra nézve pedig az évi részletes fizetési kötelezettség mellett egy összegben Írathassák elő a tartozás. Kelt Nagyszékelyben, 1905. évi julius hó 7-én. Tisztelettel Ludvig József s. k. egyl. elnök. 1. Az elnöki jelentést a közgyűlés helyesléssel tudomásul veszi; a Foncére biztosító intézet, a gyönki takarékpénztár és a tolnanémedii községi hitelszövetkezet újabb, az ösztöndíj alapra tett adományait megköszöni ; az ösztöndíj alapnak az alapszabályokban megjelö t működési kezdetét bizonytalan időre elhalasztja, hogy ezen idő alatt is az alap növekedhessél;:, végül kimondja, hogy az egyesületnek 5 évnél fiatalabb tagjaiia az ösztöndíjalap javára eső tartozásuk hátralékos része, a jövőben belépő tagokra nézve pedig az évi részletes fizetési kötelezettsége mellett egy összegben irattassék elő tartozás. Olvastatott a választmány javaslata, amely szerint az egyesületi pénztár 1904. évi számadása jóváhagyandó lenne. Közgyűlés az egyesületi pénztár 1904. évi számadását 245 kor. 68 fillér bevétellel, 56 kor. 01 fill, kiadással, 189 kor. 67 fillér készpénz és takarékpénztári betéttel, 78 kor. követelésbeli hátralékkal elfogadja, az egy let pénztárnokát a szokott óvások fenntartása mellett, a további felelősség alól felmenti, a hátralékok sürgős behajtására az elnököt felkéri; Klein Endre 2 koronás hátralékát leírni határozza. 3. Olvastatott a választmánynak az egyesületi ösztöndíj alap 1904. évi számadását jóvágyó javaslata. A közgyűlés ezen számadást 2052 kor. 16 fillér bevétellel, 100 kor. 40 fill, kiadással, 1951 kor. 76 fill, készpénz és takarék- pénztári betét maradvánnyal, 70 korona követelésbeli hátralékkal jóváhagyja s egyleti pénztárnokot a további felelősség alól a szokott óvások fenntartása mellett felmenti, hátralékok sürgős behajtását kimondja s Klein Endre 2 koronás hátralékát törli. 4. A választmány által megállapított és az egyleti tagokról szóló 1905. évre érvényes névjegyzéket a közgyűlés elfogadja. Schullheisz Henrik kilépését sajnálattal tudomásul veszi s őt 1906. évtől kezdve az egyesület tagjai sorából törli, azonban az elnököt felkéri, hogy az egyesületnek ezen érdemes tagját belépésre kérni sziveskedjék. Körtvélyessy Lászlót személyes jelentkezése alapján az egyesületi tagok sorába fölveszi. A tagok összes száma : a) t szteletbeli 4, b) rendes 32. Összesen 36. 5. Időközben beérkezett tárgyak és indítványok nincsenek. O. A jövö közgyűlés helyéül jelentkezés alapján Sárszentlőrincz község tűzetett ki. Több tárgy nem lévén alelnök a közgyűlést berekeszti. Kmf. Oravszky László. rgyleti jegyző. TANÜGYI HÍREK. Korpótlékok. A vallás- és közoktatás- ügyi miniszter az apáti ág. ev. tanító I. és II. évötödös korpótlékául évi 200 korona — ,a böleskei és bonyhádi izraelita tanítók I-ső évötödös korpótlékául egyenként évi 100 korona államsegélyt utalványozott. MULATSÁGOK. Tüzoltóumlatság. A tolnai önkéntes tűzoltó egyesület 1905. évi augusztus hó 6-án a „Japánu-vendéglő kerthelyiségében táncz- mulatságot rendez. Belépti dij személyenkint 80 fillér. Mulatság a tolnai Kossuth szobor javára. A tolnai ifjúság által f. évi julius hó 30-án, a tolnai Kossuth szobor alap javára rendezett tánczmulatság minden tekintetben kitünően sikerült. A megjelent nagy számú közönség alig fért el a »Fehér ló“-szálló tágas kerthelyiségében. A zenét Garay Lajos zenekara szolgáltatta. Mulatság. A „Paksi Iparos Olvasókör“ folyó évi augusztus hó 20-án az ipartestület házában nyári mulatságot tart dijtekézéssel, sétazenével, halpaprikással egybekötve. Délután 3—6 óráig dijtekézés, 6—8 óráig sétazene, 8 órakor halvacsora. Belépő dij nincs. A halvacsorán egy teríték ára 1 kor. 60 fillér.
