Közérdek, 1905 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1905-08-05 / 31. szám
r 4 általánosan elismerve. A magyar Társadalomtudományi Társaság és abban ifjú szociológusaink egész lelkes gárdája buzgólkodik , ugyan a jég megtörésén, de a mi csodálatos egyetemi conservativizmusunknak még mindig sikerült megakadályozni azt, hogy a legmodernebb tudománya a mi felsőbb oktatásunknál is utat törjön magának. Azt a sajátságos lekicsinylést, mellyel minálunk jóformán minden önálló tudományos törekvés, épen a professzionatus tudományos köröknél találkozni szokott, teljes mértékben éreztetik épen a társadalom tudományával szemben. Egyetemünkön és felsőbb iskoláinkban még ma sincs tanszéke a szociológiának, sőt még tanári képesítést sem lehet e tárgyból szerezni. S attól lehet félni, hogy ez még sokáig igy lesz, hiszen felsőbb oktatási politikánk iránya fájdalom, teljesen útjában áll annak, hogy a társadalmi élet törvényeivel az iskolai padokon is foglalkozzanak. Haladás helyett visszaesést tapasztalunk, minek legszomorubb bizonyítéka az, hogy a jogbölcseletet, tehát azt a tudományt, melynek keretében iegtöbb tér nyílik a társadalom törvényeinek vizsgálatára, — egyszerűen kitörölték az alapvizsga! tárgyak sorából. Akadtak ugyan lelkes férfiak, akik felismerve tudományunk jelentőségét, annak megfelelő helyet akartak biztosítani a mi felsőbb oktatásunkban is. Dr. Enuner Kornél, tudományos életünk e kitűnősége, már 19l)l)-ban sürgeti a közoktatásügyi bizottságban egy szociológiai tanszéknek az egyetemen leendő felállítását, — de természetesen sikertelenül. Pedig a mi jogi oktatásunk igazán könnyen elbírná a szociológiának, mint rendes tárgynak a beillesztését. A mennyire túl van terhelve nálunk a középiskola, annyira könnyű a négy évi jogi tanfolyam elvégzése. A mi közoktatásügyi politikánk azonban, ahelyett, hogy a középiskola terheit köny- nyitené, a jogi tanfolyam tudományos színvonalának pedig emelésére törekednék, — épen az ellenkezőjét cselekszi. Nagyon kevés tehát a mi reményünk arra, hogy a szociológia egyhamar helyet fog nyerni jogi tanintézeteinken. Legalább is addig nem remélhetjük ezt, amig az osztrák conservati vizmus e tekintetben engedui nem fog. — Ha majd Ausztriában méltánylásra talál a társadalom tudománya, akkor talán majd mi is utána fogunk kullogni. Hogy a modern tudományos áramlat előbb-utóbb meg fogja törni a jeget Ausztriában és utána minálunk is, a felől nincs kétségem. — De azt hiszem, hogy előbb még egy céltudatos közoktatásügyi kormánynak kell következnie, melynek majd a politikai viszonyok időt fognak engedni arra, hogy e nagyfontosságu kulturális kérdést napirendre vehesse. Mint örvendetes jelenséget emlitem fel, hogy Ausztriában is kezdenek már hangok emelkedni a társadalom tudománya mellett, dr. Hídban professor ezelőtt két évvel megjelent müvében már a szociológiát az egyetemeken kötelező collegiummá kívánja tenni, azzal az indokolással, „mert a szociológia igen jó szolgálatokat tehet a történeti és dogmatikai tudományok tanulmányozásánál.“ Addig is azonban, mig ezek a jobb idők bekövetkeznek, a szociológia művelői- J nek lankadatlan munkássággal kell a talajt e tudomány számára előkészíteni. — Se tekintetben két fontos feladat áll előttünk: J körvonalozni a tudomány rendszerét, és meg- j irni a szociológiának iskolai oktatásra alkal- j más kézikönyvét. IV. Négy éve immár, hogy a máramaros- I szigeti jogakadémián a szociológiából rendes előadásokat tartok a magyar közoktatásügyi kormány engedélyével, mely e tárgynak a jogakadémia tanrendjébe való felvételét min- i den évben megjegyzés nélkül jóváhagyta. Ezen előadásaim rendszeréről és eredményé- j ről kívánok ezúttal a nyilvánosság előtt ! beszámolni. Mindenekelőtt konstatálnom kell azt, J hogy a szociológia iránt jogtanuló ifjúságunk élénk érdeklődést mutat. Nemcsak tömegesen iratkoznak be a szociológiai előadásokra, jóllehet ez nem kötelezett tárgy, — de [ KÖZÉRDEK nagy érdeklődéssel hallgatják is az előadásokat. Sőt akadémiánkon ki%rül álló intelligens egyének is nagy érdeklődést mutattak ez előadások iránt. Mindezekből arról győződtem meg, hogy nálunk a szociológia előadására tényleg szükség van, hogy tudományunk s általában a fontosabb társadalmi problémák iránti érdeklődés a jogtanuló ifjúság és a müveit közönség körében nemcsak felköltliető, de állandóan ébren is tartható legyen. — S ez annál inkább szükségesnek látszik, mivel napjainkban a napirenden lévő szociálpolitikai kér- i dések helyes megítéléséhez a statisztikai adatok alapján levezetett szociológiai alapigazságok ismerete hovatovább nélkülözhetetlenebbé válik. Amikor tehát az első szociológiai colle- j giumot kihirdettem, tisztán állott előttem, hogy ezzel kettős feladatot vállaltam magamra, j Egyik az volt, hogy lehetőleg világos, minden tudományos nehézkességtől ment modorban ismertessem a tudomány alapigazságait, az evolúció, az átöi’öklés és változás, a társadalmi küzdelem és kiválás törvényeit, — lehetőleg gazdagon világítva meg azokat a mindennapi életből vett példákkal. Másik feladatom az volt, hogy az előadandó anyagról áttekintést, mintegy prog- ramrnot nyújtsak. — Ez volt természetesen a feladat nehezebbik része, úgy hogy az első évben nem is nyújthattam egyebet az anyag egyes részeinek egyszerű, rendszertelen és nagy mértékben hézagos felsorolásánál. — Majd az előadások során kezdett lassanként kidomborodni előttem az egyes részek közötti összefüggés, s az egész tárgy tagozódása is, — mely aztán évről-évre határozottabbá is lett. — A harmadik évben már rendszeres vezérfonalat is nyújthattam hallgatóimnak, melyet a későbbi előadások folyamán már csak bővitgetni és csiszolni kellett, hogy az egész anyagra nézve kellő áttekintést nyújtson. — 8 megvallom, inkább erre az áttekintésre, mint az egyes kérdések részletes kifejtésére fektettem a fősulyt, s nem bocsátkoztam a tudományos vitakérdések kritikai méltatásába. Kiindulási pontom a szociológiai rendszer beosztásánál a Comte által minden tudományra nézve felállított felosztás volt a statikai és a dinamikai részre. — Előbbi alá a társadalom szervezetére és az egyes társadalmi körök tagozódására. — az utóbbi alá a társadalom életére és működésére vonatkozó ismereteket soroltam. — Ezzel az alapfelusztás már meg volt, s most már csak a két főrész anyagát kellett rendezni. — Az első főrésznél ismét adva volt a logikai sorrend azzal, bogy a társadalom mai tagozódása és berendezése létrejött, s a mely törvények irányadók a társadalom jövő fejlődésére nézve is. — így az első főrészt a fejlődéstani és a szervezeti részekre kellett felosztani. A második főrész a társadalom életével, annak különböző irányú működésével foglalkozik. — De e rész tárgyalásánál nem volt szabad szem elől téveszteni a szociológia azon feladatát sem, hogy e tudománynak kell megjelölnie a legczélszerübb társadalmi berendezkedés irányelveit, s e czélt szem előtt tartva, a társadalmi élet betegségeit és a fejlődés biztosítása helyett dekadenciára vezető jelenségeit is vizsgálat tárgyává kell tennie, mert csak ez adhatja meg tudományunknak a gyakorlati értéket — Ilyenformán a második főrészből egy önálló részt választottam ki, melyben a társadalom kóros jelenségeinek ismertetését és a lehetőség szerint azok orvoslását igyekeztem tárgyalás alá venni. Itt még egy nehézséget kell felemlite- nem, mely a szociológia rendszerének megalkotására irányuló szerény kísérleteimnél utam ban állott. — A felvett anyag egyes részei ugyanis oly nagy terjedelműek, hogy azok már eddig is széles alapon müveit önálló tudományok tárgyát képezik, természetüknél és az emberi társadalom életével való összefüggésüknél fogva azonban szorosan a szociológiába tartoznak. Ilyenek például a következők: A társadalom szervezeti részébe az államot, mint a legtökéletesebb társadalmi formát is fel kell vennünk, pedig ennek szervezetét, valamint a társadalom 1905. aug. 5. politikai működését az általános államtan és a politika tudománya ismerteti. A társadalom gazdasági működésének alapelvei viszont a társadalmi gazdaságtan tudományát alkotják. Ilyen rész az is, mely a társadalom erkölcsi életét tárgyalja, ami ismét az ethika körébe vág. Sőt a társadalom jogi funkció-körének ismertetésénél a magánjog és büntetőjog alapelveire is ki kell terjeszkedni. Végül a szociológia alapelveinek tárgyalásánál a jogbölcselet, valamint a pszy- chologia és biológia igazságait kell kiindulási alapul vennünk. Mindezek a tudományok részint egyenesen bele tartoznak a szociológiába, részint oly közeli rokonságban vannak azzal, hogy közöttük az elhatárolás jóformán lehetetlen. A nehézség tehát abban állott, hogyha ezeket a részeket kihagyjuk a szociológiából, akkor annak rendszere nyilván hézagos és csonka marad, — ha ellenben egész terjedelmükben fel akarjuk ölelni és méltatni azokat, akkor az óriási anyag nem egy önálló tudománynyá, de egy egész tudománycsoporttá, jobban mondva encyklopédiává fogja tenni a szociológiát. Anélkül, hogy e nehéz kérdés elméleti fejtegetésébe bocsátkozni kívánnék, igyekeztem azt lehetőleg gyakorlati alapon megoldani. Éhez képest a fentebb elősorolt részeket, az azokra vonatkozó alapfogalmakat benn hagytam a szociológia tárgyai közt, tárgyalva azokat legalább olyan mértékben, amennyire azt az egész anyagnak minden oldalról való megvilágítása s az egyes részek közötti összefüggés megértése izükségessé tette. Ez az eljárás egyfelől teljes áttekintést nyújt a szociológia anyagáról, másfelöl nem gátolja, hogy az egyes részek mint a politika, közgazdaságtan, ethika stb. mint külön, önálló tudományok is megtartsák eme jellegüket. Olyformán, mint a hogy pl. a közjog keretébe tartozik a közigazgatási jog és a törvénykezési formáljog is. A közigazgatási jognak egy része viszont a pénzügyi jog immár önállósult tudományát képezi. Mindezek tekintetbe vételével tehát a szociológiát egy bevezető részre és négy főrészre osztottam fél. A bevezető rész magáról a tudományról, ennek módszeréről, s tárgyának ismertetéséről szól. Az első rész a társadalom fejlődését, a második annak szervezetét, a harmadik a társadalom életműködését tárgyalja, mig a negyedik rész a társadalom kórjelenségeit s esetleg ezeknek í gyógyítási módját ismerteti. — Folytatjuk. — V ÄßMEGY fí. Tolnavármegye nyári rendes közgyűlése. Tolnavármegye közönsége, a mint már jeleztük, e hó 10 én tartja szokásos nyári rendes közgyűlését. Az állandó választmány | pedig azelőtt való naponü lésezik. Régen volt a vármegyének közgyűlése, amely ekkora érdeklődést keltett volna, mint ez a mostani. ' Maga a rendes tárgysorozat 128 pontból áll, 1 amelyben nagyon sok a fontos tárgy. így ezen a közgyűlésen - töltik be a Korbonics Dezső halálával megüresedett árvaszéki ülnöki, ! továbbá a völgységi járás szolgabirói állását ■ s az esetleges előlépéssel megürült többi állá- j sokat. Nagyobb vitára van kilátás a báró Fejél'uárg miniszterelnök és minisztertársainak i kineveztetésüket tudató leirataiknál. Kemény szervezkedés folyik úgy a kormánnyal szemben hozandó bizalmatlansági nyilatkozat, valamint a felszinen levő politikai kérdésekben leendő állásfoglalás érdekében. így Rátkay László, fíoda Vilmos, Grünwald Lajos és társaik konkrét indítványt is nyújtanak be, amely I. pontjában bizalmatlanságot indítványoz Fejérváryval szemben, Ibik pontjában megtagadja a kormánytól az adót, ujonezot, fegyveres erőt, Ill-ik pontjában utasítja a törvényhatósági tisztviselői kart, a községek képviselő testületéit, elöljáróit, hogy a meg nem szavazott, bármi czimen alapuló akár egyenes, akár közvetlen állami adóknak, a fogyasztási adónak is — beszedését és beszolgáltatását tagadják meg, az önkéntes adófizetéseket is utasítsák vissza, úgyszintén az
