Közérdek, 1905 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1905-08-05 / 31. szám

r 4 általánosan elismerve. A magyar Társadalom­tudományi Társaság és abban ifjú szocioló­gusaink egész lelkes gárdája buzgólkodik , ugyan a jég megtörésén, de a mi csodálatos egyetemi conservativizmusunknak még min­dig sikerült megakadályozni azt, hogy a leg­modernebb tudománya a mi felsőbb oktatá­sunknál is utat törjön magának. Azt a sa­játságos lekicsinylést, mellyel minálunk jófor­mán minden önálló tudományos törekvés, épen a professzionatus tudományos köröknél találkozni szokott, teljes mértékben éreztetik épen a társadalom tudományával szemben. Egyetemünkön és felsőbb iskoláinkban még ma sincs tanszéke a szociológiának, sőt még tanári képesítést sem lehet e tárgyból sze­rezni. S attól lehet félni, hogy ez még sokáig igy lesz, hiszen felsőbb oktatási politikánk iránya fájdalom, teljesen útjában áll annak, hogy a társadalmi élet törvényeivel az isko­lai padokon is foglalkozzanak. Haladás helyett visszaesést tapasztalunk, minek legszomorubb bizonyítéka az, hogy a jogbölcseletet, tehát azt a tudományt, melynek keretében iegtöbb tér nyílik a társadalom törvényeinek vizsgá­latára, — egyszerűen kitörölték az alapvizs­ga! tárgyak sorából. Akadtak ugyan lelkes férfiak, akik felismerve tudományunk jelentőségét, annak megfelelő helyet akartak biztosítani a mi fel­sőbb oktatásunkban is. Dr. Enuner Kornél, tudományos életünk e kitűnősége, már 19l)l)-ban sürgeti a közoktatásügyi bizottságban egy szociológiai tanszéknek az egyetemen leendő felállítását, — de természetesen sikertelenül. Pedig a mi jogi oktatásunk igazán könnyen elbírná a szociológiának, mint ren­des tárgynak a beillesztését. A mennyire túl van terhelve nálunk a középiskola, annyira könnyű a négy évi jogi tanfolyam elvégzése. A mi közoktatásügyi politikánk azonban, ahelyett, hogy a középiskola terheit köny- nyitené, a jogi tanfolyam tudományos színvonalának pedig emelésére töreked­nék, — épen az ellenkezőjét cselekszi. Na­gyon kevés tehát a mi reményünk arra, hogy a szociológia egyhamar helyet fog nyerni jogi tanintézeteinken. Legalább is addig nem remélhetjük ezt, amig az osztrák conservati vizmus e tekintetben engedui nem fog. — Ha majd Ausztriában méltánylásra talál a társadalom tudománya, akkor talán majd mi is utána fogunk kullogni. Hogy a modern tudományos áramlat előbb-utóbb meg fogja törni a jeget Ausztriá­ban és utána minálunk is, a felől nincs két­ségem. — De azt hiszem, hogy előbb még egy céltudatos közoktatásügyi kormánynak kell következnie, melynek majd a politikai viszonyok időt fognak engedni arra, hogy e nagyfontosságu kulturális kérdést napirendre vehesse. Mint örvendetes jelenséget emlitem fel, hogy Ausztriában is kezdenek már hangok emelkedni a társadalom tudománya mellett, dr. Hídban professor ezelőtt két évvel meg­jelent müvében már a szociológiát az egye­temeken kötelező collegiummá kívánja tenni, azzal az indokolással, „mert a szociológia igen jó szolgálatokat tehet a történeti és dogmatikai tudományok tanulmányozásánál.“ Addig is azonban, mig ezek a jobb idők bekövetkeznek, a szociológia művelői- J nek lankadatlan munkássággal kell a talajt e tudomány számára előkészíteni. — Se tekintetben két fontos feladat áll előttünk: J körvonalozni a tudomány rendszerét, és meg- j irni a szociológiának iskolai oktatásra alkal- j más kézikönyvét. IV. Négy éve immár, hogy a máramaros- I szigeti jogakadémián a szociológiából rendes előadásokat tartok a magyar közoktatásügyi kormány engedélyével, mely e tárgynak a jogakadémia tanrendjébe való felvételét min- i den évben megjegyzés nélkül jóváhagyta. Ezen előadásaim rendszeréről és eredményé- j ről kívánok ezúttal a nyilvánosság előtt ! beszámolni. Mindenekelőtt konstatálnom kell azt, J hogy a szociológia iránt jogtanuló ifjúságunk élénk érdeklődést mutat. Nemcsak tömege­sen iratkoznak be a szociológiai előadásokra, jóllehet ez nem kötelezett tárgy, — de [ KÖZÉRDEK nagy érdeklődéssel hallgatják is az előadá­sokat. Sőt akadémiánkon ki%rül álló intelli­gens egyének is nagy érdeklődést mutattak ez előadások iránt. Mindezekből arról győződtem meg, hogy nálunk a szociológia előadására tényleg szük­ség van, hogy tudományunk s általában a fontosabb társadalmi problémák iránti érdek­lődés a jogtanuló ifjúság és a müveit közön­ség körében nemcsak felköltliető, de állan­dóan ébren is tartható legyen. — S ez annál inkább szükségesnek látszik, mivel napjaink­ban a napirenden lévő szociálpolitikai kér- i dések helyes megítéléséhez a statisztikai ada­tok alapján levezetett szociológiai alapigaz­ságok ismerete hovatovább nélkülözhetetle­nebbé válik. Amikor tehát az első szociológiai colle- j giumot kihirdettem, tisztán állott előttem, hogy ezzel kettős feladatot vállaltam magamra, j Egyik az volt, hogy lehetőleg világos, min­den tudományos nehézkességtől ment modor­ban ismertessem a tudomány alapigazságait, az evolúció, az átöi’öklés és változás, a tár­sadalmi küzdelem és kiválás törvényeit, — lehetőleg gazdagon világítva meg azokat a mindennapi életből vett példákkal. Másik feladatom az volt, hogy az elő­adandó anyagról áttekintést, mintegy prog- ramrnot nyújtsak. — Ez volt természetesen a feladat nehezebbik része, úgy hogy az első évben nem is nyújthattam egyebet az anyag egyes részeinek egyszerű, rendszertelen és nagy mértékben hézagos felsorolásánál. — Majd az előadások során kezdett lassanként kidomborodni előttem az egyes részek közötti összefüggés, s az egész tárgy tagozódása is, — mely aztán évről-évre határozottabbá is lett. — A harmadik évben már rendszeres vezérfonalat is nyújthattam hallgatóimnak, melyet a későbbi előadások folyamán már csak bővitgetni és csiszolni kellett, hogy az egész anyagra nézve kellő áttekintést nyújt­son. — 8 megvallom, inkább erre az átte­kintésre, mint az egyes kérdések részletes kifejtésére fektettem a fősulyt, s nem bocsát­koztam a tudományos vitakérdések kritikai méltatásába. Kiindulási pontom a szociológiai rend­szer beosztásánál a Comte által minden tu­dományra nézve felállított felosztás volt a statikai és a dinamikai részre. — Előbbi alá a társadalom szervezetére és az egyes társadalmi körök tagozódására. — az utóbbi alá a társadalom életére és működésére vo­natkozó ismereteket soroltam. — Ezzel az alapfelusztás már meg volt, s most már csak a két főrész anyagát kellett rendezni. — Az első főrésznél ismét adva volt a logikai sor­rend azzal, bogy a társadalom mai tagozó­dása és berendezése létrejött, s a mely tör­vények irányadók a társadalom jövő fejlő­désére nézve is. — így az első főrészt a fejlődéstani és a szervezeti részekre kellett felosztani. A második főrész a társadalom életével, annak különböző irányú működésével foglal­kozik. — De e rész tárgyalásánál nem volt szabad szem elől téveszteni a szociológia azon feladatát sem, hogy e tudománynak kell megjelölnie a legczélszerübb társadalmi beren­dezkedés irányelveit, s e czélt szem előtt tartva, a társadalmi élet betegségeit és a fej­lődés biztosítása helyett dekadenciára vezető jelenségeit is vizsgálat tárgyává kell tennie, mert csak ez adhatja meg tudományunknak a gyakorlati értéket — Ilyenformán a má­sodik főrészből egy önálló részt választottam ki, melyben a társadalom kóros jelenségeinek ismertetését és a lehetőség szerint azok orvoslását igyekeztem tárgyalás alá venni. Itt még egy nehézséget kell felemlite- nem, mely a szociológia rendszerének meg­alkotására irányuló szerény kísérleteimnél utam ban állott. — A felvett anyag egyes részei ugyanis oly nagy terjedelműek, hogy azok már eddig is széles alapon müveit önálló tudományok tárgyát képezik, termé­szetüknél és az emberi társadalom életével való összefüggésüknél fogva azonban szoro­san a szociológiába tartoznak. Ilyenek pél­dául a következők: A társadalom szervezeti részébe az államot, mint a legtökéletesebb társadalmi formát is fel kell vennünk, pedig ennek szervezetét, valamint a társadalom 1905. aug. 5. politikai működését az általános államtan és a politika tudománya ismerteti. A társada­lom gazdasági működésének alapelvei viszont a társadalmi gazdaságtan tudományát alkotják. Ilyen rész az is, mely a társada­lom erkölcsi életét tárgyalja, ami ismét az ethika körébe vág. Sőt a társadalom jogi funkció-körének ismertetésénél a magánjog és büntetőjog alapelveire is ki kell terjesz­kedni. Végül a szociológia alapelveinek tár­gyalásánál a jogbölcselet, valamint a pszy- chologia és biológia igazságait kell kiindu­lási alapul vennünk. Mindezek a tudományok részint egye­nesen bele tartoznak a szociológiába, részint oly közeli rokonságban vannak azzal, hogy közöttük az elhatárolás jóformán lehetetlen. A nehézség tehát abban állott, hogyha eze­ket a részeket kihagyjuk a szociológiából, akkor annak rendszere nyilván hézagos és csonka marad, — ha ellenben egész terje­delmükben fel akarjuk ölelni és méltatni azokat, akkor az óriási anyag nem egy önálló tudománynyá, de egy egész tudománycsoporttá, jobban mondva encyklopédiává fogja tenni a szociológiát. Anélkül, hogy e nehéz kérdés elméleti fejtegetésébe bocsátkozni kívánnék, igyekez­tem azt lehetőleg gyakorlati alapon megol­dani. Éhez képest a fentebb elősorolt része­ket, az azokra vonatkozó alapfogalmakat benn hagytam a szociológia tárgyai közt, tárgyalva azokat legalább olyan mértékben, amennyire azt az egész anyagnak minden oldalról való megvilágítása s az egyes részek közötti összefüggés megértése izükségessé tette. Ez az eljárás egyfelől teljes áttekintést nyújt a szociológia anyagáról, másfelöl nem gátolja, hogy az egyes részek mint a poli­tika, közgazdaságtan, ethika stb. mint külön, önálló tudományok is megtartsák eme jelle­güket. Olyformán, mint a hogy pl. a közjog keretébe tartozik a közigazgatási jog és a törvénykezési formáljog is. A közigazgatási jognak egy része viszont a pénzügyi jog immár önállósult tudományát képezi. Mindezek tekintetbe vételével tehát a szociológiát egy bevezető részre és négy fő­részre osztottam fél. A bevezető rész magá­ról a tudományról, ennek módszeréről, s tárgyának ismertetéséről szól. Az első rész a társadalom fejlődését, a második annak szer­vezetét, a harmadik a társadalom életműkö­dését tárgyalja, mig a negyedik rész a tár­sadalom kórjelenségeit s esetleg ezeknek í gyógyítási módját ismerteti. — Folytatjuk. — V ÄßMEGY fí. Tolnavármegye nyári rendes közgyűlése. Tolnavármegye közönsége, a mint már jeleztük, e hó 10 én tartja szokásos nyári rendes közgyűlését. Az állandó választmány | pedig azelőtt való naponü lésezik. Régen volt a vármegyének közgyűlése, amely ekkora érdeklődést keltett volna, mint ez a mostani. ' Maga a rendes tárgysorozat 128 pontból áll, 1 amelyben nagyon sok a fontos tárgy. így ezen a közgyűlésen - töltik be a Korbonics Dezső halálával megüresedett árvaszéki ülnöki, ! továbbá a völgységi járás szolgabirói állását ■ s az esetleges előlépéssel megürült többi állá- j sokat. Nagyobb vitára van kilátás a báró Fejél'uárg miniszterelnök és minisztertársainak i kineveztetésüket tudató leirataiknál. Kemény szervezkedés folyik úgy a kormánnyal szem­ben hozandó bizalmatlansági nyilatkozat, va­lamint a felszinen levő politikai kérdésekben leendő állásfoglalás érdekében. így Rátkay László, fíoda Vilmos, Grünwald Lajos és társaik konkrét indítványt is nyújtanak be, amely I. pontjában bizalmatlanságot indítvá­nyoz Fejérváryval szemben, Ibik pontjában megtagadja a kormánytól az adót, ujonezot, fegyveres erőt, Ill-ik pontjában utasítja a törvényhatósági tisztviselői kart, a községek képviselő testületéit, elöljáróit, hogy a meg nem szavazott, bármi czimen alapuló akár egyenes, akár közvetlen állami adóknak, a fogyasztási adónak is — beszedését és beszol­gáltatását tagadják meg, az önkéntes adófi­zetéseket is utasítsák vissza, úgyszintén az

Next

/
Thumbnails
Contents