Közérdek, 1905 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1905-07-29 / 30. szám

8 1905. julius 29. hajdan épebb állapotban volt, a tetején egy Triton volt bronzból, mely a szélirányt azzal jelezte, hogy szigonyával a fúvó szél után mutatott. * Ezek azok a régiségek, melyek a fé­nyes múltból Athénben fenmaradtak. Sajnos, legtöbbje ezeknek már csak romjaival emlé­keztet a régi nagyságra; de most már ki látás van rá, hogy a meglevő emlékek meg is fognak őriztetni és kellő gondozásban ré- szesittetni. Maga a görög állam, az ország elég magas színvonalon álló értelmi osztálya, azonkívül maga a müveit nagyvilág elég biztosítékot nyújtanak arra nézve, hogy még az idő vasfoga sem fog ezentúl annyi pusz­títást tenni a műemlékek közt, annál ke- vésbbé az emberi barbarizmus, a durva rombolási kedv. Arra is gond van forditva, hogy ami még ezentúl napfényre kerül a föld és az omladékok alól, mindez megma­radjon Görögországban, hogy hadd képezze kincsét és büszkeségét annak a földnek, amely szülte azokat a nagy mestereket, akik mindezeket létrehozták. Ma is még mind­untalan más és más régiségek jutalmazzák a keresésükre fordított munkát és költséget. A „szelek tornya“ közelében frissen kiásott szép szobrokban volt alkalmam gyönyörködni, melyek a más egyéb régiségekkel együtt az athéni Nemzeti-muzeumba kerülnek, hogy általuk gyarapodjék a sok értékes és tanul­ságos műkincs, ami ott már fül van halmozva. iskolai értesítők. A paksi polgári fiúiskola XI. Értesítője. Az értesítőt egy értekezés vezeti be, a í melynek czime „A megfagyott levegő,“ szer- i zője pedig Günsz Gábor. A rövid értekezés j sok érdekes dolgot iparkodik elmondani, lehe- | tőleg népszerű modorban. Az értekezés után következik Paraté György igazgató jelentése, a kit a tanügyi kormány a múlt iskolai évben helyezett j Paksra Szeniczről, az elhunyd Nagy Bálint i igazgató helyére. Más személy változás is történt az intézetnél. Dr. Osváth János h. igazgatót a miniszter a békéscsabai áll. polg. iskolához helyezte át igazgatónak s helyébe ; Hónigsberg Márk miskolczi tanárt helyezte át. A jelentésből kitűnik továbbá, hogy az | ifjúság egészségi állapotát megzavarta a szór­ványosan fellépő skárlát és kanyaró, de a fertőző betegségek lefolyása elég enyhe volt. Az intézet megünnepelte Erzsébet ki­rályné emlékezetét, márczius 15-ét, április 11-ét. Az iskolát hivatalosan meglátogatta Tihanyi Domonkos tanfelügyelő és Lúd Károly szakfelügyelő, a kik meg voltak elé- : gedve az iskola komoly munkájával. Rendkívüli tantárgyként tan tották a latin nyelvet, franczia nyelvet és közegész­ségtant. A latin nyelvet Polgár Alajos tanár adta elő s volt 15 növendéke. A közegész­ségtan tanítására önkényt vállalkozott dr. Steril Miksa gyakorló orvos, a ki előadásai­ban leginkább az életben gyakran előforduló baleseteknél szükséges segély-nyújtást tár­gyalta.. Örvendetes eseménye volt az iskolának, hogy telkének és épületének az államkincs­tár tulajdonába való átvétele, a mely már kilencz éve húzódott, a lefolyt tanévben az arra illetékes bizottság előtt megtörtént. Az évzáró vizsgák jun. 17. és 21. között folytak le, a magánvizsgálatok jun. 23-án és 27-én, a záró ünnepély pedig 25 én volt. A tanári testület hat tagból állott, a hitoktatók száma öt volt. A tanulóké a le­folyt tanév végén 122, a kik között paksi illetőségű volt 67, tolnamegyei 31, más megyebeli 30. Vallásra nézve volt 47 rom. kath., 14 ág. ev., 16 ev. ref., 51 izraelita. A tanulók előmenetele általában jó, 98 felsőbb osztályba léphet, javitó vizsgá­latra bocsáttatik 14, osztályismétlésre utasit- tatott 10. Az értesítő végén a szülők számára KÖZÉRDEK közzétett tájékoztató olvasható, valamint a magántanulóknak szükséges tudnivalók és a tanterv különbözeti vizsga anyaga és a köny­vek jegyzéke. Muzeum, közintézetek ügyei. Ajándék a múzeumnak. Fejős Károly i szekszárdi mérnök egy régi gyertyakoppan- ! tót, Czéh József pedig két drb. régi pénzt és egy bronz gombot ajándékozott. Államsegély a múzeumnak. A vallás és közoktatásügyi miniszter a vármegyei muzeum 1905. évi államsegélye fejében a régészeti osztály gyarapítására 600 koronát, — a könyvtári osztály részére 600 koronát és a néprajzi osztály részére szintén 600 koronát összesen 1800 koronát utalványozott. TUDOMÁNY, IRODALOM. A könyvkötészet remeke. Szerkesztő- ' Bégünknek bemutattak 10 kötet müvet disz- ! kötésben, melynek a kötése igazán a párisi | világkiállításon is helyt foglalhatott volna. | A kötés 14 színben van előállítva, dús arany nyomással s keret gyanánt köröskörül el­ragadóan bájos virág girland vonul végig, í Az ember önkéntelenül megakarja fogni a I kötésen lévő díszeket, oly mesterien vannak azok előállítva. Ilyen 10 kötet műhöz, mely- ; nek bolti ára 30 korona, ingyen juthat bárki, csupán a bekötési táblába való beillesztésért fizet darabonkint 12 krt, vagyis a 10 kötet­nél 1 frt. 20 krt, ha előfizeti a „Tolnai Világ Lapjá“-t, félévre 4 frt. helyett 2 frt. 48 krral. Előfizetések a „Magyar Kereske­delmi Közlüny“-höz küldendők, Budapest, VII. Károly körút 9. Őszintén ajánljuk nb. előfizetőinknek, ezen rendkívül érdekes lap megrendelését annál is inkább, mert egy pompás kis házi könyvtár birtokába juthat bárki is, alig számba vehető összegért; a ma­gyar irodalom színe java van képviselve ezen művekben. TANÜGYI HÍREK. A nyári menedékházak. Ha valami intézménynek a számará­nyát akarjuk tudni, megnézzük a statiszti­kát. A statisztika sokszor kedvezően tüntet fel egyes dolgot, bár az a maga valóságá­ban nem egészen úgy áll. Értem a nyári menedékházakat. A törvény elrendeli, hogy minden község, melyben 15 állandó gondo­zásban nem részesülő gyermek van, tartozik nyári menedékházat felállítani. Hát hogyne volna faluhelyen 15 gyer­mek, ki állandó gondozásban nem részesül ? A tanitók vannak leginkább a tan- és ovóköteles gyermekek összeírásával meg­bízva; az utasításban benne van, hogy kik értendők a kellő gondozásban levők alatt és igy szigorúan véve nem volna három sem. De hogy a kecske is jólakjék, meg a ká­poszta is megmaradjon, az egyik fele a kellő gondozásban részesülök, a másik fele a nem részesülők rovataba jut. A végeredmény pedig mégis csak az, hogy majdnem minden faluban van nyári lárma, — akarom mon­dani nyári menedékház. Hogy némelyik mi ellen jó, már sok­szor gondolkodtam róla. Idegen ajkú köz­ségben nemzeti czélja volna ennek, ha kép­zett, magyarul tudó menházvezetőnőre vol­nának bízva e zsenge korban levő gyerme­kek. Csak hogy a fizetés havi 20 koronában megállapítva, nagyon gyarló, ilyen fizetésre képzett menházvezetőnő nem igen jelentke­zik, ha pedig nem jelentkezik képzett, akkor inkább hagyják abba. De, hogy egy parasztasszony, hozzá még német ajkú legyen menházvezetőnő, ez már nevetséges. Hiszen az ilyen vezetőnő voltaképpen azt sem tudja szegény, mit csi­náljon a gyerekekkel? Foglalkoztatni nem tudja őket, fegyelmet tartani sem tud, ma­gyarosításról pedig szó sem lehet, mert maga se igen tud magyarul s e tekintetben olyan furcsa a helyzete, mint mikor a kotlós tyuk réczeket vezet, vagyis — ő megy a réczék után. Hát kérdem, ilyen menedékháznak van-e czélja ? Ez csak nevetségessé teszi az egész, külömben jó szándékú intézményt. Éppen azért, mig szigorúbb törvényt nem hoznak, mely hivatva lesz a gyermekóvást előmoz­dítani, inkább szüntessék be az ilyen kétes értékű menedékházakat, melyek a statiszti­kai számokat ugyan emelhetik, de a gyakor­latban a gyermekóvás intézményét alacso- nyitják. * K. F. Miniszteri elismerés. A m. kir. val­lás- és közokt. miniszter Horváth János nagykónyii róni. kath. kántortanitónak nyug­díjaztatása alkalmából hosszas, sikeres és buzgó működéséért elismerését fejezte ki. Nyugdíjazás. Horváth János nagy- kónyii róm. kath. kántortanitó 1905. októ- bér 1-től 1494 kor. 42 fillérrel nyugdijaz- tatott. Ezen összegből 1340 koronát az országos tanítói nyugdijalap és 154 kor. 42 fillért a nagykónyii rk. hitközség fizet. Uj gazdasági ismétlő iskola. Kocsola község képviselőtestülete elhatározta, hogy felállítja a gazdasági ismétlő iskolát. Uj iskola. A külesdi ev. ref. egyházköz­ség elhatározta, hogy a második tanítói állást f. évi szeptember hó 1-ére szervezi. Korpótlék. Egri Béla szekszárdi rk. tanító és Székely Hedvig kakasdi rk. taní­tónő korpótlékának fedezésére államsegély utalványoztatok. Államsegély. Bátaapáti ág. hitv. ev. 1 egyházközségnek és a bölcskei izr. hitköz­ségnek a miniszter korpótlék államsegélyt utalványozott. Nyugdíjigény felemelés. Kalauz Já­nos szakáli rk. tanitó nyugdíjigénye 1200 koronáiul 1440 koronára emeltetett fel. Államsegély tanszerekre. A paksi ál­lami polgári iskola tanszereinek keszerzésére a miniszter 600 korona államsegélyt enge­délyezett. * Lapunk programmjában benne volt, hogy közérdekű dolgokban a mienkkel ellentétes felfogás­nak is szívesen nyitunk tért. Közöltük tehát ezt a kis ezikket is, bár azzal nem mindenben értünk egyet. Mi a nyári menedékházakat még jelen alakjukban is becses intézményeknek tartjuk, mert nem mindenütt van úgy, a hogy a czikkiró ur állítja. Tolnavárme­gyében nagyon sok az igazán fáradhatatlan, hivatása magaslatán álló menházvezetőnő, akire a napszámos szülő jé lélekkel bízhatja gyermekét. Nem kell bezár­nia, vagy bitangjába hagyni odahaza, hogy a disznók felfalják, vagy más veszedelem érje őket, s nagyon sok helyen ragad biz ott magyar szó is a gyerekre. Nem kell hát becsukni ezeket az intézeteket, de a nevet­ségesen csekély bér helyett, legalább annyi fizetést adni a meuházvezetőknek, mint van például — a disznó vagy tehén pásztornak. Igaz, hogy minálunk Magyar- országon előbb jön a lábas jószág — csak azután a — gyerek. A szerk. MULATSÁGOK. Tűzoltó ünnepély. Szekszárdon f. év aug. 6-án, amint már említettük, tűzoltó ün­nepség lesz. A tűzoltóság délután 5 órakor zeneszóval vonul ki a vasúti vendéglőbe. 6 órakor Franek János gyermekjátékot rendez. Este 9 órakor nagy sorsjáték 300 nyere­ménnyel. Ezután táncz renggelig. Belépti dij személyenkint 60 fillér, gyermekjegy 20 fillér. Az ezredik belépő 10 korona jutalmat kap. Kedvezőtlen idő esetén a mulatságot aug. 20 án tartják meg. Tarka estély. A tolnai iparosok ol­vasó egyesülete f. hó 23-án, a Tolnán fel­állítandó Kossuth-szobor alap javára sikerült „Tarka-estélyt“ rendezett. A szereplők mind­annyian jól megállták helyüket. Az előadás után táncz következett, mely csak a hajnali ■érákban ért véget. A tolnai fiatalság 1905. évi julius hó 30-án a „Fehér ló“ szálló nyári helyiségében zene- és táncestélyt rendez. Belépő dij sze­mélyenkint 80 fill. Kezdete 8 órakor. A tiszta jövedelem a tolnai Kossuth-szoboralapra for- dittatik.

Next

/
Thumbnails
Contents