Közérdek, 1905 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1905-06-24 / 25. szám
1905. junius 24. 3 hivatal rátermett emberrel töltessék be, olyan emberrel, a kinek van egyénisége, erős keze és tapintatos fölfogása, de semmi esetre sem olyan fővárosi úrral, a ki annyira erélyes, hogy egyszerre mindent föl akarna forgatni. Egyéb ént ezekről még lesz szó alkalom adtán. Felhőszakadás és a Sédpatak kiöntése. E hó 18-án és 19-én vasárnap és hétfőn nagy veszedelem érte Szekszárdot külső és belső területén egyaránt. Vasárnap délután nyűgöt felől erős szélvihartól hajtott rendkívül heves zápor — majd felhőszakadás omlott le a szekszárdi szőlőhegyekre s onnan a város felett is keres.tül vonulva az egész határt elborította. A hegyekről hirtelen leszakadó víztömegek egyrészt a hegy lábánál fekvő szántó földeket és lapi szőlőket árasz tották el, másrészt a Sédpatak medrét szinül- tig megtöltötték. A hirtelen megáradt patak vize ami útjában szakítható volt, mindent elszakított; elvitte a felső utczában nem régiben épített úgy nevezett Bálint hidat is tégla alépítményével együtt. A város belső területéről kilépve, a meder kanyarodásnál a rengeteg viz megtorlódott s az öntözésre tóvá alakított agyaggödörbe ömlött vissza nagy forgatagot képezve. Ez a visszaforgó víztömeg okozta a veszedelmet, mert a háromszög alakú tó két oldala a magas talajföld, csupán a harmadik oldalát, mely a szélső sorban levő házakkal egyenközüen a házak előtt levő kocsiút oldalán vonul — támadhatta meg s támadta is a legnagyobb erővel, mivel ez homokos agyagból való frissen hányt egyszerű, gyönge töltés. Ezt a töltést a jobb végén — a hova a visszasodrás ereje hatott, négy helyen, ölnyi szélesre átszakitotta az ár s egyenesen a vele szemközt levő Csillag Ferenc polgár házkeritésének zúdult ; a kerítést benyomta azután keresztül át, — jobbra balra feltartózhatlanul nyomult a rengeteg viztümeg kerteken udvarokon át a Dobos- utczába. Másfelől meg ugyanez a visszaforgó víztömeg a patak medrében folyton jövő vizet visszaszorította s az Orvos-utcza és Virág- utcza közt levő alacsony jobb parton jóval felül duzzasztotta; itt meg ennek a partnak szemben levő házakba rohant az ár s udvarokon kerteken át beömlött az Orvos-, Selyemgyár- és Virág-utczába. Az alacsonyabb fekvésű házak tulajdonosai és lakói igen szerencsések voltak, ha csupán a pincze tellett meg vízzel s az udvart eliszapolta, a kerti veteményeket pedig tönkre tette az iszapos ár ; sokkalta nagyobb kárt okozott azonban ez a lakószobákban, igy a Dobos-utczában Kreutzer K. izr. tanítónak lakását teljesen elöntötte, a gyermekeket az almáriomok tetejére rakták, mert a szobában félczombig érő viz volt; bútorzat, ruhanemű és értékes könyvek tönkre mentek, a család két éjszakán a padláson hált. A patak sorban a Halász-féle háznak az ablakán ömlött be a medrén túl csapott vizár; a Selyemgyár- utczában két háznál szintén a padlásra menekültek, mert a szobák csordultig vízzel teltek meg. A tönkrement bútorzatokat, ágy- nemüeket és ruhanemüeket valamint a kertekben és udvarokban okozott több-kevesebb kárt nem is említve, még csak a szerencsétlen Csillag Ferencz házát említjük, a mely már az első napon a legnagyobb kárt szenvedte. Hétfőn délután újabb záporomlás következett, a melynek vize az előző napon vert tág kapukon szabadon ömlött egyenesen a Csillag házára, melyet annyira megrongált, hogy megmenteni aligha lehet; valószínűleg összefog dűlni. Ugyanezen vizár aztán elöntötte a Gyepsor-utczát, Dobos-utczát és a muzeum és izr. templom közti utczát s az utcza szélességű, két lábnyi vizár tengerré változtatta a vasúti állomás felőli alsóvárosrészt. A külsőterületen, különösen a Csatár alatti szántókat és szőlőket öntötte el és iszapolta be a rengeteg vizár úgy, hogy ott az idén semmiféle termés sem várható. Igen nagy szerencse, hogy nappal történt ez a veszedelem, mert ha éjjel jön, a szobákban gyanútlanul alvók menthetetlenül a vízbe fulladnak. — Miért és hol késik a Sédpatak szabályozásának az ügye? * * KÖZÉRDEK Minden hegyi patak mihelyt leért a lapályra: az ármentesitő társulat gondozása alá tartozik, mely minden záporuton rendes töltések közzé fogva szabályozott csatornában vezeti tovább. Nos az idén ezek a csatornák is több helyen kiöntötték, töltéseiket az ár elszaggatta. Vett értesüléseink ezekre vonatkozólag a következők: 1. A parúsztai árok, 3 km. hosszban van töltéssel védve, kiöntött 3 helyen: mindjárt a vasút felett, a Hauk-féle bérleten és a legalsó részén. A kiöntések aránylag nem tettek nagy kárt. 2. A Csendes-utczai árok, 2 km. hosszban van csatornázva, szintén kiöntött, a vágóiad körüli földeket vastag iszappal borította el. 3. A Séd 5 km. hosszban van töltés közzé fogva s mindjárt kezdő pontjánál a vá ros szélén csapott ki. Töltései az első 600 méter szakaszon: a város szélétől a vasútállomásig színest megteltek, a vasúthoz járó kocsiút hídja megtorlódott s a hid szűk nyílását a gyors zápor mindenféle gazzal, láppal, hordalékkal úgy eltömte, hogy az érkezett vízmennyiségnek fele sem volt képes átszürem- kezni. így nem lévén lefolyás, a töltés megtelt és kicsordult azon az oldalon, amelyet nem védett senki. A baloldali töltéseket az ott kertészkedő szerbek erélyesen megoltalmazták. A jobb oldalon támadt 6 meter széles szakadás ma már be van töltve. A Séd ártéri csatornájának többi 4J/2 km. hosszú szakaszán: a vasútállomástól az őcsényi határig sehol baj nem volt, sőt a csatorna csak félig lett tele vízzel, megbirt volna még egy meterrel nagyobb áradást is. 4. A baktai záporjárás a város alsó végén kiöntött és az alsó temetői réteket vizzel borította, vastag iszappal fedvén be a veteményeket és a réteket. 5. A csatári árok. 4 km. hosszban van töltéssel védve. Legtöbb kárt ezen árok okozott, a többi csatornákon az ideinél sokkal nagyobb áradásokat is tapasztaltunk, de a ; csatári árok ennél nagyobb víztömeget még j 1891-ben, amaz emlékezetes jégveréskor sem zúdított le. Az egész csatári völgy a Czin- [ kától a baktai hegylábáig, mint szélesen hömpölygő piszkos folyam rohant le torony iránt, szőlőkön vetéseken át. A Balog fájánál levő vashidnak még a karfája se látszott ki. A búzákat lehengerelte, a szőlőtőkéknek csak a csücske látszik ki itt-ott a vastag iszapból. Lent az árterületen a töltés tetején zudult ki mindkét felől a szántó földekre. Különösen kárt szenvedtek jobb felől Ludwig, balfelől Eszterbauer és a szomszédos birtokosok. A ; búzát és a burgonyát néhol 50 cm. vastag iszap borítja. Aztán keresztül rohant a Sár- vizmedrén az áradat, iszap alá temette a Kerecseny szigetet, az egész Ragozznát. Itt már a lerakott iszap vékonyabb, de a még be nem takarított szénát, még a mi baglyákba volt is rakva, itt is tönkre tette. 6. Az ebesi árok Egy kilometer hosz- szan van csatornázva, töltésein több helyen átbukott a viz, a legalsó részen pedig közvetlen a tótvölgyi hid felett az egész töltés elszakadt és az ebesi rétek lapályai — különösen a hosszúén rétek iszappal borittat- tak el. 7. A tótvölgyi árok 3 km. hosszban van az ártéren töltések közzé fogva. Mindjárt az országúti hídnál kitört az ár mindkét felől. Czéh István és Nagy Sándor földjeinél el; vitte a töltést, elöntötte az egész kispatakosi dűlőt. Lejebb is mindkétoldali töltések felett ment el az áradat, elöntötte a szomszédos területeket, egész a Sárvízig Bár itt közel lévén a belvíz csatorna, hamar leszaladt a földekről a viz — de a sok iszap ott maradt, elborítva a veteményeket s megsemmisitve az idei termést. 8. A Lajvér Bátaszék mellett 57a km. hosszban van töltések közzé véve. Csak félig volt vizzel. Semmi kárt nem okozott. Az árvíz oka. A városunkban pusztított árvizveszede- lemre vonatkozólag, a következő tanulságos sorokat kaptuk: Tisztelt Szerkesztő ur! Biztos védelem a hegyi vizek ellen nincs. De aki sehogy se védekezik, azt bizonyosan elönti a kisebb zápor is. Szekszárd elöntését majd minden évben biztosra lehet venni. Nemcsak az a baj, hogy Szekszárd nem gondozza kellőleg a Séd azon szakaszát, mely a község belterületén vonul és a partot oly alacsonyan tartja, hogy a mostani árvíz is 40—50 cm. magasan ömlött ki mindkét oldalra : mert ha egészen rendbe tartotta volna, akkor sem kerülhette volna ki a katasztrófát. Lám az ármentesitő társulat, melynek gondozása alá tartozik a Séd alsó része a szélső házsoroktól lefelé — elég megasan tartotta a töltéseit, mégis meghaladta az áradat. A baj ott van, hogy a Sédnek nincs kellő lefolyása ! A vasúthoz bejáró kocsiút hídja nem képes annyi vizet átbocsátani amennyi felülről jön. A hid szűk és alacsony, hamar el telik gazzal mindenféle hordalékkal, felette a viz megdagad, regurgitál,hegynek nem folyhatván, bármely magas töltést emelünk is : átlépi azt. Aki nem hiszi sétáljon el a Séd töltésén a vasútállomás alatt 1—2 lem.-re, meg fogja látni, hogy üres a csatorna, félig volt vizzel. Oly kevés vizet bocsátott át a vasárnapi gyors záporral igen eldugult hid, hogy az elmúlt esztendőkben sokkal nagyobb viz volt a csatornánkban akárhányszor. Az u. n. öreg Sárvíz hídnál — ahol a gemenczi utat metszi a Séd csatorna — ugyanis a vízállás volt: 1905 jun. 18. — 9T13 Adriai tenger felett. 1903 jun. 4. —9T25 „ „ „ 1902 jun. 15. — 91-32 „ „ „ 1901 juli 12. — 91-16 „ „ „ Tehát ebben a században az idén vitt a Séd csatorna legkevesebb vizet 1 Nem azért, mert most lett volna a legkisebb zápor, hanem a gyors áradás most torlaszolta el legerősebben a hidat. Az ármentesitő társulat már régen látja ezt a bajt, figyelmeztette is rá a hid létesítőit és mikor azok jó szerrel semmit sem akartak kezdeni, megindította ellenük a hatósági eljárást 1900. évben. A hidat Tolna vármegye, Szekszárd községe és a vasuttársulat építtessék közösen. A társulat beadványára megtartatott a helyszíni tárgyalás 1901. május 30-án és meghozta a hatóság (maga is érdekelt fél) a határozatot, mely ad acta tette az egész ügyet. (Lásdaz 1901. évi 5349. számú alisp. határozat) A másik két érdekelt fél szivesen belenyugodott, hiszen megmenekültek 666 korona költségtől (2000 kor.-ba került volna a hid felemelése). Hogy a közönség ezzel minden évben 10 annyi (vagy tán több) kárt szenved, ki törődik azzal ? Mi tehát a teendő ? Vegye kezébe Szekszárd város az ügyet, emeltesse fel azonnal 1 meterrel a hidat még mielőtt a tervezett kis kőburkolás létesittet- nék, mert akkor sokkal többe kerül. Olyan ez mint a sibilla könyve, mennél tovább halászijuk, annál többe lesz. Nem szabad várni egy esztendőt sem, nem szabad uj veszélynek ;ki- tenni a várost. A költségeknek a másik két érdekelt félre esendő részét a rendes bíróság utján is bizonyosan megfogja kapni, a vízügyi törvény a viz lefolyását gátló akadályok eltávolítására kifejezetten kötelezi azokat, akik az illető műtárgyat létesítették. Ha ez megvan, töltesse fel a város a belterületén lévő Séd mindkét partját, kellő magasságra, megteheti az egész 8—900 m. hosszú szakon mintegy 2000 korona költséggel; ennyi áldozatot meg kell hoznia a közönség biztosítására. Szekszárd, 1905.jun. 13. Maradtam Szerkesztő ur kiváló tisztelője Tóth Károly, társulati igazgató főmérnök.
