Közérdek, 1905 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1905-06-24 / 25. szám
2 KÖZÉRDEK ministeriumban, a ki nem gavallér? A kit főnöke mindjárt „te“-nek szólit, csak nem maradhat el a többitől ? Felül tehát az ár tarajos hátára. Budapesten lóversenyez, számozatlan bérkocsi helyett most már automobilon száguld, vidéken mulat, pezsgőzik, mivel oroszlánvadászatra nem nyilik alkalom, cserkészik snepfekre kaczkiás menyecskékre, s mikor elúszott az apai vagyon, megkezdődik a hajtóvadászat — hozomány után. — Ott van tehát a farsang minden érdemes bálján, kaszinó, nőegylet mulatságán, júniusi majálisain, a táblai el- nökné, vagy a nagyságos alispánná tea-zsurjain. Budapesten pedig színházba kiséri a számvevőségi főnök, vagy miniszteri tanácsos urélemedett leányait. S mikor aztán családot kell alapítania, még szerencsés, ha a „boldog menyasszony“ rengetegnek hirdetett, de harmadára leapadt hozományával kiránthatja a nyakig-adósság hínárjából. S a leányok nevelése sem külömb. A felsőbb leányiskoláink minden évben leteszik a vizsgát, uramfia, még a főzésből is — - a sajtó előtt. Köszönöm, nem kérek a „képletek“ alapján készült vesepecsenyékből, s kimondhatatlan nevű tortákból. De nem az a baj, hogy valaki főzni meg nem tanul az iskolában, hanem az, hogy az iskola csak a vizsgára készíti elő növendékét és nem az — életre. Meg az, hogy a leány 11 —13 éves korától folyton ott van a — kirakatban, mint a felczukor- virágozott Dobos-torta. Hja, mert kevés a 1\érésiét, korán árulni kell. Hajdan „megnőtt a leány, ha az ágy alá dugták is“, de ma úgyszólván a nyilvánosság előtt nő fel. Két, három gavallér kiséri az iskolába. 11 éves korában már verseket Írnak hozzá, táncziskolában, diák-majálisokon már „sziveket tör meg“ s jó, ha a boldog gavallér le nem törik az V-ik osztályban, vagy az érettségin. S mikor aztán az ilyen külön- külön kinevelt szivek egymásra találnak, ez csak a boldogság! Ha kölcsönpénzen is, a fiatal pár meg sem áll Velenczéig, de nem ritka eset, hogy már Fiúméból sürgönyöznek a papának, hogy elfogyott az apró pénz. Még a kis boltos leánya is elnászuta- zik legalább egy zónát, hogy a másik vonattal visszajöjjön. És pár esztendeig igy tart a gyöngyélet, a boldogság. Társaság itt, társaság ott, a vidám fiatal asszonyka talán nem is tud róla, hogy már megkezdődött a férfi : küzdelme. Oda haza is a papa gondoskodott mindenről. — Ha a férj előrelátó, becsületes, s már kiforrta magát, odaáll az asszony elé, nyiltan kimondja, hogy nincs, nem telik. Az asszony természetesen duzzog, titokban sirdogál, el is önti egy kicsikét az epe, ha máson uj ruhát lát, de a legtöbb mégis csak észretér, bár akad olyan is, a ki kárpótlást keres. Bámulatosan leszökik egyszerre a selyem ára, a férj alig ad reá egy pár forintot, persze nem is sejti, hogy miből és kinek a zsebéből kerül ki a drága ruha ára. De a legtöbb esetben a férfi álszemérmes, gyáva, hogy feltárja a valót. Megindul tehát a lejtőn. Baráti szivességeket vesz igénybe, gombamódra szaporodnak a váltók. Kezd belőle kiveszni az önállóság, a férfibüszkeség, az önérzet. Eltűri az első lekenyerezést, hogy saját hivatalában gazdag fiskális kantáros szivart dugjon a szájába. Később azonban már nem olyan érzékeny, egyébbel is hagyja magát kapaczitáltatni. A daczos, büszke alakokból szánalmas figurák lesznek: vaj emberek, egyéniségük, akaratuk felolvad a felebbvaló nézésétől, az érdek- hajhászok kísértéseitől, később már egészen természetesnek találják, ha apró szivességekért meg nem engedett ellenszolgálatokat kivánnak tőlük. S a lejtőn megállapodás nincs . . . Lejebb, mindég lejebb, a hitel kimerültével jön a más pénze . . . most már csak két ut van a — pisztoly, vagy — Amerika. Szomorú kép, de talán az benne a legszomorubb, hogy teljesen élethű. Egész osztályokra reál Ilik már a fenti fotográfia, a típus, a törzs ugyanaz, mint a katona fényképeknél, legfeljebb itt- ott a — fej változik. Szóval a társadalom beteges, nyavalyás. Belepusztul, ha jobb útra nem tér. Legelőször is a nőnevelés kérdését kell a legalaposabban megreformálni. Mert anyákra van elsősorban is szüksége a társadalomnak s nem — majd kiirtuk, hogy — kikre . . .Kevesebb rnetafisika, alkotmánytan, de több praktikus élettudomány. Ki az üvegházakból azokat az elkényeztetett virágszálakat, ki a levegőre, assimilá- lódjanak az — élethez! Nem versírásra, felsőbb fokú egyenletekre kell megtanítani a serdülő leányokat, de arra, hogyha asszonyok lesznek, a férfiaknak ne csak gondokat szerezzenek, de igazán boldogítani is tudják. Ezzel talán némileg meg lesz oldva a feminizmus kérdése is. S a társadalom megreformálása, mondjuk a társadalmi forradalom sürgős, nagyon sürgős, mert ha ki nem józanodik a világ nagyzási hóbortjából, pár év múlva elindulhat az uj Diogenes lámpával keresni a — megelégedett embert, s az általános erkölcsi züllés mellett nemsokára elkövetkezik az az idő, a mikor valamelyik huncziltnak csakugyan meg kell alakítani a — becsületes emberek társaságát . . . B. A rendezett tanács. Szekszárd tehát beleült a városok sorába. Riasztó hírek jöttek ugyan onnan felülről, bár, amint múlt heti vezérczikkünkben is kifejtettük, majd nem lehetetlennek ítéltük, hogy a miniszter kitérhessen egy város jogos és méltányos óhajának a teljesítésétől, amikor a kérelem egyenesen a törvényben gyökeredzik. Tisza István eltávozott belügyminiszter talán legutóljára irta alá azt az érdekes okmányt, a mely a rendezett tanács engedélyezésével a szekszárdiaknak ekként hirdeti az öx-vendetes hirt: 45217. Íl7b. 1905. Tolnavármegye közönségének Szekszárd. Boda Vilmos és társai szekszárdi lakosok és birtokosok részéről előterjesztett, Szekszárd nagyközség képviselőtestületének múlt évi szeptember 29-én 77. sz. alatt és a vármegye közönségének múlt évi november hó 23 án tartott közgyűlésében 551 kgy. sz. a. hozott határozatával támogatott kérelme alkalmából az 1886. évj XXII. t. ez. 150. §-a alapján Szekszárd nagyközségnek rendezett tanácsú várossá leendő átalakulását ezennel megengedem. Igaz ugyan, hogy a bemutatott próbaköltségvetés nem igazolja, hogy a pótadó 3—4°/0-al fog emelkedni, mert a személyi és kapcsolatos egyéb kiadások a nagyközségi ily kiadásokkal szemben közel 11000 korona többlettel szerepelnek. E több kiadás viszonyítva a községi pótadó kivetésére alapul szolgáló 129397 kor. államadóhoz, nem 3-4°/0, hanem több mint 9°/o pótadó emelést fogna eredményezni és ha a próba költségvetésben csak 34o/0 emelkedést mutattak ki, e kedvező eredmény onnan származik, hogy a bevételi előirányzatnak az átalakulással semmi nemű összefüggésben sem álló egyes tételei felemeltettek, holott e tételek a nagyközség költségvetésében is ép úgy felemelhetők volnának, miből azután a községi pótadó mérvének leszállítása következtetnék. Habár tehát az átalakulás következtében a teherviselő lakosság és birtokosság által viselendő teher többlet tulajdonképpen nem 3'4o/o-al, hanem 9°/o-al többel jelentkezik, mindazonáltal, mint hogy ezen átalakulást a községi lakosok és birtokosok ama része kívánja, mely a községben fizetett egyenes államadónak felénél jóval nagyobb részét fizeti és egyébként is az 1886. évi XXII- t. ez. 151 §-ában előirt feltételek fennforgása igazoltatott; minthogy továbbá ezen kívül az átalakulás iránti kérelem a községi képviselő- testület és törvényhatóság határozataival támo- gattatott és ezek hozatala alkalmából sem fellebbviteli beadvány sem ellenkérvény előterjesztve nem lett, az átalakulás tehát az összlakosság és birtokosság egyhangú óhajául jelentkezik : mindezeknél fogva az átalakulás megengedését indokoltnak találtam. A felterjesztett ügyiratokat, továbbá Szekszárd község elöljáróságának közvetlenül hozzám juttatott két beadványát oly felhívással küldöm meg a vármegye közönségének, hogy a község rendezett tauácsu várossá való átalakulásának tényleges keresztülvitele czél- jából szükséges intézkedéseket mielőbb tegye j meg és az eredményről ide jelentést tegyen. Budapesten, 1905. évi junius hó 17-én. Tisza s. k. Ennyire tehát már volnánk, de most, hogy megjött a miniszteri jóváhagyás, küvet- ! kezik majd a nehéz munka, a tényleges szervezkedés, a mely nagy körültekintést igényel. Az iratokat a vármegye még nem küldötte I át a községhez s a szervezkedés pontos idejét egyelőre nem is lehet tudni. Maga a ; szervezkedés, a megalakulás a következő módon fog megtörténni. Először is megfogják állapítani a virilistáknak névjegyzékét, azon képviselőkét tudniillik, a kik vagyonuk utján foglalnak helyet a képviselőtestületben. Ezeknek a száma az egész képviselőtestület felét alkotja, a másik felét választás utján egészítik ki. Á virilisták névjegyzékének megállapításával egyidejűleg j összeállítják a választók névjegyzékét ís. Mikor a választott tagokkal teljesse vált a képviselő- testület s a költségvetés is megállapútatott, ak- kor az uj képviselőtestület az alispán elnöklése alatt meg fogja választani az uj tisztikart. A legfontosabb állás természetesen a polgármesteri állás. A polgármester irányításától fog függeni Szekszárd fejlődése s a polgármesteri °állás eleinte bizon nagyon nehéz hivatal lesz. Mint értesülünk az egyedüli polgármester jelölt dr. Ilirling Adám, ki mint főjegyző már pár évtizeden keresztül szellemi vezetője a városnak. Igen fontos dolog a rendőrkapitányi állás betöltése is. E tekintetben még nincs semmi biztos megállapodás. Kívánatos, hogy ez a fontos 1905. juníus 24.
